Gyerektartás és láthatás

Nem értem egyes embereket!
Én is ebben a cipőben vagyok, mégis a gyerekeimért akkor megyek amikor csak akarok! HA megtehetném akár naponta elvhetném őket, nincs betartás, és ha egy hónapig otthol sem vagyok, akkor sincs zúgolódás, hogy miért nem viszem. Habár papíron csak minden második hétvége van írva! Azt sem tudom mettől meddig! Annyira nem fontos! Mármint a leírt idő!
Felnőtt emberek ezt nem képesek belátni!! Még a gyerek érdekében sem!? Lassan odáig jutok, hogy megkérdezzem, minek az ilyen embernek gyerek? Kutya kell pórázon hogy lehessen ide oda rángatni, meg jó nagyokat rugdosni bele ha ugatni méltóztatik!!!
Sajnálom mindkettőt, de ide emberség és józan ész kell! A gyereket bűntetitek ez nem lényeg senkinek sem?

Akivalaki
Szerencsés vagy, hogy jó maradt a kapcsolatod az exel?
Hogy sikerúlt elérned vagy mind a ketten el akartatok válni? Anyagilag maximálisan segíted a gyerekeidet?
Szívesen olvasnám a tanácsaidat.

Akivalaki!

Apuka azt mondta, nemrég, hogy tönkre tettem az életét, mert megszültem a gyereket. Ellehetetlenítettem az életét, mert nem fog jut egyről a kettőre, mert gyerektartást kell fizetnie.
Látni nem kívánja, de még a nagyszülők sem. De amilyen vadbarmok, kinézem belőlük, hogy egyszer ideállítanak és követelik a gyereket. Na én ezt szeretném megelőzni.

Kedves lolo!

Új életet kell kezdeni minél elöbb! Mert ha nem akkor a másik fél, aki nem akar válni úgy gondolja hogy van még mire várni!
Egyértelművé kell tenni a helyzetet és nem jó, ha sokat várnak SENKINEK sem. Ha másból nem hát ebből megérti. Nálunk sem volt ilyen síma minden az elején, volt csapkodás, zúzás stb. Ez egy folyamat, nem úgy ébred senki sem hogy "hoplnap elválok" ! Készülni kell rá! Viták alatt meg kell "beszélni" hogy kinek mi jár, ki mit visz és a gyerekek kinél maradnak. Aztán már nem lesz furcsa ha bekövetkezik. Akár hiszed akár nem, szinte baráti a légkör a két család között mára! Ehhez emberként kell tekinteni a másikra és TUDNI kell elengedni a másikat! Főleg annak aki nem akar válni! HA szereti a másikat akkor ezt tegye meg neki szeretetből, ha ész érvekkel nem tudja megtenni. Az is a szeretet jele ha valakit békésen el tudunk engedni, és a kapcsolatot tudjuk tartani főleg a gyerek miatt! Szerintem ezzel nagyot nő a másik szemében! Nem reménykedni kell! Elengedni! Új életet kezdeni!
A pasik részéről általában a házat hagyják ott a gyerektartás fejében, így nem romlik jelentősen az életkörülményük a gyerekeknek. Nem érzik úgy hogy a világ változott meg körülöttük. "CSAK" az apu költözött el! Ezzel elejét veszik a hosszú pereskedésnek és az egymás kiforgatásának! Mivel így nem kell fizetni gyerektartást!
Nos a gyerekek ha jönnek vagy ha ünnep van vagy ha nagyon kell valami nekik segítünk és kapnak mindig valamit! Valamennyit! Estenként zsebpénzt de ez is több a semminél.
A láthatás: Nem kell eröltetni! Az a legroszabb ha mindkettő erölteti. Akkor kell adni a gyereket amikor viszik! Mindenkinek ez a legjobb főleg a gyereknek! Nem örlődik két tűz között! Elsőre enyit, de kérdezzetek! Jogi dolgokban nincs úgy gyakorlatom de segítek ha tudok.

Kedves reker!
Neveld a gyereket, és keress párt magadnak! Ne törődjél mással, tudom könnyű ezt mondani. Az is megoldás, ha még kicsi a gyerek, ( de ha nagy az sem baj ) és eközben találsz egy "igazi" párt magadnak az a nevére veszi! Így jogilag is megszűnik a kapcsolat az apával. Vélhetőleg az apa lemondó nyilatkozata kell, de ezt ahogy mondod örömmel aláírná szerintem! Vagy egy előzetes szándéknyilatkozatot kellene aláíratni vele hogy ne gondolja meg magát késöbb, vagy a te nevedre is veheted rögtön egy kalap alatt! Hogy ez jogilag hogy néz ki és mi a sora gondolom itt is segítenek ha kell, de a községházán, vagy az okmányirodában is tudnak segíteni szerintem. Ez csak technikai kérdés, de így ha lemond az apa a gyermekről, akkor a nevét sem kell viselje, ergó a késöbbiekben sincs jogilag köze hozzá!

Akivalaki!

Köszi. A gyerek születésétől a mai napig az én nevemen van. És most, hogy dns útján bebizonyosodott, hogy valóban az ő gyereke, mert reménykedett benne, hogy nem az övé, így sem kívánja, hogy a gyerek az ő nevét viselje, és nem is kéri, így marad az enyémen.
És igen, szerintem is minden szívbaj nélkül lemondana a gyerekről.

Üdvözlök mindenkit!

Segítsetek, mert nem tudom mi lesz a vége! Tartok attól, hogy hülyeséget csinálok.
Válófélben vagyok. Két gyerek velem maradt a harmadikat az anyja vitte el. Közös megegyezéssel szeretünk volna elválni de 3. hete mindent felrúgott. A gyerek láthatásával nem egyeztünk meg. Október 31.-én költözött el a 6 éves kislányukkal. 15 éves iker lányaim velem maradtak. Az anyukkal nem szívesen találkoznak. Bár az anyjuk se erőlteti, hogy beszéljenek akár telefonon is. Ebben a hó napban még csak két napot töltött velünk a kislány. Ezen a héten feleségem mindent elkövetett, hogy kislányukkal ne találkozunk. Szerdán beadtam a bíróságra a gyermek elhelyezési kérelmemet nálam. Ezt a feleségem nem tudja. A kínok kínját élem át, hogy kislányunkat nem láthatom. Tegnap délután felhívott, hogy csak akkor láthatom, hogyha az ikrek is átmennek. Szerintem ez zsarolás. Kértem lányaimat, hogy menjünk át mert mind hármónknak hiányzik a kicsi. Rám való tekintettel ezt megtették. Nem voltunk sokáig mert feleségem figyelmét felhívtam, hogy nem akadályozhatja meg, hogy gyermekemet lássam. erre ő elzavart. Lányaim sírva jöttek el. Sírt a kicsi is. Ma megpróbáltam ismételten elkérni a kicsit de ő azt mondta elutaznak. A délutáni órákban egyik lányomat felhívta és azt mondta neki, hogy a kistestvére a nagyinál alszik, mert ő holnap dolgozik. Ekkor felhívtam én is, hogy kértem a kicsit és miért a nagyanyához vitte. Azt felelte, hogy én hétvégére kértem és most még csak péntek van.

Mit tehetek? Meddig csinálhatja ezt velem?

Vissza olvasva a topikot monalisa1 azt tanácsolta, hogy a gyermeket ne vigye vissza mivel még nincs gyermekelhelyezés megállapítva és ugyanannyi joga van neki is.
Mennyire igaz ez? Vagy ne csináljak hülyeséget, hanem várjam meg hátha a Bíróság elfogadja a kérelmemet?

Aki tud, kérem lásson el gyors tanáccsal!
Sírunk mind a hárman!!!

Tico!

Nem sírni kell, hanem cselekedni... minél hamarabb vidd vissza a kislányt az otthonába, megszokott környezetébe,
és gondoskodj, hogy az ellátásuk megoldott legyen,ne hagyd magad zsarolni,és kérd a bíróságtól ideiglenes intézkedéssel, hogy Nálad helyezze el a gyerekeket !

Köszönöm szépen gyors válaszodat!
Ha ma lesz rá lehetőségem, hogy a gyermek hozzám kerüljön, akkor megfogadom tanácsod és vissza hozom abba a környezetbe ahonnan ki lett szakítva. Hétfőn pedig első utam lesz a Bíróság, hogy kérjek egy fénymásolatot gyermekem elhelyezésének kérelméről ill. kérem az ideiglenes intézkedést, hogy a gyermeket nálam helyezzék el.

Nagyon hasonló szituban vagyok, én is azt mondom, hozd vissza minél előbb!!! Nem akarom, hogy esetleg rám ismerjenek, de ha megírod az ímélcímed, mesélek és mivel én időbelileg előrébb tartok az ügyben, biztosan kapsz iránymutatást a nálunk történtekből... Velem 3 hónapja történt mindez, csak nálam az összes gyerekemet vitte a feleségem, most az ideiglenest ugyan elutasította a bíróság, de láthatást szabályozta (ami szerintem így egy quasi ideiglenes elhelyezés), amiben azt írta a feleségem 2 hetente a hétvégét velük töltheti. Nagyon nehéz, tudom, de ne add fel! Ímélcímem: miklosp62@freemail.hu

Üdv.:

A gyermekkel kapcsolatos elhatározásom hozzá szólásotokkal növekszik. Ezt köszönöm szépen mindenkinek aki tanácsaival tud segíteni.

Mikla
A megadott e-mail címet felvettem és már írtam is neked!

Azért csodát ne várj. Te magad mondtad, hogy gyakorlatilag mindkettőtök akarata volt először az, hogy egy gyermek nála, kettő nálad legyen. Ezt követően a per már nem az elhelyezésre, hanem az elhelyezés megváltoztatására kell, hogy folyjon. A megváltoztatásnak pedig igen szigorú feltételei vannak.
Természetesen a nála elhelyezett gyermekkel a kapcsolatot tartani minden jogod megvan. Ahogy neki is a nálad elhelyezett gyermekkel való kapcsolattartásra, amit neked biztosítanod kell. A biztosítás fogalmába pedig az is beletartozik, hogy mindent elkövess annak érdekében, hogy a gyermek se vonakodva tartsa a kapcsolatot, és főleg ne tegyél semmit azért, hogy vonakodva tartsa.

Tisztelt ObudaFan!

Kérlek olvasd át a válás előtti topicot. Az ott és itt leírtak, egy átfogó képet alkotnak a történetünkről.
Arra is kérlek ezeknek a tényeknek a birtokában alkoss véleményt, bármennyire is kedvező vagy kedvezőtlen számomra.
Kérésemet előre is köszönöm!

Tisztelettel: Tico

Lányaimat mindig kérem, hogy menjenek át az anyukhoz. Azt is elmondtam nekik attól, hogy a mi kapcsolatunk így alakult, még ők ugyan úgy szerethetik, ugyan úgy az anyukájuk. Próbálom őket kérni, jó belátásra bírni, de nem akarnak át menni. Feleségemnek is elmondtam ezeket és azt is, hogy nem a gyerekeknek kellene megpróbálni a közeledést hanem neki akár egy telefon hívással is. Tegnap jutott el a tudatáig, hogy talán van benne valami.

Obudafan
Tudnál írni részletes, hogy a gyerekelhelyezés megváltoztatásának melyek a szigorú feltételei?
Köszönöm

Tico!

Foglald össze, aztán meglátjuk, mit tudunk kihozni belőle.

lolo!

A Csjt. 72/A. §-ának (2) bekezdése szerint a gyermekelhelyezés megváltoztatását a 18. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn - két éven - belül, illetőleg a határidő letelte után is csak abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. E rendelkezés alkalmazásánál a körülmények lényeges megváltozását a gyermek érdeke szempontjából kell vizsgálni. Nem elég tehát a körülmények lényeges megváltozása (pl. az elvált házastárs új házasságkötése, lakáshelyzetének rendeződése, anyagi viszonyainak javulása), hanem azt is vizsgálni kell, hogy az elhelyezés megváltoztatása szolgálja-e a gyermek érdekét.
Ha a szülők az életközösség megszakadása után peren kívül megállapodtak a gyermek elhelyezésében, és a megállapodásnak megfelelően a gyermeket a szülő huzamosan gondozta, az ellene indított - gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti pernek minősülő - per csak akkor vezethet sikerre, ha a jogszabály által megkívánt kettős feltétel fennáll.
Mindennek azért van nagy jelentősége, mert előfordul, hogy az a szülő, aki közvetlenül nem maga neveli a gyermeket, a másik fél zaklatására használja fel a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per indításának lehetőségét. A szülő gyakran éppen azzal bizonyítja a gyermek nevelésére való alkalmatlanságát, hogy a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt sorozatosan - nemegyszer rövid időközökkel - egymás után indított perekkel nyugtalanítja a gyermeket megfelelően gondozó szülőt, és zavarja a gyermek neveléséhez elengedhetetlenül szükséges nyugodt légkört. Az ilyen törekvés nincs tekintettel a gyermek érdekeire, ezért bírósági védelmet nem kaphat.
Ugyanígy kell megítélni azt a szülőt, aki tartási kötelezettségét nem teljesítette, vagy az alól kibújni igyekezett, s aki csak a másik szülő által ellene indított tartási perben támaszt igényt arra, hogy a bíróság a gyermeket nála helyezze el.
A gyermekelhelyezéssel kapcsolatban felmerülő kérdés az is, hogy miként kell értékelni annak a szülőnek az új házasságkötését, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte. A gyermek életében is kedvező fejlemény lehet szülőjének új házasságkötése, ha az új házastárs a gyermek nevelésére képes és alkalmas olyan személy, akitől kellő erkölcsi, anyagi támogatásban részesülhet, s aki a közös otthonban nyugodt légkört képes biztosítani.
Az új házastárs gyermeknevelésre alkalmatlansága, a gyermekkel szembeni ellenszenve, a környezet olyan alakulása, melyben a gyermek nyugodt, egészséges fejlődésének feltételei nincsenek biztosítva, a gyermek elhelyezésének megváltoztatását eredményezheti.
A szülő új házasságkötése tehát önmagában nem elegendő ok a gyermekelhelyezés megváltoztatására. Erre akkor kerülhet sor, ha megállapítható, hogy a szülő új házasságkötésével kialakult új környezetre tekintettel az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll.
Vonatkozik ez arra az esetre is, ha az új házasság következtében a családban mostohagyermekek nevelkednek együtt. Ez a körülmény sem ok az elhelyezés megváltoztatására, hiszen a mostohagyermekek között kialakuló egészséges kapcsolat még kedvező is lehet a gyermekek számára. Az elhelyezés megváltoztatása válhat viszont szükségessé akkor, ha a mostohatestvérek között olyan tartósan rossz kapcsolat alakul ki, amelyre tekintettel ez az intézkedés szolgálja a gyermek érdekét.
Abban az esetben, amikor a szülők a gyermek elhelyezéséről egyezséget kötöttek, és utóbb az egyik szülő a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt pert indít, gondosan vizsgálni kell, letelt-e a Csjt. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidő, illetőleg a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét valóban súlyosan sérti-e, az egyezség megváltoztatása a gyermek érdekét szolgálja-e, továbbá hogy valóban megváltoztak-e azok a körülmények, amelyek a gyermek korábbi elhelyezését indokolták. A tárgyalás gondos előkészítésével érhető el, hogy a veszélyeztetett gyermek azonnali bírósági segítséget kapjon elhelyezése megváltoztatásához, de az is, hogy kitűnjék, vajon nem alaptalan perlésről van-e szó. Ha igen, akkor a jól előkészített első tárgyaláson indokolt befejezni a pert a kereset érdemben történő elutasításával, a lehető legrövidebbre csökkentve azt az időt, amely alatt a gyermeket megfelelően tartó szülő zaklatása fennáll.

Tisztelt ObudaFan!

Elnézést amiért most írok még csak. Most voltam a Városi RK.-n bejelentésemet megtenni.
Össze foglaltam már egyszer mielőtt elmentem csak valamiért nem tette ki. Most leírom megint.

Ebben a hónapban kislányunk összesen 2 napot és 2 órát volt velünk háztartásunkban. 11.23.-a óta feleségem mindent elkövet annak érdekében, hogy a gyermekkel kapcsolatunkat ápoljuk. Nincs semmilyen hivatalos okirata a gyermekelhelyezésével kapcsolatban. 11.hó 18.-án ügyvédi segítséggel beadta a válópert közös megegyezéssel. Úgy fogalmazták meg, hogy reményt látnak benne. A gyermekekkel kapcsolatban az van benne, hogy az ikrek úgy nyilatkoztak, hogy velem kívánnak élni. 6 éves kislányom azt fogalmazta meg, hogy az anyukájukkal. Lányaim az utóbbit cáfolják mert a kicsi nem mondott semmit.
25.-én az derült ki, hogy feleségemnél van egy papír amit az ügyvédje írt, hogy a gyermeket nála helyezzék el. Amikor én 26.-án a Bíróságon voltam és betekintést nyertem a hivatalos papírok közzé ott nem volt kérelem a gyermek elhelyezésével kapcsolatban. Azonban én egyből beadtam egy kérelmet, hogy a gyermeket nálam helyezzék el -a válás előtti topickban- már megírt közel azonos indokaim alapján.

Csütörtökön feleségem a délutáni órákban megcsörgetett (visszahívás) hogy a kicsit akkor láthatom ha az ikrek is átmennek. Átmentünk. Kértem, hogy a kicsit engedje át hétvégére pontosabban péntek délutántól. Ő azt mondta, hogy elutaznak. Nem sokáig voltunk mert összekaptunk. Péntek délután feleségem felhívta egyik lányunkat és beszélgetésükből kiderült, hogy nem utaznak sehova, a kislány a nagyszülőknél alszik, mert ő szombaton dolgozik. Felhívtam, hogy kértem a gyereket hétvégére de ő erre azt mondta, hogy most még csak péntek van. Mivel ma dolgozott 15:00-ig ezért vártam 16:00-ig hogy a gyereket elkérjem. Fel se vette a telefont. Kértem a lányomat, hogy kérdezze meg, hogy át jöhet-e a kistestvérük (SMS). Erre se reagált. Fél óra elteltével lányom hívással próbálkozott ami végre sikerült. Feleségem felvette de azt mondta, hogy vendégek vannak és emiatt nem engedi át a kicsit.(szerető)
Tartók attól, hogy holnap se láthatjuk. Ezen okok miatt tettem bejelentést a rendőrség irányában mert egyértelmű számomra, hogy kapcsolat tartásunkban korlátoz, sőt teljes mértékben akadályozza.

Mit tehetek? Kihez forduljak?

Szerdán lesz panasznap odáig sok idő van. Azt tudom ha véletlenül a gyermeket megkapom vasárnapra akkor biztos, hogy nem adom vissza. Hogyan tudom azt megakadályozni, hogy esetleg a feleségem az oviból elvigye. Hétfőn kérjek egy fénymásolatot a gyermek elhelyezési kérelmemről és azt mutassam be az óvodában. esetleg így megakadályozható?

bocsi az elején lemaradt

mindent elkövet annak érdekében, hogy a gyermekkel kapcsolatunkat ne tudjuk ápolni.

Tico! Egy nem jogász vélemény! Tapasztalat!

Nyugodj meg és próbálj normális kapcsolatot kialakítani a ( még )feleséggel. Ha nem akarod azonnal leigázni akkor nyerhetsz! DE NEM MOST! Tudod sokszor a dac miatt és a "megmutatom én neked" miatt romlik meg véglegesen a normális kapcsolat tartás a gyerekekkel a szülők egója miatt! Engedj neki had érezze hogy nyerő pozícióban van! Örüljön neki ha ez boldoggá teszi! Ha egy kicsit "nyalsz" neki és látszólag kedvére teszel megnyugszik és nem akarja a véredet! Ilyenkor az a tény hogy a másiknak bosszúságot okozol sokszor örömmel tölti el az okozó félt és ezzel a kisded játékkal CSAK a gyerekek szívnak! Te felnőtt vagy! valahogy túléled hogy egy ideig NEM LÁTOD!! De egy kicsike az már sérül lelkileg! ( sírnak is rendesen ahogy írod!!! Kell ez?? ) A nagy lányokat meg vedd rá, hogy a kicsi miatt ha másért nem azért menjenek át! HA te nem is láthatod a kicsit ne aggódj! Hozzanak képet ( lehet hogy nem fog az elején könnyen menni ) játszanak egy kicsit egymással legyenek ŐK együtt! VALAKINEK higgadtan kell gondolkodni! Tudom nem könnyű! DE MEG KELL TENNI az első lépést! És neked mert neked a roszabb! Elég friss még a helyzet mindenkinek furcsa NE nehezítsd meg másnak sem!
Ne félj eljön az az idő,hogy ez a dilemma nem lesz dilemma! Csak ne ajtóstól ronts a házba! A jogászkodást nem ajánlom arra ráérsz! Ha erőszakkal kell megoldani a láthatást akkor abba mint már említettem párszor bele lehet szrni! Már csak azért is be fog tartani az asszony! Nem egyszerű biztos a te egódból leengedni de a gyerekek miatt tedd meg!
Ez olyan mintha egy sebzett vadat üldöznél, azt is tudni kell mikor teheted meg mert könnyen ellened fordúlhat aminek a kimenete nem m indig a legjobb!
Nem azt mondom hogy a fejedre hagyjál szrni de MAJDNEM!!! Hidd el!!! Örök életre el lehet rontani egy gyereket. MEGÉRI??? HA ennyire szereted a gyerekeket gondolom belátod hogy nem!

Tisztelt Akivalaki!

Megértettem!
Hidd el nagyon vissza fogom magam. Csak sok minden a tudomásomra jutott. Többek között az is, hogy gyermekem az anyja által feltett kérdésre nem válaszolt semmit. Ha ezt tudtam volna akkor a gyereket nem engedem el a testvéreitől. Azt hogy a gyermekemet nem láthatom és mindent elkövet azért, hogy ne találkozzak vele ez nagyon megvisel. Nehezen tudok elaludni és nagyon hamar ébredek.
Amennyiben a mai napon se láthatom a kicsit akkor az ikreket küldöm át.
Csütörtökön amikor átmentünk a gyermekem nem vette el tőlem a neki vitt tábla csokoládét. Az anyát nézte akitől választ várt volna. Érzem, hogy a gyermeket ellenem neveli a nagyszülőkkel együtt. Próbálok higgadt maradni mert tudom, hogy arra vár, hogy olyat cselekedjek amit ellenem tud fordítani. Erre viszont nem adok neki lehetőséget!
A törvényes utat járom és azt mindig szem előtt tartom.
Szenvedésemet egyre nehezebben tűröm. Félek, hogy kikészülök teljesen. Tudja, hogy élek-halok a kicsiért.

Tico!
Nehéz idők ezek. TÚL kELL ÉLNI! TUDOM nem könnyű!
Úgy látom érted a taktikáját a csokoval is. nem baj! Legyen úgy ahogy akarja! Jusson eszedbe NEM az a fő, hogy az aktuális ütközetet megnyerd, hanem az hogy a CSATÁBÓL te gyere ki győztesen! Ha ennek ára van? Nem pénzben mérik hanem könnyekben! Viszont ne engedd hogy lássa rajtad hogy megtörsz! Ha megpróbélsz közömbös lenni és ezt tartani is tudod egy szinten ( ne vidd túlzásba ) akkor elöbb utóbb rájön, hogy nem ér el célt! Megpróbál máshogy támadni taktikával, pénzzel stb. Neked az a fő hogy a gyereket ne szakítsa el teljesen tőletek. Az hogy az összes gyerek nálad maradjon szerintem kizárt dolog, sajnos. Vagy is olyant kell bizonyítanod ellene amit lehet magad sem hiszel el. Uttcán él, "k"-kodik , nincs keresete stb... úgy gondolom ezek bizonyítása nem az életcélod! Egyenlőre az is eredmény ha a gyerekek találkoznak! Örülj az ő örömüknek! Édesapám 9 éves koromban hagyott el, kezdett új életet. Engem is tiltottak, meg hangoltak, úgyhogy megértem a helyzetet. 10 évig ALIG láttam. Ha szembe jött az utcán átmentem a másik oldalra és rimánkodtam ne vegyen észre. Örültem volna neki ha találkozunk de ez úgy is kiderúlt volna otthon amivel anyámat bántottam volna meg! KÉT TÚZ!!! Ismerős! Majd titokban találkozgattunk miután megnősültem. Helyre jött a kapcsolatunk. Addig nem volt baj amíg a kisgyerek nem tudott beszélni, de miután eljött az az idő is és nem vállaltam hogy ő elszólja magát, elmondtam édesanyámnak! Nagyon bántotta! Szóban ezt el sem lehet mondani! TUDOM mit veszítettem!! Ne akard te sem és ő sem hogy ez így legyen! Fel a fejjel!
Üdv!

Megpróbáltam ma is, hogy találkozzak gyermekemmel. Ismételten megakadályozta. Lányaim át mentek és sírva jöttek el. Lányaim elmondták. A kicsi vissza akar jönni csak az anyja nem engedi. Azt is mondta, hogy sűrűn itt van az a bácsi és nem szereti. A kicsi sírva szaladt utánuk de az anyja erőszakkal vissza vitte a lakásba.

Mire várjak? Kifogok futni az időből. Minden egyes nap csak az anyánál való elhelyezést fogja segíteni.

A gyermeknek ebben az esetben is joga van az apával való kapcsolattartáshoz is. Nyilván amennyiben az apa kéri, a gyámhatóság ezt el is fogja rendelni, és a költségek megosztásánál figyelembe veszi azt is, hogy az anya költözött el. Természetesen a kapcsolattartásba a telefonon történő kapcsolattartás is beletartozik.

Múlt héten vettem a gyermeknek egy telefont Sim kártyával együtt. Az anyát megkérdeztem, hogy oda adja-e neki a telefont amit vettem és kértem, hogy akkor legalább telefonon hadd tartsam vele a kapcsolatot. Ezt is határozottan elutasította.

Ma voltam a bíróságon és kértem az azonnali ideiglenes intézkedést gyermekem elhelyezéséről. Csak bizakodni tudok, hogy gyorsan lépnek a gyerek érdekében.

Elmentem az oviba is. A gyermek nincs ott. Beszéltem a doktornővel aki elmondta, hogy Bettike 11.18.-án volt nála az anyjával, egyszerű megfázással. 24.-én már mehet oviba. Volt is. 25.-től ismételten nem vitték oviba. Állandóan anyósoméknál van a gyermek amíg feleségem dolgozik. Az elsődleges szülő én vagyok nem a nagyszülők függetlenül attól, hogy milyen kapcsolat van most közöttünk.

Kérdésem lenne.

Van egy birósági itélet végre hogy a gyerek nálam van minden második hétvégén. A kérdésem, mi van akkor, ha az anya nem akarja velem elengedni? Rendőrség eljárhat az ügyben? (azt tudom h nem árt 2 tanuval érkezni)