Bt kültag kiválás

„Ha a beltag nem egyezik bele a kiválásba, akkor kicsit bonyolultabb a helyzet.”

Ez mit jelent?

A tagság megszűnését mikortól számítják ebben az esetben, ha fennmarad a kilépő tag követelése?

:) Köszönöm a választ!

A tagság megszűnésének időpontja nem attól függ, hogy mikor lett kiegyenlítve ez a követelés, hanem attól, hogy mikor telt le a felmondási idő, azonnali hatályú felmondásnál pedig hogy az mikor érkezett meg.

Bonyolítja a helyzetet, ha ez a beltag tulajdonkééepn soha nem is volt beltag - törvénybe ütközött a részesedés szerzése. Nem is értem, hogyan jegyezhette be a cégbíróság:. Tényleg, Kriszta: bejegyezte egyáltalán?

Én nagyon remélem, hogy kültag. Ilyen társasági formában nem is lehetne részesedésünk. Beltagként pedig abszolút kizárt.
Fogalmam sincs a szerzésről, csak sejtem, hogy öröklés lehetett. Bekértem a szerzés dokumentumait, társasági szerződést, egyelőre vakon tapogatózom. Cégalapítás saját forrásból, ilyen formán, ráadásul közösen valakivel....

Mi a társasági formája miatt nem tarthatjuk tovább fenn, ha egy ZRt lenne, az megengedett, vagy Kft lenne. Ez egy gyógyszertár, valakinek eladom a részünket.

„társasági részesedését átruházó tag - beltag bele egyezik a kiválásba”

Valahogy csak összeszedtem a választ, köszi Obudafan!

Csak a közkereseti társaságra vonatkozik, hogy a tulajdoni hányada nem forgalomképes és annak eladása útján nem lehet kiválni a társaságból?

Annyira összefügg a két társaság, ezért van ez a dilemmám.

Kkt-re és bt-re ugyanaz a szabály: a részesedését bárki eladhatja, de ez csak a társasági szerződés módosításávallesz hatályos, vagyis gyakorlatilag minden tag hozzájárulása kell hozzá.

:)) Köszönöm! Kár, hogy nem voltál délután.:((

A következő bonyolult ügyben szeretnék segítséget kérni:
Bt. beltagja meghalt, a 10%-os kültag kilépésével a bt átalakult, az elhunyt lánya lett a beltag (50%), fia (kiskorú)(féltestvér) a kültag (50%). A beltag és a kültag anyja között a viszony megromlott, ezért ki akarja venni fiát a bt-ből. A Bt.-nek papíron 2 M Ft-ja van a kasszában(amit még az elhunyt elköltött életében, tehát nincs), valamint kb 10 milliós értéke(ingatlan, autó...). A Bt. átszervezésénél a bel- és kültag egyaránt 30-30 ezer Ft-ot tett be. Kérdésem: ha a kültag gyámja eléri hogy fia kiléphessen, úgy a beltagnak milyen teljesítési kötelezettsége van? Belépne egy új kültag, tehát a bt. tovább működne. A beltag nevén van egy ingatlan. Ez veszélybe kerül-e ha nem tud fizetni a kültagnak, vagy csak a bt. vagyonának értékesítése után számolható fel? Remélem mindent leírtam.
Előre is köszönöm a segítséget.

Ha sikerül a kilépő és a belépő tagnak megállapodni, akkor a megállapodásban szereplő árat kell megfizetnie a belépőnek. Ha nem, akkor a kilépő tag nyilván rendes felmondással fel fogja mondani a társasági szerződést, és akkor a cégvagyon 50%-ára igényt tarthat.

Köszönöm a gyors választ, de így új kérdések merülnek fel. Mivel az ügy vége valószínűleg rendes felmondás lesz, így a következő késdésem az, hogy ha a bt-nek nincs pénzvagyona (veszteséges), kizárólag ingatlan- és eszközvagyona, úgy a beltag miből köteles kifizetni a kültagot? Előbb árverezésre kerül a bt. egyéb vagyona, vagy a beltag saját vagyona jön elő? A kiskorú kültag gyámja elindíthatja-e a kiskorú kilépését a bt-ből, vagy ehhez a gyámhatóság beleegyezése is szükséges? Illetve kiskorú gyámja mijen joggal vehet részt a bt. működésében?

Az a cég dolga, hogy miből fizeti ki a kilépő tagot. Amiből akarja.

A törvényes képviselő gyakorolja a kiskorú nevében a kiskorú tag jogait.

És a kültag mennyire szólhat bele a Bt. dolgaiba, ha arra a szerződésben külön nem tértek ki. Tartózkodhat-e a bt. területén, ha azt a beltag nem akarja?

Tekintettel arra, hogy fel kell világosítani őt a céget érintő bármely kérdésben, és a cégiratokat is be kell mutatni neki kérésére, gyakorlatilag nem nagyon lehet kivédeni, hogy időnként ott tartózkodjon.

Köszönöm szépen a válaszait.

Nincs mit.

Üdvözlöm.

Kérdésem a következő:

Ha a beltag nem tud fizetni a kilépő kültagnak, akkor az milyen formában követelheti a saját részét? Kérheti-e a Bt. felszámolását?

Mivel nem a beltag tartozik, hanem maga a cég (a beltag csak mögöttes felelősséggel), így álláspontom szerint célszerű először felszámolási eljárást indítani.

A Bt. 1 éve szerveződött át, új beltag és új kültag becsatlakozásával, 2-2000 Ft-tal. Azt szeretném tudni, hogy a kültag miért nem csak a befektetett tőkéjének az arányában követelhet? Miért jár neki az egész bt. értékének 50%-a, ha azt a vagyont a bt. nem az ő közreműködése alatt szerezte meg?

Az új beltag és új kültag becsatlakozás azt jelenti, hogy pluszba jöttek, vagy hogy valakinek a helyére? Amúgy a Bt-nek ilyen hülye szabályai vannak. Ugyanez van a szavazati aránynál.

Amúgy a személyes közreműködésnek semmi köze ehhez.

A kültagnak nem kell személyesen közreműködnie a bt-ben.
A kérdéseket viszont nem nagyon értem. A társaságtól megváló taggal el kell számolni. Pont.
A beltag mögöttes felelősségét ebben a vonatkozásban azért nem nagyon lehet felvetni, mert az elszámolás alapján a kültagnak akkor jár bármi is, ha a saját tőke pozitív. Ekkor pedig maga a társaság képes fizetni. Ha meg a társaság fizetésképtelen, akkor a kültagnak se jár semmi.

sajnos maga az ügy sem túl egyszerű.

a lényeg hogy a beltag(90%) elhunyt. örökösei lettek a kül és a beltagok. (kültag kiskorú)
maga a bt. veszteséges ((papíron...))
felszámolni nem érné meg, a beltag folytatni szeretné, de nincs miből kifizetni a kültagot. mi lehet ilyen esetben a legjobb megoldás??

Kültag nélkül nem működhet betéti társaságként. Kell keresni egy másik kültagot.

Most akkor 90%, vagy 50% a részesedése a beltagnak? NEhéz elmenni azon, amit írsz.

Sajnálom. Most kicsit jobban ráérek, szóval megpróbálom tisztázni a dolgot. A régi beltag volt 90%-ban tulaj. Halála után a bt átszerveződött, a régi kültag kilépett, lett 1 bel- és 1 kültag (a régi beltag gyermekei), mindketten 50-50 %-os részesedéssel. Mivel az új kültag kiskorú (4 éves), így gyámja gyakorolja felette a képviseletet. A gyám azonban úgy döntött, hogy kivonja fiát a bt-ből, és kéri annak kifizetését. A bt. működése a könyvelést tekintve veszteséges, de maga a bt. nagy értéket képvisel mivel tulajdonában áll több ingatlan, gépkocsi, egyéb. A mostani beltag nem szeretné felszámolni, de ha más megoldás nincs, és a kiváló kültagnak ki kell fizetnie a bt. könyvbeni értékének 50%-át, akkor kénytelen lesz elkezdeni a bt. felszámolását. (aminek sajnos szintén nem ismerjük a lépéseit.) Erre a problémára keresném a legjobb megoldást, és elnézést ha zavarosan írok le bizonyos dolgokat, de egyrészt nem rendelkezek különösebb jogi ismeretekkel, másrészt pedig a hónapok óta tartó ügyben már az én fejemben is elég nagy a káosz, mert az ügyet tovább bonyolítja hogy az öröklésnek nem csak a bt, hanem több ingatlan is részét képezi, amivel kapcsolatban más fórumtéma alatt kérném segítségüket.

És persze köszönöm a hozzászólásokat, és a segítséget.

Nagy Sándor

A kültag helyére mindenképpen kell egy új, bár nem azonnal, hat hónap áll rendelkezésre. Amúgy a kültagot annak arányában kell kifizetni, amilyen arányban a jegyzet tőkéhez hozzájárul. Azt mondtad, hogy 10 %, akkor a társaság egész vagyonából 10 %. Azonban ez nem jelent azonnali kötelezettséget, a Gt. szerint is 3 hónap áll rendelkezésre, amúgy meg meg lehet állapodni, gondolom a gyámnak sem lenne kifogása azellen, hogy nem most, hanem mondjuk egy év múlva jut hozzá az amúgy 4 éves gyerkőc a pénzéhez. Nem hiszem, hogy észszerű indokot fel tudna hozni az azonnali kifizetés mellett egy ilyen korúnál.