vegrehajtasi eljaras folyamata

Kérdésem, a végrehajtótól nem érkezett meg a levél, ám a bankkártyámról inkasszált több mint 30 %-t, melyet nem tudom,hog ymennyit inkasszálhat, és egyáltalán megteheti-e.
A levél még mindig nem érkezett meg,hogy ki és miért,majd a gyerekem bement,és fénymásolatban odaadták.
Azt kérdezem, hogy joga van-e egyből inkaszsálni, joga van-e a 30 %-on túl inkasszálni,és joga van-e azonnali végrehajtást inditani, amikor sem fizetési meghagyást, sem fizetési felszólitást nem eszközölt. Várom a választ, és ettől teszem függővé a peres eljárást a végrehajtó irodával szemben.
Köszönöm

másik kérdés: gyerekem a volt férjének,-mert már elváltak- együtt vettek egy gépjármüvet, a pasi nevére,és a lányom volt a kezes. Elváltak, a kocsi nemlett tovább törlesztve, és a pasi eltünt a süllyesztőben, nincs miből levonni. A gyerekem mint kezes most szivja, havonta 20.000.- Ft-jával annak utána,hogy tuja a pasi munkahelyét,és azt is,hogy 2 gépjármü van a tulajdonában. Mi a teendő,hogy ezt a fizetést meghagyja a pasinak,aki okozta a kárt.Tudom, a lányom is hibás. Mit tehetünk, várnám a választ szintén,köszönettel

"Azt kérdezem, hogy joga van-e egyből inkaszsálni, joga van-e a 30 %-on túl inkasszálni,és joga van-e azonnali végrehajtást inditani,"...

Igen, joga van.

..."amikor sem fizetési meghagyást, sem fizetési felszólitást nem eszközölt. "

Na, ezeket "eszközölni" nem is dolga.

ius latratusnak: milyen alapon? semmiféle levélben értesítés nem érkezik ő meg a biróság ezt eldöntik,és nosza nekitámad az ügyfélnek? vagy hogyan van? Ez jogtalan az egészen biztos, a Ügyvédi Kamara tud erről és azt mondta,hogy ezért feljelentést lehet eszközölni,ugyhogy szerintem nem tudja a bal kéz hog ymit csinál a jobb, vagy forditva mindeggy, de aljasság

Ha jobban tudod, miért kérdezed?

"semmiféle levélben értesítés nem érkezik"

Nem lehet igaz.

"Ez jogtalan az egészen biztos,"

Biztos nem az.

"Ügyvédi Kamara tud erről és azt mondta,hogy ezért feljelentést lehet eszközölni"

Ez sem lehet igaz.

Mondanám, hogy kezdd elölről, meghallgatlak, de az sem lenne igaz...

gubanc
olyan sajnos lehet, hogy nem vettél át egy tértivevényes levelet, mert elfelejtetted, vagy ritka esetben rossz helyre dobta a helyettesítő postás

Éppenséggel a jogorvoslati út a Pp. 99/B. § szerint nyitva áll. Ritkán vezet eredményre, mert legtöbbször az derül ki, hogy az ügyfél nemcsak a mellét veri, hanem hazudik is.

Kedves Fórumozók! Kérdésem az lenne, hogy a végrehajtó az eljárás kezdetén befizetett összeg és a szüneteléskor kiállított díjjegyzékben felszámított költségek különbözetét jogszerűen kérheti??? A megelőlegezett vh díjat anno átutalta a végrehajtást kérő (az akkori díjjegyzék alapján ez 21.000,- Ft volt) , a követelésből összesen 20.148,- térült meg. A követelés jelenleg behajthatatlan. Most egy újabb díjjegyzék alapján még kér a végrehajtó munkadíj különbözetet. Ezt a végrehajtást kérőnek mindenképp meg kell fizetnie???? A végrehajtó a 14/1994. (IX. 8) IM rendelet 17. § (1) bekezdésére hivatkozik. Megnéztem, úgy tűnik,ez már nem is hatályos.Köszönöm előre is!!!

Kitől?

A végrehajtást kérőtől? Azt hittem, az ilyen próbálkozás már 2009-ben lecsengett. Akkor még volt néhány megye, ahol ezt hagyták a bíróságok, de aztán kijött az irányadó LB-döntés, hogy coki. Megint kezdik?

Mult év novemberben kértem adósom ingatlanának árverezését.
A végrehajtó ez év januárban kérte meg az ingatlan értékbecslését.
Március elején voltam bent érdeklődni,hol tart az ügy,ezeket az információkat akkor tudtam meg.
Azt mondták,még nem érkezett meg az értékbecslés.

Mit tudok tenni,hogy egy kicsit gyorsabban haladjon a dolog?
Lehet,hogy türelmetlen vagyok,de most már több mint egy éve lett beadva a végrehajtás kérése,és még mindig itt,illetve sehol nem tartunk!

Igen, a végrehajtást kérőtől.....Melyik az az LB, esetleg tudja szám szerint? Mert akkor megnézném én is. Köszönöm!!!!

Pl. a BH 405/2006 „ha a végrehajtás az adós ellen indult felszámolási eljárás miatt megszüntetésre került, az önálló bírósági végrehajtó díjjegyzéket állít ki, azonban - jogszabály erre alapot adó kifejezett rendelkezésének hiányában - nem követelheti a végrehajtást kérőtől a díjjegyzékbe foglalt költség megfizetését [Vht. 34. §; 14/1994. (IX. 8.) IM r. 1. § (2) bek.].”

Vagy 13/2007.

[A rendelet a 17. § (1) bekezdése hatályos, de valami egészen másról szól.)

Meg a BH 507/2004. - de annak nem az elvi része, hanem az indoklásban foglalt álláspontja.

Nagyon szépen köszönöm a segítségét!!!!Szép napot kívánok Önnek!

ezen BH-k óta változott kicsit a díjrendelet szövegezése...

Mondjuk érdekelne a logika, hogy miért nem jár a végrehajtónak a munkadíj és költségtérítés amennyiben szüntetel

Van ügye egy alapesetben háromszereplős játék: adós - akinek fizetnie kellene mindent, végrehajtást kérő- akinek sajnos előlegeznie kell a költségeket és a végrehajtó, aki meg elvégzi (vagy nem de most ebbe ne menjünk bele) a munkát, amiért a díjrendelet szerinti munkadíj és költségtérítés jár és sikeres behajtás esetén ezen felül behajtási jutalék.

Alapesetben a behajthatatlanság nem azt jelenti, hogy a végrehajtó nem végezte el a munkát, legtöbb esetben ugyanannyi munkával jár, mint a sikeres behajtás.

Tényleg érdekelne, hogy miért a végrehajtó kockázatára menjen a vh?

Ki mondta, hogy nem jár? Az adóstól jár. Hajtsa be!

„a végrehajtó kockázatára menjen a vh?”

??? Gondolkodj már egy kicsit! A hivatkozott BH-k egyikében például majd 700 ezer forintot előlegezett a végrehajtást kérő. Akkor kinek a kockázatára ment a játék?

gondolkodom rajta eleget, köszi. Sztem korábbi jogszabályi szövegen (nem használom a módosítás szót, mert az erős lenne rá) alapuló BH alapján példálózol, ami ráadásul egyedi eset attól még ugyan a logikát értem (és megértem, nehogy már szerencsétlen vh kérő fizessen akkor is ha nem lát semmit a végrehajtásbó) csak az nem teljesen világos, hogy miért ne járna a végrehajtónak a munkadíja, amikor a djírendelet és a Vht. alapján is a vh kérő kötelessége a költségek (Vht szerinti, azaz sztem a munkadíjat is tartalmazó) előlegzése (mondom függetlenül a morális kérdésektől)
Csak ennek esetleges jogszabályi levezetésére voltam kíváncsi.

Az álláspontom és a tapasztalatom is ellenkezik KBS-ével, tehát a végrehajtót szünetelés esetén megilleti a teljes munkadíj + költségátalány + készkiadás.

Este, ha ráérek, levezetem neked. Olyannyira logikus és tiszta, hogy a hivatkozott BH-k csak egyedi döntésnek tekinthetők, irányadónak nem fogadhatók el, és nálunk a helyi bíróság sem veszi őket figyelembe.

Ne levezesd, hanem hozz felsőbírósági döntést az ellenbkezőjéről.
Mellesleg a Vht. alkalmazandó szabálya (34. §) 94 óta változatlan e tekintetben, a rendelet esetlege ellentétes normája - bár én ilyet sem ismerek - pedig nem számít, mert a hivatkozott szabály csak törvénynek engedi meg, hogy eltérően rendelkezzen.

(Tényleg azt hittem, hogy ezt minden végrehajtó tudomásul vette a bukott ügyek után - kettőt magam vittem -, hogy game over. Ezek szerint mégsem.)

A Fővárosi Törvényszék polgári kollégiumának vezetője tavaly év vége felé megkereste az illetékessége alá tartozó helyi bíróságokat azzal, hogy mi a gyakorlatuk a szünetelést követően kiállított díjjegyzékek miatt benyújtott végrehajtási kifogásokkal.

A válaszokat a polgkoll vezetője 2012. októberében egy dokumentumban szépen összeírta (eszerint a PKKB-n egységes állásfoglalás van arról, hogy elutasítják az ilyen díjjegyzék elleni kifogást, a XX-XXI-XXIII. kerületi bíróságon is elutasítják, a BKKB-n,a IV-XV és a II-III kerületben pedig helyt adnak a kifogásnak), és elküldte a kúria kollégiumvezetőjének egy jogegységi állásfoglalás érdekében, ami persze azóta sem született meg.

Bukott ügyek? Ugyan már. Ahogy a végrehajtást kérő és a jogi képviselője nem veszi észre a normaszöveget olvasva, hogy az eljárás kezdetén megfizetett költségrész és a költség előlegezése fogalmilag egészen mást takarnak, ugyanúgy egy bíró, de akár egy tanács is beleeshet ebbe a hibába. És ha az érintett végrehajtó is ugyanezen a szinten van, mint ezek, akkor persze, hogy nem támadja meg az elcseszett határozatot. A bíróság meg miért ne hozna olyan határozatot, amit egyszerűbb megindokolni?

Ha az, akinek érdekében áll a díjjegyzék elleni végrehajtási kifogás elutasítása (nevezzük végrehajtónak), veszi a fáradságot, és felhívja a t. bíróság figyelmét a fenti fogalmak pontos jelentésére továbbá a felőlük rendelkező jogszabályi helyekre mint tényekre, a bíróság nem mehet ellene ezeknek a tényeknek csak azért, mert rendelkezésre áll néhány olyan határozat, ami azért születhetett meg, mert a t. bíróság figyelmen kívül hagyta ezeket a tényeket - nem józan megfontolásból, hanem felületességből.

Más hozzászóló szerint is eltérő a különböző bíróságok gyakorlata, és az én tapasztalatom szerint is. És ez az eltérő gyakorlat akár abból is fakadhat, mennyire felkészült a bíróság mellé kinevezett végrehajtó ilyen kérdésekben. A felkészületlen ellenfél pedig nem ellenfél, ebben talán egyetérthetünk.

„rendelkezésre áll néhány olyan határozat, ami azért születhetett meg, mert a t. bíróság figyelmen kívül hagyta ezeket a tényeket ”
Mint rámutattam, csak ilyen felsőbírósági ítélet "áll rendelkezésre".