Tanú leszek ... segítsenek!

Tényleg nem veszekedtünk. A helyzet az, hogy Ildikónak nincsenek ilyen jellegü tapasztalatai és (ahogy kivettem) nincs gyermeke sem, ezért nem tudja átérezni a problémát.

Ha csak saját magamról lenne szó, engem sem érdekelt volna. Egészen más az, amikor a gyermekemet fenyegetik meg. Ildikónak arról sincs tapasztalata, hogy milyen érzés ugy menni nap mint nap a gyerekért az óvodába, hogy vajon ott van-e még? Milyen érzés arra tanitani, hogy mindenre figyeljen (egy 4 éves gyermeket). Mindezt ugy, hogy ne okozzak neki felesleges félelmet. Secret ezt most átéli, és akárki akármit mond lehet a fenyegetésekre legyinteni, de azok számára, akiknél beváltják az igéretet, vagy akik ugy érzik, hogy van esélye annak (még ha minimális is), hogy beváltják ez egy rémálom. Ha pedig nem vette komolyan és bekövetkezik a baj, egész életében saját magát fogja hibáztatni. Ez még akkor is igy van, ha történik egy baleset és annak köze nincs a fenyegetéshez. Egész életében azon fog gondolkodni, hogy vajon tényleg nem volt köze?

Én átéltem. Remélem senki soha nem fogja.

Ildikó anyaként majd másképp gondolja, most természetes, hogy kiáll a jogért, hiszen szereti (ha nem igy lenne, nem lenne itt). Én már megtanultam, hogy nem én fogom a viloágot megváltani és a jog sem mindig jó vagy erkölcsös, max jogszerü:)

Egy másik történet. Egy nő egy koreai pasihoz ment feleségül. A pasitól terhes lett, anyagi követelései voltak. A pasi megmondta neki, hogy ha beperli, megöli a gyereket. A nő nem vette komolyan. A gyereket mindig a nagypapa vitte iskolába. Egyik nap egy férfi elgázolta a gyermeket és a nagypapát. A nagypapa meghalt. A gázoló a koreai cégének egyik alkalmazotta volt. Véletlen baleset - mondta ki a rendőrségi nyomozás. A nő máig saját magát hibáztatja, és azon gondolkodik vajon tényleg véletlen baleset volt?

Szerintem senki nem szeretne igy járni. Pedig a fenyegetéseket nem szokták beváltani.

Kedves derill,

én tanúskodnék és előtte-utána minden törvényes eszközzel megvédeném a családomat.

Ha pedig az úriember magát a nyomozót fenyegette meg, és még mindig szabadlábon van, akkor a nyomozótól nem csak ezt az ügyet kell elvenni, hanem őt magát is messzire kell zavarni a testülettől, minthogy tökéletesen alkalmatlan.

Kedves Secret!

Megint csak Nickkel értek egyet. Ha a mókus még szabadlábon van úgy, hogy megfenyegette a vizsgálót... Tényleg nem csak az ügyet kell elvenni tőle. Amikor engem legutóbb életveszélyesen megfenyegettek abból 14 hónap börtön lett... és ha jól emlékszem kórházban is vizsgálni mert kicsit elragadtadta magát, és nem tudta ki kivel van...

és mindez TELJESEN JOGSZERÛ volt...

tehát nincs még itt a világvége és az anarchia.

Kedves Secret!

Megint csak Nickkel értek egyet. Ha a mókus még szabadlábon van úgy, hogy megfenyegette a vizsgálót... Tényleg nem csak az ügyet kell elvenni tőle. Amikor engem legutóbb életveszélyesen megfenyegettek abból 14 hónap börtön lett... és ha jól emlékszem kórházban is vizsgálni kellett mert kicsit elragadtadta magát, és nem tudta ki kivel van...

és mindez TELJESEN JOGSZERÛ volt...

tehát nincs még itt a világvége és az anarchia.

Szép napot!
Nem tudom, hogy szabadlábon védekezik-e vagy sem, de különösebben nem izgat amíg bennünket és másokat is békén hagy!
Bízom benne, hogy így lesz. Úgy néz ki januárban lesz tárgyalás. Akkor majd okosabb leszek.
Köszönöm mindenkinek a tanácsokat és kívánok "Nektek" boldog, békés és sikeres új évet!
Secret

Kedves secret,

egy kicsit gyorsnak tűnik a januári tárgyalás, de hát Te biztos jobban tudod. Ami az ügy érdemét illeti, sajnos sejtem, hogy mire gondolsz azzal, hogy majd okosabb leszek. Csak hogy néhány jellemző fordulatot mondjak:

• én nem láttam semmit, nem is voltam kihallgatáson.
• én ilyet nem mondtam, a nyomozó írt valamit, én meg olvasatlanul aláírtam.
• én ilyet nem mondtam, a nyomozó kiforgatta a szavaimat.
• én ilyet nem mondtam, a nyomozó azt mondta, hogy ha aláírom, tárgyalásra már nem is kell jönnöm.
• én pont az ellenkezőjét mondtam, rosszul jegyzőkönyvezték.
• én egész mást mondtam, de a nyomozó megfenyegetett, stb. stb, és ezek korlátlan számú variációi.

Ilyenkor általában - bíró minőségétől függően - nagyon kellemetlen percek szoktak következni, a nyomozati vallomásra ugyanis valahogy magyarázatot kell adni, az meg objektíve elég nehéz (magyarul lehetetlen). Szerencsére épp emiatt ez már elég az elítéléshez, hiszen a nyomozati vallomás megváltoztatása alaptalanul nehezen indokolható. Én inkább javasolnám, hogy ahogy megkapod a bírósági idézést, épp a fenyegetettségedre hivatkozva írásbeli, illetve a vádlott távollétében történő tanúskodás lehetőségét kérd, ott azonban inkább maradj meg a valóságnál. Ha ugyanis valaki a nyomozás és a tárgyalás során két egymást kizáró vallomást tesz, amiből értelemszerűen csak az egyik lehet igaz, a bírák többsége épp azért nem tesz feljelentést hamis tanúzás miatt, mert - szemben a topicban elhangzott egyes feltételezésekkel - átérzi a tanú helyzetét.

Kedves Nick Name!
Nem, nem arra gondoltam, amire Te.
Még a történtek után is távol áll tőlem a hamis tanúzás gondolata. Különben már eddíg is megtehettem volna! Természetesen ott is „az igazat, csakis az igazat” fogom mondani. Elvégre is nem azért vallok az egyik ellen, mert be akarom mártani. Amit főzött, egye meg. Sokat gondolkoznék, biztosan én is tudnék olyan eseteket amikor önbíráskodhattam volna. De szerintem nem ez a megoldás - mint ahogy a példa is mutatja. Tehát ne aggódj, nem térek rossz útra. :-))
A javaslatod, miszerint a vádlott távollétében történő tanúskodást kérjem, megfontolom. Jó megoldásnak tűnik.
Jó érzés, hogy így megpróbáltok segíteni. Egy kicsit megnyugtat.
Köszönet ezért!
Secret

Kedves Secret!

Nagyon örülök a hozzászólásodnak. A vádlott távollétében való meghallgatásról még annyit, hogy természetesen az is tárgyaláson történik, de a kihallgatásod idejére a vádlottat kiküldik a teremből. Ezt a Be 292.§-ának /2/ bekezdése alapján kérheted.

Üdv:

Nick,

még egy apró, de talán "érdekes" dolog a nyomozást illetően. Miután elkészült a jegyzőkönyv, a gyanusítottat elvitték lefényképezni (autóval), visszauton viszont kitérőt tettek a nyomozó lakhelyéig, arra hivatkozva, hogy ennek a gyereke beteg. A nyomozó nem ment be a házban, csupán az ablakokat kémlelve, megállapította, hogy mivel nincs világosság (kb. éjfélkor), valószínüleg minden rendben. Ezek után a gyanisítottat visszavitte abba a szobában ahol a kihallgatás folyt, és ekkor került sor a JEGYZÕKÖNYV LEZÁRÁSÁRA (aláírás).
Egyértelműen mindenkinek lehetnek családi gondjai, problémái de szerintem ez semmiképpen sem tartozik egy bűncselekmény gyanusítotjára, és főképpen nem hatalmazza fel a nyomozót, hogy a családi ügyeit szolgálati időben végezze, ugyanakkor kénye-kedve szerint gazdálkodjon akár egy gyanusított szabadidejével.
Kérdés: ennek lehet-e valamilyen hatása a tárgyalás végkifejletére, ugyanis mint korábban is említettem több ilyen "kisebb" hibát is elkövettek a nyomozás során.

Kedves hugo,

végre egy könnyű kérdés. Ennek az égadta egy válgon semmi hatása nem lehet a tárgyalás végkifejletére. Szerencsére a magyar büntető eljárásjog - legalábbis elvi szinten - még az objektív igazság felderítésének igényét célozza, azaz az ismerősöd bűnössége szempontjából csak az a fontos, hogy ő követett-e el bűncselekményt vagy sem, nem pedig az, hogy e rendőr egyenesen vagy kerülővel ment vissza.

Ez a kerülő egy másik helységet (települést) jelentett. A sok huza-vona (pl. ezt felejtettük ki a jegyzökönyvből, meg azt, ezért újra kell nyomtatni) miatt a nyomozas közel hat órát tartott, ebbe bele tartozik a kerülő is. A jegyzőkönyvben természetesen csupán ez idő töredéke van feltüntetve.
Mindenképpen köszi a választ.

Szívesen.

Kedves hugo!

A „kerülőnek” biztos, hogy semmi hatása nem lesz a tárgyalás végkifejletére. DE: ha újra kellett nyomtatni a jegyzőkönyvet, akkor azt a kihallgatott miért nem olvasta el, és miért nem kérte, hogy azokat a részeket, amelyek nem a valóságnak megfelelők, javítsák ki. Addig miért írta alá? Persze ez is időigényes, lehet, hogy még többet váratták volna. Sőt a kihallgatás kezdetén kérni kell a szó szerinti jegyzőkönyvezést, van rá lehetőség, és amit az illető nem mondott, de jegyzőkönyvbe foglalták, nem kell aláírni!!! Mert ha egyszer aláírtad, azt többet helyesbíteni nem lehet!!!! (a gyakorlatban nem működik, a bíró „tesz rá ”egy nagyot). mindig a rendőrségi jegyzőkönyvet veszi alapul a bíróság!

Kedves Ildiko 31,

Ezek természetesen ésszerű és logikus érvek, azonban az is igaz, hogy kihallgatáskor egy olyan személy aki egyáltalán nem számított rá hogy oda kerül hogy meggyanusítsák nem biztos, hogy képes a "helyzet magaslatán" állni és minden részletre odafigyelni. A törvény meg a biróság sem várhatja el, hogy az ország minden lakosa betéve tudja a Be. és a Btk.-t.
Ami már az eljárás folyamán is furcsa volt a gyanusítottnak, hogy a büncselekmény megállapítására csak részben figyelt a nyomozó hatóság, legalább olyannyira fontos volt számukra, hogy úgy állítsák össze a jegyzőkönyvet és a gyanusított vallomását, hogy NE INDULHASSON ELLENÜK FEGYELMI ELJÁRÁS.
Lehet, hogy, már megjárták párszor és ezért féltek annyira.
Én voltam már olyan tárgyaláson ahol a biró megkérdezte, hogy ez és ez hogyan kerüt a vallomásba, mire nem tudom volt a válasz. Erre megkérdezték, hogy a vádlott fent tartja-e a vallomását, mire az volt annyire suttyó hogy igennel válaszolt.
Lehet, hogy általában a nyomozás során tett vallomást veszik alapul, azonban szerintem ha bizonyíthatóan nem valós dolgokat tartlamaz, akkor szerintem semmiképpen sem hagyhatja figyelmen kívül a biróság.

Kedves hugo!

Az, hogy valós amit leírtak vagy nem valós, az én szavaimat tartalmazzák, vagy nem ahhoz nem kell tudni a Be.-t vagy a Btk-t.
Rendőrségi trükk, hogy mindenkit tanúként hallgatnak ki, és az eljárás végén lesz belőle gyanúsított.
Tudom, hogy nehéz abban a közegben megőrizni a nyugalmat, de nem kell aláírni olyat, amit nem mondott!!!!
Az, hogy elautóztak ide-oda, időhúzás! Nem lesz kihatással a bírósági tárgyalásra. Ha a bíróságon azt vallod, hogy módosítani szeretnél a rendőrségi vallomáson, nem fogja figyelembe venni a bíró. Legalábbis 99%-ban nem veszik figyelembe.

A tárgyalás során mindenképpen vallomást kell tenni. Na mármost ez nem lehet teljesen azonos a nyomozás során tett vallomással, ugyanis az annyira nyakatekert, hogy arra magyarázatot nem lehet adni, azonban az eltérésekre többé-kevésbé igen. Ilyenkor a biró mindenképpen rákérdez a dolgokra és ekkor szerintem a legésszerübb a valót mondani, még akkor is ha kevés a remény arra, hogy a biróság figyelembe veszi.
A vallomás kiegészítésére, pedig szerintem mindenképpen lehetőség van. Még a jegyzőkönyvben is az áll, hogy az eljárás bármely szakaszában közölni lehet az eljárást végző hatóságnak, bármilyen enyhítő körülményt.
Egy konkrét dolog: a bcs. tárgyát 100e ft.-ot meghaladó összegben állapították meg. A vádlottnak szakértői véleményezése van arrol, hogy ez csak 35E ft. Namármost kétlem, hogy a biróság csupán azért mert a nyomozati jegyzőkönyvben (beleértve a gyanusított vallomását is) az áll hogy az elkövetés értéke 100E ft. ez fogja alapul venni?!

Kedves hugo!

Én nem azt állítottam, hogy a jog nem ad lehetőséget arra, hogy a vallomásodat visszavond, vagy a rendőrségen tett vallomástól eltérő vallomást tegyél. DE: a bíróság jogköre eldönteni, hogy melyiket fogadja el.
Csak saját szakértői véleményt fogadnak el.

Úgy veszem észre nem sok büntető tárgyaláson voltál ezidáig!
Kívánom, hogy neked jobb tapasztalaid legyenek, mint nekem!

Kedve Ildikó 31,

Először is köszi a jókívánságokat, remélem nem kell annyira csalódnom majd a magyar igazságszolgákltatásban, mint egyes forumlátogatók.
Abban tényleg igazad van, hogy nem sok tárgyaláson voltam ezidáig.
A vallomással kapcsolatban: arra szerettem volna kitérni, hogy a nyomozás során "rögzitett" vallomás egy meseszerű story", amiben csak éppen az nincs benne, hogy a gyanusított kimondottan örül annak, hogy eljárást indítanak ellene, és olyan dolgok vannak benne amelyekre vonatkozólag lehetetlen magyarázatot adni.
Éppen ezért tartom ésszerűbbnek egy olyan vallomás megtétele -a biróságon-amely a valós eseményeknek megfelel és amelyben olyan állítások vannak, amelyek érvekkel és esetleg bizonyítékokkal támaszthatók alá.
Tudtommal igazságügyi szakértői véleményt elfogad a bíróság, amennyibben nem...itt tényleg segíthetnél egy kicsit. Mármint a gyakorlat szerint, amennyiben a vádlott kéri a szakértő kirendelését ezt mennyire gyakran szokták elutasítani, illetve helyt adni a kérésnek.

Üdvözlettel, Hugo

Tudod, hugo,

itt elsősorban az okozza a csalódást, hogy ugye a gyanúsítottat a Be 117.§-a szerint figyelmeztetik, hogy bármit mond, az bizonyítékként felhasználható, és külön alá kell írnia, hogy azt megértette. Ezek után marha nehéz megmagyarázni, hogy "ja, az csak egy meseszerű sztori volt", "nem is tudom, miért mondtam", "nem én mondtam, csak olvasatlanul aláírtam" stb., főleg akkor, ha az a sztori egybevág a terhelő tanúk vallomásával.

Ha a vádirat kézbesítése után kérsz szakvéleményt ugyanarra a tényre, amire a nyomozás során már kirendeltek szakértőt, akkor a bíróság köteles kirendelni, minden más esetben csak kirendelhet.

Ha Te nyújtasz be egy magánúton beszerzett szakvéleményt, ugyanaz vonatkozik rá, mint a bíróság által beszerzettre; ha a bíróság nem fogadja el, azt indokolni köteles.

Az Általad írt esetben egyébként megint nem látom a dolog túl nagy jelentőségét 35 ezer Ft és 100 ezer Ft kár okozása ugyanazion jogi minősítés alá esik.

Tisztelt Jogászok és Fórumozók!
Kérem aki tud segítsen!
a történetn a következő 5 évvel ezelött tanuvallomást tettünk barátaimmal 4 ember ellen akik megpróbálták ellopni telefonjainkat és meg is akartak verni,de szerencsére nem fajult odáig a dolog mert pont arra jött prá rendőr és az elkövetők elszaladtak. Na már msot később elkapták őket és tanuvallomást kellett tennünk a rendőrségen. Ezek után 2 évig nem történt semmi, majd 2 év után ujabb tanuvallomást kértek. Bementünk a rendőrsége mondtuk hogy már nem nagyon emlékszünk hogy pontosan mi is történt és hogy egyáltalán hogy néztek ki. Leírták.
Ezek után az idei évben a bíróságtól kapott az egyik ismerősöm aki szintén tanu volt egy idézést, hogy ebben az ügyben jelenjen meg mint tanu. Na már most kötelező elmenni tanuskodni?Nem szivesen megyünk el ugyanis az elkövetők már akkor sem voltak éppenséggel szimpatikusak. Mit lehet tenni?
Előre is köszönöm válaszukat!
Üdv:Burok

Azt el is felejtettem mondani, hogy amikor 2 év után visszahívtak a rendőrsége hogy megint tanuskodjunk azt mondták, hogy nem kell majd bíróságra menni ehhez képest most meg már ott tartunk, hogy kell. Lehet a bíróval ilyenkor beszélni?
Egyik hozzászólásban olvastam, hogy lehet hivatkozni fenyegetettségre és lehet kérni hogy a yganúsított távollétében legyen a kihallgatás.Ez pontosan hogy is néz ki?Hova kell írásban benyújani kérelmet?
Üdv:Burok

Asszem ez az egyik legkellemetlenebb ügy
Ha X mellet állsz ki az se jó, ha Y mellet az sem.

A vallomást "nem emlékszem rá ki kezdte" felkijáltásasal rövidre zárod.

Ez a szerény véleményem.
De természetesen családtagodra nem vagy köteles terhelő vallomást tenni.

sok sikert

Jobban átolvasva a topikot, nem biztos, hogymegkérdezik, hogy kiván tanuvallomást tenni.
Hisz azért hívják oda.
Azt fogjak valszeg kérdezni látta e és mit???

Ezt embere válogatja ki milyen agresszív.
MEG KELL JELENNI EZ TÉNY!

• Biztos, hogy nem fogják megkérdezni, kívánsz-e vallomást tenni.
• Ugyan itt valóban lehet a "nem emlékszem felkiáltással rövidre zárni" a dolgot, de akkor a korábbi vallomások felolvasása, és az arról való nyilatkoztatás következik.
• Sajnos, sokadszor hallom (ezért maradéktalanul elhiszem), hogy egyes rendőrök gyakran azzal szereznek meg tanúvallomásokat, hogy "ha most vallomást tesz, már nem kell a bíróságon". Ez azonban nem igaz.
• A bíróval lehet beszélni (elméletileg persze szóban csak a tárgyaláson, illetve írásban szabályos) és lehet kérni különböző tanúvédelmi szabályok alkalmazását (ilyen az adatok zárt kezelése, a neved zárt kezelése, a tárgyaláson, de a vádlott távollétében való vallomástétel, illetve az írásbeli vallomástétel lehetősége). Amit viszont nem lehet kérni, hogy egyáltalán ne kelljen vallomást tenni.
• Végül megismételve a topicban már korábban felbukkant fontos gondolatot: a mai magyar valóság nem amerikai akciófilm, nem kell minden csip-csup ügyben rögtön leszámolást sejteni.

Köszönöm a segítségeteket. Ma felhívtam a bírót(eltartott egy ideig míg kinyomoztam, hogy pontosan hogy is hívják mert olvashatatlan az aláírása ezért kicsit scannelni és nagyítani kellett hogy ki lehessen venni a dolgokat belől) de sikerült!telefonáltam elértem!!! mondtam neki, hogy ez már kcisit régen történt és igazából már nem sokra emlékszem meg nem is szivesen találkozom velük, modnta hogy semmi próbléma annyi az egész hogy felolvassák a vallomást majd megkérdezik, hogy ez volt-e vagy sem! és ennyi!ja és persze fenyegetettségre hivatkozva már megy a levél hogy a gyanúsítottak távollétében történjék a kihallgatás és az adatok zárolását is kértem!
viszont azt elfelejtettem megkérdezni, hogy ezen kívül kell-e még menni?
Aki tudja, hogy hogyan folyik az ilysmi az kérem segítsen. Konkrétan arra lennék kiváncsi, hogy elég-e csak egyszer elmenni vagy ebből msotmár rendszer lesz. És még egy kérdés: Ga ők nem jelennek meg akkor lehet-e kérni, hogy msot hallgassanak ki engem és ettől kezdve felejtsenek el?
Előre si köszönöm a válaszoakt!
Üdv:Burok