Építésügyi bírság, fennmaradási engedély


eszmilan # 2013.02.01. 13:48

Kedves nanemaa!

3. pontban alighanem félreértjük egymást. A ... Kerület képviselő testülete megalkotta 2005-ben a következő önk. rendeletet:

Budapest Főváros ... Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2005.(III.1.) önkormányzati rendelete az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról, működésének rendjéről

/Egységes szerkezetben a 13/2006.(VI.26.) rendelettel./

Budapest Főváros ... Kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6.§ (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a területrendezési, településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV.23.) FVM rendelet figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja.

Nem tudom, hogy hatályos-e ez még, vagy tudja-e hatályát veszteni egyáltalán, ehhez nem értek.
Amit előző hozzászólásomban írtam 2.§ (2) c. pontot amely a következőket mondja ki: "kerületi szabályozási terv, vagy annak ..." idézőjelek közé tett szöveg, az ennek a 4/2005. önk. rendeletnek része. Erre hivatkozva bírálta el a tervtanács a tervemet az előzőekben leírtak szerint és hozott negatív véleményt. Én ezzel a ponttal (2. § (2) c. nem értek egyet, mivel az előző hozzászólásomban leírtaknak megfelelően úgy gondolom, hogy ez az én tervemre nem vonatkozik, innentől kezdve (ha nekem van igazam) meg nem is kellene figyelembe venni a tervtanács véleményét a hatóságnak.

Abban persze 100%-ig igazad van, hogy eddig nem született még elsőfokú elutasító határozat sem, és érdemes lenne beadni, hogy legyen valami amibe lehet kapaszkodni. Viszont ha sikerülne meggyőzni az elsőfokú hatóságot, hogy nem kell tervtanácsot bevonni, így már ki tudnák adni ők is az engedélyt, és nem kellene folytatni a vagdalkozást másodfokon.
Hétfőn megyek konzultálni az építési iroda vezetőjével ezekről a dolgokról, és ahhoz kell lehetőleg minél több információ, hogy teljesen képben legyek, tudjak érvelni a vélt igazam mellett.

Köszönöm!

nanemaaa # 2013.02.01. 11:57
  1. jól érted.
  2. épületen belüli beépített alapterület változás nem engedély köteles. Már az önálló rendeltetési egységek számának és rendeltetésének változása sem.
  3. az általad is hivatkozott jogszabály csak területi és országos tervtanácsot "ismer". A települési tervtanács, csak a polgármester településképi véleményének kialakításában segédkezhet, majd ha lesz rá helyi rendelete az önkormányzatnak. Tekintettel arra, hogy a jogszabályi hátterek csak most január 1-től nyíltak meg ehhez, így sanszos, hogy ilyen helyi rendelet még nincs.

A Korm rendelet szerinti tervtanácsoknak meg nem az a hatásköre, hogy helyi védett területen történő építkezésekkel bíbelődjenek.
4. Ebből még számomra nem következik a tervtanács bevonásának kötelezettsége. Hozzanak döntést, te fellebbezz.... akkor okosabb leszel.

eszmilan # 2013.02.01. 09:40

Kedves nanemaa!

Köszönöm válaszodat! Kiegészítés a következőkhöz:

  1. Akkor, ha jól értem, engedély nélkül nem cserélhető fel még a szarufák közé berakott 80 cm széles kutyaól ablak sem 80 cm-es tetősíkra. Ezzel is azért foglalkozom ennyit mert a tervtanácsom, ahol mindig ugyanazok a tagok, mert direkt így hívják össze, nagyon érzékeny az ablakokra. Én tetősíkot szeretnék, ők ökörszemet. És hiába van jogom tetősíkot építeni, ha egyszer ehhez ők nem járulnak hozzá, akkor nincs pozitív vélemény, nincs engedély sem.
  2. A 312/2012. ugye ilyen tétellel külön nem foglalkozik, mint mondjuk azzal, hogy a homlokzatot szabad színezni. Azért gondoltam, hogy mégis engedélyköteles, mivel a beépítetlen padlástér nem a lakótér része, tehát ha beépítem akkor változik a nettó alapterület, szintterületi mutató.
  3. Tervezőm természetesen tisztában van az építésügyi szabályokkal, ezzel nincs is gond. Az épület minden jogszabálynak megfelel. A gond itt a tervtanáccsal van, mert náluk nincsenek szabályok, csak vagy jó valami, vagy nem. Most én eddig a nem kategóriába tartozom, hiába felel meg az épület a jogszabályoknak. Épület nem műemlék, nem fekszik műemléki területen, egyedül a BVKSZ által meghatározott "városkép szempontjából kiemelt" területen fekszik. A tervtanácsok működését a 252/2006 (XII.7.) korm. rendelet szabályozza. Ez lekinkább műemlékekről és kultúrális örökségvédelemről szól. Ami itt bajos az a helyi önkormányzati rendelet. Ennek 2.§ (2) c. pontja ezt mondja ki (a tervtanácsi véleményre is ez volt írva hogy ez alapján bírálják):

"Kerületi Szabályozási Terv (KSZT), vagy annak, teljes körű rendelkezése hiányában az Étv. 18.§-a alapján az illeszkedés általános szabályai szerint elhelyezett és kialakított épületek vagy, meglévő épületek bővítésére, átalakítására irányuló terveket."

Az én tevéklenységem bővítés is, mivel térdfal épül, ami most nincs. KSZT készült, illeszkedés módjáról a következőket mondja (nem szó szerint írom inkább):
"Illeszkedés módja:
... épületek geodézialag bemért magasságához igazodóan ... maximum 1,5m-t lehet eltérni."

Önkormányzat szerint a fennt leírt szabályt kb. függetlenül, hogy készült-e KSZT vagy nem, minden bővítésre alkalmazni kell (lehet, hogy magyartalanság miatt a mondat első fele nem vonatkozik a másodikra?). Ennyi erővel viszont a kerület 100%-a lefedett a tervtanáccsal.

Köszönöm szépen!

nanemaaa # 2013.02.01. 08:54

Ja! Az előzőekhez:
Ha az épületed műemlék, vagy műemléki területen van, akkor persze a tetősíki ablak is engedély köteles.

nanemaaa # 2013.02.01. 08:53
  1. tetősíkban fekvő ablak beépítése, ha nem kell szarufát kiváltani nem engedély köteles. Kiváltás ("gerenda") önmagában is teherhordó, a szarufa meg pláne, így az azért engedély köteles. Álló (kutyaházas) ablak már igen, mert annak van váza, ami önmagában is tartószerkezet.
  2. Így nem engedély köteles. Főleg, ha nem kell födémet kivágni, vagy lépcsőt építeni, mert ezek már tartószerkezetek, így azok már engedély kötelesek.
  3. Tervtanácsok működéséről van egy kormányrendelet. Ha a lakóházad nem műemlék, akkor kizárt, hogy tervtanács köteles legyen a dolog. 2013. január 1-től meg pláne.

Ha az ügyintéző "ragaszkodik" a saját álláspontjához, az az ő dolga. Attól még lehet kérelmet benyújtani, utasítsa el ha akarja. Lesz jogorvoslati lehetőséged. Mellesleg a tervezőnek ugyanannyira tisztában kell lennie a helyi építési előírásokkal, mint az ügyintézőnek. Ha valami szabálytalan, akkor azt nem lenne szabad megterveznie. Ha a két "szakember" nincs közös nevezőn, akkor nagy valószínűséggel helye lesz egy felettes szerv bevonásának a jogvita eldöntéséhez.

eszmilan # 2013.01.30. 15:53

Kedves Fórumozók!

Újabb kérdésem tetőtér-beépítéssel kapcsolatos.

Első kérdésem a tetőablakokkal kapcsolatos. Más fórumokban már írtak arról, hogy "elvileg" meglévő szarufák közé berakott tetőablak nem építési engedély köteles, mivel tartószerkezetet nem érint. Vajon mi a helyzet a fülkés ("kutyaól") típusú ablakok kérdésével? Elvileg ha azt is két szarufa közé rakom be, akkor az sem engedélyköteles? Ugye ez sem érint tartószerkezet, a kialakítandó fülke nem tart semmit, csak az ablak keretét határozza meg. Ebből következőleg építés közben az eredetileg fülkésre tervezett házon át lehet térni a fülkés helyett a sík ablakok alkalmazására a szarufakiosztáshoz való hozzányúlás nélkül? És mi van ha egy szarufaköz ki van váltva egy szélesebb fülkéhez. (pl. 2x90 = 180 cm)
Ennek a helyére is be lehet rakni két tetősíkablakot úgy, hogy a szarufa kiváltott része helyett berakok egy gerendát, ami az ablakok megtámasztását végzi?

Második kérdésem általánosságban, a jelenlegi új 2013-as szabályozás értelmében vajon egy meglévő épület tetőterének beépítése hőszigeteléssel, gipszkartonozással, tartószerkezetekhez nem nyúlással, nem engedélyköteles tetőablak szarufák közé rakásával szintén nem építési engedély köteles tevékenység?

Harmadik kérdésem, ami igazából nem is kérdés, hanem egyszerűen nem értem, hogy lehet az, hogy ha a KVSZ "elhelyezendő épület tervét" köti tervtanácsi tárgyaláshoz, akkor az én esetemben ahol tetőtér-beépítés történik úgy, hogy közben az épület tömege is változik, az miért tervtanácsköteles. Az ügyintéző állásfoglalása alapján ha az épület tömege változik "azt is ide kell érteni". De könyörgöm, ha egyszer nem ez van ideírva, akkor hogy tud ez erre vonatkozni? A másik meg, hogy kerek perec kijelentette, hogy ha negatív a tervtanácsi vélemény, akkor ők nem adnak ki elsőfokon építési engedélyt és punktum, függetlenül attól, hogy a tervtanácsnak csak szubjektív, az épület kinézetet, formáját, tömegképzését, meg hasonlókat bíráló véleménye volt, építési szabályoknak való meg nem felelésről egy szó sem természetesen, mivel azoknak megfelel.

Esetleg ha van valakinek tapasztalata a másodfokon (Budapesti ügy) eljáró építési hatóságról, hogy hasonló esetekben vajon mit lépnek, az legyen szíves ossza meg velem!

Köszönöm szépen!

gigford # 2013.01.24. 20:51

Köszönöm!

MajorDomus # 2013.01.24. 20:45

birósághoz fordulhatsz

nanemaaa # 2013.01.24. 07:48

gigford
Azt kell megnézni, hogy az adó szabályok szerint pontosan mi az adó köteles. Szükséges-e helyiségnek lennie?
Ugyanis amit leírtál, abból az építési szabályok szerint egyértelmű, hogy az építmény rendeltetése garázs. Igaz, eddig is az volt, és nem a tető meghosszabbításától lett az.
Ugyanakkor az is egyértelmű, ha egy oldalról nyitott, akkor bár garázs rendeltetésű építmény, de nem garázs helyiség, mert a helyiségnek zártnak kellene lennie.
Az adó szabályok egyébként alkothatnak saját fogalmakat és szempontokat is, így mindenképpen abból kell kiindulni, hogy maga a rendelet milyen utalásokat tartalmaz e témakörben.
Ha az építésügyi szabályok az irányadók, akkor nincs igazad, tehát nem érdemes jogorvoslaton gondolkodnod.

MajorDomus # 2013.01.23. 20:34

fütéstechnikai szolgáltató vállalat

MajorDomus # 2013.01.23. 20:32

fütéstechnikai szolgáltató vállalat

gigford # 2013.01.23. 18:04

Tiszelt Szakértők!

A helyi építményadó szerint a lakóházunkhoz tartozó, gépkocsi beálló-nak tervezett(4.75m x 2.70m) építmény nem adóköteles. Nem zárt építmény, előlről és egyik oldaról részben nyitott, ajtó nincs rajta.

A használatbavételi engedély után a beálló tetőszerkezetét meghosszabbítottuk 3m-el a kerítésig, így egy 7.75m x 2.70m fedett rész keletkezett.
Az önkormányzattól voltak ellenőrzésen, és szerintük a tető meghosszabítása miatt már nem beálló, hanem gépjármű tároló és adóköteles.

Kérdésem, hogyha ezzel nem értek egyet és a bevallási ürlapban amit feléjük kell leadni, azt nyilatkozom, hogy ez az építmény továbbra is beálló szerintem és nem tároló, tehát adómentes, ők viszont utóbbinak tartják és adó megfizetésére köteleznek, akkor hova vagy hogy lehet jogorvoslatért folyamodni?
Felétve ha a leírtakból egyáltalán az következik, hogy igazam lehet, ha nem akkor elfogadom és befizetem majd az adót.
köszönettel

eszmilan # 2013.01.23. 16:46

nanemaa:
Köszönöm a válaszodat!

nanemaaa # 2013.01.23. 16:21

Évi
Fordulj a kéményseprőhöz. Nála a jogkör.
A "szakértő" csak szakértő, nem feltétlenül hiteles jogforrás. :)

nanemaaa # 2013.01.23. 16:20

eszmilan
A kérdésedben a válasz. Azokba a helyiségekbe nem. Tehát pl önálló szellőzésű előtéren keresztül kapcsolódhat. Mint ahogy pl az éttermekben is látod a budit.
A közvetlenül azt jelenti, hogy egy légtérbe. Magyarán, ha a földszinten a konyha, akkor az emeleti WC-hez kell egy előtér, mert a szag gond nélkül suhan le a lépcsőn is.
Ha viszont a wc - ahogy írtad - egy szoba helyiségbe nyílik, akkor a szoba "helyettesíti" az előteret, így abból már akár közvetlenül is nyílhatna a konyha.
A tervtanács véleménye egyébként ezen kérdésben nem "perdöntő" az építési hatóságnak a bizonyítékok sorában kell értékelnie, és legfeljebb, ha nem ért vele egyet, akkor külön indokolnia. A nagyobb baj majd akkor kezdődik, ha erre alapozva elutasítják a kérelmedet. Akkor viszont lesz jogorvoslati lehetőséged, amit ha valóban jól értem amit írtál, akkor meg is fogsz nyerni. ;)

Jól értelmezed. A fennmaradási engedély lényegében egy utólag egyben kiadott építési és használatbavételi engedély, kis bírsággal fűszerezve.
Azt, hogy egy kérelem megfelel-e az építési szabályoknak, minden esetben az építési hatóság vizsgálja. A tervtanács mindössze egy szakmai véleményező szerv. Nem a hatóság helyett dolgozik, csak "segíti" a munkáját leginkább az épített környezet alakítása tárgykörében. A wc légtérkapcsolata szerintem nem ebbe a körbe tartozik. :D

Évi66 # 2013.01.21. 19:32

Köszönöm a választ, a kéményünk egyébként fa tüzelésű kazán kéménye. A fűtéstechnikai vállalat szakértője azt mondta, hogy 2013-tól csak saválló kéményre lehet engedélyt kiadni. 2012. december 31-én még erre a vaskéményre is kiadták volna. Akkor ha a mostani szabályoknak nem felel meg a kéményünk, akkor az már életveszélyes is?Vagy mi alapján állapítják meg az életveszélyt? Nekem azt mondták, hogy a falazott kéményeket is saválló belsővel kell kibélelni 2013-tól(felújításnál vagy újjáépítésnél). Szerintem az életveszély legfeljebb akkor jöhetne szóba, ha lakóépület kéményéről lenne szó. Lehet, hogy a tűzoltóság fog dönteni?

Üdv:
Évi

eszmilan # 2013.01.21. 16:34

Kedves Fórumozók!

Kérdésem nem biztos, hogy ebbe a témába illik, ha így van elnézéseteket kérem, de nem találtam máshol hasonló témát. Amiről szó lenne, hogy akkor a WC most hova is nyílhat?

Az OTÉK a következőket állítja:

99.§(9) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségből WC-, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat.

A kérdés a "közvetelenül" szóra vonatkozik, valyon ez pontosan mit takar. Példával illusztrálva a helyzetemet: adott tetőtérbeépítéses épület, alul konyha-étkező, felül lakószoba. Ezen helyiségek légtere a lépcsőn keresztül közös, ajtó nem választja el őket. A WC helyiség a tetőtérben lévő lakószobából nyílik 75 cm-es ajtóval. Ebben az esetben én úgy gondolom, hogy a WC nem nyílik KÖZVETLENÜL a konyhára, mivel az a lakószobára nyílik, attól függetlenül, hogy a két helyiség légtere végülis közös, viszont őket elválasztja a lépcsőn keresztül egy szint. A tervtanács szerint nincs igazam, és ezt le is írták az állásfoglalásukban, mivel szerintük az egy légtér kimeríti a közvetlenül nyílást.

A másik kérdésem a fennmaradási engedélyről szól. Ha jól értelmezem a jogszabályt, akkor gyakorlatilag a fennmar. eng. az ép. engedéllyel hasonlóan kerül elbírálásra, azzal a különbséggel (többek közt), hogy fennmar.-nál bírságot is kiszabnak. Ebből következőleg ha a helyi építési szabályzat előírja, hogy az övezetben a terveket tervtanáccsal véleményeztetni kell, akkor fennmaradási engedélynél is kell a tervtanács, vagy akkor elég az építésügyi iroda vizsgálata, hogy megfelel -e az építési szabályoknak?

Köszönöm szépen!

nanemaaa # 2013.01.21. 14:48

Savképződés csak gáztüzelés esetén van, nekem meg erről jutott eszembe a gázkémény. :)

wers # 2013.01.21. 13:27

nekem fatüzelés ugrott be a füst miatt, biztos gázkémény?

nanemaaa # 2013.01.21. 13:19

Kerti grillt ritkán készítenek gázfűtésesre. ;)
Ott még mindig a faszén a menő. :)
A saválló meg szerintem nem rendeltetéshez, hanem főtőanyaghoz van kötve. Ha egyébként kérdéses a kérdés, akkor érdemes meginterjúvolni a kéményseprőt. ;)

wers # 2013.01.21. 11:56

2013 január 1-től csak saválló kéményre adnak ki használatbavételi engedélyt
Szerintem csak lakóingatlannál. Jó kérdés, hogy pl. egy kéményes kerti (terasz) grillezőre milyen szabály vonatkozik.

nanemaaa # 2013.01.21. 11:31

Az engedély nélküli (szabálytalan) építkezéseknek mindig az a veszélye, hogy a hatóság tudomására jutásakor, illetve az ezzel kapcsolatos eljárás lefolytatásakor szabályos előírásoknak kell megfelelni.
Természetesen itt is igaz a 10 év, ami alap esetben annyit jelent, hogy a hatóság nem, fog fennmaradási engedélyt adni. A fennmaradási engedély egyébként a törvény erejénél fogva egyben használatbavételi engedély is, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak.

A 10 éves jogvesztő határidő azonban nem mentesít az esetleges életveszélyes állapottal kapcsolatban. Ha a kéményedet a kéményseprő életveszélyesnek minősíti, akkor a hatóság (2013. január 1-ét követően induló eljárás esetében már a járási építési hivatal) bármilyen időtávlat esetlében is intézkedhet. Sőt! Intézkedési kötelezettsége áll fenn.

Évi66 # 2013.01.20. 17:38

Tisztelt Szakértő úr!
2001-ben fóliasátrat és hozzátartozó szerelt kéményt építettünk.A fóliasátor építése nem volt engedélyköteles . Most a szomszédok a füst miatt feljelentettek az önk.-nál.Az önk. fennmaradási engedélyt csak használatbavételi engedéllyel adna ki a kéményre. 2013 január 1-től csak saválló kéményre adnak ki használatbavételi engedélyt.Esetünkben nem a 2001-es szabályok az érvényesek? Elbontathatják a kéményt?
Vagy meg is büntethetnek?A 10 év nem jogvesztő idő? Mire számíthatunk?
Köszönettel várom gyors válaszát.

nanemaaa # 2013.01.16. 08:53

Mivel zártkertről van szó, így garantáltan építési engedély köteles tevékenység volt az építés.
Bár az építésügyi jogszabályokban valóban nincs határidő a használatbavételi engedély benyújtására - ha azt nem vesszük, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válását követő 15 napon belül kellene - az mindenképpen megjegyzendő, hogy használatbavételi engedélyt csak építési engedély alapján és annak megfelelően megépített épületre lehet kérni. A kérelem benyújtásának joga kizárólag az építtetőt (engedélyest) illeti meg.
Az viszont az építésügyi hatóság "enyhe" csúsztatása, hogy a 10 évnél régebbi épületre kötelező fennmaradási engedélyt kérni. A törvény ezzel szemben mindössze annyi ír, hogy ha a tulajdonos a meghatározott intézkedési határidőt követően fennmaradási engedélyt kér, akkor annak megadását a hatóság azzal az indokkal nem tagadhatja meg, hogy már letelt az intézkedési határideje. Ergo ha valaki belső késztetést érez egy fennmaradási engedély megkérésére (pl fel akarja tüntettetni az épületet a földhivatalnál), akkor kérhet fennmaradási engedélyt, de erre egyébként senki sem kényszerítheti. Ha mégis megkéri, akkor viszont engedélyt kizárólag akkor kap, ha egyebekben az építés megfelel a jelenlegi építési szabályoknak. Másik következmény, hogy az egyéb ügyekkel ellentétben, ha a hatóság mégsem adná meg a fennmaradási engedélyt, akkor viszont arra már nem lenne joga, hogy el is bontassa az épületet.
Költségekről annyit, hogy egyrészt tervezési díj, szakértői költség, építésügy hatósági eljárási költségekkel, feltüntetés lehetősége esetén pedig az épületfeltüntetési vázrajz és a földhivatali eljárás költségeivel kell számolni. Ez első olvasatra alaphangon 200-300 ezer forint körül prognosztizálható.

1tanácstalan # 2013.01.16. 06:30

Tisztelt szakértő!

Köszönöm válaszát! Sikerült közben az ügyintézővel is beszélnünk, aki szerint igaz, h az épület bontását már nem rendelheti el, de viszont a fennmaradási engedélyt nekünk kell megkérnünk rá, annak ellenére, hogy kb 35 éves épületről van szó, és mi csak a sokadik vevők vagyunk a sorban. Véleménye szerint a használatbavételi engedély kérelemre nincs elévülési idő, így vagy lebontjuk a házikót ( nem lakóépület,kb 20 nm alapterületű ) és akkor nem kerül semmibe, vagy fennmaradási engedélyt kérünk rá, ekkor ki kell fizetnünk a hatósági bizonyítványt, földmérőt, térképészetet, mindent. Ez valóban így van? Illetve, hol tudnánk annak utána nézni, h a megépülés idején milyen szabályozások voltak életben? Engedély kellett-e rá, be kellett-e jelenteni, stb. ? Válaszát megköszönöm!