öröklés,ingatlan

Az első kérdés, hogy a helyi szabályok szerint egyáltalán hogyan osztható meg a telek, ezt viszont a polgármesteri hivatal tudja megmondani.

Segítségét kérném a következőkben:
Szüleim 20 éve házasok.Nekem nincs testvérem, a nevelőapámnak van 2 lánya, akivel válásuk óta semmilyen kapcsolatot nem tart. A tartásdíjat rendesen fizette, sőt volt hogy a nagyobbik lányt csak azért iratták be egy másik iskolába, hogy kapják
utána a pénzt.Végrendeletet szeretnének készíteni, de nem akarják hogy a nevelőapám lányai részesüljenek,mivel semmi közük hozzá.Minden vagyonuk az édesanyám nevén van.Számít ez 20 év után? Kitagadásnak melyik pontjával élhetnek, hogy kizárják őket a kötelesrészből.
Segítségét előre is köszönöm.

1. Hiába van minden édesanyád nevén, ha a vagyon a házastársi közösség alatt keletkezett (és nem édesanyád különvagyonából), akkor az közös. 20 év után is.
2. A gyermeket nem lehet csak úgy kizárni az örökségből, nagyon súlyos esetben jöhet szóba (pl. ha a jövőbeni örökös az örökhagyó életére tör).

„de nem akarják hogy a nevelőapám lányai részesüljenek,mivel semmi közük hozzá.”

Ez nem indok!

És ha az én nevemre iratnak mindent?Akkor már kizárhatók az örökségből?

Nem oldana meg semmit. Az ajándékra (vagy annak egy részére) az ajándékozástól számított 15 éven belül ugyanúgy igényt tarthatnak az örökösök.

és ha elválnának?

De nem is értem az egészet. Miért akarjátok a két törvényes örököst megfosztani a jussuktól?

Attól még ott a közös vagyon, amit meg kell osztani.

Mert a nevelőapám mikor eljött tőlük mindent amilye volt otthagyott.Mondhatni, hogy csak egy táska ruhával költözött hozzánk.Tehát amink(amilyük)van mindent mi közösen értünk el, és nekik semmi közük ehhez.

Ha az édesanyád házába költözött be, akkor az a ház valószínűleg az édesanyád hozott vagyona - erre nem formálhatnak jogot az örökösök.

Sziasztok ki tud nekem segíteni?

Anyukám, aki már 1972 előtt örökölt telket, most eladná 8 és fél millióért, de az összeget nekem adná, mit kellene nekem utána fizetni?
köszi

Hát ez a gond, hogy akkor még a nagyszülőknél laktunk és házasságuk után vették a lakást.Az már közös.De ő mikor eljött tőlük, lakást bútort mindent otthagyott nekik.

gigi:

ha bankon keresztül utalja, akkor semmit.

És ha lemond a nevelőapám a javamra, akkor már semmi köze a két lányának a vagyonukhoz!?

Szervusztok!
1 hónapja halt meg az Édesapám.Ő másfél éve a testvéréhez költözött, egyikük sem szeretett egyedül élni.Halála után a testvére közölte, hogy a Papa mindent rá hagyott ( lakását, kocsit, kp-t).Egyszerűen nem értem, dehát a végrendeletet még nem láttam, nem mutatta meg a testvére.
Kérdésem: a köteles részt nyilvén követelhetem a lakás után, de Apunak kb 10 millió forint volt a kp vagyona. Ha ezt a pénzt "csak úgy"átutalgatta egyszerre vagy részletekbe ajándékozási szerződés nélkül a testvérének van-e követelni valóm?
Köszönöm ha válaszoltok, üdvözlettel :
Tétova örökös

1. Ha édesapád kivette azt a 10 M Ft-ot egyben vagy apránként és mondjuk "eltapsolta" valami cserencsejátékon stb, akkor az a pénz nagy valószínüséggel ma már nincs meg.
2. Ha tudod melyik bankban/takarékpénztárban és mely számlaszámon volt a pénze, akkor a törvényes leszármazó mivoltodat hivatalosan igazolva (= halotti anyakönyvi kivonat) kérhetsz az utóbbi másfél évről havonkénti egyenleg kimutatást - valamennyit kell érte fizetni.

Abból megtudható, hogy nagybátyád kapott-e pénz és mikor, milyen összeget.

A bankszámlát mindenképpen le kell zárni a bankban, hogy az ne ketyegjen tovább a végtelen időkig a banki havi költségek okán.

3. A probléma az, hogy életében mindenki azt tesz a pénzével (is) ami neki csak tetszik.

Legfeljebb a megajándékozottnak kell ill. kellett volna esetenként szja fizetnie., szükség eseten ez is vissza-ellenőrizhető.

A hagyatéki eljárás során a lakásra és az autóra a kötelesrész mindenképpen megillet.

Monalisa
laikus hozzászóló

Ez tévedés. Amennyiben elajándékozta a pénzt, akkor az után jár kötelesrész, ha valamilyen visszterhes ügylet keretében idegenítette el, akkor nem jár.

Ptk. 666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.(2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.

667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1. az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;
2. az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;
3. a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke;
4. a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke;
5. az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

Édesanyám a múlt évben halt meg. a legidősebb testvérünk élt vele egy háztartásban családostól, ezért őt hívták be hagyatéki ügyben, Ő azt nyilatkozta, hogy nincs sem ingó és ingatlan a mama nevén. Vártuk, a másik testvéremmel, hogy mikor hívnak be minket is hagyatéki ügyben. Apai örökségünk a mi nevünkön is van, a földhivatal bejegyezte, amin Édesanyánk holtigtartó haszonélvező volt .(Édesapánt már 12 éve elhunyt) Most a szülők végakaratának megfelelő arányban vártuk, hogy az anyai örökség is a nevünkre kerüljön , hiába. Eddig is jó testvérek voltunk, nem akarunk rosszat a legidősebb testvérnek sem, de ami jogos, azt azért szeretnénk megkapni. Mi van ilyenkor? Tudomásunk szerint a köteles rész az mindenképp jár. Ez százalékosan 3 örökös esetén mennyi fejenként? Ez lenne a kérdésem . Várom a segítő választ. Lonci

Ha nem volt végrendelet, akkor nem csak a kötelesrész, hanem a teljes hagyaték egyenlő arányban a gyermekeké.

Végrendelet olyan volt, amit a szülők írtak, rokonokkal irattak alá , de elötte még akaratukkal egyeztettek velünk. Megbeszéltük, hogy aki a szülőkkel marad azé a testvéré lesz az ingatlan 2/4-d része 1/4 -rész az enyém 1/4 rész a másik testvéré. Tehát eddig az apai rész 1/8 rész már a nevemen van 1/8 rész a másik testvérem nevén van.
Kérdésem, ha véletlenül előkerülne ezek után egy új végrendelet, amiben ugyan nagyon kételkedek, mert Édesapánk halála után már Édesanyánk röviddel ápolásra szorult. Nem volt cselekvő és itélőképes állapotban.
Akkor az anyai rész kettőnkre jutó köteles része mannyi, mert nem akarunk pereskedni idősebb testvérünkkel, csak azt kérjük ami törvényesen jár.
Köszönöm

„Ő azt nyilatkozta, hogy nincs sem ingó és ingatlan a mama nevén. ”
Ha ez igaz, akkor nyóc, hogy van-e végrendelet.

Tehát akkor ez azt jelenti, ha a kalapból valami csoda folytán másik végrendelet kerül elő, ezek után azt a közjegyző nem veheti figyelembe, mivel a nyilatkozatot ott ő aláírta és nem állja meg a helyét? A tulajdonlap mást mutat. Ezek akkor tények ellene nekünk semmit sem kell lépni. Nem szeretnénk belebonyolódni olyanba, ami senkinek nem jó.
Köszönöm a választ
Lonci

Nem arra értettem, hogy ha a igaz, hogy nyilatkozott. Hanem ha az igaz, amit nyilatkozott.
Egyébként nem a nyilatkozat számít, hanem a közhiteles nyilvántartás. Azt meg nem értem, hogy honnan gondolod, hogy a nyilatkozatnak bármiféle joghatása lenne az esetleges végrendelettel kapcsolatban. itt ilyet biztosan nem olvashattál.

közhiteles nyilvántartásnak számít a tulajdonlapon bejegyzett tulajdonhányad.Semilyen széljegyzet és jelzálog nincs az ingatlanon. Tehát az általunk ismert végrendeletben szereplő tulajdon hányadra tarthatunk igényt. Sem több, sem kevesebb.
az, hogy mit nyilatkozott az teljesen mindegy ezek szerint.
akkor ezt a mondatot értettem félre :
Ha ez igaz, akkor nyóc, hogy van-e végrendelet.