Semmilyen. A következő létesítő okirat módosítás során kell ezt is megtenni egyúttal.
Egyesület Alapszabályának módosítása
Tisztelt Válaszadó !
Szeretném kérdezni, hogy amennyiben az egyesület, illetve az alapítvány 2017. március 15-ig nem nyújtja be az alapszabály módosítását, milyen szankciók várhatók, mivel mind a kettő 2012 előtti az alapító okirat dátuma.
köszönettel
Köszönjük a választ!
Üdvözlettel!
Sajnos a valaszhoz részletesen kellene ismerni az alapszabályotokat, így ügyvédhez kellene fordulnotok. Könnyen lehet, hogy birosagon sikeresen meg lehet támadni ezt a határozatot, de latatlanban nem lehet megmondani.
Jó napot!
Egy horgász egyesület tagjaiként el vagyunk keseredve, nem tudjuk mit tehetnénk, segítségre lenne szükségünk! Kérjük, ha valaki tud, segítsen!
Adott egy egyesület, 4 csoporttal. A 4 csoport 15-15-15, illetve 50 főből áll. Ezek a csoportok taglétszámukhoz mérten állítottak küldötteket. Az egyik csoport alapszabály módosítást terjeszt be a vezetőségnél, akik elfogadják, és értesítik a csoporttitkárokat, hogy hirdessék ki, hogy a küldöttek miről fognak szavazni. A legnagyobb csoport titkára lemond szóban a vezetőségnél, és a csoportja nem értesül arról, hogy milyen változtatások lesznek, illetve ebben a csoportban senki nem tud semmit. A küldöttgyűlést összehívja a vezetőség úgy, hogy a legnagyobb csoport tagjai semmiről nem tudnak, de ennek a csoportnak a küldöttei is részt vesznek a szavazásban.
Az lenne a kérdésünk, hogy lehet -e ilyen formában (hogy az emberek több mint 50%-a nem tud róla) alapszabályt módosítani, jogilag tudunk-e tenni ellene valamit. Azért is lenne fontos, mert a döntéssel a horgászat idejét 40%-al csökkentették ilyen módon. A küldötteknek kiküldött levélben közölni kell-e, hogy alapszabály módosításra készül az egyesület?
Választottatok elvileg levezető elnököt, jegyzőkönyv-vezetőt, hitelesítőket. Ők írják alá.
Tisztelt Szakértő!
Egyesületünk alapszabálya szerint a közgyűlést az elnök vezeti. A közgyűlés során tisztújítás volt, más lett az elnök.
1.Ki írja alá a jegyzőkönyvet? A régi vagy az új elnök? (A tisztségelfogadó nyilatkozatot a tisztségviselők a közgyűlés során aláírták.)
Válaszát előre is köszönöm !
1-2. Az új elnök.
3. Onnantól, hogy aláírta az elfogadó nyilatkozatot.
Tisztelt Szakértő !
Túl vagyunk egy tisztújításon és egy alapszabály módosításon. A tisztújítás során változott az elnök személye.
A bíróságra be kell nyújtani a kérelemt, valamint az új alapszabályt( újat készítettünk, mert a régi sok mindenben változott és a PTknak való megfelelés miatt)
Kérdésem:
1.Ki írja alá az új alapszabályt az új vagy a régi elnök?
2. A bíróság felé benyújtandó változásbejegyzési kérelmet ki írja alá?(a bíróságon jelenleg a régi elnök a bejelentett képviselő és eddig ő intézett mindent)
3. Mikortól új elnök az új elnök?
Válaszát előre is köszönöm!
- Nem.
- A bankszámlára is vonatkozik, de ezt a bankban külön is rendezni kell. Az "általános" terjedelmet be kell jelölni.
- Csatolhattok mellé pdf-ben, de egyébként már nem lesz kötelező.
- Az elnökségi tagokat, az "első" arra utal, hogy csak alapításkor, az akkor megválasztott tagokat kell feltüntetni.
- Az elnököt.
- Igen, mert az új Ptk. szerinti kizáró okok a korábbiaktól eltérőek és azokról nyilatkozni kell.
Tisztelet Szakértő!
A PTK változás miatti Alapszabály módosítás (egyesület) előtt állunk, amit egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárással és mintaokiratok alapján próbálunk kivitelezni, ehhez kérném segítségét.
1.) Az E lapon a képviselő adóazonosító jelét kötelező-e megadni, amennyiben az eddig nem volt nyilvántartva a bíróságnál?
2.) A bankszámla feletti rendelkezés eddig közös volt az egyik elnökségi taggal. Ha az E lapon, a képviseleti jog gyakorlásának módjánál az „önálló” megjelölést használjuk, az vonatkozik-e a bankszámlára? Mi az önállót szeretnénk, hogy csak az elnök gyakorolja a bankszámla feletti jogokat, mert a közös utalgatás elég macerás. Esetleg a képviseleti jog terjedelménél is be kell jelölni az „általános” opciót?
3.) Úgy tudjuk, tagjegyzéket kötelező beadni. Viszont a PK-101V-05 Tagjegyzék fül nem választható fül (vagyis nincs is ilyen). Hogy lehet így tagjegyzéket beadni, hogy ne számítson a mintaokirat módosításának?
4.) Az EASZ 01-es lapon az 1.6-os pontnál elég az elnök adatait megadni, vagy a másik kettő elnökségi tag adatait is meg kell? És az „első” jelző mire vonatkozik?
5.) Az EASZ 07-08-as fülnél (21.pont) elég aláíróként az elnök adatait megadni, vagy kire vonatkozik ez, mikor az mintaalapszabályban nincs is aláírásra hely? Vagy esetleg a jegyzőkönyvet aláírókat (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, 2 tanú) kell felsorolni?
6.) Tisztségelfogadó nyilatkozatokat be kell-e adni akkor is, ha nem változnak az alapszabály módosítással az elnökség tagjai?
Segítségét előre is köszönöm!
- Ki kell tűnnie.
- Mivel az új szabályok megengedőbbek lettek, így nem valószínű, hogy az új szabályokkal ellentétessé vált volna az alapszabály, de ha mégis, akkor igen.
- Csak ha a hiánypótlás kéri.
- Csak amit a hiánypótlás kér.
- Az alapszabály utalhatja az elnökség hatáskörébe.
Tisztelt Szakértő!
2016. decemberében alapszabály módosítást adtunk be a törvényszékhez. Hiánypótlást rendelt el 2017. január 25-én.
1.Az lenne a kérdésem, hogy a végzésben megjelölt pontoknak ki kell tűnnie az alapszabályból (pl. dőlt betűvel), vagy rendesen kiegészíthetem a felhívásban foglaltakkal, és újra el kell fogadtatni a közgyűléssel, új dátummal?
2. Hiánypótlás esetén, a meg nem jelölt részeket kell javítani a 2017. január 01-től hatályos Ptk. rendelkezéseinek megfelelően? Pl. gondolok Ptk. 3:76. § (3) bek. a közgyűlés határozatképtelenségére (a hiánypótlásban ez nem szerepel...stb.).
3. A tisztségelfogadó nyilatkozatot is ki kell egészíteni, és ez is az új időpont lesz?
4. Hiánypótlás esetén minden iratok újra be kell adni (tagnyilvántartás, változásbejelentő-lap).
5. Egy új tag felvételével, vagy tagsági jogviszony felmondásával kapcsolatban csak a közgyűlés dönthet, vagy az alapszabály szerint lehet az Elnökség.
Köszönöm szépen!
Van lehetőség a mósosítás során a formanyomtatványtól eltérni, csak akkor a módostási eljárásra nem az egyszerűsített eljárási, hanem az általános eljárási szabályok fognak vonatkozni.
Kedves Szakértők!
A tavalyi évben hoztuk létre egyesületünket egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárással.
Azt szeretném megtudni, hogy van-e lehetőség az alapszabály megváltoztatására, vagy továbbra is meg kell tartani az előírt szabályzati sablont. Lehet-e például az ott meghatározott három elnökségi tagon kívül újabbakat bevonni?
Előre is köszönöm a segítséget!
Köszönöm a segítséget.
Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.
Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.
Egyéb esetekben nem szükséges engedély.
Nevezhetitek módosításnak.
Üdv.Szakszerv.névváltoztatása esetén mi a teendő,kell e valamilyen engedély,(pl.névhasználati hozzájárulás,ha igen akkor kitől)vagy csak benyújtjuk a kérelmet? Ezenkívül ha az alapszabály módosítás helyett egy teljesen újat adunk be,akkor is nevezhetjük e módosításnak a kérelemben?
Nagyon köszönöm a gyors választ!
A régi alapszabály módosítása helyett lehet teljesen újat is alkotni. (Talán így egyszerűbb is.) Elfogadásához a törvény illetve az alapszabály rendelkezéseit kell alkalmazni! Új tagok természetesen lehet fölvenni az egyesületbe.
Abban szeretném kérni a szakértők segítségét, hogy korábban alapított egyesület megfeleltetheti-e a saját alapszabályát az új Ptk.-nak úgy, hogy a közgyűlés hatályon kívül helyezi a régi alapszabályt és a Törvényszék által javasolt sablon-alapszabály szerint újra megalkotja, tulajdonképpen a régit az újra lecseréli? Ha igen, akkor pedig ekkor egyébként valamennyi alapítótagnak (ős-közgyűlési tagnak)szükséges-e a nyilatkozata vagy az esetleg hiányzó (elhunyt, elérhetetlen) tagokat lehet-e pótolni újabb tagokkal? Előre is köszönök minden segítséget!
Ez megint az alapszabályban rendezhető kérdés. Ha az alapszabály senki mást nem jelöl ki, akkor senki. Ebben az esetben szükségszerű a törvényességi felügyeleti eljárás, mert anélkül működésképtelen lesz az egyesület.
Köszönöm a választ, és egy ehhez kapcsolódó kérdésem lenne: ilyen esetben, hogy működik tovább az egyesület, működhet-e egyáltalán úgy, hogy nincsenek betöltve a lejárt mandátumu tisztségek (pl: elnök, titkár).
Ilyen esetben ki jogosult tárgyalni az egyesület nevében, ki képviselheti az egyesületet?
Bushi
Akit az alapszabály erre feljogosít. Ha senkit, akkor leginkább törvényességi felügyeleti eljárásban az ügyészség indítványára a bíróság.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02