Intrum Justitia

@szivas: szerintem orvoshoz neked kéne menned a doxazmáiddal, meg a hebefréniáddal. Az olvasásról meg egy funkcionális analfabéta ne magyarázzon, mert a hozzászólásaid alapján szerintem te egy könyvet sem olvastál végig. Nem veszed észre, hogy egyedül te hőzöngsz itt?

Nem mondtam meg elég világosan, hogy mikor gyere ide legközelebb hozzászólni?
Úgy tünik benned nem csak egy „funkcionális” analfabétával állunk itt szemben

Barrerra 2014.12.29. 20:38-kor írt hozzászólása tényleg csak a vita gerjesztésére volt jó, az érzelmi szinezet az értelmi részt sajnos elnyomta. Ezzel szemben barrerra 2014.12.30. 11:30-as kommentje normális volt, szivas mégis értelmetlenül reagált.
További egymásra való reagálásnak szivas és barrerra részéről nincs értelme szerintem. Kérlek ne is tegyétek.

@szivas:

• Jogilag és erkölcsileg az nem kifogásolható, hogy engedményesként, illetve csomagban szerzi meg a követelést egy ezzel foglalkozó cég. Az eljárásukról gerbera317 sem mondta, hogy ne lehetne kifogásolni.

A lényeg az, hogy az elévült követelés nem válik "jogtalanná", mindössze jogi úton nem érvényesíthető - attól még a tartozás ugyanúgy fennáll és mégha jogi kötelezettsége nincs is az adósnak, (embertől függően) erkölcsi kötelessége az, hogy fizessen. Konkrétan: az elévülés nem szünteti meg a tartozást!

• Amennyire én tudom, a követeléskezelő cégek úgy vásárolják meg egy másik cégtől ezeket a követelésket egy csomagban, hogy azok megalapozottságát (fennálló, lejárt tartozás) az eredeti jogosult állítja, azonban azok behajthatóságáért (van-e vagyona adósnak, jogi úton érvényesíthető-e) nem vállal garanciát - ezért is a követelések összértékének egy részéért vásárolják meg tőle a csomagot.
• Amit gerbera317 írt, hogy „Az adósnak annyit kell tudnia, hogy semmivel sem kell többet fizetnie, mint ha az eredeti jogosult lépne fel ellene ugyanígy.” az igaz - nem kötelességük többet kifizetni. A lényeg ebben, hogy az adósok nem tudják ezt és ezért az adott követeléskezelő megnövelheti a tartozást ilyen díjakkal - ez kifogásolható; én korábban erre is írtam, hogy azt fizesse meg az adós, amit „részletes indokolással kimutat a cég és jogosnak gondol az ember abból - ha a többire fmh-t indítanak, azzal szemben ellentmondanhat, de ott már a bíróságtól függ”.

"Nem mondtam meg elég világosan, hogy mikor gyere ide legközelebb hozzászólni?" - miért, ki vagy te? :D Ha csak ennyire vagy képes, akkor legalább ne demonstráld, kérlek.. :D

Grave: nem volt semmi érzelmi színezet, max esetleg lekezelő voltam vele, azt elismerem, de gondoltam, a smiley-kal tudom éreztetni, hogy egyáltalán nem veszem komolyan szivast :D "Ezzel szemben barrerra 2014.12.30. 11:30-as kommentje normális volt, szivas mégis értelmetlenül reagált." - ezért mondtam, hogy van egy kis hebefrén beütése. Mindegy, tényleg nincs értelme vele foglalkozni, ugyanakkor reagálnék továbbra is az érdemi részekre;

• "Amit gerbera317 írt, hogy „Az adósnak annyit kell tudnia, hogy semmivel sem kell többet fizetnie, mint ha az eredeti jogosult lépne fel ellene ugyanígy.” az igaz - nem kötelességük többet kifizetni. A lényeg ebben, hogy az adósok nem tudják ezt és ezért az adott követeléskezelő megnövelheti a tartozást ilyen díjakkal - ez kifogásolható; én korábban erre is írtam, hogy azt fizesse meg az adós, amit „részletes indokolással kimutat a cég és jogosnak gondol az ember abból - ha a többire fmh-t indítanak, azzal szemben ellentmondanhat, de ott már a bíróságtól függ”." - nagyobb faktoring cégek fel szoktak számolni követeléskezelési/követelésbehajtási KÖLTSÉGET, amit fmh ellentmondás esetében részletes kimutatással támasztanak alá. Ezt a bíróság az esetek 99%-ában megítéli, ha perre kerülne sor, hiszen ez egyenértékű az adminisztrációs költséggel (gyengébbek kedvéért: nagyobb faktoring cégek csak a plusz kiadásaik vonatkozásában követelnek + költséget, pl. postázás költsége, nyomtatás költsége, stb.). Amit nem szoktak megítélni, az a hasra ütésszerűen megállapított követeléskezelési díj, aminek jogalapját nem tudják igazolni bíróság előtt.
• Az elévült követelések behajtásával kapcsolatban meg nem értem, hogy mi jogtalan/erkölcstelen (ezt most neked, szivos): Ptk. 6:23. § (1): "Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni." - az elévülés nem jogvesztést jelent. Elévült követelést bíróság előtt nem lehet érvényesíteni, ugyanakkor a jogosult jogosan követelheti rajtad a követelését - ez azt jelenti, hogyha befizeted a jogosult részére az elévült követelésének összegét, azt te nem követelheted vissza jogalap nélküli gazdagodás címén. Erkölcstelennek sem erkölcstelen, mivel az egész ott kezdődik, hogy az adós nem tanúsított jogkövető magatartást azzal, hogy nem tartotta magát a szerződésben foglalt kötelezettségeihez.

Szerintem ott követtek el logikai hibát, hogy automatikusan abból indultok ki, hogy a követelés valaha is jogos volt, legföljebb csak elévült.

Grave pl. ezt írja:
„az elévült követelés nem válik "jogtalanná", mindössze jogi úton nem érvényesíthető - attól még a tartozás ugyanúgy fennáll és mégha jogi kötelezettsége nincs is az adósnak, (embertől függően) erkölcsi kötelessége az, hogy fizessen. Konkrétan: az elévülés nem szünteti meg a tartozást!”
De miböl következtetünk automatikusan arra, hogy a tartozás valaha is fönnállt? termeszetesen nincsenek statisztikai adataim, de az általam ismert esetek kb 90-95%-ában volt jogtalan a követelés.

Én továbbra sem tudok elképzelni más álláspontot, mint hogy mélyen (jogilag ÉS erkölcsileg) elítélendö az a gyakorlat, hogy valaki gyanútlan/tájékozatlan/söt elég nagy valószínüséggel ártatlan áldozatok megfélemlítésével/fenyegetésével/zsarolásával próbál anélkül jövedelemhez jutni, hogy elött 100%-os biztonsággal, egyenként meggyözödött volna róla, hogy a követelése jogos. Isten majd kiválogatja?

Egyébként hogy néz ki egy ilyen bírósági tárgyalás? Ott mit tudnak ezek fölhozni majd a mentségükre, ha azt se tudják hogyan keletkezett és jogos-e a követelésük?

@szivas: úgy néz ki, hogy a Pp. 164. § (1) bek. alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el - ergo a követelés jogosságát a bírósági eljárás során a felperesnek kell bizonyítania. Amennyiben az ellenérdekelt kétségbe vonja a csatolt magánokiratok hitelességét, úgy a Pp. 197. § (1) bek. alapján bizonyítani kell azok hitelességét. A Pp. 197. § (3) bek. alapján a magánokiraton levő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem hamisított voltát - kétség esetében - más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet állapítani, amelynek valódisága nem kétséges. A bíróság evégből íráspróbát rendelhet el, s azt a szükséghez képest írásszakértővel is megvizsgáltathatja. Amennyiben már teljesített követelésről van szó, úgy annak tényét az alperesnek kell bizonyítania.

"Ott mit tudnak ezek fölhozni majd a mentségükre, ha azt se tudják hogyan keletkezett és jogos-e a követelésük?" - ez azért eléggé életszerűtlen, főleg, ha már bírósági ügyről van szó, ugyanis a felperes a keresetlevelében ismerteti a követelésének a jogalapját és összegszerűségét. Amennyiben tényleg légből kapott követelésről lenne szó, úgy az az ügy el sem megy a bíróságig, de szerintem még fmh-t sem nyújtanak be ilyen esetben.

"...,de az általam ismert esetek kb 90-95%-ában volt jogtalan a követelés." - mennyi ilyen ügyben volt részed konkrétan? Két ilyen cégről is tudok (eléggé közismertek), akiknek évi ügymennyiségük (amelyeket jogi eljárásban kezdeményeztek érvényesíteni) majdhogynem, de valamikor eléri a 100000 db-os mennyiséget. Ezen ügyek nagy részében bírósági végrehajtás indul, a maradék ügyek pedig peres, fmh szakaszban tartanak, és egy nagyon kis hányaduk bukó ügy. Általában ezek közüzemi, telekommunikációs, kábeltelevízió előfizetői szerződésekből eredő követelések, ezekből van a legtöbb végrehajtási ügy a várakozási díj- és pótdíj jogcím alapján indult végrehajtási ügyek mellett. Abból a kb. 100.000 db ügyből általában 99.950 db pernyertes ügy, 40 db pervesztes permegszüntetéssel, mert a felperes az adminisztrációs leterheltség miatt nem tett eleget a bíróság valamely felszólításának, hiánypótlásának (pl. nem küldték meg az eredeti ügyvédi meghatalmazást), 10 db (és lehet, hogy túlzok a számmal) pedig adminisztrációs hiba miatt pervesztes (pl. nem lett lekönyvelve adós teljesítése pénzügyi munkatársak mulasztása miatt).

Nem tudom, hogy te hány ilyen üggyel találkoztál, és mely cég részéről tapasztaltál ilyet, de ezek tényleg bizarr példák (ha valósak az állításaid O.o).

@gerbera317: Nem, semmiféle papírt nem adott át.

@Jaymado

Akkor az tényleg csak egy "illető" volt. Komolyra csak a fizetési meghagyással válthat a dolog.

@barrerra
Köszönöm a szakszerü bevezetést a Pp.-ba, de mindez továbbra sem mond ki mást, mint hogy a bizonyítás kötelessége mindenfajta jogi eljárás során a panaszost/felperest terheli. Mindaddig pedig, amíg mindez minden kétséget kizáróan le nem zárul, kötelezö az ártatlanság vélelmezése.
A bekezdésed többi részét magánokiratokról, aláírások hiteles ill. hamis voltáról ebben az összefüggésben nem tudom értelmezni: szerinted ezeknek a behajtó cégeknek milyen bizonyító erejü "magánokiratok" állnak rendelkezésére, amiböl kétségtelenül megállapítható az adós "vétkessége"? (Mielött belekötnétek: tisztában vagyok vele, hogy a "vétkes", meg "ártatlan" kifejezéseket a büntetöjogból kölcsönöztem; nem tudom erre a polgári jogban mik a releváns terminológiák).
A hogy x cég ráírta egy darab papírra, hogy szerinte neki y ennyivel tartozik? Az aláírásos érvnek pedig itt egyetlen speciális esetben lenne jelentösége, ha a behajtó vagy az eredeti x cég azt állítaná, hogy y aláírásával már elismerte a tratozást, y viszont ezt kétségbe vonná.
És itt térhetünk vissza Jaymado konkrét személyes esetére, amiért tulajdonképpen itt vagyunk: emiatt kell pokolian vigyázni, hogy egyértelmü bizonyítékok híján semmit ne írjunk alá, ami a legkevésbé is arra enged következtetni, hogy elismertük a tratozást.

„"felperes a keresetlevelében ismerteti a követelésének a jogalapját és összegszerűségét”"
és szerinted erre a cég az általad idézett nagyságrend mellett miként lesz képes? Hány jogászt kell foglalkoztatnia ahhoz, hogy 100000-es nagyságrendben tüzetesen megvizsgálják x követelésének jogosságát, mielött bírósághoz fordulnak vele?

@barrera
„Nem tudom, hogy te hány ilyen üggyel találkoztál, és mely cég részéről tapasztaltál ilyet, de ezek tényleg bizarr példák”

Nagyságrendileg persze nem tudok versenyre kelni a te tapasztalataid mennyiségével, én összesen 10-15 ilyen esetet ismerek, részben a saját, részben pedig a közvetlen környezetem tapasztalataiból kiindulva, de ezek mindenképp kettönél több céget érintenek, de szerintem ez mindegy, mind ugyanazokkal a módszerekkel dolgozik: terror/megfélemlítés/ zsarolás, majd "segítség" nagylelkü fölajánlása.

Nem akarom itt a konkrét esetek részleteivel szaporítani a szót, vagy a konkrét tanácskéröktöl elvenni a kapacitást, de ezeknek az eseteknek a 90 %-ában volt jogtalan a követelés. A legextrémebb eset egy parkolási ügy volt, amikor azt próbálták állítani hogy egy bizonyos nap bizonyos órájában Budapest egy bizonyos utcájában jegy nélkül parkoltam. (Nem Budapesten lakom, az autóm külföldi rendszámú, abban az utcában életemben nem jártam, és az adott idöpontban nem tartózkodtam Magyarországon. Az autóm sem).
Nem tudom, ki adta ki nekeik bírósági végzés nélkül az adataimat, (hangsúlyozom, nem büntetö eljárásról van szó, mint a közlekedési kihágások esetén), de csakugyan megszerezték és évekig üldöztek, rendkívül kalandos módon, különféle nemzetközi behajtó cégek bevonásával.

@szivas: engedményezés esetében az eredeti jogosult átadja a faktoráló cégnek az okiratokat is, tehát pl. hitelszerződés esetén az aláírt hitelszerződést többek között. Ezek szolgálhatnak bizonyítékként polgári peres eljárás során. Polgári perrendtartás során nincsen "ártatlanság vélelme", mindenkinek azt kell bizonyítania, amit állít (felperesnek azt, hogy jogos a követelése, alperesnek pedig azt, hogy nem jogos a felperes követelése).

Ahogy mondtam, bírósági végzés nem kell ahhoz, hogy átadják az adataidat faktorálás során, ugyanis az Infotv. 6. § azt engedélyezi.

Erről pl. nem is tudtam, hogy faktorálnak várakozási díj és pótdíj jogcímű követeléseket. Érdekességként: ott bizonyítékként az időbélyeggel ellátott fényképfelvételek, parkolási adatlap szolgálhat. Ha ilyennel csesztet egy faktor cég, tényleg nem árt megkérdezni tőle, hogy esetleg személyesen tudnál-e konzultálni velük, és áttekinteni a bizonyítékokat - ha ekkor akadékoskodik a cég, és ezt követően is "terrorizálnak", abban az esetben érdemes ezt az esetet jelenteni az MNB-nek (jelenleg az MNB a felügyeleti szerve a faktoring cégeknek).

"és szerinted erre a cég az általad idézett nagyságrend mellett miként lesz képes? Hány jogászt kell foglalkoztatnia ahhoz, hogy 100000-es nagyságrendben tüzetesen megvizsgálják x követelésének jogosságát, mielött bírósághoz fordulnak vele?" - egy nagyobb volumenű cégnél ezeket sok-sok ügyintéző, csoportvezető, osztályvezető-helyettes ellenőrzi. A válasz, hogy elég sok embert kell alkalmazni ehhez, erre azért törekednek is általában.

@barrerra
„engedményezés esetében az eredeti jogosult átadja a faktoráló cégnek az okiratokat is, tehát pl. hitelszerződés esetén az aláírt hitelszerződést többek között. Ezek szolgálhatnak bizonyítékként polgári peres eljárás során. Polgári perrendtartás során nincsen "ártatlanság vélelme", mindenkinek azt kell bizonyítania, amit állít (felperesnek azt, hogy jogos a követelése, alperesnek pedig azt, hogy nem jogos a felperes követelése).”
ez így nagyon ködös; a hitelszerzödés ugyan valóban okirat, de a felperesnek nyilván nem a hitelszerzödés létét kell okirtokkal igazolnia, mert azt senki se fogja kétségbe vonni, hanem azt, hogy az adós nem fizetett, vagy nem annyit, ezt meg nem lesz könnyü harmadik személyként megítélni. Ez az a tipikus eset, amikor a bank megpróbál maximális nyereségre szert tenni, és mindenfélét belemagyaráz a szerzödésbe, hogy neki miért van joga azt egyoldalúan megváltoztatni, amit aztán az adós nyilván nem hajlandó elismerni. Pontosan ezek azok az ügyek, amikor a követelés csak nagyon kis valószínüséggel jogos.
Ezért mondom, hogy szerintem ezeknek a cégeknek alig van esélyük tisztességes úton haszonhoz jutni. Mert vagy tisztességes az adós és elismeri a tartozását, de valamiért épp nem tud fizetni, viszont akkor ezt a követelést nem fogják eladni, hanem egymás közt megtárgyalják az eredeti céggel. Vagy pedig olyan, aki nem ismeri el a tartozás jogosságát, akkor pedig nem is fog fizetni, míg bíróság nem kötelezi, hacsak nem balek és bedöl a fenyegetésnek, pedig valójában igaza van.

Bizonyítani pedig mindenkor a felperesnek kell. csak ezt követöen kerülhet rá esetleg sor, ha ez már megtörtént, hogy az alperes "ellenbizonyítékot" hoz fel.

„bírósági végzés nem kell ahhoz, hogy átadják az adataidat faktorálás során”
Nem, ahhoz nem kell, csak ahhoz, hogy tisztességes úton jogilag eljárjanak. Addig üres fenyegetözés marad a követelés.

„ott bizonyítékként az időbélyeggel ellátott fényképfelvételek, parkolási adatlap szolgálhat.”
Ilyet simán produkáltak: rajta állt az autóm: lekapták valahol, valamikor. Ennyire nem akarok kihajolni az ablakon és az urbán legendek sorát szaporítani, de akkoriban az a hír járta, hogy hajléktalanokat küldtek szét a városban fényképezögépekkel, hogy próbáljanak lefényképezni külföldi autókat. A képen a hátteret persze nem lehetett kivenni, hogy az hol lehet.

„sok-sok ügyintéző, csoportvezető, osztályvezető-helyettes ellenőrzi.”
8. Nyúl Béla. Ezekkel akarsz tárgyalni? És reméled, hogy majd belátó lesz? Akkor elveszíti az állását! Nem hülye ö se!

Az a cél, hogy akinek követelése van, terelje jogi útra a dolgot, vagy hallgasson örökre. Teljesen jó elgondolás.

Boldog Újévet Kívánok Mindenkinek!

@szivas: "ez így nagyon ködös; a hitelszerzödés ugyan valóban okirat, de a felperesnek nyilván nem a hitelszerzödés létét kell okirtokkal igazolnia, mert azt senki se fogja kétségbe vonni, hanem azt, hogy az adós nem fizetett, vagy nem annyit, ezt meg nem lesz könnyü harmadik személyként megítélni. Ez az a tipikus eset, amikor a bank megpróbál maximális nyereségre szert tenni, és mindenfélét belemagyaráz a szerzödésbe, hogy neki miért van joga azt egyoldalúan megváltoztatni, amit aztán az adós nyilván nem hajlandó elismerni. Pontosan ezek azok az ügyek, amikor a követelés csak nagyon kis valószínüséggel jogos." - ahogy mondtam, annak és azt kell bizonyítani, aki valamit állít a peres eljárás során: a felperes könyveléssel, bankszámla-kivonattal, egyéb okiratokkal igazolja, hogy az adós nem fizetett, az adós pedig bankszámla-kivonattal, pénztári bizonylattal, számlával igazolja, hogy márpedig fizetett (ha az alperes nem igazolja okiratokkal azon állítását, hogy fizetett, akkor a bíróság úgy veszi, hogy alperes nem fizetett a felperes részére).

A felperes viszont akármit belemagyarázhat a szerződésbe, ha a követelése nem jogos, az ászf módosítás jogtalan volt, úgy a bíróság úgy is elkaszálja a felperest - kivéve, ha tapasztalatlan bíróval van dolga a felperesnek, és sikerül a "sűrűbe" bevezetnie a bírót (sajnos ez is előfordul); ekkor lehet fellebbezni.

"Ezért mondom, hogy szerintem ezeknek a cégeknek alig van esélyük tisztességes úton haszonhoz jutni. Mert vagy tisztességes az adós és elismeri a tartozását, de valamiért épp nem tud fizetni, viszont akkor ezt a követelést nem fogják eladni, hanem egymás közt megtárgyalják az eredeti céggel. Vagy pedig olyan, aki nem ismeri el a tartozás jogosságát, akkor pedig nem is fog fizetni, míg bíróság nem kötelezi, hacsak nem balek és bedöl a fenyegetésnek, pedig valójában igaza van." - nekem meg az a tapasztalatom, hogy bírósági úton könnyedén érvényesítik a követelésüket ezek a faktoring cégek (mármint a nagyobbak). A legtöbb olyan cégnek, amelyeknek nem közokirati szerződésen alapuló követelése van, gazdaságilag jobban járnak, ha a követelésüket nagy tételekben eladják, mert - egy közüzemi cégnek egy nagyobb összegű követelés bírósági úton való érvényesítése nagyobb kockázatokkal jár, minthogyha eladja kisebb összegért a követelését, ugyanis így biztosan pénzhez jut a cég, ha bírósági úton érvényesíti, akkor bevállalja azt a kockázatot, hogy egy esetlegesen behajthatatlan követelést tart meg magánál, és csak költségei származnak a követeléséből, semmint profit.

"Bizonyítani pedig mindenkor a felperesnek kell. csak ezt követöen kerülhet rá esetleg sor, ha ez már megtörtént, hogy az alperes "ellenbizonyítékot" hoz fel." - ahogy fentebb, és korábban is elmondtam; annak kell bizonyítani, aki valamilyen tényt állít. Nyilván a felperes a bírósági eljárás kezdetén a keresetlevélben ismerteti a tényállítását alátámasztó bizonyítékokat. Ezt követően a bíróság az első tárgyalásra beidéző végzésben tájékoztatja a feleket, hogy kinek, mit kell bizonyítania.

"Nem, ahhoz nem kell, csak ahhoz, hogy tisztességes úton jogilag eljárjanak. Addig üres fenyegetözés marad a követelés." - csak ismételni tudom magam, hogy követelés-eladás során harmadik félnek az eredeti jogosult bírósági végzés nélkül átadhatja a kötelezett adatait, mivel a törvény azt engedélyezi (ezen jogszabályi hivatkozást már ismertettem régebbi hozzászólásaimban). A fenyegetőzéssel kapcsolatban meg annyit, hogy fmh-ig/felszámolási eljárásig szinte minden üres "fenyegetőzés", ami a legtöbb esetben inkább tájékoztatás a jogi következményekről, sok esetben az igényérvényesítés kötelező eleme (pl. felszámolási eljárást csak abban az esetben lehet megindítani, ha a jogosult bizonyítottan küldött fizetési felszólítást a kötelezettnek).

"Ilyet simán produkáltak: rajta állt az autóm: lekapták valahol, valamikor. Ennyire nem akarok kihajolni az ablakon és az urbán legendek sorát szaporítani, de akkoriban az a hír járta, hogy hajléktalanokat küldtek szét a városban fényképezögépekkel, hogy próbáljanak lefényképezni külföldi autókat. A képen a hátteret persze nem lehetett kivenni, hogy az hol lehet." - kicsit hihetetlen számomra, bár ez nem azt jelenti, hogy ilyen nem is történhet meg. A parkolási társaságnak/önkormányzatnak érdeke, hogy jó minőségű képeket készítsenek a nem fizető várakozók parkoló gépjárművéről, ugyanis másképp nem tudják hatékonyan érvényesíteni a követelésüket. Időbélyeggel ellátott fényképfelvételt pedig csak PDA-val (de lehet, hogy már tablettel is?) lehet készíteni, nem hinném, hogy a hajléktalanoknak ilyen drága készülékeket kézbe adnak. Meg valahogy teljesen irreális az egész... Aztán lehet, hogy léteznek ilyen hülye cégek is, ki tudja, de ez hosszútávon nem kifizetendő...

"8. Nyúl Béla. Ezekkel akarsz tárgyalni? És reméled, hogy majd belátó lesz? Akkor elveszíti az állását! Nem hülye ö se!" - dehogy veszíti el az állását! Az ügyintéző arról tud tájékoztatást adni, hogy ő mit lát a rendszerben, ha pedig kérdéses az ügy, akkor általában felajánlanak egy személyes egyeztetést. Személyes egyeztetés során te kifejted az álláspontodat, ők meg vagy belátják, vagy nem, mert ők másképp értelmezik a dolgot - ilyenkor marad a bíróság.

@bermuda háromszög: "Ezt azt jelenti hogy márciusban ügyek tömegei zuhannak ki az elévülés miatt?
Tehát az olyat mint én, akit évek óta csak levélben, telefonon sms-ben zaklatnak elfelejthetnek?" - nem ismerem az esetedet, de ez csak annyit jelent, hogy maga a fizetési felszólítás már nem szolgál az elévülés megszakítás eszközeként, ugyanakkor sok esetben kötelező fizetési felszólítást küldeni, pl. várakozási díj esetében 60 napos jogvesztő határidőn belül kell küldeni írásbeli fizetési felszólítást.

Ez viszont nem azt jelenti, hogyha jogos követelésről van szó, akkor elfelejthetnek. Elévült követelést is jogosan követelhetnek, csak azt már bírósági úton már nem lehet érvényesíteni. Amennyiben nem évült el a követelés, úgy akkor előbb-utóbb bírósági útra terelik az ügyet. 9 hónapja lépett hatályba az új Ptk., szóval ez még sokat nem tesz a latba, hogy már nem szakítja meg az elévülést a fizetési felszólítás (ez majd az idő teltével fog egyre nagyobb jelentőséggel bírni az elévülés kapcsán).

Boldog Új Évet mindnekinek!

Jól értettem, hogy elévült követelés már bírói úton nem érvényesíthető?

Van egy lejárt internettartozásom, ami egy év után elévült. Az Intrum Justitia be akarja hajtani.

Megírtam nekik, hogy az EHT alapján elévült.

Erre ezt válaszolták: " Hivatkozva alábbi levelére tájékoztatjuk, hogy az elévülés önmagában nem jelenti egy követelés megszűntét. Ez alapján cégünk nem tekint el az Ön által elévültnek minősített követelés megfizettetésétől.

Az Ön kötelezettsége továbbra is XXXXX- Ft, melyre részletfizetést tudunk biztosítani. Ennek hiányában a teljes összeget 8 napon belül, az ügyiratszám közleményben való feltüntetése mellett az alábbi számlaszámra utalni szíveskedjen!"

Ez az egész azt jelenti, hogy ők írogathatnak, hívogathatnak, de más eszközük nincs?

Köszönöm!

Szia Spam!

Ha elévült a követelés, akkor csak ennyi eszközük van. Jogi behajtásra nem fogják bocsátani az ügyedet.

Nem fogadnék rá. Konkrét eseteket tudok, hogy fizetési meghagyást kértek elévült követelésre, sőt, perbe is szálltak. Igazából ez az üzletük ebben: az a pár százalék, aki nem mond ellent, illetve elügyetlenkedi a pert.

Én itt nem hinném, hogy bírósági úton próbálkoznának, mert itt beismerték az ügyfélnek konkrétan, hogy elévült a követelés, tehát szinte biztos, hogy eljárás soránt elévülési kifogást nyújtana be spam a bírósági eljárás során, és sztem ezzel ők is tisztában vannak, így meg nem buli a dolog.

Kedves Kovács Béla Sándor!

De milyen igaz, amit írtál!

Kaptam fizetési meghagyást a díjbeszedőtől. Állítólag 2011-12 között nem fizettem semmit. Akkor hogy bírtam eladni a lakást 2014-ben???
Hát én sem figyeltem, nem érdekelt a dolog. Persze a közjegyző kiadta végrehajtásra. Akkor írtam nekik, ez nem létező tartozás, visszaírták, így jártam, a végrehajtót már ez nem érdekli.... Értem, hogy én hibáztam, na de egy nem létező tartozást be lehet hajtani?

A másik dolog, hogy ezzel a végrehajtó céggel 2 éve valóban volt egy díjbeszedős dolgom, de akkor kb 20.000 ft-ról volt szó. Megkeresték a munkahelyemet....a bibi annyi, hogy ott én sosem dolgoztam, nem is jártam feléjük...

A hab a tortán, hogy a mostani díjbeszedős dolog végett megint ugyanazt a munkahelyet találták meg. Csakhogy, az illető munkahely,ha közli, ilyen ember ott sosem dolgozott, 15.000 ft értékben fellebbezhet. Szegények másodjára tették ezt meg (gondolom). Csak már nekem ciki, hogy 30.000 ft-ba kerültem eddig nekik.
Azt nem tudom, hogy egy végrehajtó cég hol keresi a munkahelyemet? Van valahol erre valamilyen adatbázis? Mert ha igen, nem működik túl hatékonyan...

„Értem, hogy én hibáztam, na de egy nem létező tartozást be lehet hajtani?”

Ezt bizonyíthattad volna a bizonyítási eljárásban, amire a te hanyagságod miatt nem került sor érdemben.

Amúgy ez nem az Intrum volt...
Szamosi és társa önálló bírósági végrehajtó...

Az Intrumról csak annyit, hogy egy elévült dolgot akarnak behajtani. Már lassan többe kerülök nekik, mint maga a tartozás. Amit persze nem azért nem fizetek, mert másra szeretném költeni a pénzem...
Most ott tartunk, hogy 9 alkalommal írta sms-ben, ha 3 napon belül nem fizetek, megindítják a jogi eljárást. Kedvesek voltak, mert Karácsonykor is elküldték.... De közben leveleket küldözgetnek, hogy 3.000 ft-onként törlesszek. Akkor most egyben fizessek vagy törlesszek?? Merthogy kb 2 nap eltéréssel üzenték ezt.
Ja és ez már 6 éve tart, ezért írtam, hogy többe kerülök nekik, mint maga a tartozás. Plusz ne hinném, hogy amikor kijönnek személyesen és én balga délelőtt 11-kor dolgozni mertem, az épp otthon lévő szomszéddal mindent közöltek. Tartozás (azt is hogy honnan) és ő behajtó cég...

„Szamosi és társa önálló bírósági végrehajtó...”
No, ott már tényleg csak akkor hivatkozhatsz elévülésre, ha az elévülés magában a végrehajtásban következett be. (Az elévült követelés egyébként létező követelés.)

Kedves Sherlock!

Teljesen igazad van, Csak én nem értettem hozzá. Nem tudtam, hogy ellentmondással kellett volna élni, most már tudom, és akkor megy a bíróságra és tisztázni lehet mindent. Ezt én nem nevezném hanyagságnak, hisz nem értek hozzá.....
Amúgy a díjbeszedő megint jelentkezett, hogy nem fizettem...csakhogy már nem is laktam abban az időben ott. Kérdeztem a vevőt, őt nem zaklatták. De most megy az ellentmondás....

A Szamosinál már nem tudok elévülésre hivatkozni. De nem is ez volt velük a bajom, az, hogy hogyan találnak olyan munkahelyet és kérik a fizetésem 33%-ának letíltását, ahol sosem dolgoztam. Kétszer követték el ezt a hibát, az illető munkahely nem biztos, hogy örül annak, hogy pénzébe kerül, hogy közöljék, én nem ott dolgozom....

@olorsi: A végrehajtó az egészségbiztosítási pénztár közlésében szereplő munkáltatónak küldi meg a letiltást az esetek 99%-ában.
A hivatkozott 15.000 Ft pedig a kifogás illetéke, amit a végrehajtó törvénysértő intézkedésével szemben lehet benyújtani - letiltás önmagában nem ilyen, így a munkáltatónak nem is kell fizetnie amikor megírja válaszként, hogy "nem dolgozik ilyen személy nálunk".