öröklés,ingatlan

Szeretném megkérdezni, hogy öröklési szerződésnél jár-e a köteles rész?

Tisztelt Fórum!

2006.decemberében egy zártkertben megvásároltam szomszédom telkének 3/4-ed részét,melyet akkor egy előszerződéssel nyugtattunk, 2 tanú jelenlétében. Az előszerződés tartalma: a tulajdoni lap sz. hrsz.sz. és minden szükséges személyi adat. Továbbá A Vevő /mi/ 2006.dec.27-én az eladónak kifizette a vételárat, és közösen lekeritették a részhányadot, melyet aznap vevő tulajdonba is vett. Eladó vállalta, hogy a földhiv.tól kikéri a szükséges papirokat, és eljön az ügyvédhez, hogy átirassuk a földet. Ezt Ő nem tette meg, mivel sosem volt pénze kikérni a tul.lapot, stb. Egy éve formán a szomszédom meglopott minket, igy már nem is szóltunk emiatt az utóbbi időben. Az eladó ez év nyarán elhunyt /váratlanul/, az örökösei nem ismerik el a korábban létrejött szerződést, ma voltunk hagyatéki tárgyaláson, mint hagyatéki hitelezőként voltunk jelen, itt a hgyatéki tárgy.lefolytató jogtanácsos közölte az örökösökkel, hogy nem kötelesek elismerni az elhunyt és köztünk létrejött szerződést, minket az örökjösök beperelhetnek birtokháboritásrt, és mi kötelesek vagyunk elbontani a 3 éve átrakott keritést, ami nekünk most kb. 100 ezer Ft-ba kerülne. Mi ebbe nem akarunk bele menni, szeretnénk tudni, hogy mik a kilátásaink??? Az előszerződés megirásakor a tulajdoni lap száma stimmel, de a hrsz.számot elnéztük, és 12019 helkyett 17019-et irtunbk be. Ez állitólag nem sokat számit, mivel a többi adat stimmelMire számithatunk?
Köszönettel: Marika.

Tisztelt Ügyvéd urak!

Az érdekelne, hogy meghalt édesapám, és az ő általa kötött életbiztosításban én vagyok a 100%-os kedvezményezett, a biztosító nem intéz semmit mondva nincs még hagyatéki tárgyalás. Minek az?

A másik kérdésem,elhalálozás után meddig vehetek le pénzt bankszámláról az elhalálozott számlájáról?

Örökösödési illeték/adó van, lakással kapcsolatban?
A hagyatéki tárgyalást én indítom, vagy hivatalból indítják?

Elnézést értetlenségemért, de még nem halt meg senkim ez idáig, most viszont 2-en is, így csak én vagyok.

Válaszukat előre is köszönöm.

Mi köze a biztosításnak a hagyatéki eljáráshoz? Ha úgy van, ahogyan mondod, akkor a halotti anyakönyvi kivontra fizetniük kell.

A bankszámlaegyenleg viszont a hagyatékhoz tartozik, hogyan nyúlkálhatnál hozzá?

A hagyatéki eljárás hivatalból indul, de hagyatéki tárgyalást csak meghatározott esetekben indul.

Tisztelt Fórum!

2006.decemberében egy zártkertben megvásároltam szomszédom telkének 3/4-ed részét,melyet akkor egy előszerződéssel nyugtattunk, 2 tanú jelenlétében. Az előszerződés tartalma: a tulajdoni lap sz. hrsz.sz. és minden szükséges személyi adat. Továbbá A Vevő /mi/ 2006.dec.27-én az eladónak kifizette a vételárat, és közösen lekeritették a részhányadot, melyet aznap vevő tulajdonba is vett. Eladó vállalta, hogy a földhiv.tól kikéri a szükséges papirokat, és eljön az ügyvédhez, hogy átirassuk a földet. Ezt Ő nem tette meg, mivel sosem volt pénze kikérni a tul.lapot, stb. Egy éve formán a szomszédom meglopott minket, igy már nem is szóltunk emiatt az utóbbi időben. Az eladó ez év nyarán elhunyt /váratlanul/, az örökösei nem ismerik el a korábban létrejött szerződést, ma voltunk hagyatéki tárgyaláson, mint hagyatéki hitelezőként voltunk jelen, itt a hgyatéki tárgy.lefolytató jogtanácsos közölte az örökösökkel, hogy nem kötelesek elismerni az elhunyt és köztünk létrejött szerződést, minket az örökjösök beperelhetnek birtokháboritásrt, és mi kötelesek vagyunk elbontani a 3 éve átrakott keritést, ami nekünk most kb. 100 ezer Ft-ba kerülne. Mi ebbe nem akarunk bele menni, szeretnénk tudni, hogy mik a kilátásaink??? Az előszerződés megirásakor a tulajdoni lap száma stimmel, de a hrsz.számot elnéztük, és 12019 helkyett 17019-et irtunbk be. Ez állitólag nem sokat számit, mivel a többi adat stimmelMire számithatunk?
Köszönettel: Marika.

Pert indíthattok az örökösök ellen, hogy a bíróság köztük és közted a végleges szerződést hozza létre, és pótolja a bejegyzéshez való hozzájáruló nyilatkozatukat.

Várom a választ a kérdésemre, hogy öröklési szerződéskor igényt tarthat-e a leszármazott a kötelesrészre? Köszönöm

Nem.

Tisztelt Fórum.

Nagymamám 2007-ben meghalt,és nem hagyott hátra végrendeletet.Az Ő házában lakott eddig édesapám egyedül.
Édesanyám és a testvérem nem éltünk vele már kb 15 éve. November elején meghalt az édesapám is,szintén váratlanul,és végrendelet nélkül.A mama halála után nem íratta a házat a saját nevére.A polgármesteri hivatalban azt a felvilágosítást kaptam,hogy én és a húgom vagyunk az örökösök,mind a kettőjük után.
A hagyatéki tárgyalásra viszont csak az édesanyám kapott idézést.
Akkor most ki az örökös??És milyen jogaim vannak az édesapám utáni ingoságok elidegenitése ellen?
A válaszukat előre is köszönöm tisztelettel

Ha a nagyinak az apukátokon kívül nem volt másik gyermeke akkor te és a testvéred örököltétek a házat az édesapátok után.

A hagyatéki tárgyalásra ti is menjetek el ahol is az anyukátoknak küldött kiértesítés tisztázva lesz.

Mivel a szüleitek nem éltek együtt -valamint az ingatlan különvagyon jellege-, a mamátok özvegyi haszonélvezeti jogot nem örökölt.

Az apai ingóságokat is közösen örököltétek a testvéreddel, annak egymásközti megosztása a ti dolgokot. (Jó lenne mielőbb összeírni, leltárt készíteni...)

"Mona"
laikus hozzászóló

Sziasztok.

Az alábbi üggyel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni tőletek:
Édesanyám sajnos 2008-ban elhunyt, és apámmal kettesben örököltük meg azt a kertes házat, amiben addig is laktunk. Pontosabban fogalmazva a fél ház már eddig is az ő nevén volt, és én örököltem meg az anyai részt a házból, mint egyetlen közös gyermekük. Illetve apám plusz még haszonélvezeti jogot is kapott a teljes házra. Eddig sem volt felhőtlen a kapcsolatunk, és azóta csak még rosszabb lett. Én azt szeretném, ha eladnánk a házat, és megfeleznénk az árát, így mindketten tudnánk belőle venni magunknak egy-egy lakást. De ő nem akarja ezt, azt mondja, hogy várjam ki türelemmel, amíg meg nem öröklöm tőle, és még ő támad mindig, ha szóba hozom a témát. Azt szeretném megkérdezni, hogy addig is milyen törvényes eszközzel juthatnék hozzá az örökségemhez? Békés úton szeretném rendezni a dolgot, nem ilyen pökhendien, ahogy ő áll hozzá. Kicsit már olvasgattam a témában itt-ott, ha minden igaz, akkor esetleg csak annyit tehetnék, hogy albérlőt fogadok a fél házrészembe, vagy kérhetek apámtól egy bizonyos összeget havonta, amiért egyedül lakik a házban, tehát egyedül használja a közös tulajdonunkat. Én jelenleg a nagynénémnél lakom, a folyamatos vitákat elkerülendő célból. Esetleg peres úton is próbálkozhatnék, bár nem tudom milyen eséllyel, mert a haszonélvezet sajnos elég nagy úr... Megegyezni sajnos nem lehet vele, mert hajthatatlan. Vagy ha esetleg volna valamilyen más törvényes lehetőség, amivel ezt a közös tulajdont meg lehetne szüntetni, akkor légyszi írjátok meg nekem.

Előre is köszönöm, ha tudtok segíteni.

Üdvözlettel: ntamas

Csak a saját tulajdoni részedet tudod eladni haszonélvezetten terhelten.

Nem adhatod ki a tulajdonrészedet másnak, ha ehhez édesapád, mint haszonélvező nem járul hozzá.

Rosszul olvastad, nem kérhetsz díjat.

Szép jó napot!

A következő kérdésben szeretnék tisztán látni:
Adott egy apa és egy gyerek. Az apának van egy cége, benne sok ingó-ingatlan-jogdíj. Az apa ráhagyhat mindent (cég-ingó-ingatlan, jogdíj) az élettársára úgy, hogy erről még életében rendelkezik és a gyereke ne kapjon semmit? Még kötelesrészt sem...

Köszönöm!
Bowen

Nem.

bowen

Az apa majd szép lassan "nincstelen" lesz, vagyis megteszi/megteheti, hogy SEMMI se legyen a nevén ill. tulajdonában, és ebben az esetben nem lesz mit örökölni. (Kiskapú mindennél van, csak egy jó könyvelő és ügyvéd kell hozzá.)

Szóval nem árt résen lenni az apa dolgait illetően.

Amúgy kitagadni valakit az örökségből azt nemigen lehet, a jogszabály nagyon szigorú. Kizárás esetében pedig legalább a kötelesrész jár.

"Mona"
laikus hozzászóló

Immaculata, köszönöm a gyors válaszodat!

Hát megmondom őszintén kb. erre számítottam, azaz nem sok jóra... :-(

Akkor szerinted pereljem be apámat, aztán lesz, ami lesz? Vagy ezt sem tehetem meg törvényesen? Bár jobb lenne peren kívül megegyezni egymással, dehát így is-úgy is harag lenne sajnos a dolog vége...

Ezt megteheted. De azzal jársz anyagilag jobban, ha megvárod, amíg megszűnik a haszonélvezet. (Bárkit is tesz ő a saját része örökösévé.)

Köszönöm a válaszod ObudaFan!

Csak az a baj, hogy én mostanában szeretném megalapozni az életem az örökségemből, és nem ki tudja majd hány év múlva... A haszonélvezet csak az apám halálával szűnne meg, nem? Hiszen kivásárolni sajnos nem áll módomban. Ő annyit mondott, hogy én leszek az örökös, csak várjam ki azt az időt...

Igen, csak akkor.

Értem. Azért köszönöm az információt neked.

Ha jól értem meg is teheti az apa, meg nem is???? Nekem azt indokolnom kellene, hogy miért nem akarom, hogy a gyerekem örököljön? Ha én végrendelkezem és abban mindent pl. x-nek adok, akkor a gyerekem pl. megtámadhatja a végrendeletet?

Nem támadhatja meg, csak a kötelesrészét kérheti, ha nincs érvényes kitagadás.

Tisztelt Fórum!
Az alábbi kérdésben szeretnénk választ kapni:
Apám az édesapja halála után örökölt 1/4 rész lakástulajdont. Mikor majd bekövetkezik a Nagyi halála, a lakás másik fele is Apámé illetőleg a testvéréé lesz.A lakáson kívül semmi egyéb nincs, ami a hagyaték tárgyát képezné.
Édesapám szeretne lemondani a már meglévő 1/4 rész tulajdonjogáról a testvére javára, valamint a Nagyi halála után járó másik 1/4 részről is, tekintettel, hogy a Nagyit már hosszú ideje a testvére ápolja, gondozza.
A kérdésünk, hogy a jelenlegi tulajdonrészről hogyan tud Édesapám lemondani úgy, hogy a testvérének ne kelljen ajándékozási vagy bármi egyéb illetéket fizetnie, hisz a gondozással már a sokszorosát teljesítette a testvére?
A lakásból még jogilag majd őt illető részről hogyan lehet lemondani most, amíg még él a Nagyi, vagy majd csak az örökségről kell lemondania Édesapámnak a Nagyi halála után?

Tisztelt Fórum!
Szeretnék segítséget kérni, választ kapni az alábbi kérdésekben:
Szüleim elváltak, és Édesapám újra nősült.
Házassági szerződést kötöttek, mi szerint a lakás, amelyben laknak, és amit már a házasságkötésük után vettek, a Apám feleségének a különvagyona. Édesapámnak is van különvagyona, egy kis hétvégi ház, pici telekkel.
A kocsijuk és egyéb ingóságuk közös tulajdon.
A kérdésem:

• Édesapám esetleges halála után mi illet majd meg engem és az öcsémet? Amennyiben öröklünk, haszonélvezete mire lesz az új feleségnek? Édesapám személyes holmijaira igényt tarthatunk-e, vagy arra is haszonélvezete lesz a feleségének? A különvagyonú hétvégi házra és telekre is haszonélvezete lesz-e a feleségének?
• Ha Édesapánk végrendeletben a teljes különvagyonát a feleségére hagyja, mi illet meg bennünket?
• Ha az új feleség hal meg hamarabb, mi illeti meg Édesapánkat tulajdonjogilag, illetve mire lesz haszonélvezete? Mit örököl majd az új feleség előző házasságából született gyereke?

Előre is köszönöm a válaszaikat!

Lonci82

1./ Apukátok közjegyzői okiratban lemondhat a leendő örökségről, illetve a nagyi halálát követően a hagyatéki tárgyaláson visszautasíthatja az örökséget - mindkét esetben a testvére örökli az ő részét is. (Apukátokra nézve a második verzió a költségnélküli verzió.) A hagyatéki eljárás pár tízezer forintos költségét a testvére fizeti majd.

Ha az így megszerzett 1/4 + 1/4-ed tulajdonrész együttes értéke nem éri el a 20 MFt-ot akkor a tetsvérének nem fog kelleni örökségi illetéket fizetnie.

2./

• Apukátok különvagyona a halálát követően az özvegy haszonélvezeti joga nélkül lesz a tiétek. A személyes dolgain kívül a házasság alatt szerzett közös ingóságok fele értékben a tiétek lesz - az özvegy haszonélvezetével terhelve...
• Ha apukátok végrendelkezik és mindent a feleségre hagy, akkor a kötelesrész megillet benneteket: mindennek a fele amit egyébként örököltettek volna.
• Ha a hölgy hal meg előbb, a mostahatestvéretek "viszi" az anyai tulajdonban lévő lakást.

A házassági szerződést javaslom megmutatni jogásznak, mert előfordulhat, hogy a haszonélvezetről külön záradék rendelkezik pro és kontra - ezt innen nem lehet tudni.

"Mona"
laikus hozzászóló