Gyermektartásdíj végrehajtása

Értem a különbséget, csak egyvalami ködös.
Mondjuk van egy sima válás, apa fizet gyerek után.
A gyerek eléri a 18. évet, jár tovább felsőoktatásba. Ilyenkor nem kell ha jól tudom, semmilyen igényt benyújtani, hanem jár tovább a pénz, amíg oda jár, nem?

Ha ilyenkor megszünteti, mondjuk úgy, hogy azt mondja a bíróságon, hogy a gyerek nem jár suliba, pedig jár, akkor azért vmi nem stimmel, nincs igazam?

Hagyma! Köszi a beírást. Épp ez a lényeg, és az ügy pikantériája, hogy a végzés csak a panasznap után lett meg.
Lehet, ha már a végzéssel mennek panasznapra, más lenne a dolog. Amúgy mit jelent pontosan a vh-lap(végrehajtási?).

Sajnos a papírokat nem tudom mellékelni, majd lehet, hogy megszerzem, csak az ügyről tudtam írni, amit tudok.

„Ha ilyenkor megszünteti, mondjuk úgy, hogy azt mondja a bíróságon, hogy a gyerek nem jár suliba, pedig jár, akkor azért vmi nem stimmel, nincs igazam? ”
De igazad van. Például az nem stimmel, hogy hol volt az alperes ebben az eljárásban. Hiszen ezek szerint sem meg nem jelent, sem írásbeli védekezést nem nyújtott be. Pedig mindenképpen idézték, ha másképp nem hirdetmény útján. Abban pedig, hogy erre sort került vastagon része van neki is - hiszen valószínűleg úgy távozott külföldre, hogy tartózkodási helyét eltitkolta. Ami - tekintettel arra, hogy magával vitte a kiskorút is - kimeríti a különélő szülő kapcsolattartási joga gyakorlásának szándékos akadályozását.
Szvsz kérjék a tartásdíj megállapítását, és érjék be azzal, hogy hat hónapra visszamenőleg megkapják. Nem túl ildomos azt az apát még végrehajtóval ijesztgetni.

Na látjátok! ilyen problémák vannak abból, ha a tartásdíj fizetésre kötelezésére irányuló perben az alperes ellenkérelmében nem kéri a bíróságtól a tartás a gyermek nagykorúvá válásának időpontjáig történő megállapítását. Külön végzésért kell rohangálni. meg a felperes azt hiszi, hogy ez a gyermek élete végéig jár.
De hamár itt tartunk figyelmébe ajánlom az érintetteknek az alábbi passzust a CSjt-ből:
Csjt. 62. § (1) A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat egysorban terheli.

Vagyis az új anyukát, illetve apukát is lehet tartásra kötelezni az adott feltétel esetén.

Tehát pontositva:a Csjt.62./1/-ben foglalt eltartási kötelezettsége a mostohaszülőnek csak a természetbeni tartásra jogositja fel a mostohagyermeket, tartásdij tőle nem követelhető- még mielőtt keresetekkel bombáznák a szülő uj házastársát , hogy fizessen ő is gyerektartásdijat.
Magyarul:ha hozzájárulok ahhoz, hogy a társam magával hozza kisgyerekét a közös háztartásunkba, köteles vagyok a gyerekkel felmerülő költségekhez hozzájárulni, de tartásdij-fizetésre nem vagyok kötelezhető.

Ez így igaz. A tartásra kötelezett vérszerinti szülőt nem mentesíti, de ha akármilyen okból nem tud fizetni, akkor sem marad tartás nélkül a gyermek, mert a mostoha szülőnek is be kell szállni a tartásba.

Sajnos az a helyzet, hogy sok olyan dolog van még, amelyet én sem tudok az ügyből, de megpróbálom ezt a hiányosságot minél előbb bepótolni.
Szerintem tuti nem titkolta el senki a tartózkodási helyet, és nem arról volt szó, hogy megakadályozza bárki is a láthatást.
Igazából nem is volt végrehajtóval való fenyegetőzés, csak leírtam, hogy hogyan követték egymást az események.
Habár az is nagy sgeítség, ha leírnátok, hogy mik azok a körülmények, amelyek tudni kellene ahhoz, hogy tisztábban lehessen látni az egészet.

Ja és nincs új apuka az ügyben, csak szólok.

Nem baj. A Csjt. nem ír elő új apuka beszerzési kötelezettséget. Bár volt ilyen a magyar jogban. Ki tudja melyik vol ez az intézmény?

Azért nem kell örömtüzet ülni, Attika, ebből sem következik az, hogy a kiskorú gyermek szülője által érvényesített tartásdíjat a gyermek nagykorúvá válása után nem kell megfizetni, és ez ügyben felesleges is lenne megszüntetési pert kedeményezni. Természetesen itt is megszüntetési per volt, ami egyébként a kérdező leírásából világosan ki is derül. 20 hónapja nem fizet az illető, de most beadott egy megszüntetési keresetet. A pert megnyerte. Ez 6 hónapra visszamenőleg hatályos. A többi 14 hónapot attól függetlenül végre lehet hajtani, hogy mikor lett nagykorú a gyermek.
A további tartásdíj érvényesítéséhez most már új pert kell indítani, ha már ilyen kirívóan ügyetlenül sikerült ezt elveszíteni. Természetesen már a megszüntetési perben is a gyermeknek, illetve az őt saját háztartásában ellátó szülőnek (ott tehát alperesnek) kellett volna bizonyítania azt, hogy a gyermek tanul tovább. Hát ezt most megteheti majd az új perben.

Jaj, azt hiszem valamit nagyon rosszul írhattam, mert úgy tűnik, hogy ObudaFan félreértette.
No akkor gyorsan a jogeset a következő:

Elváltak a szülők, a gyerek maradt az anyánál. Normális bírósági határozat, az apa fizet. 2 éve anya és gyerek el külföldre, és két év óta csak most jöttek vissza MO-ra.

A gyerek 20 hónapja lett 18 éves, ekkor az apa kérelmezte, hogy ne kelljen fizetni, erről bírósági végzés van.

Most szülő gyerek visszajött, és kiderült, hogy 20 hónapja nem fizetett az apa. Minden papír megvan, igazolás iskolából stb. Panasznapra elmentek, ott annyi történt, hogy elmondták, hogy a 6 hónapot tudják visszaszerzeni most, ehhez vmi bírósági végrehajtónak írtak vmi papírt, a maradék 14 hónapot perrel lehet megkapni.

Ezután a panasznap után derült ki azonban csak az, hogy van ez a bizonyos megszüntető végzés.

Nyilván akkor erről a bíró sem tudott.

Itt az a kérdés, hogy ez a végzés mennyiben befolyásolja a történetet.

Az iratokat még nem láttam, de most majd megnézek remélem mindent.

Tehát a megszüntetési keresetet az apa 20 hónapja adta be.

Ez így biztosan nem helyes. Meg kellene szerezni ezt a bizonyos végzést (ha ez végzés), mert elég sok egymásnak ellentmondó információ van itt.

Miután a biróság már korábban megszüntette-ugy tünik jogerősen- az apa fizetési kötelezettségét-a végrehajtást, ha már elrendelték, az ő kérelmére meg fogják szüntetni, mivel azt a határozatot, aminek a végrehajtását kérték a biróság már megváltoztatta.
Hogy a megszüntetési per hogyan zajlott, annak érdemes lenne utána nézni.A biróságon az iratok megtekinthetőek.

Ujra csak akkor kell az apának fizetnie, ha egy ujabb/a gyerek vagy az anya álta inditott/perben tartási kötelezettségét megállapitották.

Amugy meg érdekes, hogy a végrehajtási lap kiállitásakor miért nem észlelték a panaszirodában,hogy már volt megszüntetési per, hiszen elvileg a két iratot együtt kellett volna kezelni.

Szerintem - épp az általad mondottak miatt - nem állítottak ki végrehajtási lapot. Egyszerűen jegyzőkönyvbe foglalták hogy a megjelent xy kéri a "tartásdíjtartozás" végrehajtását. Valamint a jegyzőkönyvet készítő fogalmazó tájékoztatást adott arról, hogy a végrehajtással csak 6 havi hátralék hajtható be, a többi perben követelhető, ha bizonyítani tudják, hogy akadályoztatva voltak a követelés érvényesítésében. Adta pedig ezt a tájékoztatást a jelenlévő fél egyoldalú beszámolójár alapozva, feltételezve, hogy az abban foglaltak helytállóak.

Na most ki ül itt örömtüzet? Én? Kedves ObudaFan! Gyere már át a kreatív oldalra légyszíves! Kekec annyi van ebben az országban, hogy ilyen kíváló "koponyának" mint Te már nem jut hely közöttük. Ezen a fórumon nem az ügyeletes nemkékre kíváncsiak az emberek, hanem jogi problémájuk előszűrőjeként tekintik azt és ennek kellene megfelelni. Nem így indult ez, hanem jogászi szakmai fórumként, de kiterjesztették a jogi problémákkal birkozó kedves kérdezők.
Javaslom vedd ezt figyelembe!
Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a www.vaminfo.hu vámszakmai fórumot! Ott már túl vagyunk azonon a problémán amit Te még nem igazából tudsz kezelni.
Üdvözöllek:
Dr. Béres-Deák Attila

Kedves KBS !

Lehet, hogy igazad van, igy történt, ebben az esetben viszont az anyának hamarosan kapnia kell egy végzést, hogy a kérelmét elutasitják, ill.aVht.56.§alapján a végrehajtást megszüntetik /ha már esetleg elrendelték/

Végül is logikailag is úgy kellen, hogy történjen, ahogy írtátok.
Volt egy határozat, amelyben megállapították a tartást. Ez alól később felmentést kapott az illető.
Tehát hiába adtak be kérelmet a már megszüntetett határozat teljesítésére, olyat nem lehet teljesíteni, ami nincs érvényben.
Itt az a kérdés szerintem, hogy ez a bizonyos végzés hogyan születhetett meg. Mert az tuti, hogy az apa tudta, hogy a gyermek és az anya külföldön van, és azt is, hogy tanul. Vagy rosszul értelmezem?

Hát látod tényleg ez az a kérdés, amire csak az érintettek tudnak Neked válaszolni:)

Ki tud arra vonatkozóan információt adni, hogy az önálló bírósági végrehajtót köti-e valami határidő a vérehajtási lap általa történt kézhezvételét követően a "felszólítás tartozás rendezésére" c.irat kötelezett részére történő megküldésére?

Üdvözlet mkinek

Tudna nekem vki infót adni arra vonatkozólag, hogy a tartásdíj visszamenőleg igényelhető-e akkor, ha az apa iskolába járt nappali tagozaton?

válaszaikat előre is köszönöm

Hat hónapra.

A jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem követelheti.
A korábbi részleteknél pedig figyelembe kell venni, ha az apa keresménye akkor még kevesebb volt, pl. mert még iskolába járt.

Szép napot Mindenkinek!

Tanácsot szeretnék kérni arra vonatkozóan, hogy a bíróság a gyermektartásdíj megállapításánál nem veszi figyelembe a tartásra kötelezett családjánál a kereseteket? A párom és az én jövedelmem családi pótlékkal együtt 116.000.-Ft ebből fizetünk 20.000.-Ft gyermektartást (a kislány minden hónapban 2 hetet nálunk van, mi vesszük + a bérletet is, mert nem kifizetődő a bliccelés és anyuka közölte azért az 5 megállóért nem vesz Bp-i bérletet, holott Bp-en jár iskolába). Az édesanya és élettársa együttes jövedelme nettó 290.000.-Ft + a két nagykorú gyerektől havi 50-50.000.-Ft-ot kapnak ellátás fejében. Sajnos bírósági végzés csak jövő januárban engedi a fellebbezést. Még ezt a hónap Még ezt a hónapot be tudjuk fizetni, de utána már nem.
Mit tudunk tenni? A lakást nem tudjuk eladni, mert hitellel vásároltuk, kocsink nincs stb.
Üdvözlettel: P. Marcsi.

De figyelembe veszi. Viszont az édesanya élettársa keresetét nem fogja figyelembe venni, mert ő a gyermek eltartására nem köteles.

„Sajnos bírósági végzés csak jövő januárban engedi a fellebbezést.”

Ezt nem egészen értem. Mi áll a végzésben szó szerint erről?

Fellebbezni a végzés kézbesítését követő 15 napon belül lehet, ha jól tudom, vagyis a végzés jogerőre emelkedése előtt.
Ha jól veszem ki a szavaidat, akkor ez a végzés már rég jogerős, vagyis fellebbezni már amúgy sem lehetne.
Viszont a gyermekkel kapcsolatos pereknél született végzések nem számítanak ítélt dolognak, így megváltoztatásukra bármikor indítható újabb per.

Olyan jogszabály tényleg létezik, hogy a jogerőre emelkedést követő 2 éven belül csak akkor indítható per a végzés megváltoztatására, ha a körülményekben lényeges változás állott be.
De ez is azt jelenti, hogy bármikor indítható per, csak éppen pernyertes akkor lesz a per indítója, ha a lényeges körülményváltozást bizonyítani tudja.

Elméletileg sem az anya élettársa, sem pedig te (az édesapa élettársa vagy házastársa) nem vagytok kötelezhetőek a gyermek eltartására. Vagyis a következő perben álljatok ki a mellett, hogy a te keresetedet se vegye figyelembe.
Csupán a párod köteles gyerektartást fizetni, így az ő jövedelmének a 20%-a körüli összeg a reális.
(Ha a családi pótlékot azért kapjátok, mert van egy közös gyereketek is, akkor érdemes neked igányelni a pótlékot, nem pedig a párodnak, nehogy azt is figyelembe vegyék a gyerektartás megállapításánál.