Gyerektartás és láthatás

Kedves Encara!
Sajna még mindig Te nem ismered jól a jogszabályt, ezért segítségül bemásolom a szerintem ide illő részt a Csjt.-ből.
Én is úgy jártam már sokadszor, int Te, hogy mira megírtam elszált. Erre azt tanácsolják azok akik már ezt nem bírják cérnával, hogy küldés előtt másoljuk ki.
"30. § (1) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával - tárgyalás megtartásával - rendezi. Ennek során a gyermeket gondozó szülő, más személy (a továbbiakban: kapcsolattartásra kötelezett) és a kapcsolattartásra jogosult megegyeznek

1. a folyamatos, valamint az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról,
2. a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról,
3. a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről,
4. az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről,
5. a kapcsolattartás egyéb formáiról.

   (2) A gyámhivatalnak és a bíróságnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a felek és a korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre. Nem lehet az egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik.

   (3) Az egyezséget a bíróság végzéssel jóváhagyja, a gyámhivatal határozatba foglalja és jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31-33/B. §-okban meghatározott jogkövetkezményekről, valamint arról, hogy a tanítási szünetek időpontjára, illetve tartamára az oktatási miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.

   (4) Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetőleg a bíróság - a kapcsolattartás céljának megfelelően - a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt.

   (5) A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

6. a kapcsolattartás formáját,
7. a kapcsolattartást akadályozó körülményekről történő előzetes értesítési kötelezettség szabályait,
8. az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét,
9. a 31-33/B. §-ban meghatározott jogkövetkezményekről való tájékoztatást.

32/A. § (1) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőleg írásban vagy egyéb igazolható módon tájékoztatják egymást.

(2) A kapcsolattartásra jogosultnak vagy a kapcsolattartásra kötelezettnek fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, feltéve, hogy a jogosult vagy a kötelezett a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.

(3) Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.

(4) Az elmaradt kapcsolattartás pótlásának, függetlenül annak okától, az elmaradt kapcsolattartás kezdőnapjától számított 6 hónapon túl nincs helye.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása

33. § (1) Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartást szabályozó határozatban foglalt kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a gyámhivatal kérelemre, a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül végzéssel

1. elrendeli a végrehajtást [Ket. 130. § (1) bek.],
2. kötelezi a mulasztó felet a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.

   (2) A kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárás megindításának az elmaradt kapcsolattartás kezdőnapjától, illetve a 33/A. § (1) bekezdése szerinti veszélyeztető magatartás tudomásra jutásától számított 30 napon belül van helye. Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmét visszavonja, ugyanannak az elmaradt kapcsolattartásnak a végrehajtására nem indíthat újabb eljárást.

   (3) Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül önhibáján kívül a végrehajtási eljárást megindítani nem tudja, a Ket. szabályai szerint igazolási kérelmet terjeszthet elő.

   (4) A gyámhivatal a végrehajtási eljárás során meghallgatja a másik felet is.

   (5) A végrehajtást elrendelő végzés tartalmazza

3. a kapcsolattartásra jogosult, illetve a kapcsolattartásra kötelezett felhívását a jogellenes magatartás megszüntetésére,
4. a jogellenes magatartás fenntartásának jogkövetkezményeire vonatkozó tájékoztatást [33/A. §, Ket. 140. §-a (1) bekezdésének d) pontja],
5. a teljesítés határnapját,
6. a foganatosítás módját.

   (6) A végrehajtást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az ellen a Ket. szabályai szerint végrehajtási kifogás terjeszthető elő.

   (7) Ha az (5) bekezdésben foglalt intézkedések nem vezetnek eredményre, a gyámhivatal bírság kiszabásáról intézkedik, feltéve, hogy a végrehajtást elrendelő végzés kézhezvételétől számítva 1 év még nem telt el. Amennyiben a bírságot kiszabó jogerős végzésnek a megadott határidőn belül a kötelezett önkéntesen nem tesz eleget, a behajtásra a Ket. 141. § (3) bekezdése az irányadó. A bírság ismételten kiszabható.

33/A. § (1) A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett

1. a gyermeket a másik fél ellen neveli, vagy
2. a kapcsolattartásra vonatkozó jogerős határozatnak szándékosan és ismételten nem tesz eleget.

   (2) A gyámhivatal a gyermekjóléti szolgálat kapcsolatügyeletének, illetve a gyermekjóléti központnak a közreműködését, a védelembe vétel elrendelését vagy a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételét kezdeményezheti, ha a kapcsolattartás gyakorlása konfliktusokkal jár, folyamatosan akadályokba ütközik, illetve a felek között kommunikációs zavarok állnak fenn.

   (3) Amennyiben a kapcsolattartásra kötelezett a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan a kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és a kapcsolattartásra vonatkozó határozatnak a végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget, a gyámhivatal

3. a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indíthat, ha az elhelyezés megváltoztatása a kiskorú gyermek érdekében áll,
4. feljelentést tesz a Gyvt. 113. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 195. §-ának (4) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetése miatt.

33/B. § (1) Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermek befolyásmentes, önálló akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a gyámhivatal - kérelemre - a Ket. 148. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a végrehajtási eljárást felfüggeszti, feltéve, hogy

1. a felek igénybe veszik a 30/A-30/D. § szerinti gyermekvédelmi közvetítői eljárást, vagy
2. a felek bármelyike kéri a kapcsolattartás újraszabályozását, illetve megszüntetését.

   (2) A gyámhivatal végzésben dönt a végrehajtási eljárásnak az (1) bekezdés szerinti felfüggesztéséről, amely ellen fellebbezésnek van helye."

Szóval nem értek egyet Én sem azzal, hogy a kapcsolattartás során az anyuka vagy az apuka visszaéljen a jogaival a gyerekek kárára, de a tapasztalatom azt mondja, hogy sajna a T. Gyámhivatalokban olyan hölgyek dolgoznak, akiknek fogalmuk sincs, nem is lehet a játszmák valódi okairól. Viszont a rájuk vonatkozó dolgokról meg fingjuk sincs. Nálunk már a 3. !!! Gyámhivatal foglalkozik az üggyel, mert az előző kettőt, elfogultság miatt kizárták, persze az apukával szemben voltak elfogultak. Az Emberi és Polgári Jogok Országgyűlési Biztosa vizsgálta ki az ügyet és tett javaslatot, pl. arra, hogy az első Gyámhivatal vezetője ellen indítsanak fegyelmi eljárást. Ezt meg is tették!
A Fővárosi közigazgatási Hivatal sem tud mindent, de ha az embernek szerencséje van, sikerülhet egy valamellyest hozzáértő és elfogulatlan ügyintézőt kapnia. Azért az furcsa, hogy a 7 év alatt az anyukát havonta bírságolták, az apukát pegig össze-vissza egy esetben figyelmeztették!? Amióta a lakóhelyétől igen messze került az ügyintézés, azóta anyuka kicsit vissza vett és úgy tűnik igyekszik a maga módján betartani a határozatot. Az apuka csak ezt akarta elérni és talán sikerült.
Szióka

Kedves Csildi!

Amit Te leírtál - ill. bemásoltál - az a jog száraz szövege.
És mint tudjuk azokat emberekkel kellene betartatni, több-kevesebb sikerrel.
És miután az emberi tényezőt nem lehet kihagyni, sajnos azt kell, hogy mondjam, betűről-betűre lehetetlen alkalmazni a jogszabályokat.

Mint ahogyan azt előzetesen leírtam tök mindegy, hogy miben állapodnak meg hivatalosan. Mert amikor a megállapodásban foglaltakat kellene betartani az élet is BETART néha, mert hoz olyan helyzeteket, amitől az embernek kettéáll a füle, jobban, mint most.

Szóval hiába másoltad be, attól az még csak írott malaszt marad.
És ha belegondolsz, amit a jog ír, ha a hivatalok betartanák, csak a papírmunkával menne el annyi idő, hogy a gyerek érdekeire már nem jutna egy perc sem. Sőt tovább megyek, talán már fel is nőne egy-egy érintett gyerek, mire kibogoznák a szálakat, hogy melyik szülőnek is van igaza és ha az van neki, hogyan lehet úgy érvényesíteni, hogy az a gyerek érdekeit szolgálja minden körülmények között.

Szóval, száz szónak is 1 a vége:

Hiába volt közöttük az ex-emmel egyezség, megállapodás az alábbi jogszabály alapján, mert azt csak én tartottam be, ő nem.
És mégsem jártak el ellene, mert én nem gondoltam, hogy a gyerekeim érdekét az szolgálná, hogy akaratuk ellenére egy alkoholista, agresszív, róluk gondoskodni nem tudó apához kényszerítsem őket csak azért, mert őt erre jóváhagyott egyezség kötelezte VOLNA!!!
Vagyis inkább nem jelentettem fel a gyámügyön azért, mert nem vitte el a gyerekeket magához az ütemezés szerint, mert örültem, ha így tett. Legalább nem betegen és végtag-törötten kaptam vissza őket. Nem kívántam kitenni a gyerekeimet olyan körülményeknek, amely egyáltalán nem szolgálta az érdekeiket sem mentálisan, sem fizikailag.

Szóval aranyos tőled, hogy egzaktul bemásoltad a jog szövegét, de teljesen fölösleges volt. Én is nagyon jól ismerem azt.

Viszont minden jogász, ügyvéd, bíró, stb. nagyon is jól tudja, hogy ezek csak betűk a papíron és nincs mögöttük valósághűség.
Nem sok köze van a valós élethelyzetekhez sajnos.

Részemről ennyi volt.

Még valami!

A mai fejemmel inkább felvállalnám a gyámhatóság előtti magyarázkodást, és a büntetést. Valószínűleg meg tudtam volna kímélni a fiaimat több olyan traumától, amin így viszont át kellett menniük.
Egy példát mondok, és csak azért, mert nagyon fájó sebeket szakítana fel, ha többet ideírnék: volt olyan nyara a nagyobbik fiamnak az apjánál (6 éves volt), hogy apuka részegen késsel a kezében verekedett a házuk udvarán és az ex-apósom a szomszédba a kerítésen átdobva menekítette ki a fiamat, nehogy őrá támadjon a saját apja. És ehhez hasonló számos eset volt még az évek során, egészen 1999-ig, amióta már nem tartják a kapcsolatot szintén az ő hibájából.
Remélem ennyi elég volt szemelvényként.

Nagy valószínűséggel megtalálnám azt a módszert, hogy ne kelljen odaadnom a gyerekeket az apjuknak, képes volnék bármire, hogy ilyenektől megóvjam őket, egyezség ide-vagy oda.

Jó pihenést!

Kedves Encara
Sajnálom, ha úgy érted a hozzá szólásomat, hogy "elmarasztallak" amiért azt tetted, amit. Nyílván való, hogy az ember a saját élethelyzetébe igyekszik azt tenni, ami szerinte a leghelyesebb függetlenül attól, kinek az érdekében. Éppen azért írtam le a végén, hogy sajnos akiknek a kezében van a gyerekek sora (gyámhivatal) utánad, mint szülő után, azok nem is dönthetnének ezek alapján a szerinted "egzakt" jogi szövegek alapján, hiszen nem ismerik, nem ismerhetik a valós helyzeteket. Azért is írtam le a jogszabályokat, mert erre hivatkoznak és e szerint igyekeznek betartatni a határozatokat. Ez is Gyámhivatal függő. Sokszor volt olyan, hogy Mi sem akartunk már sem beadványt, sem egyebet tenni, mert már halálosan untuk az egészet, de amikor itt voltak a gyerekek és nem akartak haza menni és olyan dolgokat meséltek, hogy legszívesebben haza sem engedtük volna, azt kellett hinnünk, hisszük ma is, hogy csak mi léphetünk fel az érdekükben. De minden helyzet más és más. Egyébként biztosan tudod, ahogy írtad, hogy járatos vagy a jogszabályokban, hogy egy ilyen agresszív emberrel szemben hamar el lehetett volna érni pl. a kapcsolattartás korlátozását, vagy akár a megszüntetést, de legalább azt, hogy felügyelet nélkül ne vihesse el Õket (gyermekjóléti). Sajna hiába akár milyen az apa (vannak azért korlátok), az Õ gyereke is és Õt is védik, amíg olyan dolgokat nem tesz, amiket írtál.
Neked is jó pihenést!

Sziasztok!

Két dolgot szeretnék kérdezni.

Az egyik: A végzésben szereplő "mindenkori lakóhely" alatt az állandó vagy a tartózkodási címet kell-e érteni?

A másik:

Joga van-e az elsőfokú bíróságna megváltoztatni a Fővárosi bíróság jogerős végzését.

De mondom konkrétan: A Fővárosi Bíróság jogerősen megítélte a fiam kéthetenkénti, péntek délutántól hétfő reggelig való láthatását. A gyermek "átadási" helyét semleges helyre, az általános iskolához terelte, a köztem és a feleségem élettársa közt fennálló eldurvult viszony miatt. A jogerős végzés nem különböztette meg a tanítási időszakban és az azon kívüli időszakban való láthatást.

Ma kaptam az első fokú bíróságtól egy ezzel ellentétes végzést, hogy tanítási szünetben a gyermek mindenkori lakóhelyén "vehetem át" a fiamat. A fiamnak Bp-től 100 km-re létesítettek tartózkodási helyet, a feleségem élettársánál. A feleségem élettársa korábban már rúddal támadt nekem, a fiam előtt.

Joga volt-e az elsőfokú bíróságnak megváltoztatni a jogerős végzést, ezzel ellehetleníteni ismét a fiammal való találkozásomat?

Köszönöm

Az elsőfokú bíróság újonnan hozott végzése nyilvánvalóan az időszakos (tanítási szünetre) vonatkozó (más szóhasználatban rendkívüli) kapcsolattartást szabályozza, a Fővárosi Bíróság végzése pedig - még ha maga ez a szó a végzésben nem is szerepel - a folyamatos (más szóhasználatban rendes) kapcsolattartást.

Mivel az újabb keletű elsőfokú határozat a kapcsolattartás másik - eddig vélhetően nem szabályozott - formáját rendezi, nincs szó a Fővárosi Bíróság jogerős végzésének megváltoztatásáról. (Remélem érthető.)

Ha sérelmes Neked ez az újabb keletű végzés a gyermek átadása-átvétele helyének vonatkozásában, fellebbezd meg.

Amatőr!

Köszönöm a válaszodat, a gondom ezzel az, hogy az elsőfok ismét ellehetetlenítette a fiammal való kapcsolattartást.

A feleségem élettársa az általános iskolához közel egy rúddal támadt rám, egy hónapja el akart ütni szgk-val Bp.

Az első fokú bíróság, most azt mondja, hogy menjek a pasi házához 100 km-re a fiamért.

A Fővárosi Bíróság épp a feleségem pasija és a köztem lévő eldurvult viszony miatt jelölt ki semleges helyet. Nem tudok 100 km-re két tanút vinni, továbbá a testi épségem azért nekem is fontos.

A feleséged tartózkodási helye, mint a gyermek átadás-átvetelének helye csak a tanítási szünetben Téged megillető kapcsolattartás vonatkozásában került meghatározásra. Az év közbeni, kéthetenkénti kapcsolattartásra továbbra is a Fővárosi Bíróság döntése az irányadó - legalábbis az általad a végzések tartalmáról leírtak alapján én erre következtetek.

A tanítási szünetből már alig van hátra, azt még bírd ki valahogy, vagy fellebbezd meg a döntést és kérd, hogy a tanítási szünetekre eső kapcsolattartásnál is az iskola környéke legyen meghatározva a gyermek átadása-átvétele helyéül.

Tamás123
Tudtál az újabb elsőfokú ügyről? Ha igen, akkor ott meg is kellett, hogy hallgassanak.??

Ez a fellebbezés már csak a téli szünet problémáját oldhatja meg.

Sziasztok. Csak egy röhejes dolgot szeretnék leírni, ami megint csak azt bizonyítja: úgy látszik mindent el lehet érni, ha az embernek sok pénze és befolyása van. Kezdve onnan: anya vagyok, mégis elvették tőlem a gyerekemet, próbálkozom a láthatás újraszabályozásával, sikertelenül... és most született egy döntés: A GYEREKNEK NEM TESZ JÓT AZ UTAZTATÁS - 20 km-ről van szó - és persze arról, hogy esetleg többet legyen velem. A bíróság munkája elképesztő és megalázó. A törvények ki vannak találva, elég hajmeresztő és lehetetlen módon. Itt már semmi nem az igazságszolgáltatásról szól.......

csivava77
Hát nem tudom mit modjak, mert nem tudom, hogy a bíróságnál feljebb hova lehet még menni, mert Mi volt, hogy az Emberi és Polgári Jogok Országgyűlési Biztosának írtunk és 1 év alatt kivizsgálták az ügyet, de az gyámhivatali ügy volt. A 20-km-es utazás egyébként szerintem is hülyeség, mert Nálunk apuka 40 km-re hozza a gyerekeket 3 -at szám szerint, 2 éve, amikor is a legkisebb 5 éves volt.

Szia Csildi, az Emberi Jogok OB-ja sem hiszem, hogy tudna tenni valamit, bár nem vagyok biztos már semmiben. Itt egészen másról szól minden, mint az igazságszolgáltatásról. Csak bizonyítani nem tudom.... Viszont még a gy.elhelyezés megváltoztatását talán kérhetem, bár fogalmam sincs, hogy EZEN a bíróságon erre mennyi lehet az esélyem.... Látod, mindenki azt mondja: hülyeség,ilyen nincs. DE MÉGIS VAN, ÉN vagyok az élő példa.... 5 éves a kislány, szeret utazni,nem megerőltető neki... De itt NEM AZ VAN, AMIT A GYERMEK SZERETNE, hanem amit az apuka és a családja.....

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a bíróságok munkájának ellenőrzésére nincs hatásköre.
Az az igazság, hogy a lent írtak semmilyen jogszabálysértést nem valósítanak meg. Nem csak az anyánál lehet egy gyermeket elhelyezni, hanem az apánál is, ha a testi, szellemi, lelki fejlődése ott jobban biztosított. És lehet úgy szabályozni a kapcsolattartást, hogy a szülőnek kelljen utaznia, és ne a gyereknek, ha a gyerek számára ez a jobb megoldás.

Sziasztok!
Új vagyok még itt, és segítséget szeretnék kérni:
Férjem előző házasságából van egy 8 éves kisfiú (azért nem azt írom, hogy született, mert 2 hónaposan fogadták örökbe a gyereket, bár tudom, hogy az teljesen úgy működik, mintha saját lenne). Mikor elváltak, akkor a gyermek az anyjánál került elhelyezésre, a férjemnek pedig "előírták", hogy mikor hozhatja el láthatásra (általános szabályok szerint: 2 hetente hétvégén, illetve ünnepnapok másnapján, stb.) A kérdésem az, hogy muszáj-e betartani a láthatást, tehát kötelezően el kell hoznunk a gyereket minden második héten?
Még mielőtt "megköveznétek" érte, sajnos a gyerek tehet róla, hogy most egy kicsit szüneteltetni szeretnénk az elhozatalát. Itt van nálunk nyári szünidőn, 2 hétig. Ebből 1 hét letelt. Nem fogad szót, bicskanyitogatóan szemtelen, hazudozik, látszik az egész magatartásán, hogy otthon nincsen vele foglalkozva, törődve, illetve még az, hogy keményen ellenünk van nevelve. A férjemnél betelt a pohár, és azt mondta, hogy most egy darabig nem fogjuk elhozni. Lehet ilyet csinálni? Természetesen a gyerek anyjával is fogjuk ezt közölni. Válaszaitokat előre is köszönöm!

Ha sikerül megegyezni az anyával a kapcsolattartás megváltoztatásáról, akkor ez így rendben is lesz, legalábbis jogilag. Ha nem sikerül, akkor viszont a gyámhatóság nem valószínű, hogy ilen indokokkal a kapcsolattartás módosításába belemegy. Ha pedig nem megy bele, a kapcsolattartás huzamos elmaradása a szülői felügyeleti jog megszüntetését is eredményezheti, ami egyetlenegy dolgon nem változtat: a gyermektartáson. Kiskorú gyermek esetén pedig az örökbefogadás felbontásának engedélyezése (ami a gyt-t is megszüntetné) nem egyszerű. Tehát arra az útra léphettek, hogy csak a kötelezettség maradjon meg a gyerekből.

Köszi! Persze, természetesen a gyermektartásdíjon, illetve a fizetésén nem akarunk változtatni, azt továbbra is fizetjük, hiszen nem akarunk a gyereknek sem rosszat, mivel az anyja elég keveset keres. Viszont a férjem kijelentette, hogy ő nem hajlandó ezt a viselkedést a gyerek részéről eltűrni.

Akkor nevelje ki belőle, de a kapcsolattartás betartásával.

Sajnos nem megy... annyira keveset van nálunk, hogy kéthetente 2 nap alatt nem tudunk változást elérni nála. Most az elmúlt héten sem sikerült egy picit sem javítani a helyzeten. Én egyébként óvónői, és művelődésszervezői végzettséggel is rendelkezem, és felneveltem tisztességgel egyedül a fiamat, aki most 22 éves, de sajnos rajtam is kifog. Pedig jóval több a türelmem, mint a férjemnek.

Akkor legelőször a gyámhatóságnak kellene jelezni a problémát, esetleg - ha a másik szülő van emögött - meg lehet próbálni egy elhelyezés megváltoztatása iránti pert. De a gyámhatóság tudta nélkül egyoldalúan nem illik a határozatnak eleget nem tenni.

Értem, köszi a tanácsot. Lehet, hogy elítélsz érte, de mi nem szeretnénk a gyereket magunkhoz venni, még akkor sem, ha jól tudjuk, hogy az anyja nem igazán alkalmas a gyermeknevelési feladatra. Megpróbálunk az anyával dűlőre jutni, aztán majd meglátjuk.

Én nem ítélek senkit el, tanácsot adtam. Hogy megfogadjátok-e, az a ti dolgotok.

Üdvözlet!
láthatással kapcsolatban szeretném megkérdezni:
elutazunk a gyerekemmel most hétvégén, pont egy láthatási nap esik bele.
A volt férjnek előre szóltam, hogy természetesen a rákövetkező héten pótolunk.
Erre kijelentette, hogy 2napot kér cserébe.
Jogosan kéri ezt? nem utazhatom el, mert különben rögtön 2napot kell bepótolnom?
a gyámhivatallal fenyegetőzik.
Szerintem nem kell 2napot adnom.

Persze láthatná a gyereket többször, de sohasem kér, csak fenyegetőzik és követel...
köszönöm a választ!

MayB!

A láthatás nem csak jog, hanem kötelezettség is! Még ha rossz a gyerek akkor is...

snatur!
Szerintem próbálj meg megegyezni vele, mert itt azért most épp te nem teljesíted a jogerős határozatot, és a gyámhatósággal sem egyeztettél ezek szerint ez előtt.