Gyermektartásdíj végrehajtása


helga07 # 2007.03.02. 11:30

Kérdésem az lenne, hogy a másodfokú bíróság ítélete, mely megállapítja a hátralékos gyermektartásdíj mértékét, mikor emelkedik jogerőre? A kihirdetés napján?
Vagy a tartásdíjra kötelezettnek a kézbesítéstől
számított 15 napra?
Mikor végrehajtható?
Köszönöm a segítséget.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.02. 11:34

A közléskor. Ha a kihirdetéskor a kötelezett jelen volt, akkor.

helga07 # 2007.03.02. 17:22

kbs
köszönöm a válaszodat, szép hétvégét !

ObudaFan # 2007.03.02. 17:45

Nem egészen.
Pp. 228. § (1) Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével (218. §) emelkedik jogerôre; azok a határidôk azonban, amelyeket a határozat jogerôre emelkedésétôl kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétôl (219. §) kezdôdnek.

Pp. 219. § (1) Kézbesítés útján kell közölni:

  1. az ítéletet a felekkel;

Tehát ha jelen volt, ha nem, jogerős lett a kihirdetés napján.

A végrehajthatóság szempontjából a teljesítési határidő ennek ellenére másodfokú határozatok esetén a kézbesítéssel kezdődik, ha jelen volt kihirdetéskor a pervesztes, ha nem. Itt viszont tartásdíj-követelésről van szó, ez már elsőfokon előzetesen végrehajtható kellett volna, hogy legyen.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.02. 18:02

Köszönöm, ObudaFan, elnézést kérek, helga.

helga07 # 2007.03.05. 12:24

Ismételten köszönöm.
Csak ámulok és bámulok, és egyre kevésbé értem miért ilyen bonyolult.
Az én esetemben a tartásdíj követelésről az elsőfokú ítélet úgy határozott, hogy csak a folyóra előzetesen végrehajtható a hátralékosra nem, csak 90 napra. Majd fellebbezés, és ca. 1 év telt el
a másodfokó ítélet meghozataláig és kézbesítéséig. Eközben sikerült "édesapának" a kft. felszámolási eljárást végigvinni.
Meg sem kérdezem mit lehet ilyenkor csinálni, mert egy abszolút kiszolgáltatott helyzetben van az ember. A bíró nyilván mindkét ügyben nyugodtan alszik, nem az ő gyerekével babrálnak ki !

Azéletszép... # 2007.03.11. 21:04

Szaisztok!
S.O.S kérdésem lenne:ha a párom ex-felesége a megszokott gyerektartás fizetési módot megváltoztatva a gyerektartás letiltását kéri munkaadón keresztül,erről a munkahely előzetesen értesíti e a páromat, azaz a munkavállalót,akinek béréből letiltásra kerül az összeg?A párom valahonnan értesül e a letiltás tényéről?vagy egyszerűen a karcsú borítékkal kezében szembesül ezzel a változással?

monalisa1 # 2007.03.11. 21:47

A letiltást elrendelő bírósági határozatot/végzést másolatban meg kell kapnia, hiszen honnan is tudná, hogy "vékonyodik" a boritékja...

Tehát ha a munkáltató a letiltásról a párodat nem tájékoztatta, akkor hibát követtek el.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.12. 06:04

Tévedsz, monalisa.

monalisa1 # 2007.03.12. 06:48

OK.
De akkor honnan fogja megtudni, hogy a munkáltató valamilyen jogcímen levonást eszközölt a fizetéséből - azon kívül hogy a levont összeg passzol a tartásdíjjal.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.12. 07:51

A bérlapról.

Azéletszép... # 2007.03.12. 18:36

Köszi a gyors válaszokat ésa hasznos infokat.

Encara # 2007.03.13. 09:55

Üdvözlöm a Fórumozókat!

Kérdésem a következő: ha a bíróság ítéletében kimondja, hogy előzetesen végrehajtható, akkor ezután mi következik? Milyen esetben és indokkal rendelheti el a bíróság az előzetes végrehajthatóságot?
És lehet-e ellene fellebbezni?

Első fokon 35 eFt határozott összegben állapított meg a bíróság tartásdíjat, amely ellen fellebbezni kívánok, tehát maga az ítélet még nem jogerős, viszont szeretném tudni, hogy a fenti végzés alapján a százalékos helyett a fix összeget utalják-e el vagy a fellebbezésem érintheti ezt a kitételt?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.13. 09:57

Az "előzetesen végrehajtható" éppen azt jelenti, hogy a fellebbezésre való tekintet nélkül.

Encara # 2007.03.13. 10:46

Az odáig rendben is van.
De attól,hogy kimondja, még el is rendeli?
Tudomásom szerint csak akkor, ha az el nem rendelése aránytalanul nagy hátrányt jelentene a kötelezettre. Illetve mellőzheti-e, ha az elrendelése pedig a jogosultra jelentene hátrányt?

Ugyanis a kötelezett jövedelme meghaladja a nettó 200 eFt-ot, tehát a százalékos marasztalás sem jelentene sokkal nagyobb hátrány, tehát nem veszélyezteti a megélhetését.
Viszont a jogosult jövedelme nettó 110 eFt, ez viszont azt jelenti, hogy a jogosult szempontjából igenis van jelentősége az előzetesen végrehajthatóság mellőzésének, ugyanis a határozott 35 eFt tartásdíj a százalékoshoz képest jelentősen kevesebb a jövedelmi viszonyokat tekintve. UGyanis a kötelezettnek a levonás után is több marad egymagára, mint a jogosultnak a tartásdíjjal együtt másodmagára.
Van itt igazság?

hagyma # 2007.03.13. 13:33

Ilyenkor nincs a biróságnak választási lehetősége: a Pp.231.§a./alapján előzetesen végrehajthatónak KELL nyilvánitania a tartásdijban marasztaló itéletet.
Amire Te utalsz /aránytalan teher stb/,az erre az esetre nem alkalmazható /lásdPp.232.§/1/.

Encara # 2007.03.13. 14:14

Tudom mire gondolsz, de a tartásdíjban marasztalás folyamatos, mert eddig is kaptam, de százalékosan.
Most annyi a különbség, hogy 35 eFt fix összeget ítélt meg, de miután fellebbezni fogok (még ítéletet nem kaptam) nem jogerős. Ezért gondolom, hogy annak van jelentősége, hogyha elrendeli a fix összeget, az rám, illetve a gyerekre nézve hátrányosabb,mint a százalékos marasztalás, kb. 6-7 eFt-tal havonta. Én arra gondoltam, hogyha ki is mondja az előzetes végrehajthatóságot, mégsem rendeli el végzésben pontosan az előzőekben vázoltak miatt.
Ugyanis úgy döntött a bíró, hogy nem vizsgálta sem a kötelezett, sem a jogosult anyagi helyzetét teljeskörűen. Vagyis azt sem vette figyelembe, amit én itt az előzőekben leírtam, hogy nekem másodmagammal kevesebb jut a tartásdíjjal együtt, mint neki egymagára. Egyébként van neki élettársa is. A kötelezett egyébként most vett Budán egy nagyobb lakást az egyik legdrágább környéken. Ha olyan sz...r az anyagi helyzete, akkor ugyan miből telt rá???
Nem az irigység beszél belőlem, mert vegyen, ha akar, de akkor ne hivatkozzon arra, hogy neki mennyi tartozása van és érzelmileg nincs kötődése a gyerekei iránt. Erre hivatkozással kérte a leszállítást, mert ő nem szereti a gyerekeit és nem akar olyan horribilis összegű tartásdíjat fizetni. Könyörgöm, ez ma lehet hivatkozás alap, amit a biró méltányol????
Mind1, másodfokon remélem figyelembe veszik azt is, amit én kérek és mondok. Egyébként én 40 eFt-ot elfogadtam volna, mivel már közel ennyit fizetett, de ő nem tartotta ezt teljesíthetőnek.

ObudaFan # 2007.03.13. 14:17

A kötelezett ráadásul akkor sem követelheti vissza a már kifizetett / végrehajtott többletet, ha a másodfok kevesebbet ítél meg, viszont a később fizetendő tartásdíjat a többletfizetéssel csökkentheti.

Encara # 2007.03.13. 14:36

Obuda!
Kevesebbet nem ítélhet a másodfok, mert az elsőfokú tárgyaláson a kötelezett 35 eFt-ot önkéntesen ajánlott fel. Ennél kevesebb másodfokon sem lehet, de most nem is erre megy a dolog, hanem arra, hogyha havi fix összegben lehet csak meghatározni a rokontartás mértékét, akkor az legalább annyi legyen, mint a már eddig is fizetett közel 40 eFt, mivel ez öt év múlva is ugyanannyi marad, mert nem százalékosan állapítják meg. Tehát, ha így nézzük, akkor ez a leszállítás egyik formája, mivel nem emelkedik a jövedelmek függvényében a tartásdíj.
Az én indokolásom a 40 eFt-érdekében többek között az volt, hogy a tandíjat bevezetik a felsőoktatásban, ahová készül a fiam, a családi pótlék természetesen elvonásra kerül, a nettő jövedelmem jelentősen csökken, ezért szükséges, hogy legalább az a tartásdíj megmaradjon, amit eddig is már fizetett a kötelezett.
Tulajdonképpen nem értem és a bíró sem értette, hogy azt az +5 eFt különbséget miért nem fogadta el, akkor megköthettük volna az egyezséget és nem kellene másodfokra menni. Bár ő ragaszkodott az ítélethozatalhoz azzal, hogy nem akar tárgylásokra járni. Hát most majd akarni fog.

ObudaFan # 2007.03.13. 15:21

Teljesen félreérted az előzetes végrehajthatóság lényegét. Ez azt jelenti, hogy addig is, amíg nem lesz jogerős az ítélet, vagyis nem fejeződik be másodfokon az eljárás, te már legalább annyit végrehajthatsz, ha nem fizet, amennyit elsőfokon megítélt a bíróság. Az előzetes végrehajthatóság viszont a másodfokú bíróságot nem köti, ha az úgy fogja látni, hogy indokolt százalékos marasztalás, akkor százalékosan fog marasztalni.

Székely F # 2007.03.13. 21:32

Sziasztok

Olyan kérdésem lenne,hogy külön élő szülők esetén/a feleségem kb 1 éve költözött el/lehet-e valamilyen uton kötelezni a másik felet,jelen esetben a feleségemet,hogy a gyermekünk neveléséhez anyagilag járuljon hozzá.Hivatalosan nem vagyunk elválva,de külön élünk és az eltelt egy év alatt hébe-hoba járul anyagilag hozzá/1 év alatt kb 20000Ft/ az anyagi kiadásokhoz.
A másik kérdésem,hogy jogosultak vagyunk -e valamilyen önkormányzati és egyéb kedvezményekre?/ovodai étkezés,segély/
Köszönöm a válaszukat.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.13. 21:34

Úgy hívják a dolgot, hogy "tartásdíj".

Székely F # 2007.03.13. 21:48

Köszönöm,de mint irtam hivatalosan nem vagyunk elválva.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.03.13. 21:49

És?

Székely F # 2007.03.13. 22:01

Gyermekelhelyezési per nélkül,válás nélkül,amikor mi ketten állapodtunk meg a gyermek elhelyezésével kapcsolatban,hogy a gyermek nálam marad,ki állapitja meg a tartásdíjat?Mert a kettönk közötti megállapodást,az anyagi hozzájárulást nem tartja be.