Egy közjegyző is jogász és bizonyára szerkesztett már számtalan végrendeletet, tehát az ő dolga lenne a jelen kérdésben is "atombiztos" végrendeletet írni - hiába is támadnák azt utólag meg.
Elnézést, ezt rossz topicban küldtem...
Szia ilona71!
Volt "egy ismerősöm", aki hasonlóképp járt.
Valakije elhunyt. A család összes pénze a nevén volt, egy értékpapírszámlán, ami egy a házastársával közös bankszámlához csatlakozott. A család egyik tagjának volt meghatalmazása arra, hogy a számlához teljes körűen hozzáférjen.
Ami történt:
A haláleset után megtörtént a bankszámla és értékpapírszámla teljes kiürítése. Viszont nem lehetett megszüntetni, csak kizárólag akkor, ha a tulajdonos is befárad. (Talán írásbeli kérelem is megfelelt volna akadályoztatás esetén, de nyilván erre nem volt mód).
A számla kiürítése és a pénz "megmentése" megtörtént. Az ismerősöm a halálesetet a banknál bejelentette, a halottit leadta. A számlát zárolták, szerencse, hogy nem volt már rajta semmi, mert ha lett volna, abban az esetben sajnos, mint ahogy az OTP alkalmazott elmondta, nem jutott volna az ismerősöm a pénzhez hónapokig, pedig valamiből ki kellett fizetni a temetést...
A számla a hagyatéki eljárás végezetéig marad zárolva és a hagyatéki végzés alapján rendelkezhet vele az arra jogosult személy. Akkor lehet megszüntetni is.
Emiatt mindenképpen (emellett fel is szólítanak rá, hogy minden ismert tulajdont be kell jelenteni) jelezni kell, hogy az elhunyt rendelkezett bankszámlával. Ennek a következménye az, hogy lekérik a pénzintézettől, a haláleset napján fennálló egyenleget és az bekerül a hagyatéki leltárba. tehát, ebben az esetben hiába lett lecsupaszítva a bankszámla, a közjegyző pontosan tudta azt, hogy milyen összeg volt rajta aznap.
Ez pedig akár azt is jelentheti, hogy az összeg illetékköteles lehet, attól függően, hogy ki örököl.
Kedves Segítők!
Nagyon köszönöm a hozzászólásokat. Nem mondom, hogy nem vagyok összezavarodva és kívánom az egész adminisztrációt a ...-ba.
A szándékokat köszönöm. Egy ügyvédet kérdezve azt a választ is kaptam, hogy nehogy hozzányúljak bármihez is, mert az okirathamisításnak számít. Na, eddig itt tartok. Még egyszer köszönöm!
A bankszámlaegyenleg öröklése mindig illetékmentes. Teljesen mindegy, hogy ki az örökös.
Kedves Forumozok!
Engem az erdekelne, hogy ha egyenes agon az edesanyam utan orokoltem egy fel hazat meg gyerekkoromban( a masik fele a testvereme), de abban most az edesapam lakik (nincs rajta haszonelvezete), akkor nekem o koteles kifizetni a haz felet, ha szeretne benne maradni, de akkor a haz mikori erteket kell alapul venni? A mostanit? En az oroksegem mar tobbszor kertem, mert igy kenytelen vagyok alberletben lakni. Tudnatok segiteni, hogy milyen jogi alapok vannak ezzel a kerdessel kapcsolatban?
Elore is koszonom.
Azzal kezdem, hogy senki sem ülhet végtelen időkig a másik vagyoni értékén., azt vagy magához váltja (ajándékozás és/vagy adásvételi szerződés) vagy közösen eladják az ingatlant és feleznek. Harmadik út a bírósági eljárás amikor is kérni lehet a közös tulajdon megszüntetését - általában árverezés a vége...
Tehát ha bármi okból is de nem fizet ki kénytelen leszel peres útra vinni az ügyet. (1-2 év eljárás és 6% illeték a követelt összeg után, valamint az ügyvédi költség.)
Mível jelen idő szerint bentlakóként a te részedet is használja ezért túlhasználat címén 1/2 albérleti díját kérheted tőle - 5 évre visszamenőlegesen...
Kell egy reális értékbecslés és annak alapján a vagyoni értéked mint fele házár - természetesen a mai értékarányok szerint.
Arra vonatkozóan nem írtál semmit hogy gyermekkorotokban mit is örököltetek, de lényegében a fentiek alapján kell ill. lehet eljárni.
Javaslom ülj le vele és beszéljétek meg a dolgot. (Ha netán nincs pénze téged kifizetni vegyen fel hitelt, a házra meg tetesse rá magának a jelzálogot - egyből lesz pénze...)
Akár ajándékozással akár adásvétellel a te részed megváltása ügyvédre szükség lesz.
"Mona"
laikus hozzászóló
Mona, az apja, aki használja az ingatlant, nem is tulajdonos, sőt, azt állítja, haszonélvezete sincs. (Amit nehéz elképzelni, ha egyszer özvegy.)
Abban tutira biztos kell hogy legyél hogy apukádnak a házra/fél házra nincs özvegyi haszonélvezeti joga, mert akkor bár örökség címén tulajdonostársak vagytok a testvéreddel, de a fél tulajdonjog és a haszonélvezeti jog alapján apukátok nem fizet lakhatási díjat. Sőt a ház esetleges eladása a bentlakó haszonélvező miatt nem kis nehézségbe ütkötne...
A földhivatalban meg tudod nézni a tulajdoni lapot, ehhez tudni kellene az ingatlan pontos helyrajzi számát.
Ja, a testvérére koncentráltam, az apukájuk valahogy elkerülte a figyelmemet, de már korrigáltam...
Az alábbiakban kérnék tanácsot:
Élettársam meghalt. Feles tulajdonú ingatlanunkból részét fia örökölte. A hagyatéki tárgyaláson egy mondat erejéig kértem felvenni, hogy nem ismerem el az ingatlan feles arányú szerzését, azaz tulajdonát.
Mi a következő lépés, ha bizonyítani vagyok képes, tulajdonunkat örökségemből, különvagyonomból szereztük?
1. Ha jól értem, a közjegyzőnek határidőt kell(ene) biztosítania eme igényem megegyezéses avagy peres úton való érvényesítésére. Ám ilyen kitétel nincs a végzésben. Az ügyvédem mégcsak nem volt kíváncsi arra, mire alapozom, a szerzés nem volt feles. Ő a tarifájáért macera nélkül túl akar esni az ügyön, és csak az érdekli, én mennyit tudok fizetni a fele rész megváltásáért. (Az ő pénze nem bánja.)
Fellebbezzem meg a végzést? Merthogy rövidesen jogerőre emelkedhet, és onnan már csak a per marad. Jól gondolom? A per meddig húzódhat?
2. Az ingatlan értékeként a másik fél nem ismeri el az alacsonyabb, lakott értéket, és a forgalmi értéket tartja mérvadónak sőt, abból inul ki, az értékbizonyítványban a forgalmi érték is alá van becsülve. Ő mit tehet annak érdekében akár személyes tárgyalásig, akár perben, hogy a közjegyző által elismert értéket (értékbiz. mínusz 30 %) felsrófolja?
Köszönöm!
„Ha jól értem, a közjegyzőnek határidőt kell(ene) biztosítania eme igényem megegyezéses avagy peres úton való érvényesítésére”
Nem kellett volna.
„Fellebbezzem meg a végzést? Merthogy rövidesen jogerőre emelkedhet, és onnan már csak a per marad.”
Polgári pert indítas és kérj perfeljegyzést.
„Az ingatlan értékeként a másik fél nem ismeri el az alacsonyabb, lakott értéket, és a forgalmi értéket tartja mérvadónak sőt, abból inul ki, az értékbizonyítványban a forgalmi érték is alá van becsülve. Ő mit tehet annak érdekében akár személyes tárgyalásig, akár perben, hogy a közjegyző által elismert értéket (értékbiz. mínusz 30 %) felsrófolja?”
Ha a perben az érték vitás lesz, akkor azt igazságügyi szakértő állapítja meg.
Kedves Obudafan, akkor én az alábbi sorokat rosszul értelmezem?
... a jogerős hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos (mert)
... a túlélô élettárs által a hagyatéki eljárásban elôterjesztett, de az örökösök által el nem ismert tulajdoni igény tekintetében a közjegyzônek a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 64. § (2) bekezdése alapján megfelelô határidô tűzésével lehetôséget kell biztosítania arra, hogy az élettárs igénye érvényesítését peren kívül vagy per útján megkísérelje, és ennek eredményessége esetén tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztethesse (BH1989. 19., BH1980. 389.)?
1980., 1989. Más rendszer, más jogszabályok. Akkoriban még Kádár titkárságához is fordulhattál jogorvoslatért.
Aha!
Megjegyzem ezt itt (is) találtam: jogifórum/ Béres-Deák Attila e-mail 2003.04.10. 06:34
Nem lebeszélni akartalak a végzés elleni fellebbezésről. Ha szeretnéd, tedd. Szerintem viszont a perindításnak és a perfeljegyzésnek van értelme. (Ráadásul szerintem tényleg nem hibázott a közjegyző.)
Köszönöm, értem az érvelésed és el is fogadom, csak bizonytalan voltam, lecsúszok valamiről. Megegyezésre törekszem, de ha nem vesznek komolyan, a pert is meg kell fontolni, mert nem két fillérről van szó. A pert hány évben mérik? Elég bonyolultnak tűnik az ügy, nem taglalom miért. Nyolc?
Az adott bíró elfoglaltságától és a per bonyorultáságtól függően egy perben évente 1-3 tárgyalást tartanak, vagyis 2-3 éven belül alapfokon valószínűleg itélet születik. Az esetleges másodfok további 1 - 1/2 év.
Jó ügyvédet kell találni aki érti a dolgát, valamint nem hagyja "szétfolyni" a pert.
"Mona"
laikus hozzászóló
Tisztelt Forumózók
A következő probléma megoldásában kérem az Ön segítségét: Szomszédomtól megvásároltam az ő telkének az egyharmad részét egy zártkerti szőlőskertben, melyet előszerződésbe foglaltunk, a vásárlás napján kifizettük, és használatba vettük, lekerítettük. Ennek már 3 éve /2 tanú jelenlétében/ átírva nem lett e nevünkre, mivel a szomszéd az eladó meglopott bennünket, így a megromlott viszony miatt nem tudtuk átíratni a telekhányadot. Múlt év végén a szomszéd váratlanúl elhunyt, és az örökösei nem ismerték el a közjegyző előtt azt, hogy én mint hagyatéki hitelező egy előszerződéssel a kezemben megvásároltam a telek egy részét. A hagyatéki végzést 15 napon belül megfellebbeztük, időt akarunk nyerni ezzel - tudjuk, hogy másodfokon is ez a döntés születik, de amint megkapjuk a másodfokú döntést bírósághoz fordúlunk ezügyben. Kérdésem az, hogy ilyenkor automatikusan az örökösök nevére kerűl-e az ingatlan vagy itt is van 15 napos jogerőre emelkedési idő? Továbbá azt kérdezem, hogy eztidő közben az örökösök eladhatják-e az ingatlant? Van-e joguk hozzá?
Ugyanis az történt, hogy már többször is megkerestek és nagy veszekedést rendeztek, hogy bontsam el azonnal a kerítést, mert ők eladták a házas ingatlant és nekem kutya kötelességem elbontani a 3 éve telepített kerítést, vagy ők maguk bontják el. Mindezt fenyegetőzve, és már több izben megtették velem, már többed magukkal és egy nagy darab roma gyerekkel jöttek, aki "állítólagos" vevőjük, és már ez az ember fenyegetőzik, hogy nagyon megjárjuk, mert ő már egy héten belül ideköltözik, és azonnal el fogja bontani a meglévő kerítésünket mert hogy ez jogtalanul van ott, és különben is megvásárolhatja a házas ingatlant akkor is, ha még nincs az örökösök nevén, és én azonnal adjam neki oda a tulajdonomban lévő szerződést /gondolom azonnal széttépné/ . Gondolkodtam azon, hogy rendőrséghez kellene fordulnom fenyegetésért, zaklatásért és rágalmazásért is mivel azt mondják, hogy hamisított a szerződés, mi írtuk alá, meg hogy nem is lett kifizetve a vételár! Mindezeket tanúkkal tudom bizonyítani, hogy minden törvényesen lett intézve, és ki is lett fizetve. Ha bírósághoz fordulok kell-e ügyvédet fogadnom, ill.. megnyerhetem a pert, illetve az előbbiekben említett cirkuszolásokért forduljak-e a rendőrséghez?
válaszokat előre is köszönöm
A nevükre majd a jogerő után kerül, de már most a tulajdonukban van, így rendelkezhetnek felőle. Itt lenne az ideje, hogy bírósághoz fordulj, és az ingatlanra perfeljegyzést is kérj. És emellett a helyi jegyzőtől egy állásfoglalást, hogy az ingatlan megosztható. Érdemes lenne ügyvédhez fordulni.
Tisztelt Fórumozók!
Testvérem novemberben meghalt, gyermeke és felesége nem volt, így én lennék a jogos örököse. Mint utólag megtudtam, halála előtt pár nappal, barátnőjével eltartási szerződést kötött, amely alapján a hölgy - míg én jóhiszeműen a hagyatéki tárgyalásra vártam -, a nevére iratta a házat. A testvérem állapota nem tette lehetővé, hogy ilyen szerződést kössön, de nem is volt rá szüksége, hiszen a család gondoskodott róla. Elmentem a földhivatalba, ahol még betekintést sem engedtek a szerződésbe, mivel azóta a hölgy nevére került a ház. Van arra lehetőség, hogy valamilyen módon megtekinthessem a szóban forgó eltartási szerződést? Mert hogyan támadhatnék meg jogi úton bármit is, aminek nem ismerem a tartalmát?
A válaszokat és tanácsokat előre is köszönöm!
Tisztelt Modine!
Igen van rá lehetőség, de csak a polgári perben. Olyan okirat beszerzése, ami a peres fél által nem beszerezhető a bíróság kötelezése alapján van helye. Nem lesz egyszerű a hagyaték iránti igény érvényesítése, de sikerrel kecsegtet. Feltételezem, hogy a testvére halálos beteg volt, így a halál előtti eltartási szerződést a bíróság általában megsemmisíti.
Modine
Én csak a következőkkel: ha a testvére egészségi állapota nem tett lehetővé hogy a tartási szerződést ő maga készítse el (= írja meg) akkor azt csak közjegyző készíthette - a jogásznak meg alkalmasint vizsgálnia kellett (volna) hogy a testvére egyáltalán alkalmas-e önálló akaratnyílvánításra.
A bírósági eljárásban a kérdésről a kezelőorvos fog tudni véleményt mondani.
Ügyvédet kell fogadni.
A keresetlevélben pedig kérni kell hogy a bírósági eljárás tartamára a házra perfeljegyzést (= földhivatali zárlatot) rendeljenek el.
"Mona"
laikus hozzászóló
Kedves Mona!
Már megint vakvágányra tévedtél. Én értékelem a segítőkészségedet, de a kérdező, ha megfogadja a tanácsod, akkor nem fog jól járni.
Köszönöm, de...
Javasoltam fogyadjon ügyvédet, valamint a perfeljegyzést nehogy a nő eladhassa a házat a pénzt meg "eltapsolja". (Egy peres eljárás 1-2 évig is eltarthat, ugyanakkor egy ingatant "bagóért" akár egy hét alatt is el lehet adni...)
A bíróság biztosan vizsgálni fogja hogy ama tartási szerződés a beteg milyen szellemi/fizikai állapotában történt, és erre vonatkozóan a beteg kezelőorvosa hívatott véleményt mondani.
Ha mindezen kívül ráutalnál "a" tévedésemre, köszönettel veszem - mindig tanul az ember.