Három éve megtörtént a feljelentés, nem én tettem meg,hanem az ügyészség a gyámügy hatására. Nem történt semmi.Pszichésen beteg...nem önhibán kívűli a nem fizetés.
Csak azt nem érdekel senkit,hogy 250 nm-es házat fenn tud tartani.Ez egy csapda.
Csak a végrehajtó "nem érdekel" stílusát nem értem. 6 éve árverez...miért jó ez?
Végrehajtó hozzáállása az árverés alatt álló ingatlan bemutatásához.
Anikó75
Hasonló cipőben jártam, én egész egyszerűen feljelentettem a volt férjemet. Ha van jogerős bírósági végzésed, ne tétovázz. Nem 2 nap, mire megkapod a pénzedet, de ha jól olvastam, így is már 6 éve várod. Hidd el, egész másképp fog hozzáállni a dologhoz, mint eddig...
„Az ingatlan megtekintése az adóssal történt egyeztetés után lehetséges.”
Ez eléggé egyértelmű: A végrehajtó nem megy oda, és nem játssza el az ingatlanközvetítő szerepét, és nem fogja az ingatlant felnyitni csak azért (ráadásul ingyen), hogy ott fanyalogjanak az érdeklődők, ha egyáltlán méltóztatik ott bárki is megjelenni. Az érdelkődő (akár nepper, akár nem) menjen oda, ő kopogtasson be, és ő adja elő, hogy meg akarja nézni az ingatlant. Ha ez neki nem sikerül, akkor nem sikerül, és ha ezért nem vesz részt az árverésen, akkor nem vesz részt az árverésen. Ha emiatt marad értékesíthetetlen a vagyontárgy, az nem a végrehajtó felelőssége.
Nekem azt mondta a végrehajtó, hogy pl. belső fényképeket semmi esetre sem tesz közzé az árverési oldalon, mert az nekik rizikós, de még a megtekintés is az lehet. Ki tudja mit fog bent hagyni az adós. Szerintem nem ezen fog múlni az árverés sikere.
Megkérdezem a végrehajtót,hogy mi a külön költség összege,a bemutatásra.Ha ez a módja,hogy a gyerekeim megkapják a járandósságukat, a családdal összefogva megfizetjük. De akkor is fennáll az adós direkt hátráltatása. Megfizetem a plussz költséget, de mit tehetünk,ha az adós nem hajlandó beengedni az árverés útján licitált, és a 10 százalékot "leróvó" mezei állampolgárt, akinek nem haszonszerzés az áron alul kínált ingatlan megvétele és keményen megdolgozott a licit összegért is. Amit kifizet,regisztrál,átutal....és meg sem tudja nézni előtte az ingatlant.
6 éve nem fizet az adós, nem megy el dolgozni...úgyérzem a kényszerintézkedés nem csak az én javam szolgálja.
Végrehajtó hozzáállása az árverés alatt álló ingatlan bemutatásához.
Kedves Válaszadó,
Köszönöm válaszát. Én a végrehajtást kérő vagyok (egyik) 2 millió forintos gyerektartás hátralékom szeretném valahogy 6 év után megkapni. Az adós semmilyen hajlandóságot nem tanúsított a mai napig. Egyedül birtokolja az ingatlant.A nyilvános árverési jegyzőkönyben pedig az szerepel,hogy további felvilágosítást nyújt .....végrehajtó az alábbi időpontban. Az ingatlan megtekintése az adóssal történt egyeztetés után lehetséges.
Az érdeklődő felhívja a végrehajtót,hogy mint "mezei" állampolgár érdekli az ingatlan. Nem haszonszerzés céljából és nem nepper. Ismétlem,nem önhibáján kívül,szegény devizaadósról van szó. Aki két ingatlant, egyedül birtokol és fent tud tartani..az véleményem szerint nem szegény.6 éve élek albérletben és egyedül nevelem gyermekeim.Az államilag megelőlegezett gyerektartást nem kapom, mert 3 ezer forinttal több a jövedelmem, mint a meghúzott minimálnyugdíjas/ fő határ.Mit tehetnék??Hogyan juthatnék a pénzhez amit közös egyezőséggel 6 éve állapítottak meg??Üdvözlettel.
Végrehajtó hozzáállása az árverés alatt álló ingatlan bemutatásához.
„panaszkodott,hogy a végrehajtó lekezelően elküldte,hogy ő erre nem ér rá.”
Mire nem ér rá? Az árverés megtartására? Aligha. Arról lehet szó, hogy nem tűz ki időpontot költséges kényszercselekményhez, melynek során körbevezetné az árverezett ingatlanban az érdeklődni méltóztatókat, akik aztán csak fanyalognának. Nem is lesz ilyen, és a végrehajtó erre nem is kötelezhető. Az árverező vagy a bent lakóval oldja meg a megtekintést, vagy pedig látatlanban árverez. És még egy lehetőség: nem árverez.
A végrehajtásnak nem célja az árverezők teljes körű kiszolgálása és az olcsó vagyonszerzéshez való segítése. A végrehajtás célja az, hogy kényszerrel el kell érni az adós teljesítését. Aki ennél többet akar, az fektessen be, és fizesse meg a végrehajtó megtekintésre irányuló, különeljárásának a költségeit. Ha pedig erre nem hajlandó, akkor miért éppen a végrehajtó legyen hajlandó?
Anikó, a végrehajtó bírságolhatja az eljárást akadályozó adóst.
Valami privilegizált követelés? (Egyébként nincs új vh-törvény.)
Tisztelt Fórumozók!
Letiltásom van nyugdíjból 33°% összegben. A Nyufignál az ügyintéző tájékoztatása szerint a márciusi nyugdíjból már 50°% levonást kell alkalmazniuk új végrehajtási törvény miatt. Nincs több helyről végrehajtás ellenem, csupán egy helyről. Tud valaki végrehajtási törvény változásról? Köszönöm a válaszokat!
Segítséget kérnék,illetve tanácsot,hogy hogyan tovább.Érintett vagyok egy ingatlan árverési ügyben, én vagyok az egyik végrehajtást kérő.
Gyermekeim apja már több mint 2 millió forinttal tartozik.Több érdeklődő van az ingatlan megvásárlására az árverés útján.
Az egyik érdeklődő panaszkodott,hogy a végrehajtó lekezelően elküldte,hogy ő erre nem ér rá.Tájékoztatta a vevőt,hogy ha a tulaj nem engedi be, nem mutatja meg az ingatlant, akkor végül is tehetetlen.
Ez az egyetlen reményem volt,hogy megkapjam gyerekeim járandósságát. Tényleg tehetetlen a végrehajtást kérő és ez a folyamat?? Ha beengedi beeengedi....És hogy erre nincs idő....??
Végrehajtó hozzáállása az árverés alatt álló ingatlan bemutatásához.
Ennél az ügyértéknél 85 ezer Ft körüli (vagy éppen annyi) költséget kell előlegezni.
A siker szempontjából sokat számít, hogy tudod-e az adósod adatait, illetve helyesen közlöd-e azokat (pl. Fekete József Pálné helyett ne Fekete Józsefnét közölj); az sem hátrány, ha a személyi igazolványa számát tudod. És persze közlöd róla, milyen vagyontárgyait ismered (például ha tudod, hogy van vitorlás yachtja, ha erre nem hívod fel a végrehajtó figyelmét, utólag ne rinyálj, hogy a végrehajtó miért nem kutatta fel).
Igen, - a költségkedvezményben nem részesült kérelmezőnek - előlegezni kell a végrehajtó költségét is.
Ez jellemzően tényköltség és költségáltalány, de erre többet az ilyen ügyekben nálam járatosabbak tudnak mondani.
Nagyon szépen köszönöm az információkat!
Igaz az, hogy végrehajtónak is kell valamiféle elöleget fizetni? 1/5-e a követelt összegnek?
Ha igen, ezt az összeget hogyan szokták kiszámítani?
ÜDV!
A végrehajtási kérelemért fizetendő illetéket nem kell megfizetnie annak, akit az alapul szolgált perben jogszabály erejénél fogva:
vagy
illette meg, illetve akinek
engedélyezett.
Tisztelt voodoo!
Ki kell tölteni egy nyomtatványt (egészen pontosan ezt: http://birosag.hu/…ajtasara.doc) és be kell nyújtani az ügyben elsőfokon eljárt bírósághoz:
Az ügyvéd nélkül eljáró fél a kérelmét szóban, az ún. panasznapon is előterjesztheti, a vonatkozó nyomtatványon rögzítés terhével.
Ügyvédet fogadni nem kell, viszont le kell róni a végrehajtási kérelem illetékét (a tárgyi összeg vonatkozásában 50.000Ft) a papír alapon kapcsolatot tartó félnek választása szerint a nyomtatványon megfelelő mennyisségű és címletű illetékbélyeggel, illetve a kérelem bármely NAV Ügyfélszolgálaton való előterjesztésekor, bankkártyás fizetéssel, illetve a másodfokú bíróság közzétett bankszámlája javára átutalással és az átutalásról szóló banki bizonylat csatolásával, az elektronikusan kapcsolatot tartó félnek pedig választása szerint az előzőekben taglaltak szerint banki átutalással vagy a megfizetendő illetéknek a benyújtásra használt OBHGEPi_VH01 űrlap megfelelő rovatában megadását követően, az érkeztetési visszaigazolásban kapott linkre kattintást követően (a link 72 óráig érvényes), bankkártyás fizetéssel kell megfizetni.
Tisztelt Fórum!
Adott egy jogerös 2.fokú itélet, ami alapján egy kb. 5milliós marasztalási összeget szeretnék behajtatni.
Mi a teendöm? Ügyvédet kell-e fogadnom? Elég egy nyomtatványt kitöltenem, ami alapján elindul a végrehajtás? Pontosan mi ennek az ügyintézésnek a menete?
A válaszokat elöre is megköszönöm!
Üdvözlettel:
Voodoo
Köszönöm a tájékoztatást Grave7.
Gerbera317 nagyon szépen köszönöm!
„végrehajtást kérőnek kell-e igazolnia azt, hogy a munkáltató rosszul számolt”
Igazolni? Tudod, mit jelent ez a szó? Az igazolás valaki más állításának a megerősítése (kvázi: tanúskodás mellette). Szerinted ebben a kontextusban helye van ennek a kifejezésnek?
Még mindig nem érted. Van a vh-okiratba foglalt követelés + a díjszabás szerinti vh-költség. Ebbe nincs beleszólása senkinek, hanem ez egy számszerű tény. Ezt kell megfizetni. Ha megfizette az adós, akkor jó. Ha nem fizette meg, akkor még kell fizetnie. Az adósnak alapvetően a végrehajtó kezeihez kell teljesítenie, tehát a pénzt ilyenkor a végrehajtó számolja. Ha a végrehajtó megállapítja, hogy az adós megfizette a tartozását (33. § b) pont), de a vh-kérő ezzel nem ért egyet, akkor a végrehajtó fogja rendre utasítani; ha továbbra sem ért a szóból, akkor pedig a foganatosító bíróság. Eddig világos?
Ha az adós a vh-kérőnek teljesít (mindegy, hogy közvetlenül, vagy a munkáltatója útján), akkor is a végrehajtó számolja a pénzt, csak nem a saját közvetlen észlelése alapján, hanem a vh-kérő kvázi bevallása alapján. Tévedés azt hinni, hogy a pénzt a vh-kérő számolja! Nem! Ő csak "bevallja" a teljesítést, és a pénzt a végrehajtó számolja! Ha végül a végrehajtó megállapítja, hogy az adós megfizette a tartozását (33. § a) pont), de a vh-kérő ezzel nem ért egyet, akkor a végrehajtó fogja rendre utasítani; ha továbbra sem ért a szóból, akkor pedig a foganatosító bíróság. Eddig világos?
Ha a végrehajtó azért számol helytelenül, mert a vh-kérő nem, vagy hiányosan "vallja be" a teljesítést, vagy nem is "vallja be", hanem helyette azt közli, hogy mennyit vár még el, azért a végrehajtót nem terheli felelősség. Ne felejtsük el, hogy az ügy ura a vh-kérő. Ha ő állít valamit, akkor ellenkező bebizonyításig azt valósnak kell tekinteni (kivéve az előbbi befejezési módokat). Az "uraság" azonban felelősséggel is jár: a bejelentés elmulasztásából, illetve a hiányos bejelentésből származó a költség- és kárfelelősséget a törvény a vh-kérőre hárítja. Ezt a felelősséget, valamint a keletkezett költséget és kárt a bíróság állapítja meg, mégpedig vh-megszüntetés iránti perben, aminek - ugyebár - az előzményeljárása a 41. § szerinti kérdez-felel társasjáték.
Én csak azt kérdezem, hogy ez az elmúlt néhány év fórumozása során miért nem szűrődött le?
Köszönöm Grave7!
Értetlennek tűnök valószínűleg, de az adósnak - ha a végrehajtást kérő a Vht.41§ alapján történt nyilatkozata alapján fent tartja a további követelését, de ezt számokkal nem bizonyítja - kizárólag a végrehajtás megszüntetése iránt indított perben tudja az igazát bizonyítani.
A munkáltató által levont összegek - havi lebontásban- rendelkezésre állnak. Ezt ha a Vht. 41.§ alapján előterjesztett kérelemhez csatolva előterjesztjük a végrehajtást kérőnek kell-e igazolnia azt, hogy a munkáltató rosszul számolt vagy csak elég állítania?
@Vadsuhanc:
Vht. 40. §
„(1) A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, köteles egyúttal a végrehajtó felhívásának megfelelően a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket is megfizetni.
(2) A végrehajtást kérő felelős a bejelentés elmulasztásából eredő költségért és kárért, valamint a 34. § (5) bekezdésében említett összegek meg nem fizetéséért.”
A végrehajtást kérő bejelenti a végrehajtó részére, hogy van még X Ft követelése. Ritkább, hogy azt is közli, Y Ft térült meg, így X Ft a hátralévő. Legritkább, hogy tételesen bejelenti, milyen dátummal milyen összeget kapott meg.
A végrehajtó pedig ebből a közlésből dolgozik. A végrehajtónak nem írja elő jogszabály, hogy érdeklődjön a végrehajtást kérőnél: "megkaptad-e a pénzt, mennyit kaptál, mit kaptál pontosan". Sőt, ha végrehajtó űbercukipofamacilaci módon visszakérdez, "biztos jól számoltad-e amit írtál", akkor a végrehajtást kérő joggal mondhatja, hogy nem kívánom megváltoztatni a bejelentésem és ha nem folytatod azonnal a végrehajtást, a mulasztás miatt kifogást terjesztek elő.
Ahogy gerbera317 írta, a Vht. 41. § szolgál arra, hogy a végrehajtást kérő a tételesen igazolt térülésekkel kapcsolatban jognyilatkozatot tegyen.
Ha azokat elismeri a végrehajtást kérő, akkor (véleményem szerint) a végrehajtónak a korábbi (pl. egyösszegű) végrehajtást kérői bejelentést törölnie kell a pénzügyi nyilvántartásból és egyesével, dátum+összeg szerint részletezve kell rögzítenie adatbázisában az elismert térüléseket. Ennek eredményeként lehet a tartozás végösszege és a hátralék is változik (kamatszámítás miatt).
De ez pont a Vht. 40. § (2) bekezdésében szabályozott eset, amikor a mulasztásért a végrehajtást kérő felel.
Kedves gerbera317!
Amit írtál teljesen értem. Nekem csak az a kérdésem, a munkabérből letiltás, hogyan és milyen összegre lehet kérni az alábbiak alapján.
A párom esete. Munkabéréből több millió forintot levontak majd a levonás megszűnt a munkáltató a kérdésére jelezte, hogy a végrehajtó által megadottak alapján a levonást teljesítette.
Eltelt két év. Páromnak új munkahelye lett most január 01-től. A végrehajtás kérő az ingatlanjára bejegyzett végrehajtási jog törlése miatt lett megkeresve levélben, de a végrehajtás kérő további összegeket követel. Kértül részletezze, hogy a levont összeg miért nem fedezi a tartozást de erre nem volt hajlandó, nem számolt el vele.
A kérdés lényege nem is ez hanem az, hogy végrehajtás kérőnek kinek kell jelezni, hogy a levonáson felül igénye van további összegre? Ha a végrehajtónak a végrehajtó az új munkahelyére milyen összegre küldheti meg a végrehajtás kérő további igényét?
Köszönöm esetleges válaszod.
@Vers
Szívesen.
@Vadsuhanc
Te nem tanulsz? Azt, hogy mennyit kell az adóstól behajtani, a vh-okirat írja elő + a végrehajtói díjszabás. Az, hogy mennyit vont le letiltással a munkáltató, pedig egy tény, amit - vitatottság esetén - okirattal alá lehet támasztani, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy nem tett eleget a levonási kötelezettségének. Mindezt a Vht. 41. § szerinti eljárásban kell lejátszani.
Nem hiszem el, hogy nem ismered fel, hogy ez ugyanaz a 41. § szerinti helyzet: Az adós azt állítja, hogy a tartozását megfizette letiltás útján. Ehhez bemutatja a munkáltatója igazolását a levonásokról (eddig még nem mutatta be, de most tőlem megtudja, hogy ezt kell). A végrehajtást kérő ezeket elismeri, de jelzi, hogy ez nem elegendő. A végrehajtó ugyanezt mondja. Ezt az adós vagy lenyeli, és a végrehajtás folytatódik letiltással, vagy pedig pert indít a vh-kérő ellen vh-megszüntetés iránt, amit szépen elveszít; de addig is a letiltás folytatásának van helye, hacsak nem függesztette fel a bíróság a végrehajtást.
Ha a vh-kérő nem ismeri el a munkáltató igazolása szerinti összegek maradéktalan teljesülését, azt is a megszüntetés iránti perben kell megvitatni.
Az adós pedig ne is álmodjon a munkáltatója kezességéről. Kezessé ugyanis nem az adós teszi a munkáltatóját, hanem a végrehajtást kérő teheti azzá fmh-eljárásban. Márpedig ez mindaddig nem fog bekövetkeztetni, amíg a munkáltató a levonás újraindításával pótolja az elmaradásokat. Elárulom: én még nem láttam vh-kérő álatal kezessé tett munkáltatót. Szerintem a kérdező sem fog.