végrehajtás kérdések

Köszönöm gerbera317!

Két külön ügyről van szó.

1. A végrehajtási jogot szeretném az ingatlannyilvántartásból töröltetni. A végrehajtótól ezt kérnem kell vagy automatikusan kell intézkednie?
2. A másik ügyben nem történt teljesítés. A Vht.41.§. alapján történő eljárás lefolytatását azért kértem, mert szerintem a jogutódlás megállapítása törvénytelen volt, így a követelés elévült. A végrehajtást kérő nyilatkozatában csak annyit írt vissza, hogy nincs követelése irányomban. A végrehajtó tőlem kéri a végrehajtási költségeket.

Vadsuhanc!
Ez két külön kérdés.

1) A visszavonós problémát nem értem. Ha a végrehajtási lapot visszavonják, akkor az gyakorlatilag azonos a végrehajtás megszűntetésével. Mivel a visszavonó végzés ellen jogorvoslatnak volt helye, a viszavonásról a feleknek tudomásuk van, de legalább fikcióként el kell azt fogadni. Tehát a végrehajtónak külön már nem kell megállapítania a végrehajtás befejezésével/megszűnésével kapcsolatosan semmit. Mit akarsz te ezekkel az iratokkal?
A végrehajtási jogot továbbra is a végrehajtó törölteti a földhivatalnál.

2) A Vht. 41. §-t olvasd el! Világosan le van írva, ha az adós a tartozását a vh-kérőnek fizette meg, akkor az köteles a vh-költségek beszedéséről és a végrehajtó részére megfizetéséről is gondoskodni. Ha viszont emiatt a vh-kérő fizet, akkor mégiscsak marad fenn követelése az adóssal szemben, hiszen a vh-kérő a vh-költségeket csak előlegezni (= ideiglenesen viselni) köteles, nem pedig viselni, tehát a vh-kérő teljesítését követően a végrehajtás tovább folyik az adós ellen a költségek (és a költségek behajtása költségeinek) behajtása iránt. Neked kell eldöntened, melyiket szeretnéd.
Ugye, ez nem ugyanaz az ügy, amelyikben a vh-lapot visszavonták? Ugye nem???

Köszönöm gerbera317!

A végrehajtási lap visszavonásáról szóló bírósági végzés mellé szükségem van-e a végrehajtó által kiadott a végrehajtás megszüntetéséről szóló iratra pld a végrehajtási jog ingatlannyilvántartásból történő törlésének kérelme során vagy azt maga a bírósági végzés helyettesíti?

Egy másik rövid kérdés, hogy a végrehajtónak a végrehajtást kérő a Vht.41.§. alapján úgy nyilatkozott, hogy az adóssal szemben nincs követelése. Indokolás nincs. Ilyen esetben a végrehajtás költségeit kinek kell megfizetni?

b_tom09

Érdemes néha gondolkodni is... nézzük csak.

Mi a tett célja?
AZ, hogy NE tudják a vagyonát igénybe venni.
Ez tehát: a tartozás fedezetének az elvonása!
Hisz TUDJA jól, hogy tartozik és elvinnék azt a cuccot.

Ráadásul előre megfontoltan, szándékosan teszi...
Ami ugye súlyosbító körülmény.

- -

Ésszerűbb lenne azon ügyködni, hogy hogyan fizet.
Mert egy életet bujkáló adósként leélni, nem könnyű.

„én értem meg. ” = én nem értem meg

„A védekezését megértem, egy közel 20 éves járgányra kellene kifizetnie egy Audi árát.”
???? én értem meg. Ki vette fel a kölcsönt?

Nagyon érdekes, hogy amikor kölcsönt kap valaki, az nem zavarja, de ha vissza kell fizetni az már igen. De kell munka a végrehajtóknak is.

Ajándékozás 10évig visszamenőleg megtámadható. Rosszhiszemű fedezetelvonás (főleg családtagok között) pedig pláne. Még egyéb eredetű vagyonátruházásnál is. Ráadásul valóban az van,hogy a jog mindenhol utolér,csak idő kérdése.
Tehát Nonoletnak minden kételyt kizárólag igaza van.

Extraként csak annyit,hogy amennyiben a rokon(vagy bárki) rosszhiszeműsége beigazolódik egy ilyen fedezetelvonásos dologban, akkor AKÁR MÉG A SAJÁT VAGYONÁVAL IS FELELHET A TARTOZÁSÉRT. Persze gyakoribb,hogy csak az elvont fedezettel. De a lényeg,hogy az így is úgyis oda jut,ahova kell.

nonolet ez biztos?

Nincs ellene végrehajtás, fizetés letiltás semmi...

A védekezését megértem, egy közel 20 éves járgányra kellene kifizetnie egy Audi árát.

b_tom09

Fölösleges amit csinál...

Egyfelől fedezet elvonás, tehát érvénytelen és BTK-s lépés.
Ezzel nem menti meg a vagyont...

Másfelől az EU-ban
utoléri a végrehajtás,
ha
a hitelező úgy akarja.
Azaz nem tud menekülni, csak a fekete munka világába.

A végrehajtási lap visszavonása azonos a végrehajtás megszüntetésével. Megszűnt végrehajtásban nem lehet érvényesíteni semmit: sem a végrehajtó nem követelheti a kintmaradt végrehajtási költségeit, sem a vh-kérő nem követelheti vissza az előlegezett költségeit, sem az adós nem követelheti vissza a (szerinte jogtalanul beszedett) teljesítéseit.
Ez így leírva sehol nincs, de a megszűnés természetéből logikusan következik ez. Ha a végrehajtó ezt másként gondolja, kifogással kell megtámadni a díjjegyzékét vagy azt az intézkedését, amivel költségfizetésre szólít fel.

Tisztelt Fórumozók!

Amennyiben a bíróság a végrehajtási lapot jogerősen visszavonta az adósnak végrehajtással kapcsolatos költségek vonatkozásában van-e bármilyen kötelezettsége?

Üdvözletem!
Az alábbi helyzet előtt állunk: családtagunk a feleségemnek ajándékozza házrészét, mert autóhitelét ezentúl nem fogja fizetni, mert egy Fordra nem fog egy prémimum kategóriás auto értékét kifizetni. Külföldön él, nem kíván hazajönni, levesz mindent a nevéről.

Amint a feleségem nevén lesz a része, felhagy a részletek fizetésével.
Érhet-e minket emiatt valamilyen hátrány?

Autóját nem sajnálja mert valós értéke kb. 300 000 ft.

Ha van magyarországi címe, és nem arról a címről ment vissza "nem kereste" jelzéssel, akkor azért van esélye. A helyettes átvevő is csak azon a címen veheti át, ami a lakcíme, máshol nem (közös háztartásban élnek). De majd elválik, mit dönt a közjegyző.

Szerintem ezt ne mi bíráljuk el, hanem majd a közjegyző. Kár itt ezen agyalni. Most már.

A legelején leírtam,hogy az fmh nem kerestével ment vissza. Az ingatlanban az adós édesanyja lakik (lakás 3/4-ét tulajdonolva), az adós 1/4-e kelt el árverésen. A postásnak nincs tudomása arról, hogy kik a lakás tulajdonosai, azt viszont tudja, hogy ki szokta átvenni a leveleket (anya és fia vezetékneve ugyanaz). Nyilván a hivatalos értesítőt bedobta adós nevére, az anya átvehette volna, de nem tette, így visszament nem kerestével.

Most komolyan, ha a posta dolgozója odaadta bemondásra akkor ki fog derülni hogy nem volt se meghatalmazás, sem nem lakott ott a helyettes átvevő aki átvette?

Mert ez a két feltétel van, ha jól tudom.

A meghatalmazást el sem veszik a meghatalmazottól, szóval az vagy volt vagy nem, de posta hivatalból le fogja jelenteni hogy meghatalmazott volt.

Szóval érdekelne hogy a gyakorlatban hogy a fenébe tudja valaki betámadni az "ismeretlen" által átvett levelet?

Azt tudom csak elképzelni, hogy mondjuk gyakori nevű delikvens esetében a Nagy Attilának címzett levelet átvette Nagy Attila csak nem a címzett.
Viszont ha Nagy Attila lakcímén lakó Balog Tihamér vette át akkor lehet nyomozni hogy most az ki is volt.

„kézbesítik a szabálytalan címen, de nem a címzettnek. Akkor mi van?”
A helyettes átvevő részére történő kézbesítésnek is megvannak a szabályai, ilyenkor azt kell vizsgálni. Az a lényeg, hogy nem lehet akárki helyettes átvevő. Ha viszont lehet, akkor a kézbesítés is szabályos.

Ha a címzett átvette akkor nem lehet a kézbesítés szabálytalan.
Mert megvalósult a kézbesítés a címzettnek.

A szabálytalanság csak a vélelem/fikció esetén vizsgálható.

Én is kérdezek:
Ha kézbesítik a szabálytalan címen, de nem a címzettnek. Akkor mi van? :P

„A fizetésimeghagyást szabályszerűen kézbesítették az adósnak? Mert ha igen, akkor teljesen mindegy, hol vette át, a lényeg, hogy átvette.”

Na várjál, nem kötözködésből, hanem mert a magyar nyelvnek én is csak alsó-közepes fokon értem : a fenti két mondatban ellentétet vélnék felfedezni.

A szabályos kézbesítésnek vannak kritériumai. Ettől független, hogy átveszi-e.

Ha egy szabályosan kézbesített iratot nem vesz át, lehet keresnivalója.

De ha egy "szabálytalanul" (rossz címre, de pont ott járt) kézbesítettet viszont átvesz, akkor?

Drb, nem mindenki akkora virtuóza a magyar nyelvnek, hogy egy ilyen közbevetős kérdésre válaszolni tudjon. Tehát a kérdés: A fizetésimeghagyást szabályszerűen kézbesítették az adósnak? Mert ha igen, akkor teljesen mindegy, hol vette át, a lényeg, hogy átvette.

Nem ez a kérdés. Hanem hogy MIVEL emelkedett jogerőre az FMH. Átvette azt annak idején, tökmindegy, hogy hol?

Adós a közjegyzőnek azt nyilatkozta most utólag, h az a tartózkodási helye amely ingatlanban lévő tulajdonrészét elárverezték.

Ha átvette, de egy olyan címen, ahova nem szabályosan küldték ki, mert nem az a lakcíme, akkor feltételezem nincs sok keresnivalója. A lényeg, hogy igazolhatóan átvette, onnantól megnyíltak a jogvesztő határidői.

Az előzményből nem derül ki, hogy a fmh vélelmezett kézbesítéssel emelkedett-e jogerőre, hanem a fmh után rögtön az árverés következik. Ez alapján lehetetlen okosnak lenni, legfeljebb csak okoskodni lehet.

Az biztos, hogy egy saját tulajdonú ingatlan, amihez lakcím szempontjából nincs köze (még ha ott él életvitelszerűen is), nem megfelelő kézbesítési cím. Melyik szó illene erre szerinted? A székhely, vagy képviselet? A tartózkodási hely szvsz megintcsak jogi fogalom, nem az, hogy "éppen ott porszívózik abban a lakásban".

Márcsak azért is így van ez, mert fordított esetben, amikor valakinek van bejelentett lakcíme, de nem ott lakik, és oda kézbesítik a hivatalos küldeményeit, az nem hivatkozhat arra, hogy bocs, ja, a címem ez, de én nem ott lakom. Az bukja - ahogy ennek az inverzét is a jogosult.

De én laikus paraszt vagyok, nem jogász.