Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

Egy tetőépítéssel kapcsolatos kérdésben kérem a segítséget:

Egy üdülőhelyen lévő 4 nyaralóból álló sorházban az egyik szélső ház - édesapám halála után - 11 éve az én tulajdonomat képezi.

A házak építésekor kb. 30 évvel ez előtt előírás volt a lapos tető (sajnos...) és erre vonatkozóan szigorú, egységes szabályok kötötték valamennyi tulajdonost: a homlokzatra, a tető milyenségére, mélységére, csapadékvízelvezetésére vonatkozóan.

Múlt héten pénteken este kint voltam a háznál, találkoztam a szomszédokkal is, akik köszönésen kívül nem szóltak semmit.

Vasárnap délelőtt megyek ki, és mit látok: a én lapos tetőm egy merő felvonulási terület: rajta sok faanyag, gyapot, 3-4 munkás ott fürészeli a gerendákat, deszkákat...

Odamentem a szomszédokhoz és felemeltem a hangomat, hogy ezt mégis hogy képzelik az engedélyem nélkül. A munkásoknak is felszóltam, hogy azonnal hagyják el a tetőt. A szomszédom közönséges módon sértegetni kezdett, a munkások pedig...mintha ott sem volnék... mintha meg sem hallották volna, amit mondok...

Szörnyű volt...

Kiderült, hogy a második (nyugdíjasnak) szomszédom
(aki szintén összemondogatott ezzel tetőépítő közös szomszédunkkal) már lekergette őket a tetőjéről, ezért átrakodtak az enyémre...

Végül feladtam és közöltem, hogy este visszatérek és ellenőrizni fogom, hogy nem keletkezett-e kár a lapos tetőmbe (akinek lapos tetője van, az tudja, hogy milyen kényes, nyáron már egy rossz sarkú cipő is kárt tehet benne, nemhogy 3 dolgozó munkás...): erre ők gúnyolódni kezdtek, ahogy a szomszédok is, de még ekkor sem szóltak semmit a munkálatokról...

Az igazi meglepetés csak az esti visszatérésemkor ért: A szomszéd lapos tetőjéből kinőtt egy új sátortető közös falunkra teljes hosszában ráépítve, a tető a második szomszédom (a nyugdíjas) felé lejt, arra felé folyik le az esővíz.

Felmentem közelebbről is megnézni:

A szomszéd új tetője a közös falunkra teljes hosszában és teljes szélességében rá van épülve. A közös falra ráhelyeztek 3 vastag gerendát, így a közös falunk magassága (így a lapos tetőm mélysége a szomszéd felőli oldalon) teljes hosszában a négyszeresére emelkedett...lemértem.

Így ha télen jön egy hóvihar és hordja a havat, az én lapos tetőmre 1 méteres havat fog osszehordani a szél. Valószínűleg fel sem tudnám nyomni a hó súlya alatt a feljáró ajtaját, hogy lelapátoljam a havat... hogy az ne álljon hetekig a ház teteján és ne kezdje ki a kátránypapírt... mert anyagi helyzetem nem engedi meg, hogy kétévente újra szigeteltessem a tetőt.

A második szomszéd (nyugdíjas) aki felé a közös szomszédunk új tetője lejt, szintén nem tud mit kezdeni a helyzettel. Hiszen felé folyik a víz...

Szörnyű ez az egész... sem a nyugdíjas szomszédot, sem engem nem informálták a tetőépítésről, semmilyen hivatalos papír nem érkezett az önkormányzattól.

Én úgy tudom, hogy a tetőépítés építési engedély köteles lett volna és más szintén 4házas sorháztulajdonosoknak (akik ugyanezt tervezték, de törvényesen jártak el és engedélyt kértek) az önkormányzat nem járult hozzá a sorház tetőzeti egységének egyrésztvevős megbontásához.

Közben kaptam az önkormányzattól (ami ezek szerint tudomást szerzett az esetről) két levelet, az egyik egy végzés, mely felszólítja a szomszédomat, hogy az építési munkálatokat azonnal állítsa le, fellebbezésnek helye nincs, a másik levélben pedig a műszaki ellenőrzés időponját kaptam meg, nekem is fel kell engednem az önkormányzat építési ügyekben felelős szakemberét a tetőre....

Kérdésem: Lehet olyan helyzet, hogy a két szomszéd beleegyezése nélkül fennmaradhat a tető?

Jogász szemmel, hogyan dönt majd az önkormányzat műszaki szakértője?

Köszi Mindenkinek a segítséget és a hozzászólásokat!
:)))))))

Értem. Akkor nem tehetsz semmit. A helyi építési szabályzatot csak a képviselő testület módosíthatja nem kis procedúra keretében. :(

nanemaaa!
Nekem azt mondták, hogy kiemelt övezetben található a föld ezért nem engedik meg, de ha 5 ha szőlő gyümölcsössé minősíttetnék akkor lehetne lakó ingatlant építeni. Ezzel csak az a gond hogy az nagyon sokba kerülne és én szántóként szeretném használni továbbra is a nem beépített területet.

Ha engedély és terv szerint építesz, akkor nem bontathatnak. Viszont ellenőrizhetik a rendeltetésszerű használatot, és ha azt tapasztalják, hogy lakásként használod, akkor megtilthatják ezt. És természetesen büntethetnek is.

6 ha területnek elvileg elegendőnek kellene lennie egy tanyaépület építésére. A helyi építési szabályzatban van valami tiltás e téren? Nem csak arról van szó, hogy a földhivatalban ki kell először vonatnod művelés alól azt a területet ahol a lakóépület állna?

Kedves fórumozók!
Építkezéssel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni, a problémám a következő.
Van a nevemen 6 ha nem olyan jó minőségű szántóföld, és szeretnék egy tanyát kialakítani rajta. Voltam a műszaki osztályon ahol azt a választ kaptam, hogy lakó ingatlant nem, de gazdasági épületet azt építhetek rá. A kérdésem az lenne, hogy ha gazdasági épületet építek fel és beleköltözöm akkor lebontatják-e vagy megbüntethetnek-e ezért és mivel nem kapna házszámot a terület lakcímileg bejelentkezhetek-e majd oda? Ebben szeretnék segítséget kérni. Andrea

kbs
De pont ezt mondom. Ezért van az Étv-ben külön passzus arra, hogy ha valaki az elrendelt munka elvégzését akadályozza, az tűrésre kötelezhető.

„Étv 51. § (3) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság azt, aki az elrendelt munkálatok elvégzését akadályozza, a munkálatok tűrésére kötelezheti.
(4) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság által elrendelt munkálatok költségei – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezettet terhelik.”

Semmi baj. Az imma.....ír, így kisbetűvel semmi közét pedig betudom a nagyság átkának. :(

Azért valami mégis.
Ugye, nem akarod azt állítani, hogy ha megveszek egy szabálytalanul épített ingatlant, akkor az eladót fogják kötelezni, hogy bontsa el az én házamat? Ha mégis vele szemben hoznál ilyen határozatot, szerinted én beengedném a dózert?

Feladtam.
Csak annyit, hogy az építésügy messze áll a polgárjogtól.
Amit imma.... ír, annak semmi köze az építésügyhöz.

Andrea!

„51. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetőt kell kötelezni.”

Ha az engedély nélkül megépített ingatlanra megkéred a fennmaradási engedélyt, akkor téged, mint tulajdonost, nem azért fog a hatóság megbírságolni, mert szabálytalanul építkeztél, hanem azért, mert szabálytalan építmény áll az ingatlanodon és ameddig nem teszed szabályossá, addig bírságolnak.
Vagy bontasz, vagy ha a helyi építési szabályok lehetővé teszik, akkor az engedélyek után fennmaradásit kaphatsz, de minden engedély nélkül megépített nm után bírságot fognak neked kiszabni.

A korábbi tulajdonost nem tudják elővenni, mert az ingatlan átruházásával átadta neked a tulajdonost megillető jogokat és kötelezettségeket.

Ami pedig a fenti jogszabályhelyet említi, az azt jelenti, ha megállapodás alapján kivitelező, vagy olyan személy, akinek megengedted, hogy az ingatlanodra ráépítsen, felelős a szabálytalanságokért.

Uds
Fellebbezd meg a bírságot. Szerintem a feltöltés után nem lett volna szabad bírságot megállapítani, ha annak munkálatai még nem kezdődtek meg.
A bírság számításának részletes szabályai és mértéke a 245/2006-os kormányrendeleteben található. Olvasgasd, akkor közelebb jutsz a megoldáshoz.

Andrea
Imma durcis, ezért kiabál. De a jogszabály mást mond mint ő.
Íme az Étv :
49. § (1) Ha az építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg – a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon – építésügyi bírságot szab ki.
(2) Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el.

51. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetőt kell kötelezni.

Magyarán az építésügyi bírsággal alap esetben az építtetőt sújtják. Ha az építtető személye nem ismert, vagy nem bizonyítható, akkor a tulajdonost. Itt a bizonyíthatóságon van a hangsúly. :)

245/2006 (XII.5.) Korm rendelet az építésügyi bírságról:

2. § Az építésügyi hatóság építésrendészeti eljárás keretében az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendeletben meghatározott szabálytalan építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal (a továbbiakban: bírság) sújtja az építtetőt.

Egyébként a 10 év lapulásra tényleg nem érdemes vállalkozást alapítani. Jobb tiszta helyzetet teremteni még a vásárlás előtt. Ez azért is érdemes, mivel a bontás lehetősége is fennáll, így közel sem biztos, hogy ami olcsó az tényleg az.

Kedves Fórumozók!

A következő ügyben szeretném a segítségeteket kérni:

Az építésügyi hatóság leállította az építkezésemen a földfeltöltési és támfalépítési munkálatokat, mert az eredeti építési engedélyen nem szereplő támfalat építettünk (földfeltöltés még nem történt meg). Ez jogos volt. A kért határidőre megcsináltattam a kért papírokat (geodéziai mérés, építési és tereprendezési terv), beadtam a fennmaradási engedélyt. A fennmaradási engedélyen szerepeltettük a már kész támfalat, a hozzá tartozó földfeltöltést, de azért, hogy minden kerek legyen és ne fussunk még egy kört, a telek hátsó részére is berajzoltattam egy másik támfalat. A határozatot ma kaptam meg, amiben jóváhagyják a tervet és megbüntetnek nem kis összegre. A problémám ezzel van: a büntetés alapja nem az engedély nélkül épült támfal, hanem MINDEN, amit pluszban berajzoltattam még a földfeltöltés is. Jogos a bírság alapjának ilyen számítása? Légyszi segítsetek!

Köszönöm!

Értem... :)))))
Köszönöm szépen a segítséget!

Miért arra figyelsz, aki hangosabban kiabál?

Először is vagy ne vásárolj olyan telket, vagy kérd meg a tulajt, hogy tegye szabályossá az építéshatóság előtt még a vétel előtt.

Ha olyan telket vásárolsz, amin engedély nélküli építmény van, azt nem tudod a földhivatalba bejegyeztetni addig, amíg meg nem kéred a használatbavételi engedélyt. Ha megkéred és hatóságilag nem lehet szabályossá tenni, akkor neked ott jogilag nem is lesz házad. Ha kivárod a 10 évet, ha nem.

... és már egyszer elmondtam, hogy a mindenkori tulajdonost fogják büntetni. Lehet csűrni csavarni, hogy az építtető személye nem ismert, ...., mégha ismert is az építtető, .....mert a szomszéd nem lesz építtető, a tulajdonos a felelős mindazért, ami az ingatlanán folyik. Vagy megérted, vagy nem.

Nanemaaa!

Akkor most mi a teendő, ha az ember olyan telket szeretne megvásárolni, amin ép. eng. nélküli építmény van? 10 év lapítás.. :) ? És ha egyébként adnának rá fennmaradásit (már ha kérnék), akkor az építési bírságot az előző tulaj fogja megkapni?

Még valamit rosszul értettél! Ha egy épület szabálytalan, akkor nem adnak rá fennmaradási engedélyt abban az esetben sem, ha eltelt az intézkedési határidő!

Andrea
Nem jól értetted. Tudomásra jutás már nem egy, hanem két év!
Ha eltelik a 10 év, akkor bírságot sem lehet kiszabni. Egyébként meg alap esetben az építtetőt büntetik. Ha az építtető személye viszont nem ismert, vagy nem bizonyított, akkor a tulajdonost kell (és fogják) büntetni.

dgyzsu
Méltányosság nincs, helyi építési szabályzat van. Helyi építési szabályzat állapíthat meg az országostól eltérő méretkövetelményeket is.

Igen, mindent jól értettél. Talán csak a bírság nagyságát nem ismered.

A hatóság a tulajdonost fogja megbüntetni, nem az építőt. Ha így vásároltad meg, akkor téged. Itt már csak azon lehet segíteni, hogy tisztában voltál-e azzal, hogy engedély nélkül épült, vagy sem.

Lenne egy elképzelésem, nem tudom, jó-e? :

Szabálytalan építkezéssel kapcsolatban az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, illetőleg az építés befejezésétől (ha ez nem állapítható meg az építmény használatbavételétől) számított 10 éven belül intézkedhet. – tehát ha eltelt már tíz év a felépítés óta, nincs semmi gond..

Tíz éven túl akkor köteles intézkedni a hatóság, ha az építmény állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. (Pl. tűzveszélyes, vagy össze akar dőlni..)

Ha az építtető, vagy az ingatlantulajdonos kéri, fennmaradási engedély adható, de csak akkor, ha az épület egyébként az előírásoknak megfelel.

Viszont a fennmaradási engedély megadásának szükségszerűen velejáró következménye az építési bírság megállapítása.

Összegezve azt gondolom, hogy fennmaradási engedélyt kellene kérni, viszont, ha megadják, akkor építési bírság, ha nem adják meg, bontás lesz a vége..

Jól hiszem?
Amúgy miért nem azt a volt tulajt büntetik, aki engedély nélkül épített?

Ha megveszed, akkor téged büntetnek.

Kedves Fórumozók!

A következő ügyben szeretném a segítségeteket kérni:

Ha veszek egy telket, amin olyan épület van, aminek az építése nem lett engedélyezve (mert nagyobb az alapterület a megengedettnél, vagy magasabb), később azt lebontathatják velem? Vagy visszamenőleg megbüntethetik miatta az előző tulajt?

Köszi: Roy

Csak annyi vendéget hívjál meg, ahány parkolóhelyet tudsz magad előtt biztosítani számukra.

Hogy mások is elkezdtek ültetgeni, ez azt jelenti, hogy már tűrhetetlen volt a vendégeid forgalma az utcában.