Korábban az árverés egy bizonyos kitűzött időpontban kezdődött, és néhány (esetleg néhány tíz) percig tartott. Az árverés eredményét a végrehajtó azonnal jegyzőkönyvbe foglalta, a vevő pedig azt azonnal aláírta, illetve, ha nem kapott halasztást, a vételárat is azonnal kifizette. Összefoglalva: elég egyértelmű volt, mit kellett az árverés napjának tekinteni. A közterhek viselésére innentől volt köteles az árverési vevő, a 30 nap innen datálódott. Ellenben a tulajdonjog a földhivatalnál történő bejegyzéssel keletkezik.
Ez ma úgy néz ki, hogy az árverés 60 napig tart, és a licitnapló lezárásával ér véget. Ettől időben elkülönül az árverési jegyzőkönyv aláírásának és a vételár megfizetésének ideje. Mivel a 60 nap miatt nem lehet árverés napjáról beszélni, igazából az a kérdés, hogy a licitnapló lezárásának, vagy pedig az árverési jegyzőkönyv aláírásának napját kell-e annak tekinteni. Ez nincs agyonszabályozva, ezért a végrehajtók eltérően értelmezik ezt, és többségük - a régi idők emlékére - a jegyzőkönyv aláírásának napját tekintik az árverés napjának.
A határidőket onnan kell ezért számolni, ahonnan az eljáró végrehajtó is számolja.