Hogy is van ez?


gerilege # 2015.10.19. 12:04

Szintén fogalommeghatározásban szeretnék segítséget kérni.

Amennyiben oldalhatáros beépítés van, de a szomszéd épület az oldalhatártól kb. egy méterre van, akkor a határ és a szomszéd ház közötti rész is a szomszéd oldalkertjének minősül? Kutyát tart ott a szomszéd elzárva, és kb. két havonta takarít utána. Egészen pontosan az előkertjéből a felém eső mintegy 5x5 méteres rész és a háza hátánál lévő 1x10 méteres rész van a kutyának lekerítve. Az előkert tudom, hogy szabálytalan kifutónak az OTÉK szerint, és az oldalkert is, de ebben a helyzetben nem tudom, hogy ez oldalkert-e.

Én nem vagyok a kutyatartás ellen, de gondolnám, vagy legyen szabadon a kutya a telken belül, vagy legyen a hátsókertben bezárva, legalább is ahonnan származom, így volt szokás.

Azon az oldalon a miénk a kerítés, szeretném rendbe tenni, de sajnos ezen kívül van más gond is, szeretnék tisztán látni legalább a kutyával kapcsolatban.

iren345 # 2015.06.14. 14:39

társasház alatt lévő,saját tulajdonú garázsokat nem gk.tárolónak használják.így az egyenként 28nm2-es helyiségeket a többi autós sem tudja megvenni,ill.rendeltetésszerűen használni,valamint a nevetségesen alacsony 1000 Ft/ db. helyiség közös költségét nem tudjuk emelni ,részrehajlás miatt! Tehetünk valamit? Mit mond a jogszabály? köszönettel várja a választ-iren345@freemail.hu Bp.ről

dipo # 2013.12.28. 14:50

Képviselő testületi tag tiszteletdíjának felajánlása egy egyesület részére, ugyanúgy működik, mintha az Önkormányzat nyújtana támogatást az egyesületnek?
Ugyanúgy kell elszámolni vele? Van erre jogszabály?
Csupán mert amikor a képviselőtől felajánlott pénzt úgy kaptuk csak meg, hogy az egyesületnek alá kellett írni, hogy az Önkormányzat által nyújtott támogatással elszámol.
Nem gond az elszámolás természetesen, csak furcsa, hogy a fizetés/tiszteletdíj felajánlás is Önkormányzati támogatásként működik.
Így van ez? Vagy a jegyző rosszul értelmezett valamit?
Ha van jogszabályi hivatkozás, szívesen venném.

nanemaaa # 2013.12.14. 12:04

:)

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.13. 10:27

Mindezek alapján az épület fogalmához hozzárendelhető az építmény fogalma is
Pontosabban az építmény a nemfogalom (genus) és az épület species. :) Sajnos, kissé bizonytalan, hogy mi az elkülönítő jegy (differentia specifica). Magam részéről az "emberi tartózkodás céljára szolgáló" és a "teret vagy helyiséget zárja körbe" jellemzők konjunkcióját használnám. De be kell ismernem, hogy az előbbit a "rendeltetés [...] illetve tárolás céljából", utóbbit a "vagy részben" szövegrész gyengíti.

nanemaaa # 2013.12.13. 08:15

dorka:
Először is azt kell majd tisztázni, hogy milyen időpontban érvényes jogszabályi állapot vizsgálata a per tárgya.

Végiggondolva az eddigieket kénytelen leszek magamat részben felülbírálni. A lényeg a következő:
Az Étv fogalommeghatározása szerint van olyan, hogy építmény, és az építményeket két csoportba lehet osztani; épület és műtárgy.
Az építmény fogalma: „építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
Az épület fogalma: „jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
A műtárgy fogalma: „mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).

Mindezek alapján az épület fogalmához hozzárendelhető az építmény fogalma is, hiszen az épület egyben építmény is, így a talaj, a felette lévő légtér...stb szerepet játszik. Még ha nem is olyan módon, mint azt te korábban írtad. Nem kell a levegőt, vizet..stb-t "megakasztania". A lényeg, hogy a térben kell elhelyezkednie.
Együtt értékelve az épület és a műtárgy fogalmát, valamint azt, hogy az építmény nem lehet más, vagy épület, vagy műtárgy, akkor viszonylag könnyen belátható, hogy egy emberi tartózkodás, vagy tárolás céljára szolgáló építmény (lábakon álló tető) sokkal inkább nevezhető épületnek, mint út, híd, torony, vagy egyéb hasonló rendeltetésű nyomvonalas műszaki alkotásnak.

Ami az időintervallumot fontossá teszi, az nem is ebben az összevetésben a legfontosabb, hanem az OTÉK fogalommehóghatározásai között szereplő kerti építmény fogalma.
2012. 08. 06-ig a fogalom így nézett ki:
Kerti építmény: az építési telken belül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás céljára szolgáló műtárgy [pl. hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő].
Ezt követően máig a kerti építmény fogalma: „a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.

Magyarán a felsorolás elmaradt, a műtárgy, mint alapkövetelmény viszont megmaradt. A korábbi szövegben ugyan szintén műtárgyként említi a kerti tetőt, de legfeljebb 20 m2 területig tekinti annak, ami nyilvánvalóan nem lehetséges, hogy a kis tető műtárgy, míg a nagy már épület. Szerintem ezért is maradt el a módosítás után a felsorolás, mivel az részben ellentétes volt a törvény fogalommeghatározásával.

dorka11 # 2013.12.12. 17:13

nanemaaa!

"(Megjegyzem a képviselő nem naprakész, mert a talaj, a víz, a felette lévő légtér beépítése felsorolás az Étv egy korábbi szövegváltozatából került beidézésre.) A jogszabályok eltérő időszakbéli fogalmainak egymással történő összevetése egyrészt nem célszerű, másrészt a jogszabály erőteljes félremagyarázásának eszköze lehet."

Az Étv alp.által hivatkozott szövegváltozata vajon mikor volt hatályban?
Gondolom, hogy a tárgyaláson majd hivatkozhatok arra, hogy ez a szövegváltozat egy régebbi Étv.-ből való, azóta hatályát vesztette.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.12. 16:01

Ja bocs. tényleg. Hát majd meglátjuk.

nanemaaa # 2013.12.12. 15:17

Ja. Még egy dolog. A dorka által beidézett jegyzőkönyv tanúsága szerint nem a bíró ért veled egyet, hanem az alperes jogi képviselője. (Megjegyzem a képviselő nem naprakész, mert a talaj, a víz, a felette lévő légtér beépítése felsorolás az Étv egy korábbi szövegváltozatából került beidézésre.) A jogszabályok eltérő időszakbéli fogalmainak egymással történő összevetése egyrészt nem célszerű, másrészt a jogszabály erőteljes félremagyarázásának eszköze lehet.
Az ügy szempontjából érdemes lenne egyértelműsíteni, hogy az időgéppel éppen hol parkolunk. ;)

nanemaaa # 2013.12.12. 14:13

kbs
Nem válaszoltál a garázsos példám általad történő értelmezésére.
"Zárja körül" = felülről a tetővel zárja, részben.
Ha a zárja körül valóban zárját és valóban körült jelentene, akkor a pesti foghíjakban megépített parkolóházak sem épületek, mert nincsenek homlokzati falaik azoknak sem. (Tűzvédelmi és egészségvédelmi szempontok miatt a kipufogó gáz elvezetés legegyszerűbb és leghatékonyabb módja miatt nem készülnek határfalak.)

Az hogy a bíró veled ért egyet, örömömre szolgál. Az, hogy a bíró nem építésügyi szakember már másik kérdés. Az, hogy a bírók általában (tisztelet a kivételnek, eddig én eggyel találkoztam) nem értenek az építési ügyekhez, nincsenek tisztában az építésügyi fogalmakkal, szintén másik kérdés. Ha a szakmai mellett létezik egy polgári jogértelmezése is az építésügyi szakkérdésnek, számomra nem zavaró. Szerencsére az adott ügyben nem polgári perben fognak bírók dönteni.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.12. 11:47

Szerintem maradjunk abban, hogy a lábakon álló tető bizony épület.
Ebben nem tudunk megegyezni. Ami a kisebb baj - de ahogy elnézem, a konkrét bíró velem ért egyet.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.12. 11:45

zárja körül

nanemaaa # 2013.12.12. 08:39

10. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

Vannak tartóelemei (pl oszlopok) és teteje, nem esik az eső a nyakadba, így az építmény jól körülhatárolhatóan részben teret alkot. Emberi tartózkodásra, netán tárolásra szolgál. A rendeltetése meghatározott. Mi kell még? Tegyük fel másképp a kérdést: Van egy garázsépületem, ami kétség kívül épület, és egy helyiséget alkot. Leveszem az ajtaját, melynek által a helyiség fogalmilag is megszűnik. Onnantól a garázs épület nem épület lesz, hanem mondjuk.... mi is?
Ha nem épület, akkor onnantól a telek bármely részén megépíthető, és nem számít bele a telek beépítettségébe..... Mi van, ha ebből a nemépületből építek a telkemen 200 darabot? Az építési szabályzatokban az épületeknek a legnagyobb megengedhető építménymagassága van meghatározva. Tegyük fel ez az érték egy kertvárosi övezetben mondjuk 6 m. Ha a "garázsom" a fentiek okán nem épület, akkor a nemtommik lehetnének akár 30 m magasak is. Akár egymás felett 10 szint parkolóval. Vagy az már parkolóház? De hiszen a parkolóház ezek szerint nem is épület! Akkor hogy is van ez?

Szerintem maradjunk abban, hogy a lábakon álló tető bizony épület. Ha más épülethez csatlakozik, akkor épületrész, netán tornác. Most abba ne menjünk bele, hogy a korm rendelet mit tett a tornácokkal. Mert az önmagában is röhej.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.12. 06:13

Az nem jogszabályi hivatkozás, hanem értelmezés. Szerintem helyes.

dorka11 # 2013.12.11. 21:48

Nanemaaa!

Részlet a jkv-ből:

Alp.képv.
"Álláspontom szerint téves a felperesnek arra történő hivatkozása, hogy a perbeli épitmény épületnek minősül az Étv.2.§.10.pontja tekintetében, mert e jogszabály szerint csak a zárt szerkezettel körbevett ofjektumot lehet épületnek tekinteni. Az elhatárolás nem a tárolás funkción, hanem azon van, hogy a szerkezettől függetlenül az minősül épületnek, amely a levegő, a viz mozgását megakasztja és zártan körülvett épületelemekből áll. Egyébként erre vonatkozóan a Kuria is hozott már itéletet, amelyben ezt az álláspontot kifejtette, ha szükséges azt a biróságnak csatolom."

Az Étv. 2. §. 10. pontjában nem látok utalást levegő, viz mozgását megakasztó.......stb. Amiről alperes beszél, az egy régebbi jogszabály lehet?

dorka11 # 2013.12.11. 21:48

Nanemaaa!

Részlet a jkv-ből:

Alp.képv.
"Álláspontom szerint téves a felperesnek arra történő hivatkozása, hogy a perbeli épitmény épületnek minősül az Étv.2.§.10.pontja tekintetében, mert e jogszabály szerint csak a zárt szerkezettel körbevett ofjektumot lehet épületnek tekinteni. Az elhatárolás nem a tárolás funkción, hanem azon van, hogy a szerkezettől függetlenül az minősül épületnek, amely a levegő, a viz mozgását megakasztja és zártan körülvett épületelemekből áll. Egyébként erre vonatkozóan a Kuria is hozott már itéletet, amelyben ezt az álláspontot kifejtette, ha szükséges azt a biróságnak csatolom."

Az Étv. 2. §. 10. pontjában nem látok utalást levegő, viz mozgását megakasztó.......stb. Amiről alperes beszél, az egy régebbi jogszabály lehet?

nanemaaa # 2013.12.10. 08:52

dorka11
Ha már itt tartunk, akkor talán érdemesebb az Étv 48/A §-át figyelembe venni.
(7) A fennmaradási engedélyezés feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek.

Ebben simán benne van az is, hogy a kedvezőbb előírások akkor is érvényre juttathatók, ha azok az elrendelt új eljárás közben születnek.

(Az idézett jogszabályhely 2013. január 1-ével hatályos, de változatlan tartalommal korábban is benne voltak a törvényben, de akkor még 48. § (11) bekezdéseként.)

nanemaaa # 2013.12.10. 08:43

dorka11
Véleményem szerint az új eljárást a másodfokú hatóság rendelte el.
A Ket 33. § (6)bekezdése szerint: A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. A hatóság a felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat felterjeszteni.

Tehát az elrendelt új eljárás nem a helyszíni szemlével indult.

dorka11 # 2013.12.09. 19:28

Részletes válaszaidat köszönöm.

Lenne itt még valami: Mikor indul ujra egy eljárás?

2011. október: Elindul az eljárás.

2011. decemberben. I. foku Határozat
2012. január: Fellebbezés az I.foku Határozat ellen (érdemi döntés, valamint a kétszeres illeték miatt).
2012. február: II. foku Végzés, melynek elején, a rendelkező részben szó szerint ez szerepel: " Az Elsőfoku határozatot megsemmisitem és az Elsősoku épitésügyi hatóságot uj eljárás lefolytatására utasitom".

2012. március: I.foku Határozat.

Fellebbezés a Határozat kétszeres illetékről szóló része ellen.
2012. junius: II. foku Határozat, (nem jár a kétszeres illeték, épittető részére + 60 nap a szabályossá tételre. (nem értem, hogy ez hogy jön a képbe, mivel a fellebbezés a határozatnak csak az illetékkel kapcsolatos részét érintette.)

2012. november: I. foku Végzés arról, hogy decemberben szemlét tart.
2012. december. Helyszini szemle
2013. január: I. foku épitési hatóság Határozata
2013. január: Fellebbezés a Határozat ellen.

A Kormányhivatal azt mondja, hogy az uj eljárás nem az I.fok uj eljárásra utasitásával, hanem a 2012. decemberben lefolytatott helyszini szemlével indult. Álláspontjuk szerint ez azért van igy, mert a 2012. márciusi határozat azon része, mely ellen fellebbezés nem lett benyujtva - jogerőre emelkedett, tehát az eljárás befejeződött.

Az uj eljárás valóban a helyszini szemlével indult?

Ezt azért kérdezem, mert a II. fok az Étv. 36.§. (4) bekezdésére hivatkozik, mely szerint ha uj eljárás keretében az uj eljárás meginditásakor hatályban lévő épitésügyi előirások az épittető számára kedvezőbbek, akkor azokat kell az eljárás során alkalmazni. Hivatkoznak továbbá az OTÉK 1.sz.mell. 61.pontjára, mely megenged a kerti épitményben tárolást is. Az augusztus 7.-i módositás az épitmény méretét már nem korlátozza, igy nem számit, hogy mekkora az épitmény.
Lényeges kérdés, hogy mikor indult ujra az eljárás, mert talán ez a kérdés dönti el, hogy a régi, - vagy az uj jogszabályok vonatkoznak erre az ügyre.
Egyet értek az általad leirtakkal, álláspontomat megfelelően meg kell tudnom védeni.

Válaszodat előre is köszönöm.

nanemaaa # 2013.12.09. 08:07

dorka 11
Nem tudok róla, de nem hiszem, hogy a mai szabályokra vonatkozna ha lenne is. Mire a kúria elé kerül egy ügy és abban döntés is születik, ahhoz kell legalább egy év. (Inkább több.) A szabályok viszont január 1-ével módosultak, így szerintem egy korábbi ügyben születhetett döntés az új jogszabályi körülmények után már nem lenne precedensként alkalmazható.

dorka11 # 2013.12.08. 18:55

Nanemaaa!

Állitólag létezik ezzel kapcsolatban a Kuria részéről állásfoglalás. Tudsz-e ilyenről?

Köszönöm.

nanemaaa # 2013.12.07. 10:38

Melyikben?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.07. 09:55

Akkor itt holtpontra jutott a vita. :)
A másik rovatban kérdeztem valamit tőled.

nanemaaa # 2013.12.07. 08:22

Dehogynem. ;)

nanemaaa # 2013.12.07. 08:20

Még valami!
KBS-nek alap esetben igaza van. Kivéve az utóbbi évek építési ügyeiben.
Az elmúlt időszak következetlen, eszetlen szabályozás dömpingje következtében, melynek során - véleményem szerint - már maga a jogalkotó sem tudja, hogy mit és miért szabályozott úgy, ahogy, sajna szerintem a jogszabályt is magyarázni, bizonyítani kell. Sajnos a saját fülemmel hallottam, amikor a jogszabályért felelős személy maga mondta bizonyos kérdésekben, hogy fogalma sincs, mi miért került a jogszabályba és azt hogyan is kellene érteni. :(