Sziasztok!
Akit érdekel, itt vannak az idén módosuló letiltás (hatósági átutalási megbízás) mentes összegre vonatkozó változásai (8. pont):
A végrehajtónak járó költségekről szóló rendeleti módosítás pedig a Magyar Közlöny 137. számában található meg.
Horri,
Létezik európai fizetési meghagyás, az EU-n belül plusz Norvégia, Svájc elég könnyen megy a végrehajtás, simán. De természetesen bármilyen országban lehet valaki ellen végrehajtást indítani, csak nem olyan egyszerűen mint a fentiekben, hanem ottani bíróságon, vagy legalábbis az ottani szabályok szerint kell elindítani, ami már macerásabb egy fokkal, de ha úgy látja, hogy megéri, akkor egy bank azért meg tudja azt is oldani.
Szép napot mindenkinek!
Olyan kérdéssel fordulnék önökhöz, hogy jelenleg a jövedelmemből már tiltanak egy banki hiteltartozást, ha én külföldön válalnék munkát abból a fizetésemből is tiltva lenne, esetleg a külföldi számlámat tudnák inkasszózni?
Válaszokat előre is köszönöm!
Üdvözlettel: zsolt
(A jogalkotó pedig vagy indokol vagy nem. A törvényjavaslatnak, persze, általános indoklása mindig van, de az első sorban arról szól, miért kell egyáltalán az adott törvényt megalkotni: "a nemzetközi helyzet; az ózonlyuk; a klímaválság, az oroszok, a kínaiak, brüsszel.." A részletes indoklás magyarázná a konkrét rendelkezéseket, de azt nem minden szakaszhoz, bekezedéshez írnak, különösen módosítótörvények esetén szokott elmaradni.)
Az eredeti kérdés így hangzott. „a szolgálati járandóság miért számít munkabérnek a Vht. 7.§ (1) értelmében?” Erre kielégítő választ kapott KBS-től: „Mert a jogalkotó úgy döntött”. Ezt nevezi a kérdező neszesemmifogdmegjól-nak. Bizonyára a jogalkotó indoklására kíváncsi, de az ilyesmit nem itt kell keresni.
De ő azt kérdezte, hogy "miért". :) Igaz, erre is válaszoltunk.
„Köszönöm a válaszokat. Erre mondják azt, hogy "nesze semmi, fogd meg jól".”
Legalább háromszor kaptál választ. Hogy számodra is érthető legyen:
Volt egy bejelentett szogálati jogviszonyod, ami után vonták a nyugdíjjárulékot, igaz? Ezért, amikor - korhatár előtt - nyugdíjba mentél, szolgálati járandóságot állapítottak meg, igaz? A társadalombiztosítási (azaz az egészégügyi és a nyugdíj ellátásokra jogosító) jogviszonyodra figyelemmel kapod a szolgálati járandóságot, igaz? Akkor beletartozik a Vht. 7.§ (1) bekezdésében meghatározott munkabér fogalmába.
A levonásnak pedig vannak közös és az adott jövedelemre vonatkozó szabályai. A közös szabályok mindegyik letiltásra vonatkoznak abban a vonatkozásban, amit a speciális szabály nem tartalmaz. A 63.§ szerint a rendes levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. A rendes levonás részletes szabályait pedig - a Vht. 61.§ (2) bekezdése alapján - a Vht. többi szakasza szabályozza. Mint pl. a nyugdíjból levonás szabályait a 67.§.
Mivel a munkabér gyüjtőfogalmába tartozik a törvény szerint. Tessék reklamálni a jogalkotónál. Elképesztő. Amúgy a 33% miért nem 30? :)
Megkaptad a választ. Mert munkavégzés alapján szerezted meg a jogosultságot.
Köszönöm a válaszokat. Erre mondják azt, hogy "nesze semmi, fogd meg jól".
Mert korábbi munkavégzés jogalapján kapod.
Kbs megírta: "mert a jogalkotó igy döntött"
Nem vitattam a letiltás jogosságát, csak a mértékét. Viszont választ még nem kaptam arra, hogy a szolgálati nyugdíj (jelenleg szolgálati járandóság) miért számít munkabérnek? Továbbá, van amikor sokat számít az a + levonás a 33%-on felül is.
„Kérdésem az lenne, hogy a szolgálati járandóság miért számít munkabérnek a Vht. 7.§ (1) értelmében? ”
U.i.: Ezzel a kérdéssel nyitottál...bizony te azt vitattad, hogy egyáltalán letiltást lehet kibocsátani a járandóságodra, most pedig azt állítod, hogy csak a "levonás mértékével" van bajod.
Sajnos, egyikben sincs igazad.
Amennyiben nem a közös szabályok szerinti kiterjesztő szabályt alkalmazná a Nyufig (Vht. 63.§ ), akkor jogosan perelhetné a végrehajtást kérő a Vht. 79. § alapján.
Miért? Mivel a munkabér gyűjtőfogalom, ahogyan azt gerbera is a Vht. 7. § (1) bek. alapján konkretizálta.
Amennyiben véleményed szerint speciális szabály a 67. § (1) (vagy 3), akkor speciális a 65. § (1) valamint (3), 68/A (1)-(2) , 72 § (1) stb.
A te állításod alapján, a Vht. 63. § nem is létezik, kvázi kiüresedett, mivel már a Vht. 65. § (1) "munkavállalói munkabérnél" is sem enged, legfeljebb 33%-ot vagy 50%-ot. :) De ez tévedés, a közös szabályok nem tévednek, habár mentségedre szóljon, gyakran a bírósági titkárok, sőt bírók sem tudják megfelelően értelmezni ezt a részt.
Hidd el, a Nyufig ért hozzá, nem egy Nyuszi Söröző Kft., akinek könyvelője sincs és próbálja értelmezni mit is csináljon a letiltással.
Akinek ekkora a jövedelme, inkább örüljön, hogy hamar(abb) megtérül, főleg, hogyha késedelembe esett és nem is akart (tudott?) részletfizetést kérelmezni, a "kevés" "munkabéréből", ami nyilván utóbb a végrehajtó tudomására jutott.
A szolgálati járandósáég nem tb jogviszonyon alapuló járandóság? Hiszen a tb - azon belül a nyugdíj - szabályai alapján állapították meg. Nincs jelentősége annak, hogy azt csökkentik „a mindenkori személyi jövedelemadó mértékével”.
A NYUFIG helyesen alkalmazza a jogszabályt, ha a járandóságod mértéke meghaladja a az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. A Vht. 63.§ ugyanis a levonások közös szabályait tartalmazza, azaz ami az egyes jövedelemfajtáknál nincs szabályozva, arra ez is vonatkozik.
Milyen speciális munkaviszony? 2011 decemberéig ez szolgálati nyugdíj volt, mely munkavégzéssel nem jár. Jelenleg is van nyugdíjas törzsszámom, MÁK-tól kapom a járandóságomat, van nyugdíjemelésem. Nem a levonás jogszerűségével van a problémám, hanem a levonás mértékével. A Vht. 67 § (1) értelmében a szolgálati járandóságból legfeljebb 33 %-ot lehet levonni. Ezzel szemben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Vht.63 § alkalmazza.
„Ebben a szövegrészben a "végrehajtásra" szó mire vonatkozik?”
Az "e törvény", vagyis a a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról 2011. évi CLXVII. törvény végrehajtására.
„miért számít munkabérnek?”
Mert elvileg az. Csak mivel egy speciális munkaviszony alapján kapod, ezért a jogszabály speciális elnevezést is ad neki. De a büfében már a te szolgálati járandóságodat is csak simán fizunak hívják, de talán te magad is. És meg merem kockáztatni, hogy az így kapott fizut ugyanúgy magadra, a szükségleteidre illettve gerjedelmeidre költöd, mint bárki más, aki csak sima munkabért vagy nyugdíjat kap. És ha ezeknek a munkabéréből lehet levonni a kötelezettségeikre, akkor tőled ugyan miért ne lehetne?
Mert a jogalkotó úgy döntött.
Tisztelt Segítők!
Kérdésem az lenne, hogy a szolgálati járandóság miért számít munkabérnek a Vht. 7.§ (1) értelmében? A szolgálati járandóság adómentes bevételnek minősül, amiből nem kell adót, és egyéb járulékot levonni, csak csökkenteni kell a mindenkori személyi jövedelemadó mértékével.
Továbbá, a 2011. évi CLXVII. törvény 2.§ (2) Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, a korhatár előtti ellátás igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idő, korkedvezményes idő megállapítására és igazolására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségre, a mulasztási bírságra, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra,
valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot kell érteni.
Ebben a szövegrészben a "végrehajtásra" szó mire vonatkozik?
Válaszokat köszönöm.
,
Köszönöm, így már világos.
A "munkabér"-t a Vht. 7. § (1) teszi gyűjtőfogalommá, tehát munkabér ezek is: az adós illetménye, munkadíja, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyon, szolgálati viszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandósága, valamint a munka eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazása, juttatása, követelése. Ezek elnevezése csak egyszerűen: munkabér, és a közös szabályok szerint kell ezeket végrehajtás alá vonni. Ha mégis kell valami megkülönböztetést alkalmazni, arról speciálisan a 65-74. §-ok rendelkeznek.
Értem, köszi, én arra célzok, hogy ha nem mentes, de nem is munkabér, akkor még vonatkozik rá a Vht.62.§(1), ami a "Levonás közös szabályai" fejezetben van, de kifejezetten csak a munkabérből letiltásra (61.§) utal?
A mentességi szabály nem azonos a levonás alóli mentességgel. Ha valami eleve mentes juttatás, akkor a mentességi szabályt már nem is kell nézni. Ha viszont nem mentes a juttatás, akkor alkalmazni kell a mentességi szabályt, ami alapján előfordulhat, hogy nulla vonható belőle. Az adósnak k. mindegy, miért nem vonnak tőle, de nekünk nem mindegy.
(Viszont ez az ellátás csak az öregségi nyugdíjminimum 80%-a. Bár a levonás közös szabályai fejezetben is munkabért ír, de mivel ez kevesebb, mint a ö.ny.m., ezért nem gondolnám, hogy ebből vonható - legfeljebb gyerektartás tartozás esetén. Nem?)
Így nincs nevesítve az ellátás, de leginkább a Vht. 72. §-a szerinti ellátásra fogható rá, hogy ez az. A gond az, hogy a folyósító nagyon jól tudja, hogy ez pontosan micsoda, és hogy a 72. § hatálya alá esik-e. Ezért, ha von belőle, akkor biztos lehetsz benne, hogy nem mentes juttatás.