öröklés,ingatlan

Sziasztok!
Nagyon köszönöm a válaszaitokat , csak azt nem tudom még, hogy ha a10 millió forintot átcsurgatta Apukám a testvére számlájára az ajándékozásnak minősül tehát követelhetem a köteles részemet ? vagy mint írjátok életében azt csinált a vagyonával amit csak akart és akkor ez nem is ajándékozás? Egyébként nem értem, hogyan írt ilyen végrendeletet? Hiszen szeretett, és többször beszélt róla hogy mindent rám hagy hiszen kire hagyná? az egyetlen lánya vagyok. A testvére jómódban él, vagyonos tehát nem kellett támogatnia.Tényleg nem értem az Öreget, dehát ha Ő ezt akarta? Tanúlt ember volt, tehát tudnia kellett hogy a köteles részért perelnem kell. Minek teremtett olyan helyzetet hogy a testvérével pereskedjünk. Ja ? A testvére 65 éves és senkije sincs se gyerek, se házastárs se másik rokon. Kvázi ott is én öröklök majd.
Már ha túlélem és nem hagyja másra.
Üdv Nektek, és jó 7végét:

Tétova

Ha nem kapott semilyen ellenértéket, akkor ajándékozás, és jár a kötelesrész. Ha kapott, akkor nem ajándékozás és nem jár.

Ez év januárjában elhunyt a nagymamám, márciusban a nagypapám is.Örökösöknek a lányuk (az édesanyám), és mi ketten a testvéremmel (unokák) vagyunk megjelölve, mert írtunk egy hivatalos eltartási szerződést velük. A nagyszüleimnek volt egy fiuk is aki hamarabb elhunyt mint ők és azért írtuk annakidején ezt az eltartási szerződést, hogy a fiuk gyerekei ne részesüljenek az örökségből. Az örökség egy ingatlan, amin jelzálog van, mert én amikor lakást vásároltam ez a lakás volt a másik ingatlan fedezet.Azt szeretném tudni, hogy a jelzálog miatt lesz-e valami tennivalóm az ügyben,kell-e jelenteni a bank felé? Illetve a másik kérdésem, hogy a másik két unoka részesedik-e valamilyen módon az örökségből akkor is ha húsz éve már nem tudunk róluk semmit?
Válaszukat előre is köszönöm!

Nem kerek ez. Ha valóban eltartási szerződést kötöttetek, akkor nincs mit örökölni.

Jó, persze, csak én azt hallottam, hogy köteles részt kell akkor fizetnünk nekik...

Nem. Ha valóban eltartási szerződéssel idegenítették el az ingatlant, akkor nem számít bele a köteles rész alapjába.

Igen, valóban eltartási szerződést kötöttünk, és köszönöm a válaszokat!

A hsonló ügyekben az szokott a probléma lenni, ha az örökösök bizonyítani tudják, hogy az örökhagyó csak színlelt tartási szerződést kötött, ami valójában ajándékozás volt, és nem kapott valódi ellenértéket. Pl. ha azt sikerül bizonyítani, hogy az állítólagos eltartók nem is lettek volna képesek eltartani az örökhagyót.

Jó napot !

Élettársamnak első házasságából született 2 gyermeke. Mi közös gyermekünk hamarosan megszületik. Az lenne a kérdésem, hogy van e arra bármiféle törvényes lehetőség, hogy kettőnk által szerzett ingatlan és vagyon csak és kizárólag közös gyermekünké legyen majd....
Köszönöm

Van, több is.

Köszönöm a választ.

Vélelmezhető, hogy azokat a szerződéseket ill. vagyonjogi rendelkezéseket párod nagyobbik gyermekei ill. nevükben az édesanyjuk majdan meg fogja támadni, tehát hogy még a köteles részre se legyenek jogosultak, az okiratszerkesztő ügyvédnek nagyon kell értenie a dolgát.

Én csak ezt és ennyit a feltett kérdéshez.

Monalisa
laikus hozzászóló

Jó napot!

Kérdésem az örökléssel és a köteles résszel kapcsolatos.
Adott egy ingatlan, melynek tulajdonosai az édesanyám (2/4), édesapám (1/4), nagymama (1/4).
Ha a szüleim ajándékozási szerződéssel átíratnák rám a saját tulajdonrészüket (2/4+1/4), akkor a testvérem később pert indíthatna a neki járó köteles részért (2/4+1/4 feléért).

1.A kérdésem az lenne, hogy a testvérem akkor is igényt tarthat a köteles részre, ha a szüleim a tulajdonrészüket nem ajándékozással, hanem adás-vételi szersződéssel "adnák" nekem?

A nagymama tulajdonrészét édesanyám venné meg (hitelből) szintén az én nevemre. Így én lennék az egyetelen tulajdonos.

Felvetődött az a lehetőség is,hogy a testvérem lemond írásban az örökségről x millió Ft-ért, amely megegyezne a jelenleg neki járó köteles rész értékével. Azonban ezt a lehetőséget nem szeretném alaklamazni, mivel tudomásom szerint ez a "lemondási szerződés", bármikor felbontható, el lehet állni tőle és nem szertenék a későbbiekben bonyodalmakat és 2x kifizetni ugyanazt.
Működik a tulajdonátruházás ebben a formában úgy, hogy a későbbiekben ne adódjon probléma?
A válaszokat előre is köszönöm!

„akkor a testvérem később pert indíthatna a neki járó köteles részért ”

Miért? Per nélkül nem lennél hajlandó kifizetni?

„bármikor felbontható, el lehet állni tőle ”

Azt nagyon rosszul tudod. De szerintem nem is ez a te problémád...

Dehogynem fizetnék neki! Ezt meg is említettem az utolsó bekezdésemben!
Én úgy tudom a szerződésektől el lehet állni.
Amúgy mire gondolsz azzal kapcsolatban, hogy nem is ez az én problémám?

csokitorta

Jó estét!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy a mamám testvérének a hagyatéki tárgyalása lesz a jövő héten,a nagybácsink végrendeletet készített, mivel nem volt tökéletes a kapcsolata a feleségével és nem is született közös gyermekük, ezért a végrendeletében minket jelöl meg a testvéremmel az örökösének-a leírtak szerint a házának,földjeinek és minden vagyonának, de feleségének holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosít a végrendeletben.Ez alapján számíthatunk arra hogy a hagyatéki tárgyaláson a nagybácsink felesége köteles részét követelje? A ház a nagybácsink nevén volt, és jóval a házasságuk előtt épült.

A segítséget előre is köszönöm:)

Leszármazók hiányában a túlélő házastárs a törvényes örökös. Végrendelettel a törvényes öröklés rendjéltől el lehet térni; de ha a törvényes örökös házastársat ily módon kizárják, akkor köteles részre tarthat igényt. (Ami fele annak, amit végrendelet hiányában örökölne.)
A haszonélvezet az özvegyet a törvény alapján is megilleti mindazon, amit nem ő örököl. (A végrendelkezés ezt legfeljebb kiterjeszti.)

Sziasztok,
nagyapám kapcsolata megromlott apám testvérével, ezért két ingatlanvagyonát nekem ajándékozná (apámmal egyeztetve, hiszen ő úgyis átengedné nekem). Kérdésem, hogy a majdani öröklésnél mi lesz a kötelesrészekkel? Nyilván apám nem fogja kérni, de ha a testvére kéri, akkor tőlem elveszik a megfelelő hányadot? Ha igen, akkor mindkét ingatlanból feltétlenül, vagy lehet csak az egyikből nagyobb arányban? Vagy inkább csak a kötelesrészen túli értéket ajándékozza most el?

A köteles részt elsődlegesen pénzben kell kifizetni. De nem most, hanem az ajándékozó halála után - feltéve, hogy az 15 éven belül bekövetkezik.

„Vagy inkább csak a kötelesrészen túli értéket ajándékozza most el?”

Nem egészen így - de ha marad hagyaték is, és abból a köteles részre jogosult részesül, akkor az örökölt értéket össze kell vetni a köteles résszel. Ha előbbi a nagyobb, akkor nincs további igény.

Köszönöm kbs, világos.

Az még a kérdésem, hogy mi alapján várható a kötelesrész értékének megállapítása? Gondolom egy ugyanolyan értékbecslés fog történni, mint sima örökösödés esetén (hiszen éppen amiatt fogják megkérni :-) ), de az ilyen értékbecslések köztudottan a valós piaci érték alatt maradnak jóval. Mi történik, ha ezt a kötelesrészre jogosult "nem fogadja el"? Ragaszkodhat a tulajdonjog megszerzéséhez? Bár kisebbségi tulajként eladást akkor sem kényszeríthet ki ha jól tudom. A többségi tulaj viszont kérheti az osztatlan közös felszámolását, azaz az ő kifizetését, amihez megint értékbecslés kell... Hogy is van ez?

Sziasztok, a segítségeteket kérném...Kérdésem az hogy tud e valaki olyan esetet amikor örökölt ingatlant adtak el 5 éven belül hogy nem kellett utána fizetni? Mikortól kell számítanom a tulajdonviszonyomat? Aznap amikor a közjegyzőnél voltam és megkaptam a hagyatéki végzést?
Előre is köszi: Vicus

„az ilyen értékbecslések köztudottan a valós piaci érték alatt maradnak jóval. ”
Tévedés. (Ahogyan az is, amit a közös tulajdon megszüntetéséről írsz - de szerintem kár ebben most elmélyednünk.)

„Ragaszkodhat a tulajdonjog megszerzéséhez? ”
Már mondtam: a köteles részt elsődlegesen nem természetben kell kiadni.

„tud e valaki olyan esetet amikor örökölt ingatlant adtak el 5 éven belül hogy nem kellett utána fizetni?”
Hogyne. Ha nem volt jövedelem.

„Mikortól kell számítanom a tulajdonviszo­nyomat”?
Ha adójogi szempontból kérdezed, akkor a bejegyzésre irányuló kérelemnek a földhivatalba történő beérkezésének a napja a szerzés időpontja.