Sziasztok. Többször adtatok már hasznos tanácsot, kérlek segítsetek ismét. Végrahajtás kérőként 22 év után, árverezés előtt az adós jelentkezett, hogy havi 10 e ft fizetné az adósságát. Ezzel nincs gond, hisz én már lemondtam az összegről, már csak lezárás lett volna részemről(emberölés miatti kártérités)Tudni kell, hogy árverezés esetén 1 forintot sem láttam volna mert 1. végrehajtáskérő a Nyufig aki kb vitte vinné a ház értékét.Kérdésem, ha az illető nem fizet indítható e újra az árverezés? Ilyen esetben ki jut először pénzhez? a végrehajtáskérő vagy a végrehajtó? Azt is tudni kell , hogy sem én sem az elhunyt lánya nem tartunk igényt a pénzre már meglenne kinek adományoznánk tovább minden hónapban. Köszönöm ha segítettek, hétfőig van időm választ adni engedem e a részletet, vagy kérem a ház árverezését.
Végrehajtási jogi fórum
Kukac! A Nyufig miért van előrébb a kielégítési sorban, mint te?
Gerbera397. A nyufig fél évvel hamarabb jegyeztette be az igényét a házra mint én. Jogtalan nyugdíjfelvétel.És Úgy tudom sorrend számít ki mikor jegyeztette be az igényét.
Bocs Gerbera 317 :) Még álmos vagyok , kattog az agyam , hogy jó döntést hozzak :
„Úgy tudom sorrend számít ki mikor jegyeztette be az igényét.”
Rosszul tudod. A kielégítési sort nem mendemondák szabályozzák, hanem a Vht. 164-170. §-ok. Ezek szerint:
első a végrehajtó és a végrehajtást kérők vh-költségei,
második a tartásdíjak és a munkabér-követelések,
harmadik a zálogjogosultak kielégítése (ezen a soron belül számít az időrendiség)
negyedik a bűncselekménnyel okozott kár (ez vagy te)
ötödik az adó- és tb-tartozás
hatodik az egyéb tartozások
(stb.)
Az időrend csak a zálogjogosultak során belül, csak a zálogjogosultak között számít, feltéve, hogy a zálogjogok korábbiak minden vh-jognál, különben még ebből a sorbó is ki lehet esni (170. § (3)).
Az egy sorba tartozó követelések között a sorra felosztható összeget egyébként a követelések összegének arányában kell felosztani, tehát az időrend egyébként egyáltalán nem számít.
A kérdés az hogy a te követelésed a(z itt) negyedik sorba (egyébként Vht. 175. § (1) e) sorba) tartozik-e, illetve a végrehajtó azt így tartja-e nyilván. Ha ezt nem tudod, ez bizony a te mulasztásod.
Ha esetleg nem ebbe a sorba tartozol, hanem csak a(z itt hatodik) sorba (175. § (1) g) sorba), tehát ha a Nyufig valóban előrébb van a kielégítési sorban, az sem mellékes, hogy a Nyufignak valóban annyi-e a követelése, hogy arra egy ház vételára sem elegendő. Nehéz ugyanis ilyen sok nyugdíjat jogcím nélkül felvenni - a Nyufignál ennél lényegesen éberebbek! Mert ha csak a vételár felét, negyedét viszi a Nyufig, a maradék már az egyéb követelések sorára jut, és legrosszabb esetben ott is részesülhetsz.
Egyébként pedig azzal, hogy elfogadod a felajánlott részletfizetést, nem zárod ki magadat az esetlegesen később megtartott árverés vételárából való kielégítéstől. Úgyhogy fogadd el, elhallgatva, hogy az árverés előnyeit is élvezni kívánod.
"No time for losers" /Queen/
Hazaértem a munkából megnéztem , követelés jogcíme : Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése. Hétfőn megyek egyeztetni a végrehajtóhoz nála így szerepel e.Tudni kell 2017 ben 5 éves egyeztetésnél nem találták az iratomat, le akartak rázni azzal h biztos elévült. Nem hagytam magam panaszlevelet a végrehajtó kamarának de nekik adtam le.lebélyegzett Másolat nálam. Ők ezt nem továbbították, hanem egyezkedésre hívtak be.Le akartam zárni ezért beleegyeztem , hogy előkeresik és újraindítják az ügyem annyi kiegészítéssel, hogy kérem az árverezést. A kielégítési sorrendet pedig a jogutódlás előtti végrehajtó mondta nekem , hogy ne árvereztessek mert úgyis az állam viszi ő az első.Kijön a paraszt belőlem, de bacca már meg akit gondolok az ilyen ügyintéző. Rohadt 420 ezret kértem nem magamnak hanem az akkor még 6 éves gyerekemnek attól aki 13 szor hátbaszúrta a férjem. és egy élet ment tönkre nem csak az elkövető hanem a hanyag végrehajtó miatti stressz által.2017 től lévő kálvária jobban megvisel mint az előtte lévő évek. Zárnám le lépnék túl de a vége úgy látom még mindig messze :(
Én meg most látom, hogy elírtam:
165. § (1) Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő: (...) d) polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény, (...) f) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, (...).
Tehát a bűncselekménnyel okozott kár kielégítési rangsora a 165. § (1) d) pontja szerint minősül. A tb-követelés ennél hátrébb, az f) pont szerint mnősül.
Hálás vagyok a segítségért. Hétfőn egyeztetek azért vh nál biztos így szerepel e az igényem. Viszem a Bírósági papírom másolatát. Eredetit isten őrizz kiadni a kezemből.Beleegyezem a részletfizetésbe, és így ,hogy tudom bármi adódik lakáseladásnál is én leszek az első (vh után )nyugodtan dőlök hátra.Az én igényem 420 ezer és kamata ami 22 évre lebontva már nem kicsi. Van 1 rászoruló gyerek és lányommal úgy döntöttünk, hogy amit megkapunk összeget neki adományozzuk . A mi lelkünk is úgy nyugodna meg :)
Az lenne a kérdésem, hogy ingatlan árverésen néztem ingatlan , a kikiáltási ár 4 millió forint a minimum ár 2 millió forint. A tulajdoni hányad 1/1 sikeres árverés esetén köteles kiköltözni , minden jog törölhető. Az ingatlan árverés nyilvános adatai között ez látható. Amit nem értek viszont az ingatlan árverési hirdetménybe fel van tüntetve, hogy további végrehajtási ügyek. Adós neve, kölcsöntartozás és 10 millió forintos további tartozás. Ez most az ingatlanon van vagy csak az adóst terheli.
Ha most sikeres árverésen megszerzem az ingatlant akkor valami tartozás marad még az ingatlanon?
Előre is köszönöm a segítséget .
„fel van tüntetve, hogy további végrehajtási ügyek”
Nem. Az áll ott, hogy "további végrehajtást kérők". A végrehajtó az ingatlan értékesítéséből befolyt vételár felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek az értékesítés alapját képező hirdetményben fel voltak tüntetve. Tehát ha egy adósnak több végrehajtási ügye is van, a hirdetményen valamennyi követelést fel kell tüntetni. Tévedés azt hinnni, hogy egy árverést csak egy követelés kielégítésére lehet megtartani.
„Ez most az ingatlanon van vagy csak az adóst terheli.”
Mindkettő. Rá van terhelve az ingatlanra is, és az adóst is terhelik. Ha az árverési vételár nem fedezi valamennyi követelést, akkor a maradék továbbra is az adóst fogja terhelni.
„valami tartozás marad még az ingatlanon?”
Nem marad. A vevő kifizeti a licit szerinti vételárat, és boldogan elballag az így megszerzett vagyontárggyal.
Köszönöm szépen a segítséget. Tájékozatlan vagyok ebben a témában , mert csak most akarok árverésen ingatlant vásárolni.
Amíg nem tudod a Vht.-t kívülről oda-vissza, addig ne nagyon vágj bele. Különben csak kellemetlen meglepetések fognak érni folyamatosan, hogy "ezt nem így hittem", meg ilyenek...
Tisztelt Fórumozók!
Szeretném megkérdezni, hogy Dr. Fodor Tamás jogutódját hogyan tudom megtalálni? Ebben az évben már sehogy sem tudtam elérni, email visszajelez, hogy nincs ilyen címzett, telefonok ki sem csöngenek már, leveleket senki nem veszi át.
Köszönöm.
Magyar Bírósági Végrehajtói Kar +36 1 273-1595
A titkárságot kell kapcsoltatni.
„Az ügyvédek állítják, hogy a vh hibázott, először azzal, hogy júniusban már nem vonhatták volna a fizetésemet. ”
Azt állítod, hogy személyesen az végrehajtó tiltotta a fizetésedet? Hogyan?
"Magánügyvédek..." A közügyvédek bizonyára olcsóbbak...
A sérelmeidből annyi igaz, hogy a végrehajtó az árverés jogerőre emelkedésével felfüggeszthette volna a letiltásodat. (Azt azért jegyezzük meg, hogy a "sikerült eladni" nem ugyanazt jelenti, mint hogy "elárverezték". Utóbbi csak a végére derül ki. Khmmm.) Mivel azonban azóta gyakorlatilag csak 2 hét telt el, ez a sérelmed sem jelentős, arról nem is beszélve, hogy még csak nem is jogszerűtlen.
Ha letiltás volt, akkor a végrehajtást kérő társasház köteles bejelenteni a végrehajtónak, mikor mennyi megtérülése volt letiltásból. Tehát ezt nem a végrehajtónak kell kimutatnia. Lásd ehhez a 40. § (1) bekezdést. Ha ebből a vakarózásból károd és költséged származik, azért szintén a végrehajtást kérő a felelős, ld. ugyanott, (2) bekezdés.
Ha a társasház töketlenkedik, és továbbra sem jelenti be, akkor ez a 41. § szerinti eljárásban kikényszeríthető, szükség esetén úgy, hogy végül a bíróság ítéletben állapítja meg a teljesítést. De ez már fájni fog a társasháznak. Ennek alapja pedig a munkáltatód által kiállított teljesítésigazolás lesz. Ugyanis ő az egyetlen, aki konkrétan tudja, és okirattal igazolni is tudja, hogy a béredből mikor mennyit vont le és azzal mit csinált, hová és mikor és kinek és milyen közleménnyel utalta át.
„ötletem sincs, hogy merre fussak most a pénzekért.”
Nosza. 1) Először is írásban kérd a végrehajtót, hogy függessze fel a letiltást, és a továbbiakban a hitelező(i)det a felosztási terv szerint elégítse ki. 2) Kérj a munkáltatódtól egy kimutatást a letiltásodról. A kimutatás ne tartalmazzon túl sok információt, csupán soronként annyit, hogy a társasház követelésére induló végrehajtásban a) mikor b) mekkora összeget c) hová teljesített. 3) A kimutatást bemutatva, kérd a végrehajtót, hogy folytassa le a Vht. 41. § szerinti eljárást. A kérelemeben külön emeld ki, hogy a) az nem végrehajtási kifogás, valamint, hogy b) az eljárása eredményéről írásban tájékoztasson.
Bárkit, aki ettől eltérő tanácsot ad - legyen az magán- vagy közügyvéd, esetleg munkás-paraszt komisszár, vagy netán maga a végrehajtó - nyugodtan elküldheted melegebb éghajlatra.
@kurbli55:
„A felosztási tervezet, mint írtam július 15-én emelkedett jogerőre.”
„Ha jogerős a tervezet, az azt jelenti, hogy az előfeltétele biztosítottak?
Namost, ha igen, akkor már bőven lejárt a 15 nap.”
Ma augusztus 2. napja van.
Július 15. + 15 nap = július 30. napja.
Július 30. és augusztus 2. között 2 (KETTŐ) nap van: július 31. és augusztus 1.
Tehát szerinted 2 (KETTŐ) nap = „bőven lejárt”.
Egyébként honnan veszed, hogy még nem indították el az utalást?
A társasház mondta neked, aki arra nem képes (az általad leírtak szerint), hogy megnézze a számlakivonatait és minden hónapban bejelentse a végrehajtónak, hogy a munkáltatódtól milyen összeget kapott meg?
A Btk-s botorságot meg hagyjuk.
Nagyon köszönöm a válaszokat!
A kifüggesztésen szerepel a fő követelés, és még két másik követelés.
Az lenne a kérdés, hogy akkor az árverésen sikeresen megszerzett tulajdonjog, akkor a másik két követelés fenntartásával/átvételével lesz lehetséges?
Tehát a fő követelés vh. terhekkel kitisztázódik a vétel során, a másik két kisebb (ki tudja mennyi a +járulék) az új tulajdonos nevére kerül?
Hálás vagyok a segítségért és türelemért. :)
Szép napot!
Üdv.:
Thani
@Thani:
Ezt gondolom a "végrehajtás kérdések" (https://www.jogiforum.hu/forum/41/26541) témában 2019.07.31. 10:44 - 12:05 közötti kérdés+válaszra írtad.
Most itt válaszolok, nehogy átmásold a kérdésed a másik témába!
Ott leírtam már:
„Az árverési vevő nem "vesz át" semmit - ha az árverési hirdetményben tehermentes szerepel, akkor az adós tulajdoni hányadára bejegyzett összes teher törlésre fog kerülni azzal egyidejűleg, hogy a földhivatal bejegyzi az árverési vevő tulajdonjogát.”
Tehát: ha tehermentes akkor nincs semmi „fenntartás/átvétel”, hanem minden törlődni fog.
Ezen mit nem lehet felfogni?
Kurbli! Nem kéne itt okoskodni! A fmh ellentmondásának határideje jogvesztő. Ez azt jelenti, így késedelmesen már nem mondhatsz ellen.
A felosztási terv utáni teljesítés határideje nem jogvesztő! A végrehajtó bármikor teljesíthet, akár késedelmesen is! Akinek ez a késedelem jogát vagy jogos érdekét sérti, vh-kifogással élhet. Adósként neked ezzel semmilyen jogod vagy jogos érdeked nem sérül! Kár erőlködni!
Neked a 41. § szerinti eljárásra kellene inkább koncentrálni. Az eddigi posztjaidból az jön le, hogy k. nem fogtad fel az erről szóló tanácsokat, és hogy téged nem is a megoldás érdekel, hanem az alaptalan, ráadásul drága balhé. Legyél okos, mert hülyéből van már épp' elég!
Tisztelt Fórumtársak!
Árverésen vásároltam egy társasházi lakást, melyet több éves huzavona után, a végrehajtó a napokban birtokba adott, a bejárati ajtón zárat cseréltem. Az ingatlan több éve a "nevemen van".
Egy hét után próbáltam nyitni a zárat, nem sikerült. Hívtam a rendőrséget, ekkor nyitott ajtót az előzőleg kilakoltatott volt tulajdonos, közölte, ő jogszerűen tartózkodik itt, hiszen ez az állandó lakcíme, feltörte a zárat, majd kicserélte a kilakoltatás másnapján. A rendőrök nem tettek semmit, javasolták hogy tegyek feljelentést birtoksértésért.
A kérdésem az volna, hogy jelenleg milyen jogcímen tartózkodnak a volt tulajdonosok az én tulajdonomban álló lakásban, egy lezajlott kilakoltatás után, ahol az ingatlant részemre birtokba adták?
Önkényes lakásfoglalók?
Jogcím nélküli lakáshasználók?
Semmilyen albérleti szerződésem nincsen velük.
Előre is köszönöm a válaszotokat!
Ez nem birtokháboritás hanem betörés. A rendőr törvényt sértett, amikor elmulasztotta az intézkedést. Viszont most már te magad is ki rakhatod onnan erőszakkal. Arra ügyelj, hogy személyi sérülés megtörténjen.
Tisztelt gerbera316!
A rendőrség szerint ez nem betörés, az illető "csak" megrongálta a zárat, mivel életvitel szerűen nem tartózkodott senki az adott lakásban. Véleményük szerint nekem nincs jogom jelenleg oda bemenni mivel a "kedves" régi-új lakó viszont életvitel szerűen ott tartózkodik.
A megindítandó bírósági, végrehajtói eljárás milyensége miatt volna szükségem a jelenlegi státuszára...
Ilyen emberek miatt én nem megyek szembe a törvénnyel...
(Nincs olyan bűncselekmény, hogy betörés. De a magánlaksértés miatt is el kell járniuk a rendőröknek.)
