Végrehajtási jogi fórum

Elsőre mintha azt kérdeznéd, hogy a bejelentett lakóhely elévül-e; másodszor pedig... nem is tudom. Ha a követelést kérdezed, az elévülhetett - de nem valószínű. Viszont azt, hogy elárverezték az ingatlanodat, valahogy csak észre kellett volna venned. Ki vette át azon a címen a neked szóló küldeményeket.

Ha pontosan meg akarod ismerni a helyzetedet, ahhoz a végrehajtótól kell tájékotatást kérned.

Köszönöm a válaszokat! Elnézést a félreérthető fogalmazásért, kicsit már magyartalan vagyok.
A tartozás elévülése a kérdés, a lakcímet csak azért kevertem bele, mert gondoltam számíthat, hogy még mindig oda vagyok bejelentve, nem jelentettek ki.

A lakás üresen állt 2011 és az árverezés között, senki nem volt ott, aki át tudott volna venni bármit. Magammal kellett vinnem édesanyámat külföldre, és egy darabig próbáltam eladni, elárvereztetni, de mikor nem ment és már nem tudtam a stressz részét elviselni, könnyebb volt azt mondani, hogy nem foglalkozok vele egyáltalán. (Tudom, hogy nem ez volt a helyes, de akkor egyszerűen nem ment máshogy. Ahogy mondtam, a túlélést választottam.)
Azt hittem, hogy sokkal hamarabb elárverezik, mert folyton kilakoltattak családokat, én meg jeleztem a banknak, hogy üresen áll, sőt kértem, hogy árverezzék el.

Azt olvastam egy ügyvéd weboldalán, hogy: "Ha már született végrehajtható döntés, akkor már kizárólag a végrehajtási cselekmények és a tartozás közös megegyezéssel történő módosítása szakítja meg az elévülést."
Ez azt jelenti, hogy 2019. májustól számolva 5 év alatt elévül a maradék adósság? (ha van)

Nem tudom ki lehet a végrehajtó, félek bárkivel felvenni a kapcsolatot az elévülési idő alatt.

Ha homokba dugod a fejed, az aligha segít.

Kérdezni viszont nem tilos. A banktól sem.

Üdvözlöm a fórumozókat!

A történet röviden.
X és Y élettársak, Y szüleinél élnek. X hitelt vesz fel amire a családi ház a fedezet, + Y szülei az adóstársak. X elveszik az éterben, ezért a szülők fizetik a részleteket. egy kis jogi huzavona után, ugyanis a hitelt adó pénzintézet megszűnik és közel 1 év eltelik mire megjelenik az új követelő - persze, hogy, hogy nem egy végrehajtó is belekerül.. A szülők ezután rendszeresen fizetik a velük megegyezett részleteket. Y közben egy rokona útján örököl egy ingatlant. Meglepetésére értesíti a végrehajtó, hogy vh jogot jegyeztetett be rá, pedig ő semmilyen formában nem szerepelt a kölcsön felvételében, ill. folyamatosan fizetve volt a részlet. Kérdésére azt válaszolta a végrehajtó, hogy azért csinálta ezt, mert ő is X-szel és a szüleivel egyazon lakcímre volt bejelentkezve. Ez mennyire szabályos?
A választ előre is köszönöm.

„persze, hogy, hogy nem egy végrehajtó is belekerül.”
No, "hogy hogy nem"? Ezen a ponton mintha ugrott volna egyet a kép.

A többi is nagyon meseszerű. Ha mégis igaz lenne, akkor vagy végrehajtási kifogást kell benyújtani a foglalással szemben, vagy igénypert kell indítani. Nem javaslom, hogy egyedül csináld.

Nem mese..sajnos. Egyébként ez egy 4 éves ügy (még mindig folyamatban, - igaz Y hanyagsága miatt - bár a teljes adósság 2 éve ki lett fizetve), aminek a végrehajtója szerepelt a 7 letartóztatott között 2021-ben. :(
De köszönöm a hozzászólását, mert én is jogtalannak tartottam, és most próbáljuk intézni.

„pedig ő [Y] semmilyen formában nem szerepelt a kölcsön felvételében” - Ez vagy nem igaz, vagy pedig egy teljesen másik végrehajtás indult ellene, ld. 1 bekezdéssel lejjebb.
„igaz Y hanyagsága miatt” - Talán ez lehet az ok. A fizetési meghagyás nem félrerakós játék. Vagy pedig nem is emiatt indult ellene végrehajtás.
„ill. folyamatosan fizetve volt a részlet” - A folyamatos teljesítés nem akadálya a végrehajtás elrendelésének, ha ez a teljesítés nem az eredeti kölcsönszerződés szerinti törlesztés, hanem felmondás utáni részletfizetés. Ebben az esetben a végrehajtó képbe kerülése teljesen normális, szinte törvényszerű.
„bár a teljes adósság 2 éve ki lett fizetve” - Ez ha igaz lenne, akkor már befejeződött volna a végrehajtás.
„aminek a végrehajtója szerepelt a 7 letartóztatott között 2021-ben” - Ennek semmi köze az egészhez. Hogyan jön ez ide?
„Nem mese..sajnos” - Tényleg nem. De annyira pontatlanul leírt tényállás, hogy ilyenek a valóságban nincsenek. Tehát mese.

Tisztelt Fórumozók!

Jövedelmem letiltása mellett ingatlanomat a végrehajtó árverésen értékesítette. Az árverési vevő a vételárat a megadott határidőn belül a végrehajtó letétéi számlájára befizette az ingatlan 2020.július 22 napján a nevére átírásra került. ( Teljesen rendben jogszabály szerint )

Az ügyben jogorvoslati eljárás nem történt a végrehajtó írásbeli tájékoztatása alapján felosztási terv nem készült a végrehajtó megállapította, hogy a befolyt vételárból a költségek és a behajtási jutalék levonása után a végrehajtást kérőt 14.034.000. forint illeti meg. ( Teljesen rendben )

A probléma amivel szembesültem...

A végrehajtást kérőnek járó 14.034.000 forintot a végrehajtó az árverési vevő befizetését követően csak csak hat hónappal utalta át. Mint írtam nem volt jogorvoslati eljárás sem más végrehajtást kérő sem bekapcsolódott jogosult.

A NYUFI arról tájékoztatott, hogy a végrehajtó 2022. májusában jelezte neki, hogy a követelés 14.034.000. forinttal csökkent. A vételár befizetése után 22 hónappal. A NYUFI a 2022 májusában történt bejelentés alapján a bejelentés napjától csökkentette a tartozást.

Tekintettel a tartozás összegére és a kamatra nekem havonta 88.963 forint kamatot számítanak fel a letiltás szerint, így durván 22 hónap alatt 1.948.000. forint kamatot számítottak fel amit így jogtalannak érzek.

Milyen formában tudom a jogorvoslatot keresni? A végrehajtó ellen van helye végrehajtási kifogás előterjesztésének amiért elmulasztotta a letiltást foganatosító NYUFI értesítését a tartozás csökkenéséről 22 hónapon keresztül?

Megjegyzem, hogy a 14.034.000. forint 2020.augusztus első napján fedezte volna a letiltáson szereplő összes követelést a meghatározott kamatokkal együtt sőt pár százezer forint még járt is volna vissza.....

Van. (Neki fájni fog - de neked attól több pénzed nem lesz.)

(Megjegyzem, ez így eléggé butaságnak hangzik. Úgy csinálsz, mintha a NYUFIG lenne az ügy ura, holott nem az.)

Tisztelt KBS !

A végrehajtást kérő az ügy ura, de szeretném veled megosztani, hogy az ügy ura mit írt a végrehajtónak arra a kérdésére, hogy mennyi tartozást tart nyilván (számomra érdekes és ebből kiderül valójában ki is az ügy ura gyakorlatban ki mondja meg mennyi még a tartozás)

" A Vht.40.§(1) bekezdése a követelés csökkenésének és megszűnésének közlésének kötelezettségét írja elő a végrehajtást kérő terhére. Erre, valamint arra a gyakorlati szempontra figyelemmel, hogy a Tisztelt Végrehajtó számításától számításunk eltérhet és az Ön adata az irányadó mellőzük a fennálló követelés közlését, de a követelés csökkenése körében a könyvelt térüléseket bejelentjük. A követelés fennálló összegének meghatározásánál kérjük a saját nyilvántartását - végrehajtási záradék alapján - vegye figyelembe. "

A levélben a fennálló követelés nagyságára még csak nem is utalt a vh kérő. Magyarul rábízta a végrehajtóra a dolgot állapítsa meg Ő a követelés nagyságát. Ha a követelés megszűnt akkor megszűnt, ha még kap pénzt azt köszönettel zsebre vágja. A végrehajtó pedig él a lehetőséggel és 6 hónapig ül a 14.000.000. forinton mintha az be sem folyt volna hozzá. Aztán kifizeti a végrehajtást kérőnek, de a NYUFI-t nem értesíti és én pedig további 16 hónapon át fizetem a kamatokat. ( összesen 22 hónapig ) mintha a 14 millió megfizetése meg sem történt volna. . A Nyufira én semmit nem terhelek, nyilván Ő a végrehajtó utasítása és közlése alapján jár el.

Ezért vélelmezem, hogy a végrehajtónak felelőssége van abban, hogy az árverésből befolyt összeg 22 hónapon keresztül nem került jóváírása a tartozásom kapcsán.

Nem tudod kiemelni a lényeget, ezért nem is tudod, mit kellene, mit lehetne tenned.

Ezért kérdeztem itt a fórumon.

@vadsuhanc
Teljesen jó a vh-kérő meglátása: a Vht. szerint a vh-kérő 1) haladéktalanul köteles bejelenteni 2) a követelése csökkenését. 1) Haladéktalanul, vagyis, ha ma kap egy összeget, holnap köteles bejelenteni azzal, hogy "tegnap". Ha később, még úgy is jó, de akkor is tegye hozzá, hogy az mikor volt. 2) A követelés csökkenését: nyilván nem azzal, hogy "csökkent, a mértékét meg találd ki paraszt", hanem pontosan megjelölve az összeget. És ezt követően a végrehajtó - az adós tartozását a vh-okirat szerint felszámítva, és a vh-kérő bejelentése szerinti összeggel csökkentve (figyelembe véve a teljesítés ütemezését is) - kiszámolja az adós tartozását. Igazából ki sem számolja, mert az utolsó teljesítési összeg felvitele végén, amikor entert üt, a következő pillanatban már látja is, hogy mennyi tartozás maradt fenn.
Lényegesen egyszerűbb a folyamat, ha az adós minden teljesítése a végrehajtóhoz folyik be. Ilyen az árverési vételár is. És ha előre látható, hogy az árverési vételár felosztásával a végrehajtás befejezhetővé válik, akkor a végrehajtó felfüggeszti a folyamatban lévő letiltást. Ha nem teszi, akkor az adós figyelemezteti rá. Ha nem figyelmeztette, akkor az így járt.
A te utad a végrehajtás korlátozása iránti per azzal, hogy az árveréssel és a párhuzamosan fennmaradt letiltással a végrehajtást kérő több térüléshez jutott, mint ami a végrehajtható okirat szerint járt volna neki. Azonban a bizonyítás ilyenkor az adóst terheli.
Azzal, hogy a végrehajtó a befolyt vételárat 22 hónapon keresztül letétként kezelte, vagy az adóst károsította meg, vagy a végrehajtást kérőt - attól függően, hogy a kifizetéskor a vételár megfizetése napja szerinti egyenleget vette alapul (ekkor a vh-kérőt károsította meg), vagy pedig a kifizetés napja szerinti egyenleget (ekkor az adóst károsította meg). Ezt vh-kifogással lehet támadni. A bizonyítás azt terheli, akinek érdeke fűződik ahhoz, hogy a kifogásnak helyt adjon a bíróság.

Köszönöm gerbera317!

És hogyan alakul a végrehajtási kifogás benyújtásának határideje?

Amennyiben az intézkedése miatt terjesztek elő kifogást egyértelmű, ha kézhez veszem az intézkedésről szóló iratot onnantól 15 napom van rá.

Ha elmulasztott intézkedés miatt terjesztek elő kifogást annak határideje honnan kezdődik? Ott van valami kezdő időpont?

Mulasztás elleni kifogás esetén a mulasztásról való tudomást szerzést követő 15. nap a határidő. Ez többnyire hasraütéses bemondásra megy. :-)
Nálad valamivel bonyolultabb a képlet, hiszen a Nyufig értesítésének (konkrétan: a letiltás felfüggesztésének) elmulasztását észlelted az árverési vételár kifizetését közvetlenül követő levonáskor. Erről még lekéstél, ezért írom, hogy itt inkább a végrehajtás korlátoztatása a megoldás.
A 22 hónapos kempeltetése a vételárnak is egyfajta mulasztás. De azt is észlelned kellett volna akkor amikor - szerinted - már be kellett volna fejezni a végrehajtást, ám ez mégis elmaradt. Egy konkrét intézkedés mégiscsak van, amit vh-kifogással támadhatsz, és azzal az egész kempeltetést is megvizsgálják: amikor felhívást kaptál arra, hogy fizesd meg a fennmaradt tartozásodat. Ha ez még 15 napon belül van, akkor akkor jó. Ha már letelt a határidő, akkor már hiába minden.

Mulasztás esetén szerintem mindaddig nem telik le a határidő, amíg a végrehajtó mulasztásban van. (Hacsak nem egy konkrét határidejű, nem pótolható cselekményről van szó.)
Ha a Vadsuhanc által előadott tényállás valós és teljes, akkor beígérnék egy közigazgatási jogkörben eljárva okozott kár miatti pert.

Sőt, a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002 IM rendelet 47. § (1) - (2) bekezdése elég egyértelműen fogalmaz.

„A végrehajtó az eljárása során a felektől közvetlenül felvett vagy a végrehajtói letéti számlára befizetett, illetőleg átutalt (a továbbiakban: befizetett) összegeket köteles a rendeltetésüknek megfelelően kezelni és a kifizetéseket attól az időponttól számított 15 napon belül teljesíteni, amikor a kifizetés előfeltételei biztosítottak (pl. a jogorvoslatot elbírálták).
Ha a kifizetés akadálya az, hogy a végrehajtási ügyben előterjesztett jogorvoslati kérelmet nem bírálták el jogerősen, a végrehajtó a pénzösszeg kezelésének tényét 6 hónap elteltével jelzi a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha ezt követően nem történik döntés a jogorvoslati kérelemről, a végrehajtó 30 naponként újra jelzi a bíróságnak az összeg kezelésének tényét.”

Véleményem szerint ezt a mulasztást is támadhattad volna/támadhatod attól függően, hogy a kiutalás mikor realizálódott. Azonban ez abszolút az adott végrehajtást foganatosító bíróság gyakorlatától függ... Amúgy a 22 hónap az rendkívül sok, amennyiben egy végrehajtót ellenőriz a felügyeleti szerv, akkor ezeket is előszeretettel megvizsgálják, éppen amiatt is, hogy a végrehajtást kérő követelése minél hamarabb megtérüljön, az eljárás befejezésre kerüljön. Érdekes a tényállás az biztos.

Vadsuhanc

Mulasztás esetén miatt emeltem 2021. október 6-án kifogást, mert a végrehajtó a 2020. szeptember 10-én szüneteltetett végrehajtási eljárást a közjegyző 2020. július 29-én jogerőre emelkedett végzése, a Törvényszék 2021. május 11-én kelt végzése, és a Végrehajtást Kérő 2021. június 24-én és 2021. szeptember 3-án előterjesztett kérése ellenére sem folytatta (a vita lényege az volt, hogy az adóst csak a végrehajtó nem találta a nyilvántartásban, a KEKKH és a bíróság azonban igen)

Nem mondom, hogy a Te eseted hasonló, de a lényeg ugyanaz: a végrehajtó elmulasztotta a végrehajtási eljárás ésszerű időn belül történő befejezésére irányuló kötelezettségét azáltal, hogy az ügyben az utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű időtartam, amely elegendő volt arra, hogy a végrehajtó az intézkedést elvégezze, azonban ezt nem tette meg (Vht. 217.§ (6) bek. c) pont)

A 22 hónap valóban nem túl ésszerű időtartam.

Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat!

Az ügy szubjektív oldala csupán magyarázkodás és nem magyarázat, de annyit azért elmondok, hogy a 22 hónapból 14 hónapot kórházban töltöttem 8 x műtöttek és mindkét lábam amputálták. Ráadásul olyan vak voltam mindkét szememre, hogy 2 méterről sem ismertem fel arcokat. Csak példaképpen az árverés napján is műtöttek. Mindez éppen a Covid alatt. Volt, hogy 8 héten át nem is látogathattak. Maga a levelezés is megszervezhetetlen volt stb.. Mondom ez inkább magyarázkodás nem magyarázat, de az ügyhöz hozzátartozik.

Idén januárban jutottam el oda, hogy a végrehajtót felhívtam és kértem, hogy közölje velem, hogy mekkora tartozást tartanak még nyilván. Azt mondták türelem és hívjam Őket majd pár hét múlva addig lekérik a végrehajtást kérőtől, hogy mennyi a tartozásom. A vh kérő levelét lentebb beidéztem. Februárban írtam a NYUFI-nak abban nem szerepelt a tartozás 14.000.000. forinttal történő csökkentése. Érdeklődtem ismét a végrehajtónál kérdeztem, hogy a tartozásom nem csökkent a befolyt vételár összegével. AZt mondták az kizárt mert Ők időben kifizettek mindent és tájékoztattak mindenkit. Majd május végi dátummal június közepén küldtek egy kimutatást, hogy van még cca. 147 ezer forint tőke és cca.180,000, forint behajtási jutalék tartozásom. Semmi más.....

Itt írtam a végrehajtást kérőnek, hogy meg tudjam a 14.000.000. forint mikor érkezett be hozzá de semmi válasz nem jött azóta sem. Írtam a NYUFI-nak és kértem, hogy tájékoztassanak az Ő általuk nyilvántartott tartozásról valamint, hogy részükre a végrehajtó mikor jelezte, hogy a tartozás összegét csökkenteni kell 14 millióval.. Ez a válasz jelenleg még nem érkezett meg.

Nagyon tömören a végrehajtó azt nyilatkozta, hogy Ő a szabályok szerint járt el a kifizetések és értesítések kapcsán a vh kérő nem nyilatkozik a NYUFI válasza pedig még nem jött meg. Jelenleg az ügyben 17.500.000. forint körüli összeg lett a vh kérőnek utalva amelyből kb 15.000.000. forintot érzek jogosnak.

Többször el fogom még olvasni az általatok leírtakat remélem sikerül megtalálni a helyes utat.
Azt még hozzáteszem, hogy elcsépelt szó a közbizalom, de egy hivatalos személy szavára adtam és bíztam benne, hogy a valóságnak megfelelően nyilatkozik. Úgy néz ki nem így történt.

Nem kellene már egy ügyvédet megbízni?

Kitelne a díja a túlfizetésedből.

Tisztelt Fórumozók!

Szeretném a segítségeteket kérni az alábbi kérdésekben.

A jogosult és az adós szerződését a régi Ptk. szabályai szerint kötötték meg. A szerződést a jogosult felmondta és az ügyben végrehajtási eljárás indult.
A végrehajtási eljárásban a jogosult a követelését engedményezte az új Ptk szerint ( amit értek és elfogadok)
A kérdésem, hogy az engedményes ( jelenlegi vh kérő ) és az adós között bármilyen jogvita esetén melyik Ptk-t kell alkalmazni a régi Ptk-t vagy az új Ptk-t?

Másik kérdésem, hogy az adósnak az engedményezést követően mi alapján kell teljesíteni? Az eredeti szerződés szerint ( Vh lap alapján ) vagy az engedményes ( jelenlegi végrehajtást kérő) Teljesítési utasítása alapján ?

Köszönöm az esetleges válaszokat.

A második kérdésre tudom a választ: a vh-okirat, illetve a helyébe lépő DH2-elszámolás szerint.
Az első kérdésre visszatérve: Miről vitatkoznál a vh-kérővel a végrehajtásban, különösen jogerős DH2-elszámolást követően, amihez nem a Vht-t vagy a Pp-t, hanem a Ptk-t kell alkalmazni?

gerbera317!

Az engedményezés a DH elszámolás után történt... Ezek szerint mindegy, hogy mi szerepel az engedményezési szerződésben?

Én nem akarok vitatkozni mert a az engedményezési szerződésben sokkal kevesebb összeg szerepel mint a nyilvántartott tartozás. Azért kérdeztem, hogy az engedményezési szerződés szerinti összeggel tartozom ami sokkal kevesebb ami járna? Az engedményes teljesítési utasítása is sokkal kevesebb tartozás szerepel mint az eredeti tartozás....

A engedményezési szerződésben szereplő és az engedményes ezután kiadott teljesítési utasításában foglalt összegeken felül követelhet-e többet a jelenlegi engedményes?