Elévülés

Persze. Például az elismerés, a bírósághoz fordulás...

Üdv!

Banki szerződésem 2008-ban kelt (régi Ptk vonatkozik rá). Végrehajtás még nincs folyamatban, 2009-től van lejárt tartozásom, de amikor volt valamennyi pénzem, azt befizettem a banknak(2010. februárig).
A bank rossz címre küldte ki a fiz.felszólítást, ismeretlen címzéssel ment vissza hozzá.
Kérdésem: elévült-e a velem szembeni követelés mivel több mint öt éve nem szólítottak fel engem fizetésre, vagy a 2010. februári utolsó befizetésem megszakította az elévülést?

Előre is köszönöm a választ.

a fizetés, ráutaló magatartás...
amennyien a bank részéről volt próbálkozás, módosulnak a határidők...

Tisztelt Fórumozók!

Adott egy jogerőssé vált fizetési meghagyás(2014.02.01-vel bocsátották ki)
Pénzkövetelés magánszemélyek között...most szüneteltetik az eljárást mivel nincs vagyona az illetőnek.
Az el nem évüléshez elég ha a végrehajtó 5 évenként küld egy felszólítást az ügyben?

Kicsit gyakrabban. (De a végrehajtó felszólítást csak az eljárás elején küld.)

Pontos meghatározását azon végrehajtói intézkedéseknek, melyek végrehajtási cselekményként az elévülést megszakítanák még nem találtam.
Akit kérdeztem azt mondta, hogy a "vagyon feltárásra irányuló tevékenység" (pl. kérdés a nyilvántartáshoz: van-e XY-nak autója?) már önmagában alkalmas az elévülés megszakítására. (megjegyzem, elég helytelen...)

Így van. Tágan értelmezik e vonatkozásban a végrehajtási cselekményt. Például a végrehajtást kérő folytatásra irányuló levele is az. Szerintem helyesen.

Tágan is kell értelmezni, egyébként az adósok "viszonylag könnyen" kibújhatnának a tartozásaik alól - ha a vagyontárgy felkuktatására irányuló intézkedés nem lenne végrehajtási cselekmény, akkor pl. X évig nincs bejelentett lakcímük, semmilyen vagyontárgy a nevükön és tiszta lappal kezdhetnének (aki ennek örülne, az gondoljon bele abba hogy Ő ad kölcsön egy barátjának, akivel később megromlik a viszony..)

Ugyanakkor szerintem a végrehajtást kérő folytatásra irányuló levele nem szabadna, hogy ilyen joghatást váltson ki:

• ha az ötödik év utolsó napjaiban adja postára és így az 5. év letelte után kapja csak meg a végrehajtó (és tudja megtenni a vh.cselekményt), az azért felveti a vh.kérő rosszhiszeműségét (kamatnövelési szándék) és "megérdemli";
• ha az időben átvett (vagy ismételt) kérelemre/sürgetésre nem intézkedik a végrehajtó, vagy folyamatban lévő ügyben saját maga nem figyeli hogy elévülési időn belül megtegye a vh.cselekményt, akkor vállalja a kártérítési felelősséget is érte.

(Igaz, én még nem találkoztam ilyen elévülés miatti kártérítéssel. De ha valakinek konkrét információja van ennek gyakorlati megvalósulásáról, az legyen szives megosztani, okulásunkra.)

Társadalmi szinten fog problémát okozni, ha nem könnyítenek az elévülésen, mert nem fognak hazajönni Londonból a munkaképes magyarjaink vagy ha igen, nem fognak látható jövedelmet produkálni és így adózni sem...

Társadalmi szinten fog problémát okozni, ha nem könnyítenek az elévülésen, mert nem fognak hazajönni Londonból a munkaképes magyarjaink vagy ha igen, nem fognak látható jövedelmet produkálni és így adózni sem...

Akkor majd Londonban hajtják őket végre.
Egyébként a Ptk. jelentősen módosított az elévülés szabályain az adós előnyére.

Londonban -automatikusan - nem keresik...

„Pontos meghatározását azon végrehajtói intézkedéseknek, melyek végrehajtási cselekményként az elévülést megszakítanák még nem találtam.”

Minden végrehajtói intézkedés egyben végrehajtási cselekmény, ugyanakkor nem minden végrehajtási cselekmény intézkedés. A Vht. ugyan nem ontja ránk tömegével a példákat, az a néhány hely azonban, ahol végrehajtási cselekménynek nevez olyan cselekményt is, amelyeket nem a végrehajtó foganatosít, szerintem meggyőzően elegendő. Ilyenek:

• 5. § (3)-(4) - az adós ellen a rendőrség által elvégzett kényszercselekmények.
• 50. § (1) és (5) - a végrehajtás felfüggesztése: ha a bíróság nem teljes körűen függeszti fel a végrehajtást, akkor a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell. Ilyen, továbbra is foganatosítandó végrehajtási cselekmény például a letiltás munkáltató általi foganatosítása; és itt bizony, minden egyes levonás az elévülési folyamatot megszakító végrehajtási cselekménynek minősül, éppen ezért nem tud elévülni a követelés egy folyamatosan foganatosított letiltásnál, még akkor sem, ha már több mint 5 éve szünetel ezzel a végrehajtás, de ugyanígy az elhúzódó részletfizetésre is igaz ez.
• 217. § (6) b) - kinyilvánítja, hogy a végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő személy, a megkeresett szerv vagy személy részére az eljárási cselekmény elvégzését írhatja elő. Ugyanitt egyértelművé válik, hogy ezek elmulasztása kiemelt indok egy végrehajtási kifogás előterjesztéséhez; és mivel a mulasztási kifogás akkor igazán jó, ha a mulasztott intézkedés pótlásának esetére kilátásba helyezi a kifogás mellőzését, ezért az eljárási cselekmény sürgetése (és ezzel a végrehajtást kérő folytatásra irányuló levele is) eljárási cselekménynek minősül.
• Talán mondani sem kell, hogy a bíróság és a végrehajtási ügyintéző intézkedései is végrehajtási cselekménynek minősülnek.
• Leghatározottabban azonban a 38-as törvény fejezi ki, hogy az eljárási cselekmény és az intézkedés nem egymás szinonímái: a 17. § több helyen is (összesen 5 alkalommal) egymás mellett említi az eljárási cselekményt és az intézkedést. Tudjuk, hogy a törvény kapcsán a média által közvetített hiszti jó része a letiltások foganatosításáról szól. Nincs okunk feltételezni, hogy a törvény eljárási cselekménynek nem az ilyen és hasonló, intézkedésnek nem nevezhető cselekményeket nevezi.

Úgyhogy jómagam is támogatom azt a nézetet, hogy az eljárási cselekmény fogalmát igenis a lehető legtágabban kell értelmezni, és éppencsak a köhintés nem számít annak, de inkább még az is...

Sziasztok! Párom 2 napja kapott levelet az EOS-tól, fizessen meg 80.000 Ft-ot 3 napon belül, különben jogi útra viszik! A pigantériája a dolognak, hogy mindez 2007-es téma, levél csak most érkezett, nem tudom hol voltak idáig! A mostani levél csak simán bedobva, se térti, se semmi egyéb, A UPC-től került hozzájuk mint kiderült, még 2010-ben. Én úgy tudom, hogy ez már rég elévült. Segítsetek! Ötlet?

Valószínűleg elévült. Mihez kellene ötlet?

borsó32-höz csatlakozva ugyanaz, csak 2005-ös téma. Elévült, de ha megint jön levél, vagy mégis jogi úton keresnek meg akkor mi a teendő? Kell-e és ha igen akkor hol kell közölni, hogy ez már elévült?

Az elévülési idő honnan számít, a szerződés megkötésétől, vagy a nemfizetés kezdetétől, vagy az utolsó tértivevényes átvett levéltől? Illetve, ha valaki más veszi át a hivatalos tértis levelet, mert akit érint az ügy az már nem is lakik ott, bár a címe még az, akkor az érvényes megkeresésnek számít?

Üdvözletem mindenkinek.
Segítséget szeretnék kérni.
Örökölt ingatlanon víztartozás volt. A vízszolgáltató behajtó cégével részletfizetési megállapodást kötöttünk a 120 ezer forint tartozásra, 8 hónapra. A részletfizetési megállapodáson így a végösszeg 154 ezer forint lett kamatostul,melyet a megállapodás szerint ki is fizettünk.
Az utolsó részlet kifizetése után egy évvel jött a vízmű új végrehajtó cége, először követelte a 150 ezer forintot. A számlák bemutatása után ez azonnal lecsökkent 11 ezer forintra.Hosszas levelezés(fél év!!!!) után kiderült, hogy a részletfizetési megállapodásban foglaltakon felül követelnek plusz késedelmi kamatot.A vízszolgáltató azt mondta, hogy nem számít a részletfizetési megállapodás, az csak tájékoztató jellegű, ők nem úgy számolják a kamatot, hanem másképp a tényleges kifizetésig.Kérdezem én, hogy körülbelülre hogy a fenébe lehet szerződést kötni??? A fogyasztóvédelemhez fordultam, nem az ő hatáskörük,a békéltető testülethez tartozik az ilyen ügy.Onnan is azt a választ kaptam, hogy nem az ő hatáskörük. Ismét megkaptam a behajtó cégtől, hogy bíróságra adják, mert nem fizettem ki a 11 ezer forint tartozást.
Kérdés: joga van a vízműnek a részletfizetési megállapodásban foglaltakon felül plusz kamatot felszámolni?Hova fordulhatok még ebben az ügyben?
Köszönöm.

„nem számít a részletfizetési megállapodás”
Ha tényleg megállapodás, akkor számít. De látatlanban senki meg nem mondja neked, az-e, és azt sem, mi a pontos tartalma.

Ja, és 11 ezer forintot nem lehet "bíróságra adni".

Részletfizetési megállapodás, mely létrejött egyrészről x solgáltató nevében és helyett megbízási szerződés és meghatalmazás alapján eljáró y cég(ez a követeléskezelő), másrészről (adós),között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel:..............

ebben van megjelölve a 150 ezer, melyet 8 hónap alatt kell kifizetni.
Arról már nem is beszélve, hogy a tartozás 2008-tól kezdődött, nem folyamatosan, de itt-ott nem fizettek ki számlákat, a behajtó meg 2012-ben jelentkezett először.Hagyatékin nem jelezték a tartozást.Nekem már itt is kétséges, hogy nincs-e esetleg elévülés, illetve köteles-e az örökös kifizetni még a plusz követelést, ha már jóhiszeműen kifizettük a megállapodásban foglaltakat. Szóval egy ilyen szövegezésű "papír" most megállapodás vagy nem?
Hogyhogy nem lehet 11 ezer forintot bíróságra adni? A levélben szó szerint ez áll:" az x vízszolgáltató a követelést minden további felszólítás nélkül bírósági úton érvényesíti, fizetési meghagyásos eljárást kezdeményez, majd végrehajtást ingó-ingatlan foglalást, végrehajtási jelzálog bejegyzést, keresetből letiltást annak minden költségeivel együtt."
A választ előre is köszönöm!

Ezt így mind egyszerre? Komolytalan társaság ez.

Kérdés: 2012. jún 5 -én a Főgáz észlelt nálam szabálytalan vételezést az ő álláspontjuk szerint. Én álláspontom szerint nem, nem is fizettem. Állítólag 2 év az elévülése, tehát mikor jár le és mi szakítja meg?

@Pici78:
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 28/A. § (6) bekezdése: "A földgázkereskedő és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik."

2014.03.14-ig volt hatályban az 1959. évi IV. törvény (régiPtk.), ennek 327. § (1) bekezdése: "A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is - végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést."

2014.03.15-től a 2013. évi V. törvény (újtPtk.) eltérően szabályozza ezt:
6:25. § [Az elévülés megszakítása]
(1) Az elévülést megszakítja

1. a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
2. a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
3. a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott; vagy
4. a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Azt kell megvizsgálni, hogy az elévülést megszakító események között eltelt-e 2 év.
Ha elévülésre hivatkozol és ezt a másik fél nem ismeri el, perben kell bizonyítania a feleknek a saját igazukat.

Köszönöm.
Megnéztem a leveleket. Az igazságügyi szakértői levelet ill. a gázmérő cseréjének a számláját tértivevényesen küldték, a kötbér felszólító levelet, egyet 2012-ben és egyet 2013-ban simán, 110 Ft os bélyeggel. Én bele is írtam az ellenkereseti kérelmembe, hogy ha egyáltalán ki is küldték a felszólítást, azt nem igazolható módon tették. Tehát megszakadt az elévülés vagy nem?