gerbera317
2019.12.07. 05:22
Ej, de kacifántosan bírsz fogalmazni! Íme a két kérdésedre a kevésbé kacifántos válasz: 1) Igen. 2) Nem.
végrehajtás kérdések
alsovonal
#
2019.12.08. 09:54
gerbera
Három kérdésem van, tudsz segíteni?
- Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatására köti valamilyen határidő a végrehajtót azon kívül, hogy elvileg 15 napon belül
nyilatkoztatnia kellene a vh. kérőt?
- Megteheti, hogy figyelmen kívül hagyja a kérelmet, ahogy KBS írta?
- A harmadik bekezdésben olvastam, hogyha a vh. kérő a nyilatkozatot elmulasztja, akkor a végrehajtó beterjeszti az ügyet a bíróságra. Ez mit jelent a gyakorlatban?
Köszönöm.
gerbera317
#
2019.12.09. 08:11
1. Nem a nyilatkoztatásra van 15 nap, hanem a végrehajtást kérő köteles 15 napon belül válaszolni. Ha van mire.
2. Nem tehet(né) meg, de gyakran megteszik. Az ok egyszerű: hozzá nem értés. A mulasztást vagy a nem kívánt intézkedést végrehajtási kifogással lehet megtámadni.
3. A gyakorlatban az alakult, ki, hogy ha a végrehajtó be is terjeszti, a bíróság csak a költségviselésről határoz, a beterjesztés érdemében nem. Ezért, ha a végrehajtást kérő nem válaszol, akkor azt a végrehajtó úgy tekinti, mintha az nem ismerné el az adós állítását, és megnyitja az adós jogát a végrhajtás megszüntetésére vagy korlátozására irányuló per indítására. De amíg a végrehajtó nem hívja fel a végrehajtst kérőt, addig ez nem játszik. Ugyebár.
A Vht. 41. § szerint: Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon...
Gyakori ok a félreértésre, hogy az adós csak állít valamit, de azt okirattal nem támasztja alá. Ilyenkor a végrehajtónak nincs 41. § szerinti kötelezettsége. Van viszont a 217. § (4), mely szerint a végrehajtó intézkedése ellen bármilyen címen előterjesztett megtámadást kifogásnak kell tekinteni. Tehát a végrehajtó kifogásként továbbküldi az iratot a bíróságra, oszt' ott rohadjon meg az egész. Ő pedig addig is intézkedik tovább.
Másik gyakori félreértés, hogy az adós csak beküld egy csekkmásolatot, esetleg egy egész gyűjteményt, de annyit se ír hozzá, hogy "bú". Erre a végrehajtó vagy nem csinál semmit, vagy pedig az előbbi módom beterjeszti, mint végrehajtásikifogást, oszt' szopjon vele az, aki nem bírja leírni érthetően, mit akar.
Az egyetlen értelmes megoldás, ha az adós sorrendbe szedett, sőt, külön kimutatáson összefoglalt okirattal valószínűsíti, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, és megírja a végrehajtónak, mit akar. És itt nem hátrány, ha azt is odaírja, hogy "ez a beadvány nem végrehajtási kifogás, hanem szíveskedjék a végrehajtást kérőt a Vht. 41. § szeirnt nyilatkoztatni, és az eljárás eredményéről a válaszadást követően vagy a váalszadásra nyitva álló határidő elteltével az adóst tájékoztatni."
Nem látom be, miért nem volt neked ehhez elég KBS válasza.
alsovonal
#
2019.12.09. 09:37
Kösz a részletes, mindenre kiterjedő válaszod.
KBS válasza csak azért nem volt elég, mert nem tudtam, hogy a végrehajtóra vonatkozik-e olyan általános szabály, ami a kérelem elbírálásának határidejéről szól.
Most már valamelyest átlátom, hogy ez nem csak a vh-n múlik.
A második pontban írtakra:
Hogyan kifogásoljak olyan dolgot, ami meg sem történt? (jelesül azt, hogy 10. hó eleje óta nem válaszolt.) A kérdés inkább költői s lehet el van havazva a vh., emellett érti a dolgát: türelem rózsát terem. (?)
Szép hetet mindenkinek!
alsovonal
#
2019.12.09. 09:44
Még valami:
„vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült,”
A vagy szócska nem “üti” ki az elejét? Tfh. nincs okirat, csak hivatkozás az elévülésre. Így már nem köteles eljárni érdemben.
gerbera317
#
2019.12.09. 09:46
„jelesül azt, hogy 10. hó eleje óta nem válaszolt”
Ki nem válaszolt azóta, és mire nem válaszolt?
drbjozsef
#
2019.12.09. 11:08
alsovonal,
De, a vagy egészen konkrétan "kiüti" az elejét : elévülésre hivatkozásnál nem kell okirattal valószínűsíteni/bizonyítani.
Elméletileg is lehetetlen, hiszen egy meg nem történt esetet (már hogy nem kaptál értesítést, nem volt cselekmény, szóval nem szakadt meg az elévülés) kellene bizonyítanod.
alsovonal
#
2019.12.09. 11:22
gerbera
A végrehajtó (a bíróság sem.). A Vht. 41. lefolytatására irányuló kérelmemre.
drbjozsef
Köszi, én is így gondoltam. A kérelmem okirat nélkül került beadásra.
gerbera317
#
2019.12.09. 12:15
A Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatása iránti kérelmen nincs mit elbírálni. Ha azt az adós kérte (és persze a bizonyítékait becsatolta hozzá), akkor a végrehajtó lefolytatja. Haladéktalanul. Az eredményről pedig tájékoztatja az adóst, ismertetve a lehetőségeit. Expressis verbis nincs leírva, hogy az adóst tájékoztatni kell az eredményről, de az (5) bekezdésből egyenesen következik, hogy tájékoztatni KELL. Különben hogyan indíthatna vh-pert a vh-kérő ellen?
Ahogy írtam, a 41. szerinti eljárás lefolytatásának elmulasztása miatt vh-kifogásnak van helye. de vigyázat, abban a bíróság meg fogja vizsgálni, hogy volt-e ilyen kérelem; és ha azt állapítja meg, hogy az csak egy kis himi-humi beadvány volt, ami alapján ugyan le lehetett volna folytatni a 41-et, de ilyen irányú kérelem még csak egy fél mondat erejéig sincs benne, akkor a kifogást el fogják utasítani! A 41 iránti kérelmet mindig és nagyon szájbarágósan kell előadni!
Nem akarsz végre lekattanni a témáról?
alsovonal
#
2019.12.09. 12:30
gerbera
Ok, kösz.
„Nem akarsz végre lekattanni a témáról?”
Te kérdeztél, válaszoltam. Így most egy darabig “lekattanok”, de nem ígérem, hogy végleg. Viszont ha zavarnak a bejegyzéseim, egészen nyugodtan hagyd figyelmen kívül.
OFF: mindvégig tisztelettel voltam feléd és próbáltam nem terjengősen fogalmazni, mert tudom. hogy azt itt nem szeretitek, magyarán a játékszabályokat “betartottam”.
secon
#
2019.12.11. 14:20
Üdvözlök Mindenkit!
Tud abban segíteni valaki, hogy ingatlan árverési vétel esetén mennyi idő telik az árverési jegyzőkönyv aláírása és földhivatali bejegyzés között?
Van erre valami határidő kötelezettség a végrehajtó részéről?
Köszönöm!
Grave7
#
2019.12.11. 21:00
@secon: Amennyit az ügy körülményei megkövetelnek.
Ha a törvényi feltételek fennállnak / akadályok elhárultak, onnantól észszerű időn belül kell intézkednie.
gerbera317
#
2019.12.12. 08:34
Csak arra van szabály, hogy 30 napnál előbb ez nem lehetséges.
AtiAttila
#
2019.12.12. 11:39
Sziasztok!
A következő kérdésben kérem szíves segítségeteket:
A konkrét ügyben 'X' tartozik pénzzel 'Z'-nek. A tartozás fedezetéül 'Y' tulajdonában álló zálogtárgy szolgál.
'X' nem fizet időben és esély sincs rá, hogy 'Z' peres úton érvényesítse vele szemben a követelését.
Ezért 'Z' tűrésre kötelezés iránti pert indít 'Y' ellen, hogy a zálogtárgy értékesítéséből befolyó összegből kapja meg a követelését.
Per sikeresen lezárul, bíróság ítélete szerint: Kötelezi a bíróság 'Y'-t annak tűrésére, hogy 'Z' a zálogtárgyból ... Ft erejéig végrehajtás útján kielégítést keressen.
Az ítéletben foglalt marasztalást egy az egyben tartalmazza (pótlapon) a végrehajtási lap is.
A végrehajtó felszólítja 'Y'-t, hogy fizesse meg a tartozását! Azaz 'Y'-tól próbálja meg behajtani 'X' tartozását!?
'Y'-nak csak tűrési kötelezettsége van, hiszen a pénztartozás nem az övé, hanem 'X'-é, 'X' viszont nem alanya a végrehajtási eljárásnak.
Hogy szólíthatta fel a végrehajtó 'Y'-t tartozása megfizetésére (pénzfizetésre), amikor 'Y'-nak nincs is tartozása és a végrehajtási lap szerint is csak tűrési kötelezettsége van?
Ez nem jogsértő így? A végrehajtási lapon szó nincs arról, hogy 'Y'-tól kell a pénztartozást behajtani.
Előre is köszönöm a válaszokat!
gerbera317
#
2019.12.12. 12:44
„Y-nak csak tűrési kötelezettsége van, hiszen a pénztartozás nem az övé”
Hát dehogynem az övé a pénztartozás. Az övé is. Ő köteles helytállni X helyett, tehát tartozik. Az csak technikai részletkérdés, hogy ő nem direkt adós, hanem csak zálogkötelezett. A végrehajtási törvény nem is tesz különbséget adós, adóstárs, kezes, zálogkötelezett, jogutód között, hanem mindenki csak egyszerűen ADÓS. A különbség csak a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak körében van: bizonyos adósoknál ezek köre korlátozott; de a teljesítés lehetősége mindegyikük számára egyenlő esélyekkel nyitva áll.
„Hogy szólíthatta fel a végrehajtó 'Y'-t tartozása megfizetésére (pénzfizetésre), amikor 'Y'-nak nincs is tartozása és a végrehajtási lap szerint is csak tűrési kötelezettsége van?”
A fokozatosság elvéről hallottál-e már? A végrehajtás kezdetén a végrehajtó kézbesítteti az (zálogkötelezett-)adós részére végrehajtható okiratot, egyúttal felszólítja az azonnali teljesítésre. Azért szólítja fel a teljesítésre, mert annak hátha rendelkezésére áll annyi pénz, amennyiből a követelés kiegyenlíthető, és hátha inkább szívesebben fizet, minthogy elveszítse az ingatlanát. Ne aggódj, ha a felhívásra nem teljesít, a végrehajtás becsérték-közléssel és árveréssel folytatódik majd tovább.
Gondolj csak bele: Nem az volna sokkal inkább jogsértő, ha a végrehajtó kiküldené a végrehajtható okiratot, közölve az adóssal, hogy az ingatlan-végrehajátst haladéktalanul megkezdi, és a zálogkötelezett még csak meg se próbálja pénzteljesítéssel elkerülni az ingatlan-végrehajtást, mert azt a végrehajtó nem fogja elfogadni? Hát nem ez volna inkább a vérforraló? OFF F@szé' akar mindenáron jogászkodni olyan, akibe egy csöppnyi jogérzék sem szorult, és még a saját maga által védelmezni vélt érdekeket sem képes reálisan felismerni és képviselni? ON
drbjozsef
#
2019.12.12. 12:46
AtiAttila,
Neked most nem az a célod, hogy megkapd a pénzed, hanem az, hogy az 'Y' tulajdonát képező zálogtárgyat mindenképpen elárverezzék?
Az árverésből befolyó pénzt 'Y' kapná, és abból fizetne (jó, technikailag lehet nem kapná kézhez a végrehajtótól, de a lényeg az). Ugyanúgy megkapod a pénzed, mintha inkább zsebből fizetne neked, és megmarad a tulajdona. Miért nem jó ez neked?
A végrehajtás célja a jogosult kielégítése. Miért nem mindegy mi a mód ehhez?
Grave7
#
2019.12.12. 16:39
Lehet AtiAttila pont 'Y' adós és próbálna kibújni a tartozás alól + az ingatlant is megtartaná...
AtiAttila
#
2019.12.12. 17:12
gerbera317
Már hogy lenne az övé ('Y') a tartozás? Neki semmi köze ahhoz a kötelmi jogviszonyhoz, ami alapján 'X' tartozik 'Z'-nek. 'Y' nem tartozik helytállni személyesen a tartozásért, csak az ingatlannal felel. Ergo nem 'Y' ellen kell a végrehajtást lefolytatni, hanem az ingatlanára, amit tűrni köteles.
Persze hogy hallottam a fokozatosság elvéről. Csakhogy ebben az esetben nem ugyanazé a személyé a tartozás, akié az ingatlan. Ezt pedig igenis figyelembe kéne venni a végrehajtás során, mert ha egyszer a bíróság sem kötelezhette a tartozás megfizetésére a zálogkötelezettet, akkor a végrehajtó milyen alapon? 'Y' semmilyen egyéb vagyonára, bankszámlájára stb. nem lehet végrehajtani, mert az ítélet és a végrehajtási lap csak az ingatlanról rendelkezik. Kizárólag az ingatlan szolgál a tartozás biztosítékául, semmi és senki más (leszámítva persze 'X'-et).
Bíróság egy másik végzésben kimondta, hogy 'Y'-nak nincs az ítélet alapján teljesíthető tartozása. Az ítélet szerint kiállított végrehajtási lap alapján akkor szintén nem lehet behajtható tartozása.
(Jogerős végzés van arról, hogy a bírósági ítélet alapján nincs - még önként vállalt sem - teljesítési lehetősége 'Y'-nak. Ugyanis az ítéletre való hivatkozással 'Y' bírósági letét útján akart volna fizetni, hogy elkerülje a személyes kötelezett tartozását terhelő többletköltségeket. Merthogy a végrehajtás útján behajható és az önkéntes teljesítés összege között jelentős különbség van.)
Szerintem az a jogsértés, ha a végrehajtó nem tartja be azt amit számára a végrehajtási lap előír (márpedig abban egy árva szó sincs pénztartozás megfizetéséről). Szerintem az jogsértés, ha a végrehajtó olyantól követel pénzt, akinek nincs is tartozása és nincs is ilyen kötelezettség rá nézve.
A Ptk. szerint a zálogkötelezettnek csak tűrési kötelezettsége van, tőle a jogosult peres úton sem követelhet teljesítést. Tehát ha eleve kizárja a Ptk. a zálogkötelezttől követelni a tartozást, akkor a Vht. alapján sem lehetne azzal ellentétesen végrehajtani.
A zálogkötelezettnek pedig egyátalán nem kell megvárnia, hogy pert és végrehajtást indítsanak ellene. A Ptk. 6:57. § alapján önként bármikor fizethet a jogosultnak a személyes adós helyett.
AtiAttila
#
2019.12.12. 17:31
drbjozsef
Nekem az a célom, hogy jogszerűen megkapjam a követelésem. Vagy úgy, hogy a zálogkötelezett önként kifizeti a szeméyes kötelezettet terhelő tartozást nekem, vagy a fedezetül szolgáló ingatlanból kapom meg végrehajtás útján.
Az előző hozzászólásban kifejtettek miatt egyáltalán nem mindegy, hogy ez hogyan történik meg.
Az alapkérdés egyébként az, hogy ha a végrehajtó nem aszerint jár el, amit a végrehajtási lap tartalmaz, akkor nem jogsértést követ el? S ha még figyelembe vesszük, hogy az intézkedése ellentétes a Ptk.-val is (zálogkötelezettől követeli a személyes adós tartozását), akkor nem duplán jogsértő?
Nekem jobb lenne (s nyilván a zálogkötelezettnek is) ha nem kerülne sor árverésre. Nekem azért mert akkor be tudnám rajta hajtani a többletköltségeket is, neki meg azért, mert nem veszítené el az ingatlant.
A zálogkötelezett pontosan ezért nem hajlandó önként nekem fizetni, mert nagyon jól tudja, hogy akkor többet kell, mint ami végrehajtás útján behajtható lenne.
Ha árverésre kerülne sor, akkor én a végrehajtótól fogom megkapni a pénzt nem 'Y'-tól.
Azért nem mindegy, hogy hogyan történik mindez, mert a kétféle mód között jelentős a különbség a befolyó összeg között.
drbjozsef
#
2019.12.12. 17:32
AtiAttila,
Nem értelek.
Azt írtad : "A végrehajtó felszólítja 'Y'-t, hogy fizesse meg a tartozását!"
Meg azt : "A Ptk. 6:57. § alapján önként bármikor fizethet a jogosultnak a személyes adós helyett."
Hát nem pont ezt tette a végrehajtó? Felszólította a fizetésre. Hiszen megteheti.
Úgy érted, hogy a Ptk. alapján csak önként (dalolva) fizethet, de felszólítani rá már jogszerűtlen túlterjeszkedés a hatáskörön? Ne már.
AtiAttila
#
2019.12.12. 17:36
Grave7
Már biztos kiderült, hogy én nem 'Y' vagyok.
Szerinted jogsértő vagy nem a végrehajtó eljárása, ha nem a végrehajtási lapon előírtak szerint jár el, s emellett a Ptk.-val is ütközik a cselekménye?
AtiAttila
#
2019.12.12. 17:54
drbjozsef
A zálogkötelezettől nem lehet a személyes kötelezett pénztartozását követelni. Ez van a Ptk.-ban. Emiatt lehetett csak tűrésre kötelezés iránti pert indítani. Ha ennek nem lenne jelentősége, akkor miért ne idíthattam volna pézfizetés kötelezése iránti pert? A tartozás nem a zálogkötelezetté, ő csak a zálogtárggyal felel a tartozásért.
Ezesetben a végrehajtási eljárás keretében sem lehet felszólítani a tartozása megfizetésére, hiszen nincs is tartozása. Neki csak az a zálogtárgy van a birtokában, amiból a jogosult kielégítést kereshet. Ebbe én sehogy se tudom belelátni, hogy mindezek ellenére mégis lehetne a zálogkötelezettet az amúgy nem is létező tartozása megfizetésére felszólítani.
A Ptk. 6:57. §-nak szerintem az lenne a lényege, hogy valaki, akinek nincs tartozása, de jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy valaki más tartozását megfizesse - mint ebben a végrehajtási ügyben is -, azt önként, tehát kényszer nélkül megtehesse. Ez esetben viszont az önkéntes teljesítést a jogosult felé kell megtennie, nem a végrehajtónak. A végrehajtási eljárás során ugyanis nincs pénzfizetési, csak tűrési kötelezettsége.
Szerintem ez nem egy szokványos 'hajtsuk be a tartozást az adóson esete, aki mellesleg a zálogtárgy tulajdonosa is', ezért gondolom, hogy itt nem lenne helye felszólítani a zálogkötelezett a tartozása megfizetésére.
Grave7
#
2019.12.12. 18:27
@AtiAttila: Fogadd el igaznak amit gerbera317 írt.
A Vht. ebben a kérdésben elsőbbséget élvez a Ptk-hoz képest, a végrehajtó jogszerűen jár el.
Ha te vagy a végrehajtást kérő, akkor neked pont nem érdeked belekötni a végrehajtó (egyébként jogszerű) intézkedésébe.
Azon se lepődj meg, hogy a végrehajtási jog bejegyzését követően neked (mint végrehajtást kérő) külön kérned kell az ingatlan árverését (igen, tudom, hogy ezért pereltél meg a végrehajtást is azért kérted). Írd majd meg ezt a levelet a végrehajtónak, enélkül nem tűzheti ki az árverést (Vht. 139. §).
Elondrius
#
2019.12.12. 19:36
Tisztelt Fórumozók!
A történetem a következő: Anno előlegként átadtam egy szakembernek bizonyos összeget a munka elvégzéséhez, amit később saját bevallása szerint másra költött, felélt. Közjegyzőnél fizetési meghagyást kértem ellene, amire nem reagált, így végrehajtás lett belőle, párhuzamosan egy rendőrségi eljárás mellett sikkasztás néven. A végrehajtó tavasszal le is foglalt egy autót, ugyanakkor a minap kaptam egy végzést a járásbíróságtól, miszerint bepereltek, az említett autót még a lefoglalás bejegyzése előtt megvásárolta egy autókereskedés, ám azt egy hét múlva bejegyeztetni már nem tudta, hisz időközben esett meg a lefoglalása és kérné a tűrésre kötelezésemet ennek megejtéséhez. Ezt adásvételi szerződéssel és számlával igazolta. 15 napon belül ellenkérelemmel kéne élnem - nekem és még három alperesnek, köztük az Intrum Justicia Zrt-nek, a NAV-nak és egy épületgépészeti szakáruháznak, utóbbi nem tudom, hogy került a képbe. Kérdésem, hogy ebben az esetben mi a teendőm? Mivel semmi bizonyítékom nincs az adásvétel ellen, félre kéne állnom és nem reagálni? Ugyanakkor ha elvesztem ezt a pert, mint vesztes félnek, meg kéne térítenem a felperes 42000Ft befizetett illetékét? Őszintén szólva ennyi kiadás, elszállt pénz után ez abszolút nem hiányzik már...
Mindenki válaszát hálásan köszönöm!
gerbera317
#
2019.12.12. 20:07
Igényper esetén a pernyertes felperes perköltségét a pervesztes alperes csak akkor téríti meg, ha a foglalásnál jelen volt, és rosszhiszemű magatartást tanúsított. Tehát ez neked nem fog semmibe kerülni, csak kénytelen leszel lenyelni egy fedezeti vagyontárgy elvesztését. Megjegyzem, enélkül sem kapnál túl sokat, hiszen a NAV náladnál előrébb áll a kielégítési sorban.
