Fórum adózás, illeték és pénzügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Adó, illeték : Ingatlan adásvétel, haszonélvezeti jog

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.12.02. 13:38

Mert az eljárás főszabályként önbevallásos.

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef #   2020.12.02. 13:06

Miért kéri a NAV a forgalmi értéket a tulajdonostól? Hát honnan tudhatná ő azt, ha nem akarja eladni?

Az, hogy az önkormányzat impotens, és tőlem kéri a hagyatéki ingatlan értékét, hogy kiállítsa az adó- és értékbizonyítványt, még csak-csak megértem. Bár igazából azt sem. Na de hogy a NAV????

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.12.02. 11:04

Az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékét adjátok meg.

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef #   2020.12.02. 10:24

Szerintem olyan nincs, hogy mindketten a teljes ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti joggal rendelkeztek. Az kb olyan lenne, mint ha egy házban ketten is teljes ingatlanra vonatkozó tulajdonjoggal rendelkeznének. Márpedig az jogi nonszensz volna.

Hogy a fenébe ne lenne. Ennyi erővel maga az osztatlan közös tulajdon intézménye is jogi nonszensz lenne, hiszen ott is minden tulajdonosnak a TELJES ingatlan használatára van joga.

Sőt, még fajtái is vannak, egyenrangúan is lehet több haszonélvező a teljes ingatlanra, és sortartóan is.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Szomorú örökös #   2020.12.02. 09:39

komo0419

De itt az a szitu, hogy a két - egymástól független - haszonélvező közül csak az egyik mondott le, a másik nem.

Jó, akkor még egyszer leírom: a haszonélvezeti jog pontosan rögzítve kell legyen a szerződésben, hogy mekkora ingatlan részre vonatkozik. Szerintem olyan nincs, hogy mindketten a teljes ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti joggal rendelkeztek. Az kb olyan lenne, mint ha egy házban ketten is teljes ingatlanra vonatkozó tulajdonjoggal rendelkeznének. Márpedig az jogi nonszensz volna.

Nyilván a NAV azért kíváncsi, hogy a lemondott haszonélvezővel kapcsolatban ki tudja korrektül számolni a teljes ingatlan értékéből az ő vagyoni értékű jogára az illeték alapot.

komo0419 #   2020.12.02. 08:58

drbjozsef

Köszönöm. Így szól a c) pont:
ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. Az így kapott értéket, mint illetékalapot az egyes jogosultak között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jog értéke ezek együttes értékében képvisel;

Tehát nevelőapám életkora szerint az egy évi érték 4X, az én életkorom szerint pedig 6x. Hogyan tovább a számolásban? Az én életkorom szerinti értéket kell megosztani 4:6 arányban, és az az illeték alapja? Például ha az ingatlan értéke 50millió, akkor az egyévi érték 2,5 millió. Az én életkorom alapján számolt illetékalap 15 millió, ebből pedig a nevelőapámra eső rész 6 millió. Így kell számolni? Ez lesz az illetékalap?

komo0419 #   2020.12.02. 08:48

Kovács_Béla_Sándor

Nem még. Kéri, hogy adjuk meg az ingatlan forgalmi értékét. Ez esetben, hogy az én haszonélvezetem még rajta van, hogyan kell ezt kiszámolni?

Szomorú örökös

Kedves válasz. Akkor mégegyszer. Igen, tudom, hogy ha ingyenesen mond le valaki a haszonélvezetről, akkor az illeték köteles.
De itt az a szitu, hogy a két - egymástól független - haszonélvező közül csak az egyik mondott le, a másik nem.

Az benne van az illeték törvényben, hogy ha a ahszonélvező életére szólt, akkor az életkorától függően kell meghatározni az egyévi ingatlanérték szorzataként. Az is benne van, hogy több haszonélvező esetén, HA együttesen haszonélvezők és feltétel, hogy csak közösen élvezhetik, akkor az idősebb életkorától függ.
De nálunk ez nem kikötés. Az pedig nincs benne, hogy mi van, ha egyik lemond, de a másik marad! Hiszen az ingatlan forgalmi értékét a haszonélvezeti jog csökkenti, de ez nem függvénye annak, hogy hány darab van belőle.

Márpedig nevelőapám hiába mondott le, az enyém rajta maradt. Vagyis ugyanúgy csökkent forgalmi értékű az ingatlan. Szóval miért is kell erre illetéket fizetni? Ha mégis kell, akkor mi az ő haszonélvezetének értéke, amit átadott, ami után az illetéket fizetni kéne?

drbjozsef #   2020.12.02. 08:41

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef #   2020.12.02. 08:41

komo0419,

Nevelőapád a vagyoni jogáról lemondással jogilag azt a tulajdonosnak "ajándékozta". Ez után kell illetéket fizetni.

A kiszámításának módja az Itv. 72.§ szerint van. Ott részletezve a (4) bekezdás "c" pontban, hogy több haszonélvezet esetén mi a teendő.

Sajnos a nevelt gyermek csak öröklés esetén jön szóba (nevelt "unoka ott sem") illetékmentességre, ajándékozás esetén az egyenesági rokonok esetén csak az örökbefogadás számít abba.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Szomorú örökös #   2020.12.02. 07:38

komo0419

Egyáltalán miért kell illetéket fizetniük, ha ettől semmivel sem lett értékesebb a tulajdonuk, hiszen továbbra is holtigtartó haszonélvezettel terhelt?

Mondjuk pl. ezért:

2019-ben pedig nevelőapám ingyenesen lemondott a haszonélvezeti jogáról.

Azaz lemondott a vagyoni értékű jogáról, amely esetben szinte mindig van illetékfizetési kötelezettség. És hiába tette ezt ingyenesen, a NAV a törvényben előírt mérték alapján fogja kiszámolni az illetékét. Ebben max. az a mérvadó, hogy az ingatlanban mekkora tulajdonrészen szerepelt az ő haszonélvezete.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.12.02. 07:10

hogyan kell kiszámolni az illeték alapját?
A NAV nem számolta ki?

www.kbs-ugyved.hu

komo0419 #   2020.12.01. 22:56

Kedves Szakértők, segítségeteket kérem. Édesanyám és nevelőapám (házasok) 1981-ben vettek egy nyaralót, ami az én nevemre került kiskorú tulajdonosként. Holtig tartó haszonélvezettel édesanyámnak és nevelőapámnak. 2014-ben ezt a nyaralót elajándékoztam a gyermekeimnek úgy, hogy haszonélvezőként én is rákerültem.

Édesanyám 2015-ben meghalt. 2019-ben pedig nevelőapám ingyenesen lemondott a haszonélvezeti jogáról.
Tehát jelenleg, immár nagykorú két gyermekem a tulajdonos, én pedig a haszonélvező.

Most kaptunk levelet a NAV-tól, hogy vagyonszerzési illetéket kell fizetniük a gyerekeknek a nevelőapám lemondása miatt.

Ilyen esetben, amikor továbbra is van haszonélvező az ingatlanon (én), hogyan kell kiszámolni az illeték alapját? Egyáltalán miért kell illetéket fizetniük, ha ettől semmivel sem lett értékesebb a tulajdonuk, hiszen továbbra is holtigtartó haszonélvezettel terhelt?
Köszönöm segítő válaszaitokat :)

drbjozsef #   2020.11.27. 06:25

Igen, jogos, az, hogy az Fftv alá tartozik, attól még az nem feltétlen illetékmentes, pláne, ha "kivett".

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Csuklósbusz #   2020.11.26. 13:56

Sejtettem hogy nem olyan egyszerű. Földműves földet illetékmentesen vehet, hiába földtörvényes az a kivett lakóház tanya akármi, azután mégis fizetni kell.
Nav válasza sem tért ki arra hogy az árverés miként érintené a föld illetékmentességét... xdxd

-------------
  • Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk, figyelemmel az e-515456 iktatószámú e-mailben foglaltakra is.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban Itv.) szerint regisztrált földműves kizárólag termőföld vásárlása esetén mentesülhet a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

Az Itv. 102. § (1) bekezdés m) pontja szerint termőföldnek minősül az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve és a felsorolt valamelyik célra hasznosítják, ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet.

Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja szerint pedig a földműves a termőföld ellenérték fejében történő megszerzése esetén kizárólag akkor mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig

  • a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,
  • a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és
  • a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.

Az előzőekben leírtak alapján tehát mivel „kivett gazdasági épület” megjelölésű ingatlan nem minősül termőföldnek, Önnek az ingatlan megszerzését követően visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége keletkezik.

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon (ingatlan) terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%.

Forgalmi értéknek minősül az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető.

[Jogszabályi hivatkozás: Itv. 19. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés e) pont]

Az Itv. 69. § (1) bekezdése alapján a forgalmi értéket az adóhatóság jogosult megállapítani, mely után 4% mértékű illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Azonban felhívjuk a figyelmét arra, hogy az a körülmény, hogy az ingatlant végrehajtási joggal terhelten vásárolja meg. Az árverés azonban - függetlenül attól, hogy az árverésre 5 éven belül vagy túl kerülne sor - az illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja.

Amennyiben további általános adójogi kérdése merülne fel, úgy hívhatja az adóhatóság Általános Tájékoztató Rendszerét, kollégáink a 1819-es telefonszámon hétfőtől-csütörtökig 8:30-16:00-ig, pénteken: 8:30-13:30-ig készséggel állnak rendelkezésére.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Tisztelettel:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Központi Irányítás

Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

drbjozsef #   2020.11.23. 06:21

Nincs büntetőszorzó. Forgalmi érték van.
Tedd közzé, érdekel, mit mondanak.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Csuklósbusz #   2020.11.22. 18:45

Én is erre gondolok hogy világosan ottvan a vh jog, nade ilyenkor büntetőszorzóval együtt kell fizetni?
Mert ha a feltételek nem teljesülnek sokszorosát kell fizetnem. Megpróbálok kérni egy állásfoglalást a NAV-tól, fel is hívom őket, aztán közzéteszem itt.

drbjozsef #   2020.11.22. 16:42

Értem.
Ez esetben, ha megfelelsz a pa, pb, és pc pontoknak (főleg a pc-nek), akkor illetékmentes a szerzésed.

Feltételezem, ugyanúgy működik, mint a többinél, vagyis nyilatkozni kell a fentiekről, az illetéket határozattal kiszabják, de felfüggesztik a meghatározott időre.

Érdekes kérdés az árverési elidegenítés. Ezt nem tudom minek számít, de azt tippelném, hogy ekkor is ki kell fizetned az illetéket utólag. Ha elárverezik, az nem önhibádon kívül van, akkor sem, ha nem te vagy a végrehajtás adósa, és semmi közöd ahhoz, hiszen az be van jegyezve a tulajdoni lapra, ennek tudatában és kockázatára vásárolod meg az ingatlant.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Csuklósbusz #   2020.11.22. 16:07

Már igen.

drbjozsef #   2020.11.22. 16:01

Rosszul emlékszem, de te az Fftv. szerinti földműves vagy?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Csuklósbusz #   2020.11.22. 15:31

Őszintén, keverem a kettőt!

Akkor másképp a kérdés: vételáron és ügyvéden kívül mit kellene még fizetni mellé?
Mennyi adó, mennyi illeték?

drbjozsef #   2020.11.22. 15:15

Nem értem. Hogy jön ide az illeték?

Két napja az adózásról beszélünk.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Csuklósbusz #   2020.11.22. 14:58

AKkor tehát ha vásárolok földművesként egy zártkertet amin van lakóingatlan nem kell illetéket fizetnem, feltéve ha betartom a feltételeket.

Nade ha 5 éven belül elárverezik? :-) :-)

Az elidegenítésnek számít akkor is ha nem én kezdeményezem?

drbjozsef #   2020.11.22. 14:39

Itv.

Illetéktörvény.

Nincs semmilyen köze az adóhoz.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Csuklósbusz #   2020.11.22. 10:10

Én vásárolnék, de végignézegetve a jogszabályokat inkább azt látom hogy fizetni kéne mint azt hogy nem..

Meg 5 évig nem idegeníthetném el. De ha nem én hanem elárverezik az minek számít? :-)

A tulajdoni lap szerint kivett lakóház van a zártkerten, a NAV-nak van értékbizonyítványa mert ők jöttek ki foglalni meg értékelni.
Tehát hazudni nem lehet nekik.

Nade akkor kell adót fizetnem vagy sem? :-)

ltv 26 & p)

"p) * a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától - vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától - számítva 5 évig".

102. §

  1. * termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve és a felsorolt valamelyik célra hasznosítják, ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet;

B400-as adatlap súgójában:
Ha az ingatlannyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá
tartozó kivett területtel együtt – lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül
lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű
használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült
(garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban
31
lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség
keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.43

drbjozsef #   2020.11.21. 16:37

Aki vásárol, annak nem kell adót fizetnie.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.