Ingatlanügyek

T. Fórumozók!

Párom 1998-ban megvette a nagymamája önkormányzati lakását, a vételkor a nagymamának holtig tartó haszonélvezeti jogot jegyzetek be. Tehát a tulajdonos a párom a haszonélvező a nagymama volt.
2019-ben a nagymama lemondott a haszonélvezeti jogáról a párom (vagyis unokája) javára ajándékozás keretében.
Az ügyvéd a haszonélvezeti jog értékét az ingatlan forgalmi értéke (26 millió) alapján 5,2 millió értékben határozta meg.
A kérdésem az lenne, hogy ha egy éven belül értékesítésre kerülne az ingatlan, akkor mi alapján kellene a páromnak szja-t fizetnie?
1998-óta tulajdonos, de 2019-ben a haszonélvezet lemondása miatt borul az "5 éves terv"? (miszerint 5 év után szja mentesen el lehet adni a lakást)
Köszönöm előre is a válaszokat!

Igen, biztos hogy volt építési engedély.

Avalona,

Nekem még laikusként is úgy tűnik, hogy a "birtokvédelem" részletei nélkül igen nehéz jósolni mi lesz a perrel, hiszen az sok minden lehet.

„Mi lesz a helyzet a perrel?”
Amit a felperes szeretne.

„Esetleg az új tulaj veszi át a mostani felperesek helyét a perben?”
Elképzelhető.

„Új Társasháztulajdont Alapító Okirat fog készülni, de azt ők elvileg már nem tudják majd aláírni, hiszen nem ők lesznek a tulajdonosok, vagy mégis?”
Nem. Azt a mindenkori tulajdonosok "írják alá".

vici

„Van egy kb. 1980-ban építési engedéllyel épült nyaraló, amire a használatba vételi engedély nem lett megkérve......A tulajdonos nem találja az akkori építési engedélyt.”

Biztos, hogy engedély birtokában épült az az épület? Én azért ebben ezek után annyira nem lennék biztos.
A helyi építési iroda szerintem simán megmondja kérésre.

Tisztelt Fórumozók!
Van egy kb. 1980-ban építési engedéllyel épült nyaraló, amire a használatba vételi engedély nem lett megkérve. Lehet ezt az épületet "legalizálni" és ha igen, akkor hogyan és milyen költséggel jár?
Érdemes megvenni egy ilyen épületet? Ha megvennénk, akkor átalakítanánk. A tulajdonos nem találja az akkori építési engedélyt.
Köszönöm a válaszokat!

A konkrét probléma az, hogy nem tudom milyen hatással lesz a perre egy tulajdonosváltás a felperesek részéről. Erről szerettem volna érdeklődni, nem a per tárgyát megbeszélni.
5 éve tart, hosszú lenne most elmondani minden részletet, ha viszont ez nélkül nem lehet válaszolni a kérdésemre, akkor kérem írják le miért, hátha abból is tanulok.

És érthetően..

MI a konkrét problémád?

Tisztelt Fórumozók!

Egy gyors kérdésem lenne. Ha már volt ilyen, elnézést, én nem találtam.

Az alapszituáció: 5 éve tart egy társasház kapcsán egy birtokvédelmi pereskedés, jelenleg a fellebbezés zajlik a Törvényszék felé.

Kiderült, hogy a Felperesek eladják a házukat. Mi lesz a helyzet a perrel? Esetleg az új tulaj veszi át a mostani felperesek helyét a perben?
Új Társasháztulajdont Alapító Okirat fog készülni, de azt ők elvileg már nem tudják majd aláírni, hiszen nem ők lesznek a tulajdonosok, vagy mégis?

Köszönök szépen minden segítséget!

Rosszul írtam, helyesen: "kártalanítás és kártérítés" között.

"vagyis továbbra sem értem a különbségtételt. :)"
Pedig a példáddal pont azt mutattad be, hogy mi a különbség kártalanítás és károkozás között.

Így már értem. Köszi.

Mit nem értetek? A munkálatokkal esetleg okozott kárt természetesen meg kell fizetni. De nem kártérítésként (mert a kiváltató magatartás nem jogellenes), hanem kártalanításként.
Használati díj viszont ilyen esetekben nem jár. (Azt tulajdonképpen egy speciális kártérítés.)

Vagy hét, a felület nagyságától és állapotától függően,például már a téglák potyognak a 200 m2-ey felületből.

„Az baj. Neked értened kéne.”

remélem meg tudsz bocsátani a földi halandóknak (na bocs, inkább a póri tudásúaknak)

Bocs, azért amit te egyszerűen átlátsz, az sokaknak káosz (én is jelen vagyok) azért drbjozsef is bele futhat ilyenbe. De azért talán én is értek egysmáshoz.

Ezt itt pl. azért nem értem teljesen, mert azért egy homlokzat felújítás szokott zavart okozni. Egy állványt nehéz úgy elhelyezni, hogy ne okozzon sérülést. Főként füves területen. Süppedős. Lehet, azért akar beton lapokat, mert arra tud biztonságosan állványt felállítani. Azután lesz ott törmelék, lehulló ezmegaz... Kizárt, hogy zavartalan legyen egy ilyen homlokzatfelújítás. Még a legnagyobb figyelemmel is. És azért nem fél óra. Több nap.

Az baj. Neked értened kéne.

„Az pedig itt nincs”

Mármint, ha átjön a kertembe dolgozni. Önmagában.

De ha letapossa a buxusaimat, betontörmelékkel szórja tele az eperágyásaimat, és az állványzattal összetöri a kerti szökőkutamat, akkor igen. Márpedig a kár ebből van... vagyis továbbra sem értem a különbségtételt. :)

Egyszerű: a kártérítés egyik feltétele a jogellenes magatartás. Az pedig itt nincs. Ezért kártalanítás. (Aminek a további feltételei ugyanazok.)

KBS,

értem, köszi a javítást.
(Mondjuk nem értem, hogy ha a károkozás ezek szerint az általános kárfelelősség alapján megy, akkor minek szerepel egyáltalán a mondatban : hiszen az evidens. Mármint, ha valamit összebarmolnak, azt megcsinálják vagy megfizetik.)

A kártalanítás itt nem használati díjat jelent, hanem a tényleges már megtérítését. Ha nincs kàr, nincs térítés se.

viharmadár,

„Ptk. 5:25. § [A szomszédos telek igénybevétele]
(1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.”

Meg kell engedned, hogy leszigetelje a házát.
Ezért kérhetsz használati díjat - ez azért jó, ha mondjuk napidíj, mert akkor a melósok is csipkedik magukat, és nem három hónapig fogják teleszórni malterral a kertedet.
Vissza kell állítania eredeti állapotba a te területedet. Érdemes lefényképezni, esetleg mindezt írásba foglalni, szerződést kötni vele.

Természetesen nem építhet a telkedre semmit. Ha az szükséges vagyon- vagy balesetbiztonsági szempontból, akkor kérheti bíróságon. A betonjárda nem az.

„Ptk. 5:28. § (1) Ha a tulajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő

1. a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást;
2. a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható; vagy
3. az egész földet vásárolja meg.

(2) A szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépítőtől, ha

1. a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik; vagy
2. a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.

(3) A bíróság a szomszéd által választott jogkövetkezmény helyett az (1) bekezdésben meghatározott más jogkövetkezményt alkalmazhat. Nem alkalmazhat a bíróság olyan jogkövetkezményt, amelynek alkalmazása ellen mindkét fél tiltakozik.

5:29. § (1) Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő

1. az épületet bontsa le; vagy
2. a saját földjét és az épületet - a föld és az épület értékének megtérítése ellenében - bocsássa tulajdonába.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a szomszédot - választása szerint - megilletik a jóhiszemű túlépítésre vonatkozó szabályokban foglaltak szerinti jogok.
(3) A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik. A túlépítőt megilleti a beépített anyag elvitelének joga.”

A szigetelés szükséges túlépítés. A járda nem.
De miért akarja, ha úgysem tud járni rajta, mert a te telkeden van?

Szil14,

„Kérdésem, hogy van joga kérni így utólag az ingatlan-nyilvántartásba vételt?”
Kérni bármit lehet.

„Nekem van jogom utólag lakáshasználati díjat kérni az én tulajdonrészem után? Ez hány évre kérhetem visszamenőleg?”
Sajnos visszamenőleg nem kérhetsz, de a költségeidet, ami a lakással kapcsolatban felmerült, azt kérheted.

„Ezen kívül súlyosbítja a helyzetet, hogy elmekóros az apa, és lehet gondnokság alá szükséges helyezni. Mit tehetek, hogy az ingatlan a nevemen maradjon?”
Kérheted te is, hogy maradjon. Ha apád perel, akkor majd a bíróság eldönti.

„Az ingatlan eladását mennyire akadályozhatja?”
Amíg nem bejegyzett tulajdonos, és pert sem indított, semennyire, de ki fogja megvenni lakottan, ha nem akar elköltözni?

Szil14
Ha írásban mondott le,akkor nincs miről beszélni.
Ha nem, - szerintem - akkor sem,mert a hagyatéki tárgyaláson sem terjesztett elő igényt.
.
Add el az ingatlant, és vegyél neki egy lakást.

viharmadar

„jött azzal hogy ő bizony le szeretne rakni a ház fala tövébe 40 centi széles beton lapokat végig”

Szerintem a saját területén kellene neki bármit tervezni-megcsinálni. Az, hogy a falat meg akarja csináltatni, az teljesen rendben van, de úgy kell neki azt is, hogy a te füves területed ugyanolyan szép és jó állapotban maradjon. A hungarocell szigetelést szerintem nem teheti csak úgy meg, de ez az én laikus véleményem egyedül. Jól sejted, az már a te területedből venne el és nem lehetséges, csakis ha hozzájárulsz.

Tisztelt szakértő.
Tanácsot szeretnék kérni.
Minap megkeresett a szomszéd hogy meg szeretné csináltatni a háza falát ami az én udvaromra néz.ez mind rendben is lenne de jött azzal hogy ő bizony le szeretne rakni a ház fala tövébe 40 centi széles beton lapokat végig.Kérdésem az lenne hogy tehet e ilyet,az én befüvesitett kertembe? És még egy kérdés ha szigeteli a falat 10 centis hungarocellel,
azt minden esetben megteheti még akkor is ha az én területemből vesz el teret?
Válaszát előre is köszönöm.