ingatlan eladás után fizetendő adó

Tisztelt Szakértők!
Rendkívül bonyolult tranzakció előtt szeretném kérni a segítségüket:
4db ingatlan értékesítése és egy új vásárlása előtt állok:

1. és 2. ingatlant örököltem egyenes ági gyermekként, melyeket el kívánok adni rögtön (5éven belül) 2019-2020-ban.
2. ingatlanom, amit 20-25 éve örököltem , mely után csak illetéket fizettem. Értékesíteni szeretném 2019-2020-ban.
3. ingatlanom (amiben lakom), értékesítése, majd az újba való költözéstől függ. Értékesíteni szeretném, de ennek időpontja nem tervezhető biztosra kb:2020-2021.

Hogyan fogjak hozzá? Mire kell adózás szempontjából figyelnem? Honnan számítják az egy évet? Hogyan adózok a 3. számú ingatlan után?
Mind a 4. ingatlanból származó jövedelmet ingatlan vásárlásra kell fordítanom? A 3. és a 4. ingatlanból származót is? Esetleg az újonnan vásárolt ingatlan felújítására is fordíthatok belőle?
Köszönöm válaszukat!

Kingica,

Jó sok éve eltörölték az ún. "másik lakás vásásrlása" kedvezményt.
Az eladások utáni adózás már egyáltalán nem függ össze azzal, mire költöd utána a pénzed.

1. és 2. ingatlan esetén a szerzési érték a hagyatéki végzésben szereplő érték lesz, ha ettől drágábban adod el, a különbség után mindenképpen kell adót fizetni.

A 3. ingatlan után nem kell, mert 5 évnél régebben szerezted.

A 4. után is kellhet, de nem írtad se a szerzés jogcímét, se hogy 5 éven belül vagy. Ha 5 évnél régebben szerezted ezt is, akkor jogcímtől függetlenül nem kell adót fizetned.

Nagyon köszönöm!
A 3. ingatlannál erre gondoltam: https://bankmonitor.hu/…ladasa-utan/

Ezt szerettem volna megkérdezni, hogy a 3. ingatlan (sok éve örökölt) eladása után adózok-e az eladási ár után vagy sem.

„Ezt szerettem volna megkérdezni, hogy a 3. ingatlan (sok éve örökölt) eladása után adózok-e az eladási ár után vagy sem.”

Nem, az 5 év után az adóalap nulla a vásárolt, és az örökölt, ajándékba kapott ingatlanok után is, ez egyaránt vonatkozik mindre.

(örököltnél nem az eladási ár után adóznál, csak a jövedelem után, de 5 év után ez is mindegy)

Üdv!

Tudok valahol NAV állásfoglalást kérni?

Adott egy végrehajtási joggal terhelt ingatlan. Az ingatlan becsértéke 4 millió Ft de 20 milliós végrehajtási jog van bejegyezve rá.

Ha ezt megvásárolom vagy ajándékba kapom "terhelten" akkor mennyi illetéket kell utánna fizetnem? 4 milliót érne ha nem lenne terhelt, de terheléssel kb 0 Ft a forgalmi értéke.

Szép napot! Üdülő ingatlan (nyaraló) értékesítése után milyen adó terhel ha az ingatlan 2010 ben lett véve és most szándékozom eladni? Köszönöm!

Titi1,

Ha 2010-ben szerezted, akkor nincs adófizetési kötelezettséged, és bevallási sincs. Nincs teendőd, rakd el az adásvételi szerződést, és kész.

„Tudok valahol NAV állásfoglalást kérni?”

Borzalmasan meglepő tippet osztok meg veled : én speciel a NAV-nál próbálkoznék.

Írtam nekik, de nem tudom mennyire divat nekik így elárulni, meg ahány ügyintéző annyiféle válasz lesz valószínűleg.

Mert érdekes a kérdés mert amíg rajtavan a teher ami lehet több meg kevesebb is addig ugye a forgalmi értéke szinte nulla.

De ha megveszem nulla adóval, később valaki kifizeti a tartozást akkor meg ugye tehermentes lesz tőlem függetlenül is akár.

De ha azt vesszük, évekkel korábban egy fővárosi panel volt mondjuk 8 millió Ft. Ott se mondhatta a NAV hogy fizess több adót mert ma már ugyanaz 28 milliót ér..

Szóval a laikus és józan ész azt diktálná hogy a jelenkori forgalmi értéke után kéne fizetni az adót ami kb 0 Ft.
Persze ha ajándékba kapnám és 0 Ft-ot vallanék be azért szerintem rögtön rámugranának..

A forgalmi érték után fizeted az illetéket, a végrehajtási jog figyelmen kívül marad.
Vedd meg végrehajtásban, akkor tehermentesen szerzed meg.

De a végrehajtási jog erősen befolyásolja a forgalmi értéket nem??

Végrehajtási jog van rajta de nincs kiírva árverésre.

Csuklósbusz

Ne csuklóztasd az ittenieket. Ha a NAV álláspontjára vagy kíváncsi, kérdezd meg őket.

Vht. 138. § (2) (...) A foglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg.
Nem fogod elhinni, de az, hogy végrehajtási jog van bejegyezve az adós tulajdoni hányadára, azt jelenti, hogy az ingatlant lefoglalta a végrehajtó. Vagy megfordítva: Ha a végrehajtó arról beszél, hogy az ingatlan le van foglalva, az azt jelenti, hogy végrehajtási jogot jegyeztetett be az adós tulajdoni hányadára.
A foglalás ténye nem változtat a vagyontárgy forgalmi értékén. Ha az eddig 4 millót ért, továbbra is annyit fog érni, és adót és illetéket fizetni is ez alapján kell utána.

Megkérdeztem őket, de lehet válaszolni sem fognak.

A forgalmi a piaci érték nem? Ha nem tiszta a tulajdoni az igenis a piacon is jelentősen olcsóbb lesz.

Apropó, ha meglépem és megbukok akkor kijönnek felértékelni.

Utánna már van fellebbezési lehetőség hogy nadehát adja már el a piacon annyiért?

Csuklósbusz

Ha megkérdezted (természetesen írásban), akkor válaszolnak.

A többi kérdésed irreleváns és egyébként is h.ség.

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az az alábbi tájékoztatást adjuk.

Az ingatlan ajándékozás útján történő megszerzése esetén az ajándék tiszta értéke a megszerzett ingatlan forgalmi értéke csökkentve az ajándékot (ingatlant) terhelő terhekkel és adóságokkal.
[Itv. 13. § (1) – (5) bekezdés]

Az adásvétellel megszerzett ingatlan esetén a visszterhes vagyonátruházási illetéket a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után kell megfizetni. [Itv. 19. § (1) bekezdés]

A levelében leírtakkal kapcsolatban elmondható, hogy a végrehajtási joggal terhelt ingatlan ajándékozással történő megszerzése esetén a az ingatlan forgalmi érték csökkenteni kell az ajándékot terhelő terhekkel.
Adásvétellel történő megszerzés esetén az illetéket a terhekkel nem csökkentett forgalmi érték után kell megfizetni, tehát a végrehajtási jog értéke ebben az esetben nem kerül levonásra a forgalmi értékből.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Tisztelt Szakértők!
Támogató segítségüket kérném!
2013 novemberétől nyílt végű ingatlanlízing szerződés útján lízingbevevője vagyok jelenlegi otthonomnak. Jövő hónapban fogom a fennmaradó összeget végtörleszteni az ingatlanlízing felé (ekkor kerül nevemre az ingatlan), januárban pedig el fogom adni azt. Fő kérdés: kell-e az eladás után SzJA-t fizetni?
Véleményem szerint nyílt végű ingatlanlízing esetén az SzJA törvény 60. és 63. paragrafusa értelmében az ingatlan ügyleti szerződése, azaz az ingatlanlízing szerződés megkötésének évét kell szerzési időnek tekinteni (2013.), és így az öt éves szabály alapján az eladás pillanatában már nem áll fent adófizetési kötelezettségem.

Idézve az SzJA törvényből:
„… az olyan ingatlanlízing-ügylet esetében, ahol az ingatlan tulajdonjoga a futamidő végén vételi jog gyakorlása útján száll át a magánszemélyre, a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

1. 60. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából az ügyleti szerződés megkötésének időpontját kell szerzési időpontnak tekinteni

…
(9) * E § rendelkezései irányadók a nem egyéni vállalkozó magánszemély ingatlanlízing-ügylet (ideértve a futamidő végén automatikus tulajdonátszállást jelentő vagy az ingatlan megszerzésére lehetőséget biztosító ügyletet) meghiúsulásából, valamint engedményezéséből származó jövedelmére is.
(10) * A (9) bekezdésben említett jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján a magánszemélyt a meghiúsulás miatt megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből, valamint a magánszemélyt az engedményezésről szóló szerződés alapján megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből a 62. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint kell értelemszerűen megállapítani (figyelemmel a 63. § (8) bekezdésében foglaltakra is) azzal, hogy az említett rendelkezések alkalmazásában számított összegnek a bevétel, megszerzés évének az ügyleti szerződés megkötésének éve minősül.”

Köszönöm segítségüket és válaszukat!

mindennev,

Én nem vagyok szakértő, és a lízinghez pláne keveset értek, de szerintem egyértelműen igen.
Zártvégű lízing nem is került bele az SZJA törvénybe kivételként, hiszen ott a földhivatali bejegyzés, a törvény főszabályának megfelelően, már bekerül a szerződés megkötésekor (a lízingbeadó tulajdonjogfenntartásával).
Ezért ez a passzus kizárásos alapon a nyíltvégű lízingre vonatkozik, és kifejezetten beemeli kivételként, hogy ez esetben a lízingszerződés megkötése tekintendő az ingatlan megszerzésének időpontjára.

Én a helyedben az értékesítés után nem tennék semmit. Se adót fizetni, se bevallani nem kell az Szjatv.63§(8) bekezdés 'a' pontja és a 62§(4) miatt.

Tisztelt Szakértők!

Zártkerti ingatlan adózásával kapcsolatban lenne kérdésem. 2004-ben megvettem egy zártkerti ingatlant, ami akkor szántóföld volt, épület nem volt rajta. Aztán a villanyt bevezettem, kutat fúrattam és építési engedély birtokában (2007-ben vált jogerőssé) építettem egy gazdasági épületet. A jogerős használatbavételi engedélyt megkaptam 2015-ben az épületre és 2016-ban a termőföldet művelés alól kivonattam. Ha most 2019-ben eladom az ingatlant, akkor adózás szempontjából a telekvásárlás éve számít (ami 15 éve volt, ismereteim szerint akkor nem kell adóznom), vagy pedig a jogerős használatbavételi engedélye a gazdasági épületnek és kell szja-t fizetnem?
Előre is köszönöm a segítséget!
Tibor

Úgy rémlik, meg kell osztani az eladási árat a telek és a felépítmény között; az előbbire eső rész adója már nulla.
De kérdezd a szerződést készítő, ellenjegyző ügyvédet, hadd dolgozzon, ha már fizetitek.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a válaszát. Az ügyvédet a vevő hozza és fizeti (én ott az eladó vagyok), de azért még ott is érdeklődök. A tervem pedig az, hogy egy másik ingatlant veszek, ami nem zártkerti, hanem lakóövezeti lakóház. Ha egy éven belül sikerül venni, akkor ha jól tudom, szintén nem kell SZJA-t fizetnem.

Üdv.: Tibor

A szerződést szerkesztő, ellenjegyző ügyvéd - ha egyedül van - mindkét fél ügyvédje. Ez független attól, ki fizeti a honoráriumot.

„Ha egy éven belül sikerül venni, akkor ha jól tudom, szintén nem kell SZJA-t fizetnem.”
Nincs ilyen szabály. (Még az illetékre se, hiszen nem lakóingatlant adsz el.)