Tényleg nem veszekedtünk. A helyzet az, hogy Ildikónak nincsenek ilyen jellegü tapasztalatai és (ahogy kivettem) nincs gyermeke sem, ezért nem tudja átérezni a problémát.
Ha csak saját magamról lenne szó, engem sem érdekelt volna. Egészen más az, amikor a gyermekemet fenyegetik meg. Ildikónak arról sincs tapasztalata, hogy milyen érzés ugy menni nap mint nap a gyerekért az óvodába, hogy vajon ott van-e még? Milyen érzés arra tanitani, hogy mindenre figyeljen (egy 4 éves gyermeket). Mindezt ugy, hogy ne okozzak neki felesleges félelmet. Secret ezt most átéli, és akárki akármit mond lehet a fenyegetésekre legyinteni, de azok számára, akiknél beváltják az igéretet, vagy akik ugy érzik, hogy van esélye annak (még ha minimális is), hogy beváltják ez egy rémálom. Ha pedig nem vette komolyan és bekövetkezik a baj, egész életében saját magát fogja hibáztatni. Ez még akkor is igy van, ha történik egy baleset és annak köze nincs a fenyegetéshez. Egész életében azon fog gondolkodni, hogy vajon tényleg nem volt köze?
Én átéltem. Remélem senki soha nem fogja.
Ildikó anyaként majd másképp gondolja, most természetes, hogy kiáll a jogért, hiszen szereti (ha nem igy lenne, nem lenne itt). Én már megtanultam, hogy nem én fogom a viloágot megváltani és a jog sem mindig jó vagy erkölcsös, max jogszerü:)
Egy másik történet. Egy nő egy koreai pasihoz ment feleségül. A pasitól terhes lett, anyagi követelései voltak. A pasi megmondta neki, hogy ha beperli, megöli a gyereket. A nő nem vette komolyan. A gyereket mindig a nagypapa vitte iskolába. Egyik nap egy férfi elgázolta a gyermeket és a nagypapát. A nagypapa meghalt. A gázoló a koreai cégének egyik alkalmazotta volt. Véletlen baleset - mondta ki a rendőrségi nyomozás. A nő máig saját magát hibáztatja, és azon gondolkodik vajon tényleg véletlen baleset volt?
Szerintem senki nem szeretne igy járni. Pedig a fenyegetéseket nem szokták beváltani.
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu