Elévülés


drbjozsef # 2020.11.06. 18:45

(nem pontosan értem ezt a mondatot, de ha arra célzol, hogy a részleges fizetés miatt kéri a per részleges korlátozását, akkor az nem hinném, hogy releváns lenne, hiszen ennek a pernek a már kifizetett részhez semmi köze nem lenne, a maradékra indítana külön végrehajtást a jogosult.)

rigoz # 2020.11.07. 08:51

Jaj bocsánat, Én úgy értettem, hogy a per az egész követelésre indult és közben fizetett. :)

alsovonal # 2020.11.07. 09:07

Egyelőre még új FMH-nál sem tartunk, de biztosan per lesz belőle. Kérdés, hogy ott mit állapít meg a T. Bíróság. Még nagyon tanácstalan vagyok, hogy mi legyen a stratégia.

rigoz # 2020.11.07. 09:15

Hátha jogos a követelésük, csak a peren kívüli egyezkedésből jöhetsz ki tisztán jól.

Ha nem jogos, akkor meg állj bele...

Ha érdemben igazad van, a bíróság valamely fokán csak igazat ad. :)

Amit behajtottak korábban, az meg sajnos az Övék, arról mondj le.

drbjozsef # 2020.11.07. 09:42

alsovonal,

Szerintem nincs ilyen jó védekezés.

Nem írja elő semmi, hogy a követelésedet egyben, egyszerre KELL érvényesítened, vagy KELL adnod végrehajtásra.

Ami lezárult azzal nyilván nincs mit tenni.

Ami jön, ott meg legfeljebb az elévülésben bízhatsz.

Sőt, annyiban rosszabb a helyzet, hogy ha ez EGY követelés volt, akkor a követelés alapját már nem vitathatod (bár ha jól értelek ez nem is igen merült fel), hiszen a lezárt végrehajtásban a fizetéssel azt elismerted.

Az összegszerűséget lehetne, de sok értelme annak nincs.

Csak az elévülésben bízhatsz, ott meg ki tudja, mennyire neked áll a zászló. Azon a bizonyos "tájékoztatáson" fog eldőlni, elsősorban hogy igazolni tudják, hogy átvetted-e, másrészt, hogy minek értékeli a bíróság majd pontosan. A tájékoztatás önmagában, a Ptk. szövege szerint kevés. Az nem szakítja meg az elévülést, ha igazolható, akkor sem.

alsovonal # 2020.11.07. 09:58

@rigoz

peren kívüli egyezkedésből jöhetsz ki tisztán jól

Iratok beszerzése után ezt a lehetőséget is mérlegelem.

Értem drbj...

"tájékoztatáson" fog eldőlni, elsősorban hogy igazolni tudják, hogy átvetted-e, másrészt, hogy minek értékeli a bíróság majd pontosan. A tájékoztatás önmagában, a Ptk. szövege szerint kevés”.

Átvettem, de hiába kutatom két napja. Küldi a követeléskezelő a tértit is. Kérdés, hogy mi volt abban az általuk tájékoztatónak írt levélben. Sajnos a szerződést felbontó levél sincs a birtokomban, vagyis biztos megvan, de nem tudom hova tehette édesanyám, Isten nyogosztalja.

A Ptk. erre vonatkozó részét leírnád nekem?

Az elévülést esetemben a szerződésbontástól kell számolni? Vagy esetleg a póthagyatéki eljárás jogerőre emelkedésétől?

Köszönöm az eddigi válaszokat (is).

alsovonal # 2020.11.07. 10:02

Lehet, hogy megvan:

(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

Így már végképp nem értem, hogy honnan kezdjem kalkulálni az elévülés kezdetét. :)

rigoz # 2020.11.07. 10:06

Az elévülés a követelés alapesetben a kötelem létrejöttével keletkezik.

Ha ez a póthagyatéki eljárás befejező határozat jogerőre emelekdésének napja, akkor onnan.

Ha volt elévülést megszakító körülmény, akkor annak a megszűnését követő napon újrakezdődik.

Arra hivatkozik drbjozsef, hogy a régi Ptk. hatálya alá tartozó kötelmi ügyekben a jogosult fizetési felszólítása megszakítja az elévülést.

A törvény nem véletlen említ felszólítást, amivel a tartozáskimutatás (tájékoztatás) nem feleltethető meg.

Felszólítás, ha valakit kifejezetten felhívok, hogy fizessen, ha nem akar pert, fvégrehajást, a szerződés felmondását stb.

A szerződés felmondása a fizetés i kötelezettségeedet nem érinti, elévülés tekintetében sem.

A szerződés felmondásával az azzal szembeni perlési jog elévülése kezdődött el.

rigoz # 2020.11.07. 10:11

rPtk. 324. § (1)383 A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti.

(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem kadályozza.

rPtk.325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.

(2) A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.

rPtk. 326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.

(2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.

rPtk. 327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is –, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.

(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.

(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

Ptké. 85. § (1) Ha az elévülés a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a követelés a Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a követelés az érvényesítésével való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése előtt megszűnt.

(2) Ezeket a rendelkezéseket az öt évnél rövidebb elévülési időkre nem lehet alkalmazni.

(3) Az elévülésnek a Ptk. hatálybalépését megelőzően bekövetkezett nyugvására, megszakadására, és megrövidítésére a korábbi jogot kell alkalmazni.

alsovonal # 2020.11.07. 10:30

alapesetben a kötelem létrejöttével keletkezik.

Kezdem kapisgálni rigoz. (lófüttyöt ...) Ha a kötelem létrejöttének a póthagyatéki eljárás végzését vesszük, az már 2014. március 15-e után keletkezett. Bonyolult, mint az atomfizika. :D

rigoz # 2020.11.07. 15:49

Te most cinikuskodsz velem? Megmondom őszintén, csak a végét olvastam el. Ott véltem látni a lényegett. Aminél 2009-es kötelemkeletkezést véltem észlelni. Ha benéztem, bocsánat.

Amúgy, utóbbi mondatodra válaszolva, ha Te ezt a tartozást örökölted és arra a hatályos Ptk. hatálybalépését követően került sor, akkor igen, az elévülésre a jelenlegi (2013-as) Ptk. alkalmazandó.

Az annyiban tér el érdemben rád nézve, hogy az írásbeli felszólítás nem szakítja meg az elévülést.

Érdemben lényegében ugyanazok a szabályok.

Amúgy egy jó tanács: Nem *rj oda, ahol enni kapsz..

Magyarul, ha segítség szándékával kérdezel, utána ne kezdj el hepciáskodni! :)

Köszi!

alsovonal # 2020.11.07. 16:15

Te most cinikuskodsz velem?

Nem. Eszemben sincs.

Nem *rj oda, ahol enni kapsz”.

Miről beszélsz?? Egyáltalán ide szántad a bejegyzésed?

ne kezdj el hepciáskodni!

Ezt fejtsd ki légy szíves. Nem hepciáskodtam, valamit nagyon félreértesz.

Akárhogy is nézem az utolsó bejegyzésem, a saját magam kínján röhögök.

rigoz # 2020.11.08. 05:42

@alsóvonal: Örülök, ha nem. :) Viszont most így hirtelen volt egy olyan olvasata számomra, hogy mintha nem tetszene a válasz és ezért köszörülöd a nyelved rajtam, de bocs, ha félreértettelek és Én gondoltam a sorok mögé cinizmust. :)

A lényeget leírtam, lapozzunk! :)

László88 # 2020.11.08. 16:32

Üdv, történt egy adás vétel, de a haszonélvező nem volt jelen, mert nem beszámítható 100%-ban, a meghatalmazott felesége sem, sőt a meghatalmazás is pár nap múlva lett elkészítve és aláírva. Az adás vétel aláírásakor csak a tulaj és a vevővolt jelen meg az ügyvéd. Érvényes így az adás vétel jogilag? Mivel elálltam az adás vételtől, mert felmerült egy olyan rejtett dolog amiről nem tudtam. Tudok erre hivatkozni ha ne tán talán pereskedne az eladó?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.08. 16:49

csak a tulaj és a vevővolt jelen meg az ügyvéd.
Ha a "tulaj" alatt az eladót érted, akkor ez így pont elég is. Tudod, nézőkre nincs szükség, ez nem egy színházi előadás.

drbjozsef # 2020.11.08. 16:59

László88,

A haszonélvezetnek nincs köze az ingatlan tulajdonjogának megváltozásához. Nem kell jelen lennie, sőt, tulajdonképpen tudnia sem kell róla, persze a haszonélvezettel terhelten szerzi meg a vevő az ingatlant.

Természetesen, ha a haszonélvezet megváltásra kerül az eladással együtt, és megszűnik a haszonélvezet, ahhoz nyilván kell a haszonélvező beleegyezése és jelenléte.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.08. 18:38

De pont a tehermentesen szerző vevő ebben az esetben sem hivatkozhat arra, hogy a haszonélvező miért nem volt jelen, amikor ő aláírt.

Megjegyzem, az egy közepesen elterjedt tévhit, hogy a szerződés aláíróinak egyszerre és ugyanazon a helyen kell aláírniuk. Valójában akár sose lássák egymást.

drbjozsef # 2020.11.09. 06:56

Valóban, jogos, jelen nem kell lennie.

László88 # 2020.11.09. 09:10

én természeten nem haszonélvezeti joggal szerettem volna megvásárolni egy legelőt, mert abban az esetben még az állami támogatáshoz is az engedélye kellene. meg nem is tudom ki venne olyan házat ahol az eladó édesapja maradna pl haszonélvező? erre értettem, amennyiben nem haszonélvezettel vásároltam meg, úgy nem érvényes a szerződés, amennyiben sem a haszonélvező sem a meghatalmazottja nem volt jelen? plusz még egy adás vételit sem kaptam. :)

Kovács_Béla_Sándor # 2020.11.09. 09:17

Ha hiszed, ha nem, értettük...

drbjozsef # 2020.11.09. 09:35

plusz még egy adás vételit sem kaptam. :)

Kértél?

alsovonal # 2020.11.10. 09:13

Sziasztok!

Korábban már írtátok: „Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.

Rigoz írta, hogy a követelés esedékessége a kötelem beálltának napja.

Annyit sikerült megtudnom, hogy a bíróság 2014. augusztusában hozott jogrős végzést, hogy nővérem és én vagyunk édesanyánk (hitelfelvevő) jogutódjai. Ez alapján az új Ptk. rendelkezései vonatkoznak a követelésre, igaz?

A “tájékoztató” levél másolata még nem érkezett meg a követeléskezelőtől.

rigoz # 2020.11.10. 09:18

@alósvonal: Igen, akkor a hatályos, vagy "új" Ptk. szerint számítandó az elévülés. Tehát a fizetési felszólítások az elévülést nem szakítják meg veletek szemben.

drbjozsef # 2020.11.10. 10:14

Én nem értek hozzá, majd az ügyvéd urak kijavítanak, de szerintem a jogutódlás önmagában nem szakítja meg az elévülést.

Attól, hogy megöröklök egy követelést, attól az még nem jelent se fizetési felszólítást, se elismerését a követelésnek.

Ha a jogosult az elévülési határidőn belül nem szakítja meg a megfelelő Ptk szerinti megfelelő cselekménnyel, akkor akárhányszor örökölhetik közben azt a követelést, attól az még elévül.

alsovonal # 2020.11.10. 11:04

Kösz rigoz.

@brbjozsef

S Neked abban mi az álláspontod, hogy a követelés esedékessé válása jelen esetben nem a szerződés felbontása (2012), hanem a jogutódlás jogerőre emelkedése? Magyarán osztod rigoz meglátását?

Köszi