Az ingóárveréses kérdéseket miért az ingatlanárverésnél kell megvitatni?
Ingatan árverés
De MBVK oldalon, elektronikus árverésen, és ezeken a részeken nem tér el a Vht-ban az ingó és ingatlan elektronikus árverés. Azonosak ezek a szabályok.
Ez a 210 ezer forintos ez biztos hogy ingó árverés volt. Egy Fiat típusú ótó.
Ez a 210 ezer forintos árverés, ez biztos hogy ingatlan árverés volt?
jahhh, télleg :)
nekem a régi vót meg :)
A felsorolt helyek kiűrítést tartalmaznak, nem pedig birtokba adást:
(10) * Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését.
(11) * A végrehajtó köteles - a lakóingatlan kiürítésére irányuló kérelem részére történt kézbesítését követő 8 napon belül - tájékoztatni a lakóingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt arról, hogy az árverési vevő az ingatlan kiürítésére irányuló kérelmet terjesztett elő.
(12) * A végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.
(13) * Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg,
A minimál ár 1Ft volt, innen indult a licit.
Becsérték, és kikiáltási ár 210 000 Ft volt.
Az árverési előleg 21 000 Ft volt. (10%)
A nyertes licit pedig 17 000 Ft volt.
Én nyertem az árverést 17 000 Ft-tal.
4 000 Ft-ot pedig visszakaptam az előlegből.
Megvan az árverési jegyzőkönyv, akarod látni?
„a nyertes licit alatt marad a kikáltási ár 10%-ának, ”
Kizárt, ilyen licitet érvényesen nem is lehet tenni.
„van olyan, hogy a minimál ár az 0 Ft. Meg van olyan is, hogy 1 Ft.”
Nincs.
„A Vht. nem tartalmaz "birtokba adás" kifejezést.”
33. § (1a)
48. § (6)
154/A. § (10)
154/A. § (11)
154/A. § (12)
154/A. § (13)
154/B. § (1)
204/C. § (3)
240/D. § (1)
300/A. § (5)
@Roxy98:
Igen, van olyan, hogy a minimál ár az 0 Ft. Meg van olyan is, hogy 1 Ft.
Ez esetben át kell utalnod a kikiáltási ár 10%-át előlegként. És licitet lehet tenni, és a licit lépcsővel kell fölé menni az előző ember licitének.
A válasz tehát, hogy a kikiáltási ár 10%-át a jelentkezéskor kell kifizetned, át kell utalnod.
Ettől függetlenül az árverés végén lehet, hogy a végső licit, tehát a nyertes licit alatt marad a kikáltási ár 10%-ának, így tehát már többet fizettél be, mint a nyertes licit, és ilyenkor visszajár az előleg és a nyertes licit közötti különbség.
Én már jártam így egyszer, ezért saját tapasztalatból írom. Visszakaptam az előleg és a nyertes licitem közötti különbséget.
Vht. 154/A. § (10) - (12) rendelkezik a kiűrítésről.
Mindenki "birtokba adás" szófordulatot használ, de ilyen jogi fogalom nem létezik hivatalosan. A Vht. nem tartalmaz "birtokba adás" kifejezést.
A konhanyelven "birtokba adás" hivatalosan kiűrítés fogalom alatt fut a Vht-ban.
A kiűrítésnél pedig nem attól függ a 2 hónap várakozás, hogy laknak-e benne, hanem attól, hogy lakóingatlan-e. Ha tehát senki sem lakik benne, de az előző lakó bútorai bent vannak, akkor ott már kiűrítésnek van helye, és mivel lakóingatlanból kéne elvinni a bútorokat, lakóingatlant kellene kiűríteni, ezért bejátszik a 2 hónapos jegyzői várakoztatás.
Egyszer egy végrehajtó magyarázta el nekem, hogy értsem már meg, hogy lakásba házba 2 hónapig ő semmilyen indokkal semmilyen élethelyzetben nem teheti be a lábát.
Ha nem lakik bent senki, akkor javasolnám az önkényes önkéntes birtokbavételt, kihagyva a végrehajtót. Feltörni a zárat, bemenni, lecserélni a zárat.
Nem vagyok jogász, ezért kérdezz meg jogászokat is, de ez nem lesz magánlaksértés bűncselekménye a részedről szerintem. Mert nem lakik bent senki, és a te tulajdonod, és jogerősen rajta van a neved a tulajdoni lapon.
Hacsak nem lesz megint vészhelyzet.
De nem lakott ingatlant birtokba adhat a moratórium alatt is, nem?
Nincs igazi kérdésed? Hat heted maradt arra, hogy sikerrel megsürgesd a végrehajtót.
serinus,
Nem, nincs vészhelyzet, foganatosíthatóak a helyszíni eljárási cselekmények - aka kilakoltatás, birtokbaadás.
A vonatkozó (ami korlátozta a helyszíni cselekményeket) kormányrendelet 2020.06.18-án hatályát vesztette.
Udv, szeretném megkérdezni, hogy most fennáll-e a járványügyi vészhelyezhet, ami kizárja a birtokbaadását egy nem lakott ingatlannak?
- A jogegyezségi határozatok hatására létrejött 2014.évi XXXVIII. törvény (DH1, kúria tv), a 2014.éviXL. törvény (DH2, elszámolási tv) és a 2014.éviLXXVII. törvény (DH3, forintosítás tv) .
A fentiek alkalmazását a Bíróságok kötelesek mellőzni,mivel azok a bankok-adósok terhére elkövetett
- csalás (Btk.373.§ ) :
- nép irtás (Btk.142 § ),
- tiltott szerencsejáték szervezése (Btk.360.§ ).
- uzsora-bűncselekményeit (Btk.381.§) törvényesíti.
- Gondolom az engem letorkoló jogászok(vagy más gondolkodásuak) vágják mi a Hitel,Kölcsön,Swap üzlet,Prtfóliós fogadás,közötti jogi értelmezés.( a kölcsön meghatározott összeg amit az bank az aós számára biztosít ) aminek a tőkéje csak csökenhet és nem növekedhet -de nem a fent emlitett törvényhelyek kimerítése által.-(tehát kaptam kölcsön 6.5 milliót,visszafizettem 5.4 milliót ,és érdekes modon még tartozok 16 millióval,(ennek ellenkezője nálam számszakilag levezetve amit a követeléskezelő rabló banda nem tudja ellenkezőjét bizonyítani- ÍGY tényleges tartozás 20.05.26 .-án 3.785.000 Ft)-(kölcsönszámítással)-MIVEL BÜNCSELEKMÉNYEN ALAPJA A VÉGREHAJTÁS így az nem hajtható végre - ja és ezért Orgazda az árverezési vevő,mert büncselekményből szerzett ingatlant vásáról meg.Sőt ő ezt tudja is.
peti-56
Ajánlom figyelmedbe az ingatlan árverési hirdetmények
PDF tanulmányozását.Majd,ha úgy 100-at átvizsgálsz és
találkozol úgymond "életművészekkel"akik boldog- boldogtalannak tartoznak,akkor talán,hangsúlyozom talán
nem írsz ekkora badarságot.
„Elárulom, ezekben a történetekben ki az igazi áldozat: a többi kölcsönfelvevő”
ott a pont
„az áldozat kisemmizése tekintetében”
Elárulom, ezekben a történetekben ki az igazi áldozat: a többi kölcsönfelvevő, akik rendesen fizetik a törlesztőjüket. Mert az ő kölcsönükbe be van építve a nem fizető "áldozatok" miatti veszteség kompenzálása is. Ugyanis ezek az "áldozatok" - nagyon kis hányadú kivételtől eltekintve - 10-15 év alatt is csak néhány százezer forintot fizettek vissza, de ismerek több olyan esetet is, ahol az adósok a legelső törlesztőt sem (!) fizették vissza, és még így is van képük sajnáltatni magukat a 35-40 milliós palotájukból azokkal, akiknek még putrira is csak alig futja.
Orgazda árverési vevő, fegyveres rabló rendőr. Kihagytad, hogy a végrehajtó a keresztapa.
„gerbera317 Olvastam válaszokat és problémákat -érdekesnek találom jogi magyarázkodást az áldozat kisemmizése tekintetében - Vht.141.§ (a) ,(f) pontjai. szerződés szerinti jelzálog jogosult nem lehet ugyanaz mint a követeléskezelő,(szerződés megszűnt felmondással és jövőre nézve kötelmei is),-A végrehajtás amúgy is sántít,mégpedig számszakilag nincs az összeg bizonyítva - (szerződés csaláson alapul, követelés számviteli csaláson,bizonyítható módon 3.7 milla ellenben 16 milla a Vh szerint)-kérdezem én hova süllyedt a jogszolgáltatás,egy bűnözőnek nagyobb jogot biztosítanak mint az áldozatnak.(így álláspontom szerint az árverezési vevő (orgazda) -mivel bűncselekményen alapuló követelés nem végrehajtható.Ha önként adom át a lakást kisemmizem magam jogilag hisz arra fognak hazugságot találni a jogban ,hogy önként adtam át.(mivel a követelés bűncselekményen alapul még ha rend őre is tesz ki rablásnak fegyveres rablásnak minősül)hivatali visszaélés Btk.305. § 306. § A jog szerint mindaddig igazam van míg azt meg nem cáfolja valaki( ami esetemben nem tudnak) ”
@drbj
Értem, kösz!
@Roxy98: Az arveres.mbvk.hu weboldalon nézed? Ott nincs ilyen, hogy 0 Ft minimálár.
Lehet rossz sort néztél és az aktuális licit a 0 Ft.
Olvasd el először az arveres.mbvk.hu weboldalon lévő tájékoztatókat, azzal a legtöbb kérdésedre választ kapsz.