végrehajtás kérdések

Köszönöm elfmage999!

Érthetően leírtad és ráadásul megtaláltam a Kúria egy állásfoglalását, amelynek a lényege az, hogy engedményezési szerződésnek nem kell tartalmaznia az adós(ok) nevét, ha a követelés pontosan beazonosítható.
Nem " babrálok " tovább ezzel, nincs igazam.

Az viszont még mindig kérdés számomra, hogy az adóstársnak az engedményezésről szóló, ilyen formában történt értesítéséről tudomást szerezve ( azt általam átvéve ) megállapítható-e az, hogy az engedményezésről én is érvényesen tájékoztatva lettem vagy sem ? ( józan ész szerint ige, de jog szerint....)

Először is ne tisztelj ennyire :)
Még csak jogász sem vagyok, nyugodtan tegeződjünk :D
Nem gondollak gyermetegnek, sőt nagyon is jók a kérdéseid.

Elméletileg a követelést leíró szövegben benne kell legyen hogy kik a kötelezettek.
Ha nincs benne akkor a Bíróság azt mondja maximum, hogy szíveskedjen igazolni az engedményes, az meg rohanhat az engedményezőhöz hogy gyártson egy olan papírt amiben a konkrét adós is szerepel.

Újabb engedményezés nem kell, csak egy nyilatkozat amiben leírja az engedményező, hogy ezek a végrehajtási eljárások tartoznak ehhez a követeléshez, ezért a megvalósult engedményezéssel ebben az eljárásban is kéri hogy jogutódnak tekintsék az engedményest és engedményezőt pedig bocsássák el az eljárásból.
Ezt hívják röviden jogutódlási nyilatkozatnak.

Maga az eljárás nem épeszűen van kitalálva.
Reál aggyal fel nem foghatom, hogy miért kell adósonként lebonyolítani azt, amikor a szerződésben, nyilatkozatban benne van az összes adós és egy eljárásban mindet lehetne egyszerre értesíteni a jogutódlási végzéssel, merthogy egy követelésről beszélünk.
Még ad abszurdum az is lehet belőle, hogy egyik ügyben megállapítják a jogutódlást a másikban meg nem. :)

Viszont az is igaz, ha az x adós közül egyik megbolondul és netalán fellebbez attól miért kéne a többi x-1 adós ügyében helyben topogni a végrehajtásnak (mert ha vh kérő nem aktív akkor általában egy idő után nincs vh cselekmény, így meg nem tud aktív lenni ha szeretne sem).

Tisztelt elfmage999!

Most egy hülye értetlen gyereknek fogsz titulálni és valószínű igazad is van és lesz, de még mindig nem értem.

Az engedményezett a konkrét adós ellen elrendelt végrehajtásban a saját jogutódlásának megállapítása érdekében előterjesztett kérelmében nem kell, hogy megjelölje az adóst? Elég, ha azt írja a bíróságnak, hogy ez a követelés az enyém és a bíróság keresse meg az adósokat ? Ezen végrehajtásban nem az adós jogutódlásáról,hanem az Ő jogutódlásáról van szó.

Röviden leírva az elrendelt végrehajtásban az engedményezés miatti eljárás nem az adós megállapítására irányul, hanem a végrehajtást kérő személyében történt változás személyére.

A másik adós elrendelt végrehajtási ügyében nem kell újabb engedményezés ? A jogutódlást a bíróság így hogyan állapítja meg a jogutódlást a végrehajtást kérő személyében ?

Köszönettel.

Engedményezni követelést lehet, nem vh eljárást.

Ha egy követelést eladott akkor az az összes eljárásban el van adva.

Tehát nem teheti meg, az első engedményezés lesz érvényes és a következő pedig semmis.

Persze ugyanezen iratokkal a bíróság annyi jogutódlást fog lefolytatni ahány vh eljárás van.
Még az is lehetne hogy nincs annyi vh eljárás mint amennyi adós ezért a vh eljárásokra a bíróság az indított vh eljárásokra meg a közjegyző fog jogutódlást megállapítani.

Tisztelt elfmage999!

Kezdem érteni és köszönöm.

Egy kérdés azért még felmerült bennem és megköszönném a választ.

Egy követelésnek két egyetemleges adósa van és mint írtam külön-külön végrehajtás indult ellenük a jogosult kérelmére.

A jogosult az egyik adós elleni végrehajtásban a teljes követelést engedményezi az engedményezettre megnevezve az egyik adóst a tartozás kötelezettjének.

Köthet-e újabb engedményezési szerződést a másik adósra vonatkozóan a másik adós elleni eljárásra hivatkozva, vagy az első engedményezés kiterjed-e másik adósra is? ( hogy az egész követelésre kiterjed azt nem vitatom )

Elrendelt végrehajtásokról beszélek.

Köszönöm a megtisztelő választ.

Én azt mondanám, hogy a józan ész szerint tudsz róla.

Tértin az aláírásod, átvetted, olvastad.
Jogilag lehet hogy nem, de mindegy is.

A végrehajtási eljárásban mindez nem számít, csak ha a bíróság jogerősen jogutódlást állapított meg.

Bocsánat..

A teljesítési utasítás nem nekem van címezve.

Tisztelt elfmage999!

Úgy sem fogod elhinni, de leírom mert tudom, hogy igaz.

Az engedményezésről szóló (nem teljesítő adósnak szóló) értesítés kézbesítésénél a tértivevény az alábbiak szerint volt kitöltve:

A küldemény címzettje:

Vadsuhanc édesanyja
xx város ilyen-olyan utca 1. szám
( Vadsuhanc )

A postást kérdeztem, most ki a címzett mert édesanyám meghalt? Az mondta szerinte az édesanyám, de mivel a címzett rovatban én is ott vagyok átvehetem. Amúgy még ilyet Ő sem látott. Az más kérdés szerinte , hogy a felvevő postahivatal így, hogy tudta felvenni a küldeményt.

A levélben édesanyám a címzett, de így van-e joghatása az engedményezésnek, ha azt olvastam, de nekem van címezve a teljesítési utasítás?

Ez egy jó kérdés, de igazából mindegy a kereset szempontjából.

Amíg a jogutódlásról bíróság nem dönt addig a régi vh kérő a vh kérő.

Az van értesítve akinek a levél szól (második adós), ha helyettes átvevő átvette. Ha nem tetszik neki akkor majd megdönti a kézbesítést (ha nem kapja meg a levelet a kedves rokontól).

Egyébként fel se bonthatná más levelét, mert az már levéltitok sértés (magánvádas bűncselekmény), tehát az első adós nem tud semmit csak hogy van nála egy levél amit adandó alkalommal átad a második adósnak.

Tisztelt gerbera317!

Az adós végrehajtási záradék törlése iránti kérelmét elbíráló törvényszék megállapította, hogy a bank
( végrehajtást kérő ) a szerződést joghatályosan mondta fel ( érvényes a szerződés felmondása ).

AZ adós kérelmében továbbiaknak és előadottaknak viszont helyt adott és megállapította, hogy a végrehajtási záradék kiállítása a törvény megsértésével lett kiállítva.
( a követelés tárgya, összege, megfizetés módja nem megállapítható )

A bank ( végrehajtást kérő ) időközben a végrehajtást engedményezte. Az engedményezett kíván új végrehajtást kezdeményezni az engedményezett tartozásra hivatkozva.

A szerződés felmondása és a jelen időpont között 7 év telt el. ( A záradék törlése miatt érvényes végrehajtási cselekmény nem történt ).

Ezért kérdeztem, hogy lehet-e hivatkozni, ellentmondani további eljárás kezdeményezése során.

Köszönöm.

Tisztelt elfmage999!

Köszönöm válaszod.

Az a baj, hogy az első adós ( teljesítő ) a második adósnak az engedményezésről szóló levelét átvette mint hozzátartozó.

Ilyen módon az első adós is joghatályosan lett értesítve az engedményezésről vagy csak a levél címzettje a második adós?

Köszönöm.

Hát, ezt megvárom, erre én is kíváncsi lennék.
:)

Vadsuhanc
Törölt vh-záradék esetén mit akarsz elévültetni?

Vadsuhanc:

Természetesen az általa ismert vh kérőt nevezze vh kérőnek.
Ha ez változik akkor arról bírósági végzést kap, ami ellen még fellebbezhet is (feleslegesen).

Az ügyszám egyértelműen azonosítja az ügyet, ha elírja akkor sincs nagy gond.

Nagyon szépen köszönöm gerbera317!

A teljesítő adós tehát úgy jár el helyesen, ha pontosa nyilvántartja - igazolhatóan - a végrehajtás kezdetétől a végrehajtás kérőnek történt teljesítést.

A jogutódlás megállapításáig bármilyen kérelemmel vagy jogorvoslattal él az adós, akkor az engedményezőt jelöli meg végrehajtást kérőnek és a teljesítés bejelentését a végrehajtóhoz is tőle kérheti számon a végrehajtón keresztül a Vht.40.§-ra (41 ) hivatkozva? ?

Még egy rövid kérdést engedj meg. Amennyiben a végrehajtás elrendelése ( Közjegyzői záradék ) és a végrehajtási záradék jogerős törlése között több mint öt év eltelt, lehet-e és érdemes-e hivatkozni az elévülésre ?

Köszönöm.

„Akár évek múlva is?”
Volt már ilyenre példa, és senkit nem zavart.
Ez akkor tud igazán komoly fennakadást okozni, ha az engedményező nem továbbítja a hozzá érkező összegeket az engedményesnek, az nem is tud a teljesítésekről, az adós pedig utólag nem tudja bizonyítani a teljesítéseit (magyarul: ha mindenki trehány).

rt az engedményezésről szóló értesítésben szereplő tőketartozás a végrehajtási lapon szereplő tőketartozást több millióval meghaladó összeg"

Az az engedményező és az engedményes dolga. Azt adóst kizárólag az terheli, ami a végrehajtható okirat alapján - figyelembe véve az időközbeni teljesítéseit is - felszámítható. Ha mégis eltérés van az adós hátrányára, az a Vht. 41. § szerinti orvosolható.

Köszönöm gerbera317!

Olvasatomban " teljesítő " adós a jogutódlás megállapításáig a jelenlegi végrehajtást kérőnek fizet.
A jogutódlás megállapítására irányuló kérelmét az engedményezett pedig elég, ha csak majd akkor terjeszti elő, ha esetlegesen a havi teljesítés elmarad. Akár évek múlva is?

Ez azért gond mert az engedményezésről szóló értesítésben szereplő tőketartozás a végrehajtási lapon szereplő tőketartozást több millióval meghaladó összeg.

Az engedményezéssel csak a követelés jogosultja változik meg. A végrehajtást kérő mindaddig a régi vh-kérő marad, amíg a bíróság - kérelemre - meg nem állapítja, hogy az engedményes a végrehajtást kérő az előző helyett.

Tisztelt elfmage999! Köszönöm válaszod.

Azért merült fel bennem a kérdés mert mivel külön-külön végrehajtási eljárás van folyamatban, így gondolom a bíróságnak a jogutódlást is külön-külön kell megállapítani.

Az első adós az ügyben a végrehajtónál a jogutódlás megállapításáig pld. a Vht.41.§-ra hivatkozva kérelmet terjeszt elő illetve a végrehajtás megszüntetése iránti pert akar kezdeményezni kit jelöljön meg végrehajtást kérőnek, ha Ő az engedményezésről nem hivatalosan értesül és teljesítési utasítást sem kapott?

Mi lenne a helyes és törvényes magatartás az első adósnak ?

Vadsuhanc:

Engedményezni követelést lehet.

Azaz, ha a követelést engedményezték akkor mindkét adós az engedményesnek kell fizessen, neki tartozik innentől.

A bank valószínű az engedményesnek utalja azt ami hozzá befolyik, aki nem kapott értesítést az engedményezésről az addig nem hibázik ha netán fizet (vonnak tőle).

Minden jelzálog, és vh jog át fog kerülni az engedményeshez, csak ennek van egy is átfutási ideje.

Mervik:

A jogerősítő végzést lemásolod, és írsz a népesség nyilvántartónak egy kérelmet hogy jogos érdeked érvényesítéséhez (végrehajtási kérelemhez) kéred az adatait.
A jogerősítő végzéssel igazolod hogy valóban van ügyed az emberrel.

Meg kell adnod minimum két személyes adatát (általában ez a neve és lakcíme, de ha biztosan tudsz más adatot akkor az sem baj ha meg van adva, mert a lakcím nem biztos hogy bejelentés szerint is az ahol lakik).

Ha ezek megvannak akkor röpke 30 vagy 60 napon belül jön a válasz, meg a csekk 3500.- Ft-tól.
Nem biztos hogy megkapod az adatokat, mert ha a két személyes adatból nem tudják egyértelműen azonosítani akkor megtagadják, a pénzt viszont akkor is kérik.

A végrehajtási lapon a 3500.- Ft-ot (plusz postaköltség) mint végrehajtás elrendelésével kapcsolatos költséget fel tudod vésni, így majd ezt is visszakapod.

Személyesen engem is megpróbáltak lerázni az okmányirodában, egy vezetői konzultáció következett, majd megkaptam az adatokat. :)
Ha nem vagy jogban jártas akkor jobban jársz ha levélben kéred, mert ott nem tudnak olyan könnyen lerázni, meg a választ nem az "ígyszoktukgizike" írja alá.

Tisztelt Fórumozók!

Egyetemleges adósok ellen a bank végrehajtási eljárást kezdeményezett külön-külön. Ez rendben.

Az elrendelt végrehajtásokban az egyik adós jövedelméből 33 % letiltásra került a bank követelésének kielégítésére a letiltás most is folyamatban van.

A másik adós most kapott egy engedményezésről szóló értesítést, az engedményezett értesítette, hogy a bank a tartozást egy összegben az ellene folyó eljárásban rá engedményezte és átszálltak rá a " követelést biztosító zálogjogból és a kezességből eredő jogok is.

Most ez az jelenti, hogy a két végrehajtásban a bank az egyik adóssal szemben érvényesíti a jogait a másik adóssal szemben pedig az engedményezett ugyan arra a tartozásra? A zálogjogról a bank lemondott az engedményezésről szóló értesítés szerint. Kit illet és melyik eljárásban a zálogjog?

Köszönöm az esetleges válaszokat.

Valami miatt mégsem azonosítható. Talán ugyanazon a lakcímen két hasonló nevű személy is lakik, vagy ilyesmi.

Nincs "tucatneve".

A lényeget nem mondod. Tucatneve van az adósnak, vagy sem? Az nem járja ám, hogy a fizetési meghagyást átveszi egy Kiss János, az jogerőre fut, utána pedig megindul a végrehajtás egy másik Kiss János ellen. Ilyenben persze, hogy senki nem akar részt venni.