Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Fórum → Végrehajtási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

gerbera317 # 2016.06.19. 15:32

Ja, ez kimarad: „A sorrendet olvastam, de mennyi pénzt hagy meg?” - Hát a kifizetés utáni maradékot. Bocs, hogy nem értem a problémádat...

gerbera317 # 2016.06.19. 15:31

„B@assza meg, szerinted ha én képben lennék a jogi háttérben”
Mivel a kérdésed előtt szó szerint betoltam a törvény szövegét, ezért a kérdés feltevésekor már képben voltál.

„A végrehajtót mi alapján végzi a kifizetést?”
Detto. A 154/B. § (1) bekezdése szerint. Lent szó szerint idézem a törvényt. Ott a képlet is, sávosan kell számolni, hatodikos matek. Azt se olvastad el?

palgaben # 2016.06.19. 15:20

B@assza meg, szerinted ha én képben lennék a jogi háttérben beírnék ilyen fórumra? :)

A végrehajtót mi alapján végzi a kifizetést?

A sorrendet olvastam, de mennyi pénzt hagy meg?

agnusdei

gerbera317 # 2016.06.19. 15:05

B@meg, de most tényleg! A kifizetés után fennmaradó összeg minősül végrehajtás során befolyt összegnek, ez használható fel a végrehajtási költségek és a követelés kielégítésére. Mit nem értesz ezen??? A lelépési pénz feltétel nélküli kielégítési elsőbbséget élvez, és csak megmaradó összeg használható fel a végrehajtásban.

„az adósságkövetelő aki nem kapja meg a pénzét megtorpedózza az árverést”
Ugye, most viccelsz??? Szerinted egy ötmilliót érő sz@r putrit 180 millióért kell megvennie valakinek, csak azért, mert az adós tartozása annyi? Ne hülyíts már...

palgaben # 2016.06.19. 14:57

Az a baj, hogy csak a tulajdoni lapon szereplő tartozás ( nem beszélve az egyéb dolgokról amiről nem tudok) kétszerese, mint amit én ki fogok fizetni. Tehát abból nem marad lelépési pénz. Sőt van bennem félelem is, hogy az az adósságkövetelő aki nem kapja meg a pénzét megtorpedózza az árverést.. :(

Tehát ha nem marad a vételárból akkor nekem kell kifizetni?

agnusdei

gerbera317 # 2016.06.19. 14:28

Szerinted?:
153. § (2) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó megküldi az árverési jegyzőkönyv másolatát
a) az árverési vevő részére az árverési vétel igazolása céljából,
b) az ingatlanügyi hatóság részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése végett.
Segítek: a b) pont a lényeg. Persze, a törvény nem zárja ki, hogy az adós személyesen kézbesítse az iratot a földhivatalnak, de kényszerrel nem hárítható rá ez a feladat.

154/B. § (1) Ha az adós a kiköltözési kötelezettségének a 154/A. § (1) és (5) bekezdésben foglalt határidőben eleget tett, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek, az ingatlan kiürítését, de legkésőbb a kiköltözési határidő lejártát követő 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti a) az 5 millió forint alatti árverési vételár esetén annak 1%-ának, b) 5 millió forint és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 50 000 forint és az 5 millió forint feletti rész 0,5%-ának, c) 10 millió Ft és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 75 000 forint és az a 10 millió forint feletti rész 0,25%-ának megfelelő összeg.
(2) (...) A kifizetés után fennmaradó összeg minősül végrehajtás során befolyt összegnek, ez használható fel a végrehajtási költségek és a követelés kielégítésére.
Elég egyértelmű, hogy a vételárból illeti meg az adóst a lelépési pénz.

„Ön mikor menne a szolgáltatókhoz?”
Ha már birtokba vettem az ingatlant.

palgaben # 2016.06.19. 14:17

Köszönöm a gyors választ! :)

Amikor utoljára a végrehajtónál jártam, azt említette, hogy nekünk kell menni a földhivatalba, a száraz pecsétes jegyzőkönyvvel... :( ( a vht-ben van erre pontos leírás? )

A lelépési pénzt kinek kell fizetnie? Nekem kellene, vagy a vételárból a végrehajtónak? így is eladósodtam valamelyest, ezért nem mindegy. illetve még fel is kell újítani az ingatlant.

Ön mikor menne a szolgáltatókhoz? Tulajdon bejegyzésekor, vagy a birtokbavétel után?

agnusdei

gerbera317 # 2016.06.19. 14:04

@palgaben

Ugyanaz, mint Anna40-nek. +

A tulajdonjogodat nem te jegyezteted be, hanem a végrehajtó.
Az ingatlan nem attól lakott vagy beköltözhető, hogy lakik-e ott valaki.
Ha a beköltözhető ingatlanban lakik valaki (pl. az adós), neki onnan az árveréstől számított harmincadik napig ki kell az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
Ha az adós együttműködik, és határidőre kiköltözik, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek (tehát nem a végrehajtónak!), akkor a 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti őt az árverési vételár 1%-a (ez 5 millió Ft fölött sávosan csökken), tehát lelépési pénz illeti meg. Fontos, hogy az ingatlant se rongálja meg, mert akkor már nem illeti meg ez a "jutalom".
Ha nem együttműködő, és nem költözik ki, az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését. Ez a határidő jogvesztő, tehát nem szabad elhanyagolni!
A lelépési pénzes dolgot nem ismerik az adósok, ezért érdemes felhívni rá a figyelmüket!
A többi kérdésre - látom visszaolvastál - már előre megkaptad a választ.
A jegyzőkönyv aláírásakor arra kell ügyelni, hogy a saját aláírásodat használd, ne másét.
A "lúzerséget" nem az árveréssel kapcsolatosan emlegettem, hanem azzal, hogy a birtokba vételt lehet elbénázni azzal, hogy a vevők hagyják lustálkodni a végrehajtót, ahelyett, hogy kivernék belőle az átadást.

gerbera317 # 2016.06.19. 13:46

@anna40

„azt mondta, mindent megpróbál, hogy megtartsa az ingatlant. Jogi utat beleértve.”

Arról már lekésett. Ha szerinte az árverést nem lehetett volna kitűzni, ahhoz az árverési hirdetményt kellett volna megtámadnia. Csakhogy az erre nyitva álló 15 nap már régen eltelt.
Most már csak magát az árverést támadhatja meg azzal, hogy az árverés megtarthatóságának feltételei nem álltak fenn. Ha a bíróság megállapítja, hogy az árverés körül minden szabályos volt (a hirdetményt mindenki megkapta, mindenhol kifüggesztették, a licitnapló rendben van), ha a feje tetejére áll, akkor is tied lesz az ingatlan.
Az aláíráskor kérdezd ki a végrehajtót, mik a határidők (pl. kényszerátadás kérése), mik a teendőid (pl. jegyzőnél bejelentés a kényszerátadás kéréséről) stb. Egyébként, egyelőre nincs szükséged ügyvédre, és valószínűleg nem is lesz szükséged.

palgaben # 2016.06.19. 13:44

Tisztelt Fórumozók,

Több kérdésem is lenne. Jövő hét szerdán megyek aláírni az árverési jegyzőkönyvet. A vásárolt ingatlan fenn maradó vételárát is átutalom a végrehajtónak a jövő héten. Kérdéseim:

  • Mikor tudom bejegyeztetni a tulajdonomat a földhivatalban, és mikor vehetem birtokba az ingatlant normális esetben?
  • az árverési hirdetményben az szerepelt, hogy beköltözhető az ingatlan ( ezért is volt "csak" 70% a kikiáltási ár ha jól tudom), de mivel beszéltem az adóssal, ő közölte, hogy ott lakik és nincs is hová mennie, persze ezt nem jelezte időben. Ilyenkor mi a helyzet? Érvényes, vagy nem az árverés, mennyivel bonyolódik a birtokbavétel?
  • Közmű kérdés nálam is kérdések tömkelegét vetette fel. A víz, gáz, villany szolgáltató az javasolta, hogy a földtulajdoni bejegyzéskor csináljunk fényképet az órák állásáról. Én meg tudtam beszélni az adóssal is, hogy átadás átvételi jegyzőkönyvet is írunk majd. Mikor javasolt-kell bemenni a szolgáltatókhoz ezekkel a jegyzőkönyvekkel? Földhivatali bejegyzéskor, vagy birtokbavételkor?
  • Mikortól az én károm, ha például leég a ház, vagy betörnek; stb. Azért kérdezem, hogy érdemes-e biztosítást kötnöm az ingatlanra, ha például elhúzódik a birtokbavétel, de már nevünkön van az ingatlan?
  • az utolsó kérdésem pedig a jegyzőkönyv aláírásával kapcsolatos. Mire figyeljünk? ( nem fogadtunk ügyvédet és visszaolvasva a fórumot, talán Gerbera írta, hogy a "lúzerek" persze bukhatnak is a dolgon. )

Megtisztelő válaszaikat előre is köszönöm.

agnusdei

Anna40 # 2016.06.19. 12:04

Tisztelt Fórumozók!
Elektronikus Árverési Rendszerben egy kis lakásra licitáltam és az enyém lett a legmagasabb ajánlat.
A lakás tehermentes és beköltözhető, 1/1 tul-i hányad.
Próbáltam kideríteni, hogy lakott -e az ingatlan, végrehajtónak nincs erről információja, javasolta, próbáljam felvenni a kapcsolatot a tulajdonossal.
Végül 2 napja elértem a tulajdonost, az ingatlanban lakik, elutasítóan viselkedett, azt mondta, mindent megpróbál, hogy megtartsa az ingatlant. Jogi utat beleértve.
És hogy én láttam e a tulajdoni lapot? A gyerektartást és közösköltséget fizeti és banki hitellel terhelten örökölte az ingatlant, ráadásul annak a hitelnek 5 fedezete közül ez az ingatlan csak az egyik, a legkisebb.
Úgy gondolom, hogy rám nem tartozik, milyen, mennyi adósság terheli az ingatlant, hiszen én tehermentesen kapom. Így van?
Lehet e még jogos igénye ebben a fázisban bármire is?
Milyen legrosszabb esetre számíthatok? Meddig húzódhat el a folyamat?
Az árverési jegyzőkönyvet holnap fogom aláírni.
Szükséges -e ilyen esetben ügyvéd segítségét kérnem?
Örülnék, ha tudnátok segíteni!

Zöldövezeti11 # 2016.06.18. 16:34

„Miért kellene egy nem lakott lakást kiüríteni?”

mert ingóságok, lomok lehetnek még benne !

gerbera317 # 2016.06.18. 14:56

Ha a kulcs a végrehajtónál van, akkor már teljesült a 154/A. § (1) szerinti egyik feltétel. Ha a határidők is eseménytelenül elteltek, a végrehajtóknak át kell adnia az ingatlant. A jegyzői igazolás nem ehhez kell, hanem a kényszerátadáshoz!

Kovács_Béla_Sándor # 2016.06.17. 20:59

Miért kellene egy nem lakott lakást kiüríteni?
Na, mindegy, van ügyvéded.

BP2016 # 2016.06.17. 20:06

Elozo kerdeseimhez meg annyit: ha megkerjuk a kiuritesi kerelmet a jegyzotol, de kozben valahogy csak birtokba tudjuk venni a lakast,megtehetjuk? Vagy ha egyszer a kiuritesi kerelemet mar kiallitottak, muszaly kivarnunk a kiuritesre szant 60 napot?
Koszonom a hozzaszolasokat, tanacsokat!

BP2016 # 2016.06.17. 20:04

Tisztelt Forumozok!
Online ingatlanarveresen vasaroltam egy lakatlan Bp-i lakast. Vetelarat kifizettem, 30 napon belul megkaptam az ingatlan arveresi hivatalos jegyzokonyvet, es a felhivast, hogy ingatlan nyilvantartasi eljarast lefolytatasahoz fizessek be 6600 hufot. Megtettem ugyvedem altal mai nappal. Mivel jelenleg kulfoldon tartozkodom, ugyvedem kepviselt eddig a folyamatban. Arrol tajekoztatott ugyved ur a mai nap folyaman, hogy a birtokbaadas nem fog addig megtortenni amig nem kerjuk meg a jegyzotol az ingatlan kiuritesere a kerelmet, illetve meg kell varnunk a kerelem utani 60 nap elteltet. Unszolasomra azt is elmondta, hogy a vegrehajtonal azt mondtak neki, hogy valojaban mi mar tulajdonba vehetjuk a lakatlan lakast ha tudjuk (a kulcs a vegrehajtonal de nem adja at) akkor hogyan tudom tulajdonba venni?
Ugyvedem birtokbavetelrol hallani sem akar a 60 nap eltelteig. En viszont nem ertek vele egyet. Tisztelt Forumozo Szakertok, mit tudok tenni? (jegyzo jelenlete, kulcs/zarszakerto altal felnyitni a lakast, ha ados ingotargyait talaljuk felelos 90 napi tarolas....? Vett mar tulajdonba valaki ilyen modon lakatlannak minositett lakast?
Koszonettel. BP2016

gerbera317 # 2016.06.16. 15:58

Ez tévedés!
137. § (2) Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős. Együttes kölcsönfelvételkor ezt nem lehet kikerülni.

Rumfo # 2016.06.16. 15:29

Gyula, esetleg így: Pl. Apa, 50% tulajdon, Fia 50 %, de apának haszonélvezete van a fia tulajdonrészén. Felvesznek együtt jelzálog hitelt, apa a saját tehermentes 50 %-ára, fiú a saját haszonélvezettel terhelt 50%-ára. Végrehajtás során apa haszonélvezete a fiú tulajdonrészén nem elvehető, mert már így vették fel a hitelt, tehát nem lehet beköltözni.

Grave7 # 2016.06.16. 12:17

@Gyula35: A pdf formátumú árverési hirdetményben mi szerepel? Ott is lakottan van feltüntetve, vagy csak a webes felületen?
Ha a pdf-ben beköltözhető, akkor valószínűleg feltöltési hiba miatt lakott a webes részen. Ha a pdf-ben egyik sem szerepel, akkor hibás a hirdetmény és új árverést kellene kitűzni.

Egyébként, telefonban kérd végrehajtót, végrehajtó-helyettest - ha nem adják, mondd meg, következő munkanap délig visszahívást kérsz XY telefonszámon, hogy válaszoljon a kérdésedre, egyébként panaszt teszel a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál.
Ezt írd meg e-mailben is nekik, ismét vázolva a kérdéseidet (az előző hozzászólásban foglalt két rövid pont megfelelő), írásos választ kérve, kiemelve, hogy az ingatlan megvásárlásán gondolkozol, ettől a lényeges információtól is függ döntésed.
Ha a megadott idő eltelik, de nem kapsz választ/normális választ, írj a Karnak panaszbeadványt, eddigi leveleidet mellékelve.

Gyula35 # 2016.06.16. 11:58

Tisztelt gerbera317!

  • 1/1-es ingatlan, nem lehet a C pont.
  • Miért közlök ellentmondásos dolgokat a haszonélvezőről?

Van rajta haszonélvezeti jog bejegyezve, de mivel a végrehajtást kérő a haszonélvező ellen is benyújtotta a végrehajtási kérelmét, ezért a haszonélvezeti jog törlődik.

  • Az miért nem jó kérdések:
  1. Beköltözhető, vagy lakott az ingatlan?
  2. Ha lakott, akkor a Vht. 141. § (3) bekezdése alapján, melyik pont érvényesül?

Peti

gerbera317 # 2016.06.16. 10:31

Az ok valószínűleg a 141. § (1) c) pont. Azért nem lehet biztosat mondani, mert a másfél képernyőnyi, javarészt fölösleges betűfolyamodba már nem fért bele az a háromszavas információ, ami alapján ezt el lehetne dönteni.
Ok lehet még a b) pont is, de ellentmondásos dolgokat közölsz a haszonélvezőről, úgyhogy erre sem lehet érdemben reagálni.
Az a navos "g" pont az a) ponttal azonos, de nagyon képlékeny ez a jogállás, ami ha nincs lepapírozva, akkor bukta.
A végrehajtótól azért ezt az információt kaptad, mert valószínűleg nem jól kérdeztél (ahogy itt sem), továbbá nem végrehajtóval vagy helyettessel beszéltél.

Gyula35 # 2016.06.16. 10:02

Szeretnék Öntől segítséget kérni az ügyben, hogy az xxx végrehajtói számú ingatlan részletes adatainál (arveres.mbvk.hu-n), miért úgy van feltüntetve, hogy nem beköltözhető az ingatlan?
Én megnéztem az ingatlan tulajdoni lapját, és ott ugyan szerepel egy holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzés 2005-ös keltezéssel B.F. nevére, de ha jól tudom, akkor a Vht.137.§ (2) bekezdése alapján "nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős". Ezt véleményem szerint Önök is helyesen NEM tüntették fel, hogy terheli az ingatlant haszonélvezeti jog, mivel B.F. ellen indított végrehajtást (aki ugyebár a haszonélvezeti jog birtokosa) H.F végrehajtást kérő.
Közérdekű használati jog pedig csak egy vezetékjog, amelyet a Démász jegyzett be 2010-ben. És ha jól tudom, akkor a Vet. és Tht. megfogalmazása szerint, akkor engedélyezhető vezetékjog, ha „az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.” A Bt. szövegezése szerint pedig az ingatlan „rendeltetésszerű használatát nem akadályozó” módon lehet alapítani.
A Vht. 141. § (3) alapján:
Lakott állapotban kell árverezni az ingatlant

  1. ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,
  2. ha abban - a 137. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - haszonélvező lakik,
  3. ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,
  4. ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy
  5. ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,
  6. ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.
  7. + NAV szerint van egy ilyen pont is (GYIK között szerepel), bár ezt a Vht.-ban nem találtam meg:

Az általános gyakorlat szerint lakottan értékesítik az ingatlant, amennyiben a lakásban szerződés alapján az adós előtti tulajdonos lakik. A visszamaradt volt tulajdonost ugyanis a bérlővel azonos jogállás illeti meg, vagyis az új tulajdonossal megkötött szerződés alapján bérleti díjat kell fizetnie.

Ebből valamelyik pont igaz erre az ingatlanra?
Legyen kedves segíteni Nekem abban, hogy miért NEM Beköltözhető ez az ingatlan, azaz ha jól értem, sikeres árverés esetén nem lehet birtokba venni?

Ha elírásról van szó, akkor esetleg adódhatott abból (ez csak találgatás részemről), hogy az előző végrehajtás során (ügyszám: 0413.V.2967/2011) csak az adós ellen folyhatott a végrehajtás, és akkor még terhelte az ingatlant a holtig tartó haszonélvezeti jog.

Erre nem kaptam választ. Telefonos érdeklődés során azt a választ kaptam, hogy a helyi Önkormányzat által kiadott adóértékbizonylat alapján lett meghirdetve az ingatlan, meg különben is semmi közöm hozzá. Én felhívtam a helyi Önkormányzatot és beszéltem a szóban forgó illetékessel, és Ő azt mondta, hogy soha nem adják meg, hogy lakott, vagy beköltözhető az ingatlan, mert nem tudják, és Ők nem is akarnak erről dönteni, mindig a végrehajtóra bízzák.
A végrehajtói irodát többször hívtam, persze se a végrehajtóval, se a végrehajtó helyettessel nem tudtam beszélni, az ügyintéző azzal rázott le, hogy semmi közöm az egészhez, úgy van ahogy a hirdetményben látom, fogadjam el és pont.
Próbáltam azzal érvelni, hogy miért nincs jelezve az árverési hirdetményen a lakottság ténye, biztos csak tévedés, de ha nem legyenek szívesek felvilágosítani, hogy a Vht. 141. § (3) paragrafusa alapján melyik pont igaz az ingatlanra. Végén már csak egy olyan választ akartam kicsikarni, hogy most lakott, vagy beköltözhető ez az ingatlan, de arra is azt a választ kaptam, hogy a hirdetményen minden rajta van. (De pont az a baj, hogy NINCS!) Na ennyi...
Ötlet?

Gyula35 # 2016.06.15. 03:06

Ok, köszönöm a sok segítséget!

gerbera317 # 2016.06.14. 14:18

Vht. 123/A. § (7) Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, e jogát ingatlan vonatkozásában kizárólag tulajdoni lappal (...) igazolhatja.

A Vht. tehát már könnyít a Ptk. szerinti feltételeken, és csak tulajdoni laphoz köti a dolgot. Egyébként pedig érdemes az árverező végrehajtóval konzultálni, mert ő árverés előtt (rendszerint) friss tulajdoni lapot kér, igaz, nem hiteleset. Ha ő ez alapján megadja az előárverezési jogot, akkor ez a legegyszerűbb megoldás.

A kérdésekre:
1. Az aktiválási kérelemmel egyidejűleg (de ld. feljebb).
2. Ott kell ülni a gép előtt, és figyelni a licit menetét. És nem elfelejteni a képernyőt 3-4 percenként frissíteni, különben pofára esés lesz a vége.
3. Ld. 2. pont.

Gyula35 # 2016.06.14. 13:31

Köszönöm a választ!
Bocsánat, hogy ilyen értetlen vagyok, de még lenne pár kérdésem:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) 5:81. § (5) bekezdése alapján a tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja, amit előárverezési jognak kell tekinteni. Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, e jogát kizárólag 30 napnál nem
régebbi hiteles tulajdoni lappal, a végrehajtónál előterjesztve igazolhatja.

  1. Meddig kell a hiteles tulajdoni lapot bemutatnia a végrehajtónál az előárverezési joggal élni kívánó tulajdonostársnak?
  2. Tudja-e a mezei árverező az árverés lezárta előtt, hogy jelentkezett-e elővásárlásra jogosult, aki ugyebár a legmagasabb licit megadása esetén megnyeri az árverést?
  3. Amikor licitálunk az online felületen, én látom-e, hogy egy előárverezési joggal is licitál valaki, és mondjuk megadja az én legmagasabb licitemet? Magyarul ahhoz, hogy én nyerjem az árverést, magasabb licitet kell ajánljak, mint az előárverezésre jogosult, és ha nem látom, hogy Ő megadta az én licitemet, nem tudok rá reagálni és elvesztem a licitet.

Előre is köszi a válaszokat:
Gyula