GYerektartás mértéke

„Akkor ilyen alapon miért jogos az ő követelése?”
honnan tudhatnánk? Egy szót se írtál arról, mire alapozza

nos,

nekem össz. 5 gyerekem van, de csak három után fizetek tdíjat. ( a legnagyobb után nem fizetek, a legkisebb az én háztartásomban van)két gyerek után fizetek 12,5%-ot, a harmadik után (ő van az exnél) 16,6%-ot.Megszületett a legkisebb és kértem a tdíj leszállítást.Mindhárom gyerek után egyformán fizessek 12,5%-ot.A minimum összeget is kértem, hogy egyformán állapítsák meg.Az ex ezt kifogásolta és a dupláját követeli.

Ez a követelés jogos-e.A srác 18 éves, tanul, nincs tartós betegsége.Az exről annyit most keresi a 4. férjet (papíron még férjnél van).

wasp

a kérdésedre a válaszom:kevesli a pénzt

"kevesli": ez a kereseti kérelem.

De mivel indokolja. Miért kevesli??

(nem tudom egyszerűbben leírni, kérlek próbáld meg értelmezni...)

Az ex indoka: mivel az ő bevétele(ik9 nem fedezik a kiadásaikat.Most válik a harmadik férjtől (állítólag), és egyedül! neveli a gyereket.
MEGJEGYZEM:amikor még nem volt válófélben is egyedül nevelte a gyereket, mert hát férje volt neki de nem éltek együtt.És mivel megint egyedül maradt nem fogadja el, hogy a min. összeg annyi legyen, amit én kértem.

A bíróság bekérte mindkét fél havi kiadásait iagzoló számlákat.Én ezt megtettem, ő beadott egy A/4-es lapot, amin FELSOROLTA milyen havi kiadásai és bevételei vannak.Nem nyújtott be számlát, igazolást miegymást.Szóval nem elég neki az a minimum összeg.

HANGSÚLYOZOM: most havonta %-os arányban fizetek, nem keveset és mindig pontosan.Most, amíg van munkahelyem.Én abban az esetben akarom ezt a min. összeget fizetni, ha ne adj Isten elveszítem az állásomat.

a másik apához való gyermekhez nincs semmi közöd, azt nekik kell eltartani.

A tartásdíj emelését elsősorban a gyermek megváltozott igényei, másodsorban a te megváltozott jövedelmi viszonyaid indokolhatnák. Az anya megváltozott jövedelmi viszonyai csak nagyon csekély mértékben szoktak számítani.

Bocs wasp, talán félreértettél, de egyedül neveli a közös gyermekünket, úgy hogy férjnél van-volt.

És én csökkentsét kértem, mert gyermekem született.

Én csak annyit szeretnék, hogy minden gyermekem egyformán részesüljön és egyikük se kerüljön előnyösebb helyzetbe a másiknál.

Viszont azt is megmondhatná nekem valaki, milyen korban változnak meg egy gyerek igényei.

0 - 25 éves korig állandóan változik egy gyermek igénye, szükséglete, éppen ezért az "egyenlősdi" nem reális elképzelés - és a bíróságok is ekként gondolják nagy általánosságban.

A csökkentésre megalapozott az igény az újabb babára tekintettel, de ezen kérelmet mielőbb add be a bírósághoz.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Ez már megtörtént, ítélethirdetés hónap végén.

Azzal pedig nem értek egyet, hogy az egyenlősdi nem működik, mert a gyerekeknek más az igénye.A 10 éves gyermekemre ugyanannyit fizetek, mint a 20 évesre.
A 18 évesre -ő van az exnél-, meg 2x snnyit.Akkor, hogy is van ez?

Nem beszélve arról, hogy a egyik gyerek sem élvezhet előnyt a másikkal szemben (ismétlem nem tartósan beteg egyik gyermekem sem- szerencsére -).

Nem feltétlenül korfüggő, hogy kinek milyen igényei vannak. A bíróság figyelembe veszi pl. azt is, hogy pl. milyen különfoglalkozásokra jár, a lakóhelyéből adódóan van-e többletköltség (pl. bérlet), meg még egy rakat dolgot.

Oké!

Milyen esély van arra, hogy a tdíj min. összeg megállapításánál mindengyik gyermekem egyformán részesüljön?
Egyik gyerekem sem tartósan beteg, nincsenek külön órák, örülök hogyha az iskolát a két nagyobb elvégzi egyálatlán.
Ám az előző hozzászólásokat olvasva még a végén a másik kettőhöz is hozzányúl a bíróság.Kész röhej.

Itt le fog folyni egy bizonyítási eljárás. Ennek az eredményét interneten keresztül senki nem fogja tudni megjósolni.

Ami az igényeket illeti: az nem úgy van az életben, hogy a lehetőségeimhez kell szabni az igényeimet? Az anyánál élő gyerek (lásd: korábbi levelem) 40.000 Ft/hó tandíjú középiskolába jár, mert az neki jár, apa köteles finanszírozni. A második házasságból született gyereknek mi jár? Lényegesen tehetségesebb kisgyerek, sportolna, zenét tanulna... de nem íratom be, mielőtt nincs meg a fedezete. Olyan ez, mint a hitelek, először minden kell, aztán tessenek kihúzni a szarból, mert nem tudok fizetni.
Talán anyuka a bevételeit csoportosítsa úgy, hogy ennyi van, aztán megnézem, telik-e télen kétszeri (!) síelésre, nyári külföldi nyaralásra, őszi(!!!) útra a holland barátokhoz, két személyautóra, heti 5 teniszórára, stb. Nem hiszem, hogy reális igény egy közepes tanuló esetén a tandíjas középiskola, amikor semmilyen extra képessége nincs a gyereknek, ráadásul semmi nem érdekli, és soha nem volt hajlandó tisztességesen tanulni. (Két éve még azt hallgattuk, nem a végzettség a fontos, hanem a gyerek lelki békéje.)

Ezzel nincs is semmi gond, ezt a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy van másik kiskorú gyermek is.

Sziasztok!

Nem kevés oldalt visszaolvastam, de nem találtam választ a kérdésemre, így beírom. Volt élettársamtól- én férfi vagyok- született két csodaszép gyermek. Már 4 éve különváltunk, a gyerektartást megegyezés szerint fizetem, a munkabérem kb 40%-át a kettő gyermek után. A minap kicsit mélyebbre ástam magam a témában, és valahol azt olvastam, hogy a munkabérből számított gyerektartási pénzbe nem kell beleszámolni a túlórapénzt illetve a különböző bónuszokat. Amennyiben így nézzük, akkor kb a kétszerese megy a gyerekekre, mivel a fizetésem alapbérből, túlórából, és bónuszból áll össze. Ne értsetek félre, nem a pénzt sajnálom a gyerekektől, de már 1 éve házas vagyok és várom a feleségemmel a közös gyermeket, akiről szintén gondoskodni fogok. A volt párom pedig többször tudtomra adja, hogy neki többre lenne szüksége. Gondolom az semmit nem számít, hogy nekem is van jelenleg nem kevés hitelem, mert máshogy képtelen voltam talpon maradni. A kérdés másik fele pedig az, hogy ha bírósági ügy lesz a dologból, akkor a bíróság nem fogja-e azt mondani, hogy ha eddig is fizettem ezt az összeget, akkor továbbra is fizessem, hiába születik meg hamarosan a harmadik gyermekem.
Másik kérdésem pedig az, hogy valóban igaz-e, hogy a fizetés 50%-át vonhatják maximum. Ez azt jelentené, hogy a legrosszabb esetben a fizetésem 2* 16,6 %-át kellene utalnom minden hónapban.

Köszönöm előre a válaszokat és elnézést ha olyan kérdést tettem fel ami a fórumon előfordult már!

Valóban csak a jövedelem 50%-ig vonható gyermektartásdíj, mégpedig a mindenkori havi összes jövedelemből, tehát beleértendő a túlórapénz és a bónuszok - ezen utóbbi attól függően mire is kapod.

Az hogy hiteltartozásod van azt a t.díj megállapításánál nem veszik figyelembe, azt fizeted a jövedelmed másik 50%-ából...

Amint megszületik a harmadik gyermeked haladéktalanul adj be keresetet a bíróságra - csatolva a gyermek születési anyakönyvi kivonat másolatát - és kérd, hogy a körülmények megváltozására tekintettel az előző két gyermekre megállapított t.díj százalékét/összegét mérsékeljék. Ameddig a bíróság új itéletet nem hoz sajnos az előző rendelkezés szerint kell havonta teljesítened...

Három gyermekről történő gondoskodás esetén igen, 2x16,6% a jövedelmedből "oda".

Ha a volt nejednek több pénzre lenne szüksége, nos arra többféle lehetőség áll rendelkezésére (...) mondjuk elsődlegesen is keressen többet...

"Lisa"
laikus hozzászóló

Mi történik akkor, ha a felek fix összegű tartásdíjban egyeznek meg, ami önkéntes átutalással, és nem letiltással történik ? Az is arányosan csökkenthető újabb gyermek születése esetén ?

Új megállapodást kell kötni, lévén az újabb gyermek az eddigi körülményeken változtat: egy eltartandó újabb éhes szájjal több.

Ha nem sikerül megállapodni bírósághoz kell fordulni a t.díj megállapítása végett.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Szia Lisa!

Köszöm a választ! Eddig közös megállapodás szerint utaltam, tehát nem bírósági határozat alapján.A gyermek kb 2 hét múlva jön, tehát ha az "ex" nem fogadja el a feltételeket, akkor a születés után rögtön mehetek bíróságra? Mondhatja azt a bíróság, hogy két 10 év körüli gyermekre többet kell költeni, mint egy újszülöttre, így az 50% úgy oszlana meg, hogy a két nagyobb gyermekre pl 20-20% a picire pedig 10%?

Mondhatja.

Kérhető a t.díj nem egyenlő százalékú megosztása, mert a nagyobb gyermekre általánosan több a kiadás/költség. (Én a 18-18-14 százalékos arányt látnám reálisnak, de minden eset más és más elbírálást kíván.)

monalisa1 !
Köszönöm a választ !

Később, vagyis évek multával, ahogy cseperednek a gyermekek, a most megállapításra kerülő t.díj százalékos mértéke felülvizsgálatra kerülhet.

És ugyszintén, ha időközben esetleg tartósan elveszted a munkádat, vagyis a körülmények lényeges változására tekintettel haladéktalanul kérd a felülvizsgálatot, a mérséklést.

De reméljük ez nem következik be!...

További minden jót.

Tiszteletem!

Az élettársam volt felesége kereseti kérelemben kérte a bíróság végzésével jóváhagyott egyezségük gyermektartásdíj vonatkozásában történő megváltoztatását.
A válásuk során a bíróság által jóváhagyott egyezség szerint a közös lakás vásárlására felvett lakáshitel törlesztése a volt feleséget terheli (mivel a két gyerekkel ő használta a lakást), a közösen felvett áruvásárlási hitel törlesztése pedig az élettársamat terheli, ezen kívül a gyermekek eltartására gyermektartásdíjat fizet (15 ezer forintot). Az egyezségben a közös ingóságok birtoklásáról is megállapodás született, mely szerint minden közösen szerzett ingóság- a konyhabútor kivételével, amit a közös lakásunkban hagyott a párom- a volt felesége birtokába jutott. Élettársam a hiteltörlesztési és gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének a mai napig késedelem nélkül eleget tett, viszont a volt felesége az egyezséget figyelmen kívül hagyva a lakáshitel törlesztését folyamatosan elmulasztotta. Ezáltal a bank a közös lakást végrehajtás alá vette, és -mivel államilag garantált lakáshitelt vettek fel- az APEH az állami garancia érvényesítése miatt több mint 2 millió forintos fizetési kötelezettséget állapított meg élettársam részére (csak neki van munkahelye, mert a volt felesége amint megtudta, hogy tilthatnak a fizetéséből, felmondott a munkahelyén). Mivel a párom fizetési kötelezettségének nem tudott eleget tenni, a bankszámlánkról inkasszóval az APEH három alkalommal emelt le, majd a 2009. januári fizetéséből és azóta is folyamatosan letiltást érvényesít. Eddig több mint 300 ezer forintot fizetett be.
A közös lakást a végrehajtási eljárás ideje eladták, adásvételi szerződést kötöttek a vevőkkel. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy a bank és az államkincstár felé fennálló tartozásuk (szocpol) megfizetése után fennmaradó összeg 50-50 %-os arányban a volt feleség részére és párom részére kerül átutalásra. Az eladás során kiderült, hogy a közös lakást az APEH a volt feleség ingatlan-átruházási illeték tartozásával megterhelte, melyet a vevők átutaltak az APEH számlájára a közös ingatlan eladásából származó teljes összegből. A párom fizetése nettó 87 ezer forint, az utóbbi két hónapban a gyermektartásdíj és az APEH letiltás összege meghaladja fizetésének 50%-át, a maradékból fizeti havonta az áruvásárlási hitelt, így összesen havonta 15 ezer forintja marad.
Amikor tudta, mindig támogatta a gyermekeit a gyermektartásdíj összegén felül, iskola-és óvodakezdésre bevásárolt, gyógyszert, ruhát, cipőt adott nekik, de jelenlegi anyagi helyzete ezt nem engedi. Ingó- és ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, mivel a közös lakást a volt felesége hibájából el kellett adni.
A közösen felvett áruvásárlási hitel törlesztését minden hónapban rendszeresen utalással fizeti a bank részére, melynek összege havonta 27 ezer forint.
Az APEH tájékoztatása szerint a munkabérből történő letiltás nem fog megszűnni a lakáshitel kiváltásával, és az áruvásárlási hitelt is 2011. július hónapig kell fizetni.
Az lakáshitel, melynek fizetésére a volt feleséget kötelezték a válás óta nincs fizetve, illetve a lakás eladásával megszűnik. Mióta elváltak, több mint egymillió forintot fizett ki a párom egyedül a közösen felvett hitelekre, és rendszeresen teljesítette a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét is, ezzel szemben volt feleség egy fillért sem fordított adósságaik rendezésére.

A volt feleség- miután a párom elköltözött- az összes, a lakcímére érkezett hivatalos levelét átvette, de azokat nem adta át, így a fizetési felszólításokról nem tudott, a végrehajtási eljárásról csak késve szerzett tudomást. Az APEH által küldött határozatot átvette, azt csak a kézbesítés után hónapokkal adta át. Ezen kívül a hitel törlesztésének elmulasztásával a párom BAR listára került, így évekig nem tud hitelhez jutni egyik pénzintézetnél sem.
Jogosan kéri-e a volt feleség a gyermektartásdíj emelését, illetve kérhetjük-e a bíróságtól, hogy állapítson meg részére is a jövőben fizetési kötelezettséget? Netán kérhetjük-e a volt feleségtől, hogy a párom részére fizesse meg az APEH és az áruvásárlási hitel törlesztésére befizetett összeg felét?
Köszönöm válaszukat!

Hogy van-e alapja a tartásdíj emelésének, az a leírtakból nem derül ki. Egyáltalán mire hivatkozva kéri az egyezség megváltoztatását?
Az áruhitel felét nem kérheti a párod, mert megegyezett arról, hogy azt ő fizeti. Annak az összegnek a megtérítését kérheti, ami abból adódik, hogy az exe a saját kötelezettségét nem teljesíti.