Jogi tanács kérése

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

Kovács_Béla_Sándor # 2021.05.16. 19:59

Szerintem közös az az ügyvéd.

drbjozsef # 2021.05.16. 20:03

Tudom, hogy érted.

De a "vevő által felkért". És minden valószínűség szerint a vevő is fizeti.

Nekem mindegy, tőlem a vevő is fizetheti az utazásom és szabadnapom. Vagy közvetlenül az ügyvéd. Vagy el is jöhet tőlem egy hétköznap este 7 után, aláírom neki.

(Az elsőt nem, az a rendes ügyintézés "költsége" nekem is. De a bénázási illetéket ne én fizessem.)

drbjozsef # 2021.05.16. 20:04

Jó, hát az egész eldől majd azon, hogy ki akarja jobban azt az ügyletet.

Eszter731 # 2021.05.17. 12:50

Kedves Fórumozók!
Egy jó tanácsért hálás lennék. ( előre is köszönöm. )
Adott egy közhasznú civil szervezet ( konkrétan egy állatvédő egyesület), aki egy magánszeméllyel „kutyasétáltatás”-ra vonatkozóan 2018-ban kötött egy önkéntes szerződést határozatlan időre. (Ingyen végzett tevékenység.) Ebben a szerződésben nincs kikötve a tevékenység végzésének időtartama ( pl. heti hány nap, vagy napi hány óra) , nem tartalmaz juttatásokra, szabadidőre vonatkozó rendelkezéseket. Tartalmazza az önkéntes kötelezettségét ( betartja a házirendet, vagyontárgyakra vigyáz), tartalmazza a rendkívüli felmondást: ha a kötelezettségszegés szándékos/gondatlan, vagy olyan magatartás, amely a jogviszony fennállását lehetetlenné teszi, és benne van a titoktartás is.

Ez az önkéntes mára már nemkívánatos személlyé vált a menhelyen.
Nincs valami konkrét, jó ötlet az önkéntes szerződés felbontásához? Kell-e és mivel lehetne indokolni? Lehet-e indok a bizalomvesztés, de annak megmagyarázása nélkül, hogy mi miatt veszett el a bizalom? Önkéntes szerződés felmondásánál kell-e hivatkozni a jogorvoslati lehetőségre? Lehet-e , ill. mire hivatkozva lehetne egyoldalúan a fogadó szervezet részéről egy határozatlan idejű önkéntes szerződést határozott idejűvé módosítani ( pl. a miatt, hogy a korábbiban nincs meghatározva a napi önkéntes munka időtartama)? Ha lehet módosítani határozott idejűvé, de azt a magánszemély nem lenne hajlandó aláírni, akkor mi lenne a teendő?
Mivel az egyesület vezetősége nincs jelen napi szinten 8 órában a telepen – saját civil munkahelyük miatt, - így a tutyimutyiság a következőkből adódik: félelem a rossz hír, a rágalmak keltésétől, aggódás egy esetleges feljelentés – mert állandóan ezzel fenyegetőzik, - idő-pénz vonzata miatt ( sok évvel ezelőtt egy alkoholista volt dolgozó beperelte az egyesületet ).

A segítséget előre is köszönöm.

oligaliga # 2021.05.17. 13:05

Eszter731

„Nincs valami konkrét, jó ötlet az önkéntes szerződés felbontásához?”
Felmondás.

„Kell-e és mivel lehetne indokolni?”
Nem.
„Lehet-e indok a bizalomvesztés, de annak megmagyarázása nélkül, hogy mi miatt veszett el a bizalom?”
Lehet, de nem kötelező.

„Önkéntes szerződés felmondásánál kell-e hivatkozni a jogorvoslati lehetőségre?”
Milyen jogorvoslaatra? Sima polgári jogi szerződés.

„Lehet-e , ill. mire hivatkozva lehetne egyoldalúan a fogadó szervezet részéről egy határozatlan idejű önkéntes szerződést határozott idejűvé módosítani ( pl. a miatt, hogy a korábbiban nincs meghatározva a napi önkéntes munka időtartama)?”
Lehet, közös megegyezéssel.

„Ha lehet módosítani határozott idejűvé, de azt a magánszemély nem lenne hajlandó aláírni, akkor mi lenne a teendő?”
Lásd 1. választ.

sasara # 2021.05.17. 15:52

Üdvözletem.

Hozzáértő segítséget szeretnék kérni.

Adott egy per, mely I. fokon a felperes keresetének teljes egészében történő elutasításával zárult.
Felperes fellebbezett, kérte a II. foktól elsődlegesen az I. fokú ítélet megváltoztatását, a keresetének elfogadását.
Másodlagosan pedig kérte az I. fokú ítélet hatályon kívül helyezését, és új eljárás kiírását.

Erre az alperes adekvát ellenkérelmet adott be, amit a II. fok befogadott.

A Törvényszék már az elején, jogszabályra hivatkozva jelezte, hogy a felperes fellebbezését tárgyaláson kívül bírálja el.

A felperes fellebbezését elutasította a Törvényszék, helyben hagyta az I. fokú ítéletet, és leírta, hogy a II. fokú ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Ezzel az állapottal kapcsolatban kérdezném, mint alperes:

  1. Van-e jogerőre emelkedési idő, és mennyi?
  2. Az ítélet konkrétan azt jeleni, hogy a felperes már semmit nem tehet, vagy van még lehetősége?
  3. Ha mégis van, mi ez a lehetőség?

(nincs új ok, nincs új, eddig még nem ismert esemény, nincs új bizonyíték, tanú, stb.)

Köszönöm a segítséget.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.05.17. 17:47

1. A másodfokú ítélet a kihirdetéssel jogerős. De ez benne is van.
2-3. Rendkívüli jogorvoslatként szóba jön a kúriai felülvizsgálat - és esetleg az alkotmányossági panasz.

Mi a konkrét problémád?

Annabella01 # 2021.05.17. 18:26

Szép napot kívánok!
Szakember segítségét kérném.

Honnan tudhatom meg - ha nem tartottuk évekig a kapcsolatot -, hogy az illető családtag meghalt. Melyik intézményhez kell ilyenkor fordulni, tudakolódni és hogyan, miként adják ki az adatokat?
Lehetséges-e, hogy jogtalanul kihagytak a végrendeleti tárgyalásból, vagy ilyenkor minden örököst felkutat a jegyző/közjegyző hivatalból?

Válaszát előre is köszönöm.

sasara # 2021.05.17. 19:23

KBS

Köszi választ.
Tulajdonképpen nagyjából erre gondoltam (én csak a kúriára), de, mint ahogy írtam, semmi olyan utólagos ok és esemény, bizonyíték, stb. nincs, amit fel tudna hozni.
Már a per, annak legolyása, a keresete is olyan volt, hogy csak ötletelgetett és bizonyítéka nem volt, nincs is, és új sincs semmire, mert amit állítgatott az meg sem történt, vagy nem úgy.
Ilyenre nincs bizonyíték.
De amilyen lehetelen és fafejű, nem tudni milyen "nagyszerű" dolgot eszel ki, miről hiszi azt, hogy az úgy volt,és már a hócipőm is tele van, mert ez a per is vagy 3 éve húzódott.
Hosszú lenne leírni, de kitalált hülyeségeket, egyik tárgyaláson állított valami, következőn visszavonta, srb.és a bíró úgy érezte, ezek miatt jó ha rövidre zár mindent.

Köszi a rövid választ, kb. megnyugodtam.

valinéni # 2021.05.24. 08:54

Tisztelt Fórumozók!

Kérem segítsetek abban, hogy egy ingatlan nyilvántartásban szereplő érvénytelen bejegyzés törlési pernek mennyi a peres illetéke? Mi alapján kell kiszámítani?

Köszönettel

Vali

Kovács_Béla_Sándor # 2021.05.24. 11:18

Ha azt biztosra tudod, hogy a bejegyzés érvénytelen, és hogy emiatt eredményesen lehet törlési pert indítani, akkor az illeték összegének kikeresése már igazán nem jelenthet gondot a számodra.

valinéni # 2021.05.24. 15:56

kbs

Nem értem, hogy ha nem segítesz akkor miért írsz kötekedő, kellemetlkenkedő, gúnyos megjegyzést?

Miért kell valakit megalázni csak azért mert segítséget kér?

Gondolod, hogy akkor veszem a fáradságot és idejövök kérdezni ha tudnám?

Ez a gőgös felülről beszélés, ez a kioktató lelketlenség, ennyi van csak a tarisznyában?

Miért nem maradsz akkor csendben ha nem tudsz vagy nem akarsz segíteni?

Miért kell a nyilvánosság előtt beletörölni a lábadat valakibe aki segítséget kér?

Lehet, hogy ügyvédnek kiváló vagy (nem tudom) de hogy emberileg hagysz némi kívánnivalót az biztos.

Amit írtál rád üt vissza. Kellemetlenkedő okostojás.

Igen ez a véleményem rólad kbs.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.05.25. 05:09

Sapienti sat.

Anikó1986 # 2021.05.25. 09:26

Jó napot kívánok! Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni:

2008.augusztusában autóhitel szerződést kötöttem. A hitelt nem tudtam fizetni, így a szerződést felmondták és a gépjárművet értékesítették 2010.szeptemberében.Erről küldtek elszámolást 2011.augusztusában. A követelést a bank engedményezte 2013.májusában. A faktor cégtől 2015-ben,2017-ben és 2019-ben kaptam levelet, melyben kedvezményes ajánlatot tettek. Énnem tudtam fizetni. 2021.május FMH érkezett. Mit tehetek?

Kovács_Béla_Sándor # 2021.05.25. 09:39

Ha az a kérdés, akkor ez így nem tűnik elévültnek. (Ha azonban a felszólítások tényét esetleg vitatod, a hitelező pedig nem tudja bizonyítani, akkor egészen más a leányzó fekvése. Vagy ha az engedményezésről értesítés nem volt szabályos.)

Mackó77 # 2021.07.09. 09:40

Tisztelt Hölgyek és Urak!

Egy határozatban az szerepel, hogy a benne foglaltakat a határozat meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. Ha július 5-én lett meghozva a határozat, akkor meddig kell végrehajtani, vagyis július 5. napja beleszámít-e, vagy július 6-tól számítva?

Köszönöm!

gerbera317 # 2021.07.09. 19:55

Mindig az eljárási cselekményt követő nap az első nap. Tehát a 3. nap július 8., vagyis a "3 napon belül" azt jelenti, hogy július 8. napjának 24. órájáig.
De ilyen, amit írsz, nincs, illetve utoljára a Ceausescu-házaspár kivégzésekor volt, azóta sem.

stephen001 # 2021.07.12. 15:08

Üdvözletem.

Olyan kérdésem lenne , mit tehetek ha állandóan beázik az ingatlanom a felső lakótól , a közösképviselővel felszólitottuk már hogy javítsa ki a teraszát ,de ő azért nem javítja meg mert szerinte a közösképviselet dolga mi meg ázik folyamatosan .

Hová fordulhatok ez ügyben mert a biztosítónk is már unja a folyamatos kifizetést.

Köszönöm

wers # 2021.07.13. 04:07

„ a közösképviselővel felszólitottuk már hogy javítsa ki a teraszát ,de ő azért nem javítja meg mert szerinte a közösképviselet dolga”

Gyanús, hogy igaza van. A közös képviselőnek tudnia kell.

Ami az ő terasza az a házon a te tetőd. Az pedig közös szokott lenni. Többnyire a terasznál a felső járó felület a lakóé, a szerkezet a ház része.

Szomorú örökös # 2021.07.13. 05:43

„Többnyire a terasznál a felső járó felület a lakóé, a szerkezet a ház része.”

Azért ha a felső járó felület alatt nincs meg a megfelelő szigetelés, akkor akár lehet a felső lakó felelőssége is a beázás.

wers # 2021.07.13. 09:02

Pont azt mondom, hogy a szigetelés a tetőszerkezet része. Az nem a fölső lakó felelőssége.

A járófelületnek nem feladata a szigetelés.

(a járófelületet egy aljzatra teszik, az alatt kellene szigetelni)

kistudású # 2021.07.21. 21:38

Ács vagyok. Elvégeztem egy munkát, egy tetőjavítást. Nem akarnak kifizetni, van aláírt szerződésünk. Nem kértem előleget, sok anyagot megelőlegeztem a tulajnak.

  • Kérdésem az, hogy megtehetem-e azt, hogy visszamegyek és a pénzemért való vitázás helyett a beépített anyagokat, pl cserép, eresz, egyszerűen leszerelem és elviszem egyéb rongálást nem végezve, mentvén a menthetőt?
  • A beépített, de ki nem fizetet anyagok kinek a tulajdonát képezik?
  • Van jogom az eredeti állapotot visszaállítani, pl. elhordott sittet visszavinni?
  • Esetleg egyéb tanács mit tehetek ilyenkor?

(a felszólítgatáson, a pereskedésen kívül)

Köszönöm a segítséget.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.07.22. 05:43

Nem. Kérhetsz fizetési meghagyást. (Ha meghaladja a követelés a 3 milliót, akkor adhatsz be keresetet.)

Kukucs78 # 2021.07.22. 17:27

Kedves Fórumozók!
Klímaszerelési kérdésben szeretnék tanácsot kérni. Én a 49 nm-es, loggia-s panelban lakom és most jutottunk el odáig, hogy klímát szereltetnénk.
Az épület 2015-ben az Épkar Zrt. részéről, állami támogatás igénybe vételével külső hőszigetelést kapott, mely állítólagosan 2022-ig garanciális.
A Jégverem Klíma Kft. szakemberei voltak kint akik azt javasolták, hogy műszakilag a lakás legoptimálisabb hűtése érdekében a nappaliban helyezné el a beltéri egységet, míg a kültérit a nappali ablaka alá, kívülről a homlokzaton.
Voltam olyan balga, hogy előzetesen megkerestem a lakászövetkezet igazgatóságát, ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy a ház homlokzatára elhelyezett klíma kültéri egység garanciavesztéssel jár és esetlegesen az állami támogatás visszafizetési kötelezettségével, hiszen az épület hőszigetelését utólagosan megbontjuk, módosítjuk, valamint hivatkozik a Budapest-Zugló képviselő-testület 19/2003. (VII.8.) rendelére, mely állítólagosan szintén tiltja a ház homlokzatára történő klímaegység elhelyezését, bár Én ezt nem találtam meg benne.
Jelenleg is vannak kültéri egységek elhelyezve a ház homlokzatán, melyek állítólagosan még a szigetelés előtti kialakítások, így azok fennmaradása engedélyezett.
Mivel sok házat szigeteltek az elmúlt években a lakótelepen, kérdezném, ki hogy oldotta meg a szigetelést? Ki-milyen módon tudta megoldani a ház külső homlokzatán történő kültéri egység elhelyezést? Milyen következménnyel járhat, ha mégis kitetetem a ház külső homlozatára?
A loggiá-n történő elhelyezés szerintem műszakilag nem megoldható, mindamellett, hogy jelentős költségvonzattal járna, de hovatovább a szigetelés itt is megfúrásra kerülne, tehát a szövetkezet érvelése a garanciára vonatozóan nem helytálló.
Válaszokat előre is köszönöm.

Botanicus # 2021.07.23. 07:57

Jogászok figyelem!

A kérdésem az ;
A közüzemi szolgáltató 2011 augusztusában jogtalanul kikötötte az ingatlanomban a szolgáltatását. A vonatkozó és akkor érvényben lévő 2008.évi XL törvényben ekkor még a szerződésszegésből eredő polgárjogi igényt 5 éves elévülésben határozta meg. 2011 év végén kihirdették a 2011.évi XXIX törvényt ami bevezette 28/A pontját amiben a polgárjogi igények érvényesítésére 2 éves elévülést határozott meg.
A jogsértés megszüntetésére 2015 december 16-án került sor.
Ez idő közben az ingatlanomban évről évre folyamatosan súlyos káraim keletkeztek.
2011 évről 2012-re forduló téli hónapokban a vízrendszer elfagyott, a tetőn lévő burkolatán fagyásból eredő károsodás alakult ki aminek következtében a további években az ingatlan elkezdett beázni.

A kérdésem az, hogy a kár bekövetkezte a jogsértés pillanatától számított elévüléssel 5 év kell számítani vagy a közben módosult törvény alapján 2 évvel?

Köszi a válaszokat,
ha lehet a bizonyításra meg a kárenyhítési kötelezettségre most ne térjetek ki.