Andreana
„Viszont egy kis csavar van még a dologban, apjuk nevére van haszonélvezeti jog.”
Merőben más fényben tünteti fel a történetet, mert az apucinak joga van onnan kipenderíteni, mivel a haszonélvezet az nagyobb jog, mint a tulajdon. Persze mindezt csak törvényesen teheti, de mondjuk kezdhetné azzal, hogy felszólítja az ingatlan elhagyására.
Köszi szépen, végülis mi meg tudnánk venni a felét, ha ez az ára, akkor végülis ki tudnánk kényszeríteni a dolgot tőle. Viszont egy kis csavar van még a dologban, apjuk nevére van haszonélvezeti jog. Úgy olvastam, ez esetben is lehetséges az árverés, csak normál esetben nem nagyon van harmadik fél aki igy bevállalná. Tehát vagy a Hugi veszi meg, vagy ha nem, akkor mi kifizetjük őt. Viszont párom részéről ez a dolog igy se úgy se probléma, mert most is ugyanúgy van haszonélvező. ha jol sejtem ez nem lehet akadály az árverés kiírására.
Andreana
Azért azt nem árt tudni, hogy a közös tulajdon megszüntetésének a perköltsége igen magas százalékkal bír és a felek megosztva, közösen fizetik, nincs győztes vagy vesztes a perben.
http://bajusz-demeter.hu/…ntetese.html
„A) A peres eljárás költségei általánosságban:
→ peres eljárás illetéke: a megszüntetést kezdeményező tulajdonostárs tulajdoni hányada értékének 6%-a, amelyet a keresetlevélen, illetékbélyeg formájában kell leróni;
→ amennyiben a felek az ingatlan értékében megegyezni nem tudnak, úgy sor fog kerülni ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére is – ennek költsége legalább 80-120.000 forint, amely a bírói döntéstől függően jellemzően a felperest terheli;
→ a közös tulajdon megszüntetése iránti perben a perköltséget a felek rendszerint saját tulajdoni hányaduk után viselik.”
Erre akkor van szükség, ha valamelyik tulajdonostás nem akarja a saját részét eladni, ugyanakkor a többi részét sem akarja megvenni. Ez csak azzal oldható fel, ha valaki bírósághoz fordul, és kéri a közös tulajdon megszüntetését árverés útján. Ha a bíróság erre vonatkozóan határozatot hozott, lehet kérni a határozat végrehajtását. Vht. 162. §
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Vagyis úgy ertem beleegyezése nelkul
Hű ez nem hangzik rosszul. És ezt bármikor kérvényezhetjük? Akár a másik fél tudta nélkül?
Közös tulajdon megszüntetését kell kérni, és árverésen megvehetitek a részét (vagy ő a tieteket, vagy valaki harmadik személy mindkettőtök részét).
Jó napot kívánok, segítségre lenne szükségem, hogy mit tehetünk az alábbi esetben. A páromnak van egy 50-50%ban osztott tulajdonjogú nyaralója, a másik tulajdonos a húga. Sajnos a hölgy fejébe vette, hogy leköltözik oda és gyakorlatilag május óta nem tudtuk használni a nyaralót emiatt. Arra nem hajlandó, hogy eladja a részét nekünk, viszont a miénket sem akarja megvenni, nyilván kényelmes a helyzet neki. Viszont ez alatt a fel év alatt olyan szinten lelakta a nyaralót, hogy azt iszonyat munka lenne helyrehozni. Folyamatosan amortizalodik, 2 kutya és egy macska lakik vele lent, melyek nem szobatiszták és folyamatosan dohányzik bent, kb mint egy hajléktalan szálló, olyan állapotok uralkodnak. Az lenne a kérdésem, mit tudunk tenni ebben a helyzetben? Tudunk valamilyen jogi uton ra hatni vagy a tulajdonjog 1:1-é tételével vagy az állag romlás miatt valami jogi lépést tenni?
Mar ott tartunk, hogy hagyjuk veszni a dolgot, lemondunk az ő javára csak úgy tudom ehhez is kell az ő személyes jelentléte, amire viszont sem hajlandó. Ha valaki esetleg lát lehetőséget a helyzet rendezésére szívesen megbiznánk ezzel az üggyel. Előre is köszönöm. Andreana
Nagyon szépen köszönöm a választ. Szép napot Mindenkinek!
Zara44
Hogy ajándékozás, vagy - ha nem is eladás, de - visszterhes ügylet, az attól függ, hogy mit szeretnétek. Ezeknek nem csak a közterhekre van más-más hatása, hanem a kettőtök közti jogviszony is máshogy alakul, ezért majd az okiratszerkesztő ügyvéddel ezt részletesen végig kell tárgyalni.
Ha összeházasodtok, akkor illeték nem lesz, akár ingyenes lesz az ügylet, akár visszterhes.
Ha nem házasodtok össze, akkor visszterhes szerződés esetén a haszonélvezet értékének 4%-a, ingyenes ügylet esetén 9%-a az illeték.
A haszonélvezet értéke a következőképpen számítható az ingatlan értékéből:
az ingatlan értékének egyhuszad része az ún. egyévi érték; a haszonélvezet értéke pedig, ha a vagyoni értékű jog jogosultja:
25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
25—50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
51—65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.
Személyi jövedelemadót akkor kell(het) fizetni, ha visszterhes az ügylet, de hogy kell-e az többféle tényezőtől függ, elsősorban attól, hogy mikor és mennyiért szerezted az ingatlant.
Sziaszzok. A tanácsotokat kérném:
Van egy kb 30 éve épített a faházunk Gödöllőn. Maga a telek, az egy zártkert, művelés alól kivonva. Ez a ház nem szerepel a tulajdoni lapon, mintha ház. De a gáz és a villany be van vezetve. Unokaöcsémék ott laknak benne. Hogy lehetne ezt engedélyeztetni most így utólag? Lehet hogy így utólag is megszívhatom hogyapám engedély nélkül felépítette? Előre is köszönöm a segítségereket.
Soha ne hagyd abba a csüggedést!
Tisztelt Illetékes!
Érdeklődni szeretnék haszonélvezeti joggal kapcsolatban. Élettàrsamnak szeretnék haszonélvezeti jogot adni egy ingatlanra. Az a kérdésem mennyi az illeték ilyen esetben? És ha hàzastàrsam esetleg akkor az illeték kisebb mértékű? És ilyenkor ez ajàndékozàs, vagy eladàs? Nekem is kell adót fizetnek érte?
Köszönöm
Ezek szerint hiába lett eladva, ha a tulajdonjoga a vevőnek nem lett bejegyezve. Ha a bejegyzett tulajdonos meghalt, póthagyatéki eljárást lehet lefolytatni és az örökösökkel lehet megegyezni, de lehet ebből a telekből még vita ilyen háttérrel, így kérdés, hogy érdemes-e foglalkozni vele.
Kedves Mind!
Segítséget szeretnék kérni egy telek tulajdonjogának tisztázása ügyében!
Építkezni szeretnénk egy településen, van egy telek amit megvennénk,viszont a HÉSz előírása alapján a telek szélessége min. 18m kell legyen. Amit kinéztünk csak 13,5m,így a mellette lévő (nem gondozott) telket is szeretnénk megvenni.
Lekértük a hrsz. szerinti tulajdonlapot. Azon az áll,h egy idős hölgy tulajdonosa van. A településen sikerült a hölgy testvérével beszélni. Ő azt mondta,h már el lett adva a telek régen és a testvére azóta már meg is halt.Ő annyit tud,hogy eladták a telket,de hogy kinek,mikor stb azt nem tudja...
Kérdésem az lenne,hogy ilyenkor mit lehet tenni? A tulajdonlapra ez nincs feltüntetve? Hogyan lehet ez? Érdemes foglalkozni ezzel a telekkel vagy nem éri meg a macera?
Köszönöm mindenkinek aki válaszol!
További szép napot kívánok mindenkinek!
rencsike66
A tartozás akkor szűnik meg, HA!
vagy
Amíg tartozik addig követelhető
vagy
Amíg nem évül el, addig az állam erejével is behajtható.
Akár élete végéig, sőt az örököstől is.
(végrehajtás útján, ha önként nem fizet)
HA netán elévül (mert trehány a követelő) akkor az állam már nem segít behajtani (végrehajtás nem lesz).
De magánúton behajtható vagy önként megfizethető a tartozás.
- -
A végrehajtó keze az EU-ban könnyen utoléri, ha kell.
A magánbehajtók is megtalálhatják az embert és az nem kellemes.
(amerikába lelépett adóstól is szedettem már be pénzeket magánúton a kínaiaknak van erre hatékony hálózatuk... világszerte utolérik az adóst, némi jutalékért, elhiheted és nem kényeskednek)
Tudod a világ alaprendje tízezer év óta, hogy: Adós fizess!!!
1. Maradhatott fenn tartozása.
2. Követelhetik még rajta.
3. Na és?
4. Be lehet rajta hajtani, legalábbis meg lehet kísérelni.
5. Törvényesen végrehajtás útján, de akár törvénytelen módon is.
6. Ha a feltételeket megteremtik hozzá, akár azt is.
7. Szívesen.
Üdv! Kérdésem a következő. Valamikor felvett ismerősöm hitelt. X millió. Több ingatlana volt a fedezet, illetve ezeken volt jelzálog. Nem fizette a hitelt. AZ összes ingatlant elvették. Ő külföldre ment dolgozni a családdal együtt, mert itthon nem maradt semmije. Az ingatlanok elárverezése után még maradt fenn tartozás. Illetve a kérdésem erre irányul. Maradhatott fenn tartozás? A fennmaradt pénzt tőle még követelhetik? Az egyik ingatlanon van még a bejelentett lakcíme, ami már nem is az övé. Be lehet ezt még rajta hajtani? Milyen módon? Külföldi bérből is lehetséges ezt levonni? Köszönöm
Bővíteni viszont szintén nem lehet, azaz az épület térfogata nem nőhet.
Ha elbontod az eredetit, akkor nem...
De (teljesen) felújítani lehet :-)
Tisztelt Szakértők, Kedves Fórumozók !
Elméleti lenne a kérdésem.
Adott egy telek ,amely a párom és a testvére nevén van.
A telken ( utcafronton és telekhatáron ) áll egy kis , öreg de lakható főépület , amelyben anyósom lakik , egyedül.
A főépület mögött 6-8 méterre ( szintén telekhatáron ) áll egy lassan bontásra érett melléképület , mely alapterülete nagyobb mint a főépületé. Alapja tégla, falazata vályog.
Megoldható e, hogy a melléképületet teljesen lebontjuk , majd a helyére ( pont ugyan oda vissza ) felhúzunk egy új beton alappal rendelkező téglaépületet, olyan minőségben, hogy hosszútávon lakható lenne.
Az, hogy a földhivatalnál a melléképület hivatalosan hogyan fut azt nem tudom.
Megoldható e az elképzelés ?
Ha igen, akkor mire kellene figyelni a papírmunkáknál ?
E napló kell e ilyen esetben ?
Stb....stb....
Válaszokat , észrevételeket előre is köszönöm !
Szabályos építkezéssel is lehet kárt okozni, és egyáltalán nem kizárt, hogy az építtetőt a bíróság az ilyen kár megtérítésére kötelezze. (Nyilván nem az általános kártérítési szabályokra alapozva.)
enenen
Alighanem esélytelen...
Hisz a TÖRVÉNYES benapozást szinte biztosan nem veszi el.
OTÉK
86. §
(1) A lakás legalább egy!!!! lakószobája napfény által benapozott legyen.
Benapozottnak tekinthető az a helyiség, ahol a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított.
Az udvarra-erkélyre-terasza-ablakba belátás mindennapos eset.
Arra nem lehet alapozni semmit, ha az építési távolság megvan.
(az pedig megvan, annyira nem hülyék)
Ha elolvastad amit linkeltem, akkor láthatod, hogy nem lehetetlen a polgár jogi igény érvényesítése - igaz, nem is biztos.
Anyagi kár még nem jelentkezet, mivel tegnap kezdték meg a földmunkákat. Késöbniekre tekintve nyilván csökkenni og az ingatlan értéke ha a szemben lévö lskásból "bebámulnak" a lakásomba.
Mivel a mi lakásunk földszinti igy a benapozás is kérdéses lehet...
Kártéritést a beruházótól lehetne maximum igényelni...nyilván a késöbbi vevöktöl, tulajdonosoktól sansztalan és nem is az ő felelösségük...
SOS tájékoztatásra lenne szükségem:
Bérbe adtam a lakásomat fix 1 évre nyár végén. A bérlő hívott a héten, hogy sajnos a gyermeke meghalt a lakásban és kiköltöztek. 3 hónapos csecsemő feltehetőleg ismeretlen okból leállt a légzése. Mentő és rendőrség is volt kinn de nem tudok részleteket. Holnap elvinnék a dolgaikat a lakásból én ekkor visszaadnám nekik a kauciót mert elég tragédia érte őket így is ill aláírnánk a bérleti szerződés megszüntetését.
Engem fog keresni az ügy miatt a rendőrség vagy bárki (gyámhivatal, védőnő?)? A lakást ugye nem zárják le ilyenkor, én kiadhatom másnak?