Hogy is van ez?


nanemaaa # 2021.11.23. 09:10

Ezekre nem lehet válaszolni, kérdés, hogy hogyan állsz a 7 évvel, illetőleg mit tartalmazott az a megállapodás, aminek keretében kártérítést kaptál. Az nem lehet kárigény, hogy utólag kevesled azt az összeget, amit egyszer már elfogadtál, és ki is fizették neked.
Erre jó példa az örömlány esete, amikor megtudta, hogy a nála lévő 20 ezres hamis.
"Te jó ég, akkor engem megerőszakoltak!"

Xavus # 2021.11.22. 16:14

Tisztelt "nanemaaa'
"Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani."

Az adásvételbe a kamatokkal növelt értek számít be, vagy a kamat nélküli összeg?

Ha jól értelmezem akkor kérhetem az ingatlan megvételét vagy a kisajatitast attól függetlenül, hogy "kártalanitaottak?
Mert az nagyon kevés volt, egy építési teleknek több az értéke mint egy építési lehetőség nélküli teleknek.

nanemaaa # 2021.11.22. 09:30

Étv.
Kártalanítási szabályok
30. § * (1) * Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.

(2) * A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.

(3) * Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére a helyi építési szabályzat módosításával, a tulajdonosnak - kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó.

(4) * Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos attól követelheti az ingatlan megvételét, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása (a továbbiakban: érdekelt). Ha az érdekelt nem állapítható meg, vagy jogutód nélkül megszűnt, a tulajdonos a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, a tulajdonos kezdeményezheti a kisajátításról szóló törvény szerinti eljárást.

(5) * Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá a 21. § szerinti változtatási tilalom, a 19. § (3) bekezdésében elrendelt tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték védelme érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó külön jogszabályok az irányadók.

(5a) * Nem jár kártalanítás, ha a 13. § (1) bekezdés szerinti építési jog keletkezését követően nem történt a helyi építési szabályzatnak megfelelő telekalakítás vagy nem kezdődött meg építési tevékenység, és az építési jogot a települési önkormányzat az építési jog keletkezésétől számított 7 évet követően módosítja vagy megszünteti.

(6) * A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli.

(7) * A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg az e törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő határozat véglegessé válásának a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. A főváros esetében a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fővárosi önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg illetékes kerületi önkormányzatnak a fővárosi önkormányzathoz nyolc napon belül írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmező a kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Ha a szerződő felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a fővárosi és megyei kormányhivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(8) * A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozattal szembeni közigazgatási pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani.

(9) * A tulajdonost, haszonélvezőt a (4) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatása esetén megilleti a (7) bekezdés szerinti kártalanítás. A (4) bekezdésben szabályozott ingatlan megvételének követelése a (7) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának minősül. Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani.

(10) * A fővárosban a tulajdonos a (4) bekezdés szerinti igényét - választása szerint - a fővárosi vagy kerületi önkormányzatnál terjesztheti elő. A megvétel vagy a kisajátítás tekintetében a (6) és (7) bekezdés fővárosra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(11) * A települési (a fővárosban a fővárosi és a kerületi) önkormányzatot kártalanítási kötelezettség nem terheli, amennyiben a településrendezési eszköz (1) bekezdés szerinti előírása területrendezési tárgyú jogszabály települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye.

(12) * Ha az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet meteorológiai obszervatórium védőtávolságával összefüggésben építési tilalmat ír elő, és ebből az ingatlan tulajdonosának, haszonélvezőjének kára származik - ide nem értve az (5) bekezdésben foglalt eseteket -, a tulajdonost, a haszonélvezőt kártalanítás illeti meg, amely az állam kötelezettsége.

Xavus # 2021.11.20. 17:34

Tisztelt Fórumozok!
Van egy külterületi ingatlanom, a vásárláskor mezőgazdasági besorolasssl vol 3% építési lehetosegem.
Ezt a szabalyozasi tervben módosították, megszűnt az építési lehetőség, új tény, hogy egyrészre véderdőt jelöltek ki.
Kártalanítást kaptam érte. Most új szabályozási terv lépett érvénybe, sajnos hiába kértem a partnerségi egyeztetés során, hogy csökkentsék a véderdő nagyságát, adjak vissza a 3%-os beépítési lehetőséget, beadvanyon, elutasították!
Azt tudni kell, hogy a véderdő nem létezik, csak a szab.tervben!
A besorolás, szántó, rét!
Eltelt 17 ev a korlátozás óta véderdő nincs!
Nem értem, hogy lehet igy korlátozni a tulajdonjogot! Kötelezettsége nincs az Önkormányzatnak arra vonatkozóan, hogy ha szükség van a véderdőre, telepítse, vegye meg az ingatlant?
A Kártalanítási összeget minimális volt, 20% értékcsökkenést állapítottak meg, nem fedezi az igazi értékcsökkenést az ingatlanra építési lehetőség nélkül nem tudom eladni az ingatlant.
Mit is tehetnék ezután? Bele kell nyugodnom, hogy így korlátozhatnak a jogaimba?

Nem létezik a véderdő ez nem hamis nyilvántartás az Önkormányzat részéről? Ők megtehetik ezt?

Ha az előző szabályozási terv alatti nem valósult meg a véderdő, akkor miért korlátozhatja meg az ingatlant?

Mit tehetnék?

A válaszokat előre is köszönöm!

zozi78 # 2019.08.27. 07:57

Kedves fórumozók, és válaszadók!

Az utolsó előtti "kertitörpe" témához szeretnék kapcsolódni, mégpedig a tekintetben, hogy a gyorsan félresöpört "nem helyhez kötött" félmondat lehet a megoldása az építmény stb fogalmak kikerüléséhez.(?)
Mivel az építmény helyhez kötött, ha valami nem helyhez kötött, akkor az nem építmény. (kérdezem)

Például kutyaház, lerögzítve a talajhoz, oldalfalakkal, tetővel, 1,5 m2 az építmény nem?

Ha tárolót építek, amelynek nincsenek oldalfalai, csak fedett teteje van, (tehát négy lábon álló tető) viszont a talajhoz nem rögzítem, akkor elvileg nem építmény.
(szerintem teret sem határol körbe, de ezt hagyjuk)

Helyi hatóságnak föltettem a kérdést szintén kutyaház példával, kikerülő választ kaptam, mi szerint ha tető van akkor épület, és bele számít a beépítettségbe, ha nincs, pl pavilon akkor nem számít bele, de a településkép miatt az önkormányzatnak jeleznem kell...

Nagyon gáz a szabályozás.....
Ha építek egy nem talajhoz rögzített tárolót, és a hatóság úgy gondolja, hogy az mégis építmény, akkor milyen jogi úton lehet ezt rendezni, illetve ha előre állásfoglalást kérek egy jogásztól, aki szintén úgy gondolja a tv alapján ahogy én, akkor a véleményetek szerint az állásfoglalással neki merjek állni tárolót építeni?
Köszönöm válaszaitok!

drbjozsef # 2019.06.15. 10:25

Istvánkaa,

Tht.42.§(1) Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.

Istvánkaa # 2019.06.15. 09:10

Szeretném tudni hogy mit tehetek:
Egy kazáncsere miatt a kéményen is változtatnom kellett , engedélyeztetni , kéménybélés stb . Ez egy 9 lakásos társasház ahol még senki nem cserélt kazánt(30 éves a ház ) így nem volt téma.
Ahhoz hogy a kéményt átvegyék , biztosítani kell a tetőre jutást egy létrával , ill kéményseprő járdát kell felszerelni. Ez kötelező az MSZ 845 szabvány szerint, minden házon. Persze ez pénzbe kerül amit én muszáj vagyok megcsináltatni , a lakóközösség viszont nem akarja megszavazni a kölség kifizetését.Nem érdekli Őket , pedig kötelezŐ.Mit tehetek hogy kifizessék a kölségeket ami egy közös költség hiszen mindenkié a tető is és a kémény is (120 e Ft + áfa)

wers # 2019.05.10. 06:22

fürchterlich

nanemaaa # 2019.04.11. 07:27

PatyaST

Étv. 2. §:
15. * Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).

Tehát a "kerti tároló", ha az nem egy e célra körbe kerített terület, akkor nem műtárgy és nincs is a fogalommeghatározásban.
A telek beépítettségébe minden építmény (épület és műtárgy) beleszámít, melynek magassága a csatlakozó természetes terepfelszíntől mért 1 m-t meghaladja.

nanemaaa # 2019.04.11. 07:21

drbjozsef
Épület. Kivéve, ha fa depóniáról beszélsz, mert az nem építmény. :)

PatyaST # 2019.04.09. 21:00

Érteni szeretném én is.
Beépítési százalék számításában a műtárgy bent van?
Műtárgy a hátsó kertben elhelyezhető.
Műtárgyak között a jogszabály a kerti tárolót felsorolja.
Mit értek félre?
Köszönöm
ST

drbjozsef # 2019.04.04. 10:36

nanemaa,

A kerti építmény nem lehet épület, mert a fogalmában is benne van, hogy műtárgy.

Minden ami emberi tartózkodásra, vagy tárolásra szolgáló építmény, az épület, függetlenül attól, hogy van-e helyiség benne.

Ööööö... nálam ez a két mondat valahogy ellentmondás. A kerti tároló akkor most mi? Még helyiség is van benne.

wers # 2019.04.04. 09:24

Azért sajnálom, hogy nanemaaa kertitörpe kérdésben nem foglalt állást. Pedig érdekelne.

nanemaaa # 2019.04.04. 06:04

PatyaST

  1. Nem igaz. Az építménynek csak két fajtája van, épület és műtárgy.
  2. A kerti építmény nem lehet épület, mert a fogalmában is benne van, hogy műtárgy. Minden ami emberi tartózkodásra, vagy tárolásra szolgáló építmény, az épület, függetlenül attól, hogy van-e helyiség benne. Szintén benne van a fogalommeghatározásában.
wers # 2019.04.02. 10:28

(nem tudsz jobban lefárasztani, mint a kollégáim)

Szóval, tudod te is, ha fekete-fehér csíkosra festünk egy lovat, az még nem lesz zebra.

drbjozsef # 2019.04.02. 10:23

Na jó, akkor vegyünk egy 20 méteres, kerti törpe alakú szélkerék állványzatot. Az most szobor, vagy építmény? :D

wers # 2019.04.02. 09:40

Akkor a kerti törpe sem, ha 8 méteres, akkor sem. :D

Nem akartam szívedbe gázolni, csalódást okozni :)))

wers # 2019.04.02. 09:39

azért jól elvagyunk ezzel a rendkívül érdekes kérdéssel

drbjozsef # 2019.04.02. 09:39

Aha, valóban, ez már érthető így. Maguk a szobrok végül is nem, azt elfogadom.

Akkor a kerti törpe sem, ha 8 méteres, akkor sem. :D

wers # 2019.04.02. 09:37

A talapzat az igen, az építmény

drbjozsef # 2019.04.02. 09:13

Mondasz valamit, de akkor a Hősök terén mi van?

Az nem építmény? Érdekes kérdés. A szobor nem műszaki alkotás? Azért csak meg kell tervezni, kivitelezni, meg ilyenek. "Használat" szempontjából nem műszaki alkotás, de "elkészítés" szempontjából igencsak annak tűnik...

wers # 2019.04.02. 08:16

szerintem a helyhez kötött a lényeges szempont és műszaki alkotás (a szobor szerintem szobor)

drbjozsef # 2019.04.02. 07:53

Ja, de, látom a Te idézetedben is benne van.

Egy szerszámtároló láda alatt a kertben nyilván nem azt értettem, hogy veszel egy műanyag dobozt az obiba, és kihajítod a kertbe. Az nyilván nem építmény. A kérdező (kerti szerszámoskamra) tekintetében azt hittem értelmezhető, de akkor kifejtem : olyan "láda", amit fixen odaépített, de nem lehet bemenni bele, az nem épület, de építmény - vagy legalábbis lehet az is.

drbjozsef # 2019.04.02. 07:50

Szerinted egy műtárgy az nem építmény? :O

drbjozsef # 2019.04.02. 07:49

Értelmezési kérdés mindig lehet.
Szerintem itt a "telepítettség" dönt - talán a méret is.

A kőböl épített, fix homokozó az építmény.
A deszkákból tákolt vagy vett műanyag nem az.

Gábriel arkangyal a Hősök terén építmény.
A kertbe kirakott kerti törpe nem az.
Egy 8 méter magas 90 tonnás kerti törpe már talán az.