végrehajtás kérdések

Több mint 3-éve!

Naa, ezt gondoltam :))
Van még pár nap a lejáratig, és az adós becammog (pénz nélkül persze) hogy szeretné rendezni a sarat, leállítja a végrehajtó az árverést vagy nem?!

Üdv. ha az árverésre kerülő ingatlan 1/2-re a túlélő házastársnak özvegyi joga van, de egyébként felel a hitel megfizetéséért is, akkor árverésen törlésre kerül az özvegyi joga vagy sem? Köszönetetl

@gera66
Igy nem.

@matroz
Törlik.

Értem, köszi. Még egy kérdés, a Magyar Követeléskezelővel van valakinek tapasztalata. Milyen gyorsan adják át az ügyet a végrehajtóknak?

Miféle ügyet? Azt írtad, már licit is volt, árverés van, akkor már régóta tart a végrehajtás.
Ha más ügy, arra nincs "idő" : amikor úgy gondolja. Lehet egy hónap, lehet 4 év. Azért igyekeznek elévülési időn belül átadni... (de az se sikerül mindig).

(Mellesleg nem "átadja". Ha van végrehajtható okirata (az se két nap adott esetben), akkor majd elrendelik).

Sziasztok!
Ma van 18.00 órakor a kiírt árverés vége. Utána nekem újra kell kérnem a következő kiírást? Vagy magától automatice kiírja a végrehajtó?

bocs, kimaradt, eddig nem volt licit.

Ha ez az első árverés, akkor - sikertelenség esetén - a másodikat a végrehajtó hivatalból írja ki. Annak nincs akadálya, hogy erre a kötelezettségére udvariasan emlékeztessed is.

:) végül is elég helles fiú ez az ügyintéző, akkor meglátogatom.

Még egy jutott eszembe, melyik jobb nekem, ha árverezik, vagy árverésen kívül jelentkezik rá vevő?

Kérdezt másképpen! Melyik jobb neked: a magasabb, vagy az alacsonyabb vételár? :-)

Pontosabban: a _várható_ vételár.

Nekem a végeredmény a fontos, mármint jusson nekem is annyi, amennyi a követelésem. Sokan állunk sorba.

saccolni sem tudom, mikor lenne magasabb a vételár, árverésen, vagy anélkül, bár eléggé költői a kérdés, szinte kizárt, hogy eladja az adós a házát kényszer nélkül.

Ha árverésen nem kell senkinek, akkor a kérdés nem is kérdés.

Az a gond, hogy nem nagyon tudják, hogy licitálhatnak rá, aki tudja, az macerásnak tartja stb.

Árverésen kívül csak akkor lehet eladni, ha a vételár elegendő az összes tartozás kielégítésére.

Ez jó kérdés, ugyanis nem tudjuk, mennyi az összes követelés valójában

Ezt nem nagyon értem, miért csak a sikeres árverés után tudhatjuk meg (mármint ezt állítja az ügyintéző)

Ugyan már. Annak az árverési hirdetményen rajta kell lennie. Legalábbis a tőkének.

Konkrétan 2 kattintással meg lehet nézni, hogy egy adósnak mennyi az össztartozása. Persze, csak ha jól vannak nyilvántartva az egyes ügyek. Azért mondja az "ügyintéző", hogy csak sikeres árverés után, mert akkor a felosztási terv elkészítéséhez biztos, hogy rendbe kell hozni azt a nyilvántartást. Addig viszont minek bíbelődni ilyen fölösleges dolgokkal, nemde? Az egy másik kérdés, miért kell hagyni "szétzülleni" a nyilvántartást, ha egyébként az könnyedén elkerülhető.

KBS-nek igaza van, a tőkeösszegekből lehet következtetni a teljes követelésre; banki tartozásoknál nagyjából kétszeres a szorzó, szolgáltatói követeléseknél másfélszeres.
Az ezt megelőző hozzászólásának viszont ellene megyek: A 157. § (2)-ből következik, hogy valamennyi vh-kérő beleegyezésével bármit is lehet.

:(
Az van, hogy mennyi volt anno

Pl. az e-ont kétlem, mert akkor a bejegyzéskor ki is kapcsolták az áramot. Az biztos, hogy csak akkor kapcsolták vissza, miután befizette.

Az igaz, hogy a tőkeösszegen az ügyérkezés napján fennálló tökét kell tekinteni (ez van a bejegyzet vh-jognál is feltüntetve). Ha ez azóta csökkent akkor csökkent - de nem jellemző. Nagyon nem lehet melléfogni egy ilyen hozzávetőleges számítással sem.