A leírtak szerint maga az elbirtoklás már bekövetkezett. Az más kérdés, hogy ezt rendezni kell a tulajdoni lapon is, azt pedig célszerűen majd az átírás után lehet.
„ha nem tesz érte semmit mi a sorrend??”
Ha nem tesz érte semmit, akkor is tulajdonos, de úgy nem lesz feltüntetve a tulajdoni lapon.
Tisztelt Ügyvédi Forum
Horgász vagyok..a jelenlegi szabályozás szerint ha érvényes horgászjegy birtokában fogok halat és azt beírom a fogási naplómba akkor tulajdonjogot szerzek a hal felett.
Viszont az a kikötés,hogy nem adhatom ajándékba vagy egyáltalán senkinek.Illetve át sem vehetem egy másik horgásztól aki szintén beírva a halat tulajdonjogot szerzett a hal felett.Ha ezt a szabályzatot nem fogadom el illetve nem irom alá akkor viszont nem kapok horgászjegyet.
Kérdésem...
Sérti e ez a szabályzás a tulajdonomhoz való jogomat és az szabályszerű e vagy esetleg kényszerítésnek vehető ha csak azzal a feltétellel adnak horgászjegyet ha én ezt a tulajdonjog korlátozó rendelkezést aláírom.
Válaszát előre is köszönöm
Nem tudom, de nekem ez elég logikusnak látszik. Legalábbis az, hogy a horgásztó területén ilyet nem lehet.
Melletted lévő horgász fog egy tonna halat, beírja, aztán neked adja és hazamegy. Neked van egy tonna halad, de nincs beírva a nyilvántartásodba. Szerinted mit kellene tennie az ellenőrzést végzőnek? Bemondásra elhinni, hogy a szomszéd fogta, csak már hazament? Vagy mutatsz neki szabályos adásvételi szerződést a halakról?
Ha kimentetek a területről, akkor persze annak ajándékozod akinek akarod.
A hal az Állam tulajdona, ezért azzal ő rendelkezik.
Tisztelt szakértők! Zártkerti telkünk déli oldalán van út. Északi telekszomszédunkhoz sem bejáró, sem bejegyzett szolgalmi út nem vezet. Nyugati szomszédunk kerítetlen telek volt, ezen járt át északi szomszédunk, évtizedeken át. A nyugati telket 8 éve új tulajdonos vette meg, lekerítette, a bejárási lehetőséget megszüntette. Ez mégsem jelentett fennakadást, mert az északi telket ugyanekkor vette meg keleti szomszédunk, aki bejutott az azzal érintkező régi telkén át. A két telket azonban nem kívánja egyesíteni, s a szolgalmat sem oldja meg.
A gondunk: szeretnénk telkünket eladni, de a vevőket elriasztja északi szomszédunk helyzetének rendezetlensége. Mit tehetünk? Kérhetjük a 8 évvel ezelőttig létezett, elbirtoklás útján szerzett, bejegyzetlen szolgalmi jog visszaállítását és bejegyzését, annak ellenére, hogy sem az uralkodó, sem a szolgáló telek tulajdonosai nem mi vagyunk? Ha ez lehetséges (akár mi kezdeményezzük, akár más), az elbirtoklás csak a szolgalmi jogra vonatkozna-e, vagy a gyalogjáró területének TULAJDONJOGÁRA is?
Vagy: szolgáló telekként kezdeményezhetjük-e szolgalmi jog alapítását a saját telkünkön keresztül, az uralkodó telek tulajdonosával való megegyezés nélkül? S ha igen (akár a mi, akár mások kérésére), elég-e gyalogjáró szélességű területet biztosítanunk, vagy kénytelenek lennénk gépkocsibejárót adnunk?
Előre is köszönöm a segítséget!
"A két telket azonban nem kívánja egyesíteni, s a szolgalmat sem oldja meg."
Ez legyen az ő gondja....
- -
Az egész ügy nem érint téged valójában.
Mivel MOST a keleti+északi NEM kérhet szolgalmi jogot tőled!!!! az északira, hisz megtudja oldani magának a bejárást.
Ha majd egyszer eladja az északit,
akkor viszont NEKI KELL bejárást/szolgalmat is
biztosítani hozzá a keletin át.
Több okból is...
Viszont eladás előtt ő meg nem fordulhat ellened szolgalomért, hisz megoldott a bejárása ...
Ergo: többé téged nem fenyeget a szolgalom igénye.
Épp az a szerencséd, hogy egy kézbe került az északi+keleti telek :-)
- -
Amíg nem volt egy kézben sem a nyugatival, sem a keletivel csak addig volt esélye az északinak a rajtad keresztüli szolgalomra, de így már nincs.
Hisz jogosan mondhatod, hogy:
oldja meg a keleti a leendő vevő bejárását
az eladós előtt/során... ha netán eladja.
"szolgáló telekként kezdeményezhetjük-e szolgalmi jog alapítását a saját telkünkön keresztül"
Minek?!
De egyébként elvben semmi nem gátol abban,
hogy
útként önként leválassz a telekről egy sávot.
Aztán úgy add el vevőnek, hogy tudomásul veszi a tényt.
Csak minek tennéd, miután szerencséd lett
és az északi+keleti egy kézbe került :-)
Majd a keleti megoldja a kérdést, ha kell...
Nagyon köszönöm! Sajnos, a vevőket ennek ellenére elriasztja a jogilag tisztázatlan helyzet, de remélem, fog majd számítani az is, ha elmondom nekik, amiket írtál.
De a pechem inkább az, hogy az északi-keleti tulaja nem az északit, hanem a keletit akarja eladni. Ha megteszi, a keleti telek új tulaja is tartozik bejárást biztosítani az északihoz, annak ellenére, hogy nincs a telken bejegyzett szolgalmi jog, és onnét valamivel hosszabb is lenne a bejárás, mint rajtunk keresztül?
Egyébként a legutóbbi érdeklődőnk egy helyi, ilyesmire szakosodott közjegyzőnél érdeklődött a vétel előtt (akkor már meg is egyeztünk mindenben), és a közjegyző mondta neki, hogy ilyen körülmények közt kész öngyilkosság megvenni ezt a telket.
Ha a keletit eladja...
Akkor ő fog magának utat kikötni az északihoz a keletin át.
Mivel másra nem igazán lesz esélye.
Hisz ez
Azaz gyakorlatilag hiába perelne téged...
Az eladás után szolgalmi jogért,
ha
ő maga nem gondokost róla! magának.
Hisz
LETT VOLNA módja
biztosítani magát
az eladás előtt!!!
A bíróság ezért igen jó eséllyel nem rajtad keresztül ítélne meg szolgalmat neki.
- -
De előzd meg a bajt!
Írj neki egy tértivevényes levelet
(két tanúval is hitelesítve), amiben
Ez arra jó, hogy az átvétele után
már nem nagyon tud mire hivatkozni!
(és a vevőidnek is mutogathatod a tértivevénnyel együtt)
- -
Egyébként mekkora a telek?
Kiadna simán egy 3 méteres bejárót északra?
HA igen, akkor nyugtasd meg a vevőt, hogy:
A lehető legrosszabb esetben is csak max
egy plusz kerítés kell majd a bejáró leválasztására.
Más "kár" nem éri őt... akkor sem.
Az árat meg indítsd egy picit magasabbról és engedj belőle végül éppen annyit a "kockázatra tekintettel".
Így a vevő is boldog lesz, alighanem...
"és a közjegyző mondta neki, hogy ilyen körülmények közt kész öngyilkosság megvenni ezt a telket."
HA magának szánja a hátsót akkor csak annyiban,
hogy
saját magának kell megoldani a kelet felőli bejárást.
Mielőtt eladja a keletit...
HA a kelti telek kiadja,
akkor a szolgalom helyett
nyithat belőle egy külön helyrajzi számos
magánutat is az északihoz.
- -
De, ha a te telked elég nagy, akkor
abból is megvehet tőled egy akkora darabot,
ami kiadja neki a magánutat északra a te telkedből leválasztva egy külön hrsz-ra.
(feltéve, hogy te eladod neki a szükséges sávot)
- -
Lehetséges tehát több megoldás is.
Amiből annak van a legkisebb gyakorlati esélye,
hogy végül rajtad át kéne szolgalmat adni neki.
(ennek az esélyét igazából nullára saccolom)
"és a közjegyző mondta neki, "
Jaaa, most esik le, hogy: ezt a te vevődnek mondta?
Szerintem rosszul mondta.
Gondolom nem tudott róla (vagy nem figyelt rá),
hogy a keleti+északi egy kézben van egyébként!
És csak az északit nézte magában...
Amikor valóban rajtad át kéne szolgalmat adni.
(vagy magánutat kiszabni)
Aha, köszönöm szépen! A tértivevényes levél jó ötlet, mindenképp írok ilyet!
"Gondolom nem tudott róla (vagy nem figyelt rá), hogy a keleti+északi egy kézben van egyébként!"
Sajnos, nem erről van szó. Egészen biztosan tudta, hogy azonos a tulaj, mert épp ő mondta, hogy az elővásárlási jog (amit ez az északi-keleti szomszéd követelt a telkünkre), nem illeti meg, mert nem egyesítette a két telkét.
"Egyébként mekkora a telek? Kiadna simán egy 3 méteres bejárót északra?"
Sajnos, nem. Elég nagy, de aránylag keskeny, és épp észak felé jó hosszú. Tehát az északi szomszédhoz 3 m-t végigvinni rajta - az majdnem annyit jelent, mint elveszíteni az ötödét.
Azt nem tudnád megmondani, hogy ha - Isten ments - valahogy mégis úgy alakulna, hogy feljárót kell adnunk az északi szomszédhoz, muszáj autós sz élességűnek lennie? Erről eddig két, tök ellentétes infót találtam. Egy 2016-os: "Érdemes tudni, hogy a bírói gyakorlat szerint törvényes szolgalom esetén a bejárás a gépkocsival való behajtásra nem terjed ki, csak a gyalogos bejárásra." http://szajbert.hu/index.php?…
És egy 2011-es: "A bírói gyakorlat szerint korábban az átjárás alatt a gyalogos átjárást értették, viszont mostantól annyit változott a bírói gyakorlat, hogy az ingatlan gépkocsival való megközelíthetőségét is biztosítani kell, ez azonban nem korlátozhatja aránytalanul a szolgáló telek használatát." http://www.csaladipenzmagazin.hu/…i-szolgalom/
"De, ha a te telked elég nagy, akkor abból is megvehet tőled egy akkora darabot, ami kiadja neki a magánutat északra a te telkedből leválasztva egy külön hrsz-ra."
Igen, ezt felvetette 2011-ben, bele is mentem nagy nehezen, de aztán nem csinálta meg végül, máig sem tudom, miért. Ma viszont már nem mennék bele. Ez ugyanis csak az én telkem nyugati szélén lenne lehetséges, és ha ott is az ő tulajdona határolná az enyémet, akkor elővásárlási jogot szerezne a telkemre. Igaz (úgy tudom) csak akkor, ha egyesíti az összeset, de onnét kezdve ezt bármikor megtehetné, anélkül, hogy beleszólhatnék.
"és ha ott is az ő tulajdona határolná az enyémet, akkor elővásárlási jogot szerezne a telkemre. Igaz (úgy tudom) csak akkor, ha egyesíti az összeset, de onnét kezdve ezt bármikor megtehetné, anélkül, hogy beleszólhatnék."
Ez így marhaság!
Miért is szerezne elővásárlási jogot?!
Hisz nem vagytok TÁRS tulajdonosok...
Vagy igen?! és osztatlan közös tulajdonról van szó?
(hány helyrajzi szám ez a 4 telek?!)
Mert akkor minden másként van!!!! ám.
- -
De, ha lenne is elővásárlási joga az miért is zavar téged?!!!
Úgy tűnik nem tudod mi is az az elővásárlási jog...
CSAK!!! annyit jelent, hogy
amik a vevővel megkötött szerződésben vannak.
Tehát: amíg nem kötsz egy adásvételi szerződést addig tökmindegy, hogy van-e valakinek elővásárlási joga!
Ha létrejön egy adásvételi szerződés,
majd akkor azt az aláírása után!!!
be kell mutatni az elővásárlási joggal rendelkezőnek IS.
Aki ekkor az aláírt szerződést látva nyilatkozik
arról, hogy: kíván-e vevő helybe lépni...
HA igen, akkor a vevő nevét átíródik a szerződésben
és az elővásárlásra jogosult lesz végül a vevő.
De MINDEN MÁS feltétel marad!!!
Ha nem él a jogával ,akkor pedig az erdeti vevő...
NEKED TEHÁT TOTÁL mindegy, hogy
van-e valakinek elővásárlási joga :-)
Az elővásárlási jog semmilyen hátrányt nem okoz-jelent számodra.
- -
A másik eset, hogy a "földművelőként" él az elővásárlási jogával a kifüggesztés ideje alatt, mivel külterületi "mezőgazdasági" földről van szó (gondolom).
De ez sem okoz neked semmilyen gondot!
Max ő lesz a vevő az eredeti vevőd helyett...
- -
Viszont, ha valóban zártkert (a tulajdoni lapon is az)
és az eladása/beépítése a cél, akkor 2018. 12.31.-ig egy kérelemre (földhivatalban) ingyenesen kivonható a mezőgazdasági művelésből! a zártkert.
Ami megfontolandó és alighanem ajánlatos is...
Egyébként pedig ....
Igazából a 4 telek összefogása lenne a jó megoldás.
Aminek a keretében összedobnátok a 4 telket a "közösbe"
és aztán egy ÚJ magánutat kijelölve ÚJRA telkesítenétek.
Az egészből ÉSSZERŰEN!!! kialakítva az új telkeket és telek határokat.
Bár akár csak a 3 telekkel is megoldható egy ÉSSZERŰ újra kiosztás (tiéd+kelti+északi), ha van rá mód a HÉSZ szerint.
Pláne, ha akkor így több telek is kijönne a teljes (3 vagy 4 telek) területből.
Ehhez persze kell a közös megegyezés és a precíz elszámolás.
Nomeg a magyar emberre kevésbé jellemző együttműködés...
Kösz szépen! A művelésből már kivonattuk. Vagy akkor már nem is zártkert a besorolása? Hogy hívják az ilyet?
"Miért is szerezne elővásárlási jogot?!" Nem tudom, ennek még nem néztem utána, egyelőre csak szajkózom, amit a jó fejnek tűnő vevőmtől hallottam, ő pedig a közjegyzőtől. Állítólag ez áll elő, ha valaki más tulajdonai teljesen körülveszik az enyémet.
"(hány helyrajzi szám ez a 4 telek?!)" 4, de ha egy tulajdonosa lesz közülük 3-nak, egyesítheti őket, és körülvehet.
"Úgy tűnik nem tudod mi is az az elővásárlási jog..."
Szerintem tudom, legalábbis pontosan azt tudom, amit leírtál. "Az elővásárlási jog semmilyen hátrányt nem okoz-jelent számodra."
Ezt nem így látom. Egy potenciális vevőm helyébe képzelve magam, én bizony nem szánnék egy fityinget sem földmérésre, közjegyzőre vagy ügyvédre, hogy mire sikerül az eladóval kialkudnom egy nekem előnyös árat, akkor azon az áron ne én, hanem más vehesse meg végül. (És ezt én persze már előre tudom, még ha az eladó titkolná is, hiszen ha konyítok valamit a dologhoz, a helyszínrajzon már előre látom az elővásárlási jog létét.)
"Igazából a 4 telek összefogása lenne a jó megoldás." Sajnos, az nem megy. Ezzel a szomszédunkkal nemcsak nekünk, de a környéken még senkinek nem sikerült normálisan megegyeznie semmiben :)
"Állítólag ez áll elő, ha valaki más tulajdonai teljesen körülveszik az enyémet."
Marhaság...
Megakartak vezetni valamiért.
Pl. a kisebb ár elérése miatt.
"(hány helyrajzi szám ez a 4 telek?!)" 4, de ha egy tulajdonosa lesz közülük 3-nak, egyesítheti őket, és körülvehet.
Nem! nem tehet semmit.
Nem kell minden kamut/megvezetést elhinni...
Szinte biztosan!
Meg akarja valaki szerezni olcsón a telked és paráztat.
- -
"én bizony nem szánnék egy fityinget sem földmérésre, közjegyzőre vagy ügyvédre, hogy mire sikerül az eladóval kialkudnom egy nekem előnyös árat, akkor azon az áron ne én, hanem más vehesse meg végül.
HA így alakul, akkor a másik vevő a nyilatkozatával együtt leteszi a pénzt IS az ügyvédnek, és vissza kapja a kiesett vevő!!! az addigi költségeit.
" (És ezt én persze már előre tudom, még ha az eladó titkolná is,"
NEM TUDJA TITKOLNI!!!!
Hisz ez ügyvéd beleveszi a szerződésbe
HA VAN/LEHET elővásárlásra jogosult is.
"hiszen ha konyítok valamit a dologhoz, a helyszínrajzon már előre látom az elővásárlási jog létét.)"
Csak akkor látod, ha bejegyzett ilyen joga van.
Ami igen ritka!!!! mivel külön szerződést kéne rá kötnie.
A gyakorlatban két okból lehet elővásárlási joga valakinek
Ezt abból látod, hogy egy helyrajzi egynél számnak több tulajdonosa van!
Ez ugye a "termőföld" esetén mindig van, és soknak.
Ezért függeszti ki jegyző 60 napra szerződést!
Hogy aki akar élhet a jogával 60 nap alatt.
Szóval: az, hogy van valakinek elővásárlási joga
a vevő számára SEM jelent anyagi hátrányt!!!!
Pénzt nem bukik! a vevő sem.
Csak lehet, hogy végül mégsem ő lesz a vevő.
Ezért addig ne élje MÉG bele magát, hogy vett valamit,
amíg le nem jár az elővásárlási joggal rendelkező(k)
ha van(nak) nyilatkozási határideje.
Ennyi, nem kell ezt túl gondolni és parázni miatta.
"A művelésből már kivonattuk. Vagy akkor már nem is zártkert a besorolása?"
Olyan, hogy zártkert már évek óta nem is létezik.
Csak olyan, hogy "volt zártkert".
Ami egyébként már évek óta "külterületi termőföld" !
De csak akkor, HA MÉG NINCS
a (mezőgazdasági)művelésből kivonva!
Addig termőföld, amíg VAN aranykorona (AK) értéke is a tulajdoni lapon !!!
HA már nulla AK értékű és a tanya szó sem szerepel
a tulajdoni lapon, akkor az már NEEEEM külterületi termőföld.
Ezért kifüggesztés nélkül is eladható és így
nem tudnak a "földműves"-ek sem rájelentkezni elővásárlóként
A szomszédok sem tudnak elővásárlók lenni, mivel ÖNÁLLÓ helyrajzi számon van!!! a telked, és ők (gondlom) nem tulajdonosok a te telkedben.
Elővásárló csak az lehet akivel esetleg közösen vagy tulajdonosa a teleknek, ha nem te vagy az egyetlen, azaz 1/1 tulajdonosa.
- -
Jelenleg tehát, ha minden igaz..
te az 1/1 tulajdonosa vagy neki
Továbbá igen jó eséllyel szolgalmi jog igény sem fenyeget.
Kösz szépen! Lassan kezdek kupálódni :-)
Még két dolog érdekelne a szolgalmi úttal kapcsolatban. Mivel az északi szomszédunkhoz évtizedekig a nyugati szomszédunk kerítetlen telkén át jártak fel a tulajok, felteszem, hogy ennyi idő alatt ott szolgalmi jog alakult ki, elbirtoklással, még ha nincs is bejegyezve. És ezt akár be is lehetett volna jegyeztetni, bár nem tették. De mivel a nyugati telket azóta eladták, és az új tulaj lekerítette, megszüntetve az átjárást, ezért feltételezem, hogy az elbirtoklás megszakadt (vagy hogy mondják).
Szerinted, ha felmerül a szolgalom kérdése, nem háríthatnám a nyugati szomszédra, az egykori, ma már ugyan nem élő, de évtizedeken át létezett gyakorlatra hivatkozva? Nem kérhetném, hogy ne a miénken, hanem az ő telkén vezessen át a szolgalmi út, ahogy annak idején? Az persze gyalogút volt, és továbbra sem tudom, ma lehet-e még ilyen keskeny egy szolgalmi út, vagy muszáj gépkocsi-bejáró szélességűnek lennie.
A másik dolog: ha egy szolgalmi út elbirtoklás útján jön létre, az elbirtoklás csak a szolgalmi jogra vonatkozik, vagy az út területének tulajdonjogára is?
évtizedekig a nyugati szomszédunk kerítetlen telkén át jártak fel a tulajok, felteszem, hogy ennyi idő alatt ott szolgalmi jog alakult ki,
Valóban...
De mivel MÁR felhagytak a szolgalom használatával!!!
Így aztán az meg is szűnt!!!! automatikusan.
Pláne, hogy most szükség SINCS rá...
Tehát a nyugati akkor is kérhetné
a megszűnését, ha lenne is még.
"elbirtoklással, "
Az elbirtoklás szolgalom ügyben nem játszik!
Elbirtoklással tulajdonjogot lehet szerezni, nem szolgalmat (adott esetben, de ez nem ilyen eset!).
- -
"nem háríthatnám a nyugati szomszédra, az egykori, ma már ugyan nem élő, de évtizedeken át létezett gyakorlatra hivatkozva?"
Nem.
Nem kérhetném, hogy ne a miénken, hanem az ő telkén vezessen át a szolgalmi út, ahogy annak idején?"
Kérhetnéd, de nem jönne össze.
Mivel a szolgalmi utat a
"lehető legkisebb korlátozással"
járó módon kell kijelölni, akkor
HA NINCS MÁS közös egyezség...
Szolgalom ügyben te keletre mutogathatsz!
Mivel AMÍG egy kézben van a kettő NYILVÁN keletről kell bejárni északra, mivel az "legkisebb kárt okozó" megoldás, nyilvánvalóan.
Ha el akarja, akkor pedig KÖTELES LESZ ő megoldani a bejárást északra... de ezt már írtam, szerintem.
"Az persze gyalogút volt, és továbbra sem tudom, ma lehet-e még ilyen keskeny egy szolgalmi út, vagy muszáj gépkocsi-bejáró szélességűnek lennie."
Az attól függ, hogy
miként van használva az északi telek ténylegesen....
"A másik dolog: ha egy szolgalmi út elbirtoklás útján jön létre, "
Nem jöhet úgy létre!
A ténylegesen kialakult használat alapján szerzett jog lehet csak.
De az is CSAK ADDIG amíg szükség van rá és használják is.
HA már nem használják, megszűnik magától.
HA nem tiltakozik a lezárás ellen a "belső" egy ideig akkor is megszűnik.
HA van kisebb kárral járó más megoldás, akkor is kérhető megszüntetése.
Szóval, a szolgalom nem egy stabil jog!
Csak addig és annyira él, amennyire SZÜKSÉGES!!!! éppen.
"az elbirtoklás csak a szolgalmi jogra vonatkozik, vagy az út területének tulajdonjogára is?"
Rossz a kérdés, mert nem jól gondolod a dolgot.
A szolgalom két módon jöhet létre
De csak addig marad életben, amíg szükséges...
Ha nem szükséges már, akkor
vagy
Az elbirtoklással viszont TULAJDON jogot lehet szerezni, de szolgalmat nem.
Terület elbirtoklás, akkor jöhet szóba alapestben, ha
Ha
vagy
vagy
a tulajdonos rendelkezik vele
(eladja, bérbe adja, stb.)
Akkor ez elbirtoklás megszakad... ennyi volt, kész vége.
Ha lefut a 15 év ZAVARTALANUL, megszakadás nélkül,
akkor majd lehet egy a tulajdonos elleni perben kérni a az elbirtokló tulajdonjogának a bejegyzését, elbirtoklás címén.
- -
Szóval: az elbirtoklás és a szolgalom két nagyon külön dolog! nem keverendők...
Attól tartok, ezt nem jól tudod... Egy csomó oldalon olvastam már elbirtoklással szerzett szolgalmi jogról. Egyet belinkelek példának; gondolom, a Kúriát elég jó forrásnak tekinthetjük.
http://www.kuria-birosag.hu/…vi-hatarozat
Egy már létező szolgalmat lehet elbirtokolni.
De elbirtoklással szolgalom nem tud létrejönni...
(szerintem)
- -
Azonban a te estedben, nincs a te telked érintő már LÉTEZŐ szolgalom.
Jelenleg a nyugatin sincs MÁR, megszűnt.
A keletin van/lehet csak az északi javára.
Az azonos tulajdonos okán...
Így azt lehet csak elbirtokolni, követelni a jövőben is.
kb. biztosan, mert nem igazán tudok elképzelni olyan indokot, ami alapján át lehetne terhelni rád vagy ismét nyugatira.
"Egy már létező szolgalmat lehet elbirtokolni." Nem tudom. Mivel sok jogi oldalon olvastam az elbirtoklás útján KELETKEZŐ szolgalmi jogról, nem igazán győztél meg. De akkor ezt a részét hagyjuk.
Nem akartam a fórumot végtelen terjedelmű szövegekkel terhelni, így is elég hosszan tudtam csak leírni a helyzetet az első hsz-ban, ezért az alábbi részletet elhagytam. De úgy nézem, e nélkül nem igazán érthető, hogy miért mindig a nyugaton rágódom (a problémás szomszédommal együtt) kelet helyett, inkább beírom. Ezt a telket apám vette 81-ben. Pontosabban csak a nagyobbik, 200 négyszögöles részét. Később megvette a keleti szomszéd telket, és egyesítette őket. A '81-es szerződésben ez áll:
"Szerződő felek megállapodnak abban, hogy az ingatlan nyugati oldalán egy méter széles gyalogjáró utat kötelesek vevők szabadon hagyni, AMELY ÚTNAK A TERÜLETE A 200 NÉGYSZÖGÖLBE NEM SZÁMÍT BELE." (Kiemelés tőlem.)
Ez így nyilván értelmetlen. Ha "nem számít bele", vagyis nem része annak, amit megvett, akkor a szerződés e pontja csak annyit jelent, hogy Vevő köteles szabadon hagyni azt a területet, ami nem tartozik a telkéhez. Még jó :-) De ez a pont kétségkívül az északi telek megközelítéséről szól, és a keleti-északi szomszédunk folyton ezen lovagol. Szerinte ez azt jelenti, hogy mi tartozunk a nyugati oldalon feljárót biztosítani az északi telekhez.
Valóban a nyugati oldalunkon volt a feljáró, de nem a mi telkünkön, hanem a szomszédén át, amit aztán az utóda elkerített.
Nos, ezért nyomatom én annyira ezt a nyugati kérdést, mert engem is ezzel nyomatnak :-)