Ingatlanügyek

Túrókat! Ne fárassz! Látom jól elvagy József. Vannak itt okosságok a folyamatban, pl. előleg és foglaló értelmezése, gyakorlata, határidők, kötbérek és még sorolhatnám tovább. Érdekes helyzetek tudnak előjönni. Én ügyvéd ismerősöm egy karakán, erős jellemű személy, aki nem szereti ha manipulatív dolgokkal szembesül. Persze a gyakorlat az, hogy telefonon, emailen egyeztetnek a folyamaton, így az aláírásnál már egyszerűbben haladnak a dolgok.

Drbjozsef, ne értetlenkedj! A szabály pont úgy szól, hogy ha a feleknek nincs külön ügyvédje, akkor a szerződést szövegező ügyvéd mindkét fél érdekét köteles szem előtt tartani. Ha tehát mindkét félnek van ügyvédje, azok már csak a saját ügyfelük érdekét kell, hogy érvényesítsék.

Értem. Ha a másiknak nincs, használja az enyémet. Nem szép.

Kedves fórumozók!

Nem találtam jobb fórumot ezért kérdezek itt.

Hajdú-Biharban keresek felelős építészmérnököt, aki nem egyedül, hanem "csapatban" dolgozik.
A tervezés folyamán bevonva mindenféle szakterület mérnökeit. Fűtés , hűtés , árnyékolás , szellőztetés , napelempark , napkollektor , villamos és informatikai hálózat valamint ezek vezérlése , összehangolása lenne a cél egy energiahatékony családi házban.

Ezt szeretném megterveztetni.

Gondolom , hogy egy " sima " építészmérnök nem elég egy ilyen összetett feladat megtervezésére.
Ezért keresek olyan csapatot, irodát ahol ténylegesen a területük szakértői dolgoznak.

Köszönöm a tippeket és javaslatokat előre is !

Tisztelt Szakértő !

Szeretném megkérdezni, hogy bírósági tárgyaláson köteles vagyok-e tanúként válaszolni az anyagi helyzetemre való kérdésekre ? Köszönöm szépen !

Azért azt már egy 5.-es is tudja a tanúról, hogy:

Senki nem köteles önmaga
(vagy a közeli a hozzátartozója)
ellen tanúskodni vagy vallani.

De minden más esetben köteles válaszolni.

Mégpedig az igazat.
(ha lebukik a hazudással az hamis tanúzás lesz,
annak akár durva következménye is lehet)

Vagyis szinte biztosan köteles vagy az igazat válaszolni.

Üdv Mindenkinek!

Segítséget, tanácsot szeretnék kérni. 2017-ben eladtam a lakásomat. A vevő hozta az ügyvédet. 2017-ben 2x adta be az ügyvéd a Földhivatalba a tulajdonjog bejegyzési kérelmet. Mind a két alkalommal elutasította a Földhivatal. (jogosan) 2018-ban hiába nyaggatom az ügyvédet (többnyire e-mailben, hogy legyen nyoma, de telefonon is), nem sikerült még mindig elintéznie, hogy átírja a Földhivatal a tulajdonjogot az új tulajdonos nevére. Mit lehet ilyenkor tenni? Hova fordulhatok segítségért? Milyen szándékkal húzhatja az időt az ügyvéd? (és az új tulajdonos)

Válts ügyvédet.

Tisztelt Szakértő !

Tisztában vagyok, hogy köteles vagyok az igazat mondani nem is szeretnék mást mondani a tárgyaláson, de az anyagi helyzetem nem tartózik az ügyhöz. Aztán majd a jegyzőkönyvet olvassa a vádlott . Mindenkinek van joga csak a sértettnek nem.

Most szembesültem vele egy ismerősöm ügye kapcsán amikor a tárgyalás jegyzőkönyvét olvastam, hogy mindenkinek a jövedelmi, kiadási viszonyai le van írva.

Köszönettel !

Miből gondolod te, hogy nem tartozik az ügyhöz?

Ennek a megítélése a bíró feladata...

Aki köteles az ügy minden az ügyhöz tartozó körülményét feltárni és azokat mérlegelni az ítélet hozatal során.

HA szerinted nem tartozik oda, akkor persze szóvá teheted.
Illetve az ügyvéded.

Lucas_ !

Írod hogy :

„2017-ben eladtam a lakásomat. A vevő hozta az ügyvédet. 2017-”
Úgy általában mindig a vevő hozza az ügyvédet, neked egy a lényeges. Az pedig , hogy a vételárat megkapd.

Amennyiben valaki hasznalt lakast vesz, majd elad az milyen esetben minosul sorozatertekesitesnek? Amit talaltam jogszabalyt az csak telekre es uj epitesu ingatlanokra vonatkozik. De mi a helyzet pl. a hasznalt panelokkal. Koszonom a valaszokat!

Mi a jelentősége?

A Nav érdeklődésére számithatsz!

Tisztelt Szakértők, Tisztelt Sorstársak!

Az alábbi ügyből kifolyólag kérnék tanácsot.
Tudom, hogy a szerződést látni kellene, de...

Ingatlanközvetítő cégnek adtam megbízást az ingatlan közvetítésére, mellyel több probléma is van.:

• A közvetítés harmadik félen keresztül jött létre, akinek nincsenek erre engedélyei, ingatlanközvetítői engedélyekkel nem rendelkezik, amit csak utólag tudtunk meg.
• A megbízás egyoldalú jogok biztosít a megbízott cég számára.
• A megbízásban kikötöttem:

1. Mekkora tulajdoni hányadot akarok eladni
2. Kapcsolattartási cím
3. Vételár Forintban leírva, szövegesen nem
4. Szerepel benne az eredmény teljesülésének feltétele, hogy akkor jár jutalék, ha bárminemű szerződés jön létre.
5. Kártérítésre vonatkozó rész semmi nem lett kikötve, se kötbér semmi.
6. Lényeges feltételek hiányoznak a szerződésből, amire akkor mi nem gondoltunk: -kiköltözés, előleg v. foglaló mértéke

A problémám:

• Az ingatlanközvetítő nem az általam megadott tulajdoni hányadot akarta értékesíteni, erről bizonyítékom is van egy fotó a hirdetési portálról, melyet jeleztem neki.
• Időközben vételi ajánlatot küldtek másik email címre mint amit kapcsolattartásra megadtam, hivatalosan nem vettem át, nem kaptam meg semmilyen módon papír alapon.

A vételi ajánlat elkészítése és az emailes kiküldés között 7 nap telt el. Az ajánlatban előleg és nagyon kevés összeg szerepel, ami meg sem közelíti a szokásos értékeket.

• Mindezekből kifolyólag az ajánlatot nem láttam.
• A hibásan másik email címre küldött ajánlat előtt én email útján jeleztem lényeges okokra hivatkozva, hogy szüneteltetni és megszüntetni szeretném a szerződést, amíg az új feltételek nem teljesülnek
• Egy az ügyben eljáró ügyvéd kártérítési igényt támaszt velem szemben, mert

*miszerint ők elküldték a vételi ajánlatot (ami nem igaz, az előbb leírtak szerint.)
*szerinte a vételi ajánlatot nem fogadtam el (erre egyébként kötelezettséget nem vállaltam szerintem, hogy bárkinek odaadom azon az áron.), mert ez sok egyéb más tényezőtől is függ.

A kártérítést az irányár 2. pontja alapján kéri, ahova nincsen összeg beírva.

Kérdésem: Érvényteleníttethetem-e a szerződést, vagy a vételi ajánlatot, mert:

• már az elején eltértek a megbízásban szereplő tényadatoktól
• Az ingatlanközvetítő nem működött együtt
• Kötelező adatszolgáltatásnak nem tettek eleget, hogy kinek közvetítik az ingatlanomat.
• hibásan vélhetően szándékosan más adatokkal hirdettek amire felhívtam a figyelmet többször
• A vételi ajánlat a teljes területre vonatkozik, aminek én nem vagyok tulajdonosa

Egy esetleg bírósági eljárásban a bíró figyelembe veszi-e azt a tényt, hogy hozzánk nem ingatlanközvetítő jött és nem tájékoztattak megfelelően ?

• Ennyi visszaélés miatt köteles vagyok-e szerződni ?

Köszönöm, remélem nem lesz peres ügy...

T.Ügyvéd Úr!
Öröklés útján a férjem birtokába került egy társasházi lakás.Érdekelne,hogy tudnánk ezt kettőnk nevére iratni a tulajdoni lapon.Ez főleg azért érdekelne mert eladjuk az eddig közös tulajdonban levő lakásunkat,így 30 évi házasság után semmi nem lesz a nevemen.Valamint van-e ennek APEH bejelentkezési kötelezettsége?
Várnám szíves válaszát.
Üdvözlettel Hacka

Tisztelt Fórumozók!
Lenne-e erre valakinek tanácsa? ötlete? megoldása?

Barátom 20 éve vásárolt kiskorú gyermeke nevére egy lakást,haszonélvezeti jog fenntartással,hogy majd később könnyebben induljon a gyerek élete,
Teltek az évek,gyerek lelépett Amerikába 10 éve,mindent hátrahagyva,rendezetlenül,lakás üresen áll,sosem lakták vétel óta,szülő fizeti a rezsit a semmire,eladná,mert gond,de a gyerek nem,nem is érdekli,többet nem jön haza,azt üzente,
Mit tehet a szülő? Elbirtokolhatja? Hogy tudna megszabadulni,attól,amit korábban jó döntésnek vélt,de máshogy alakult az élet? Nem tudtam tanácsot adni neki...ilyenről még nem is hallottam,
köszi.üdv,

hacka

"Öröklés útján a férjem birtokába került egy társasházi lakás."

Tehát az CSAK a férj KÜLÖN vagyona (mint örökség).
Neked közöd hozzá semmi.

Ezért alapban nem is tarthatsz igényt a rá.
De még a felére sem és így a nevedre sem kerülhet.

"Érdekelne,hogy tudnánk ezt kettőnk nevére iratni a tulajdoni lapon"

Természetesen...

Dönthet úgy a férj, hogy a felét neked adja.

Ami lehet

• ajándékozás
• házassági vagyonjogi megállapodás

(ez a javasolt módszer)

Mindkettő ügyvéd előtt kötendő szerződés.
Amit aztán be kell adni a földhivatalba, bejegyzésre.
Ügyvéd úgy 30-40-50 eFt, illeték 6600 Ft

"eladjuk az eddig közös tulajdonban levő lakásunkat,így 30 évi házasság után semmi nem lesz a nevemen"

ÉS?! akkor mi van... semmi.

Az árát nyilván közösen költitek el, közös célra.

Vagy ha akarjátok erről is rendelkezhettek a házassági vagyonjogi megállapodásban.

Mondjuk elosztjátok pl. fele-fele alapon a pénzt.
Aztán különvagyonotokká teszitek!
Utána a saját részét már ki-ki egyedül kezelheti tovább.
(a másik nem tud beleszólni az ő különvagyonból való költésébe)

csellósokk

Hát igen a túlbuzgóság mindig elnyeri méltó büntetését...

"Barátom 20 éve vásárolt kiskorú gyermeke nevére egy lakást,"

Tehát a barátodnak NINCS lakása!!!
A gyerekének van...

"haszonélvezeti jog fenntartással,"

A barátod tehát

• használhatja a lakást

és/vagy

• hasznosíthatja (a pl. bérbeadással)

"szülő fizeti a rezsit a semmire,"
Nem a semmire!
Ő a haszonélvező....
Ha akarja lakhatja, bérbe adhatja és máris nem a semmire fizet.
Vagy, ha végképp nem hasznosítja, köttesse ki a cuccokat.

"eladná"

NEM adhatja el!
Mivel NEM az övé!!!
Hanem a gyermekéé...
Ezért csak a gyerek adhatja el.
A gyereket illeti a vétel ár is.

Persze...
A gyermek adhat MEGHATALMAZÁST a barátodnak az eladásra.
Ehhez a meghatalmazást a konzulátuson kell hitelesíteni és aztán haza küldeni postán.

Mi több a gyermek azt is mondhatja, hogy: "fater az ára pedig legyen a tiéd"

"mert gond,de a gyerek nem,nem is érdekli,többet nem jön haza,azt üzente,"

Ne jöjjön, de legalább menjen be konzulátusra és adjon meghatalmazást az eladásra.
Nomeg nyilatkozzon az ár sorsáról is.

"Mit tehet a szülő?"

HASZNOSÍTJA amíg a gyerek el nem adja
vagy
nem ad neki meghatalmazást az eladásra.
(célszerűen megbíz egy bérbeadó irodát és
csak a jutalékkal csökkentett pénzt kéri,
akkor nem kell kínlódnia a bérlőkkel)

" Elbirtokolhatja?"

NEM

" Hogy tudna megszabadulni,attól,amit korábban jó döntésnek vélt,de máshogy alakult az élet?"

Ráveszi a fiát a konzulátusi hitelesítésű meghatalmazásra és nyilatkozatra.

Vagy legalább egyszer mégis haza csalja és akkor itthon ügyvéd előtt intézik a meghatalmazást és a nyilatkozatot.

Nonolet!
Köszi a választ,megmutatom neki ezt a tanácsot,de ahogy Én ismerem ezt a linkóci gyereket,minden marad a régiben...most jut eszembe,mi van,ha lemond a haszonélvezetről? Megteheti?és mi lesz a lakással? állami tulajdon lesz?
Aztán költözzön be aki akar,mert eddig csak kára volt,a kiadás macera,,,és persze most indul a panelprogram,amihez be kellene szállni másfél millió önerővel,,,de ezt már nem vállalja,,kötelezheti a lakóközösség erre?..inkább hagyná az egészet

csellósokk

Amit nonolet közölni akart: a haszonélvező nem adhatja el, nem terhelheti meg. Ha a panelprogramban a közgyűlés úgy dönt, hogy minden lakás tulajdonosa be kell szálljon, arra a haszonélvezőt nem lehet kötelezni, mert nem tulajdonos. Haszonélvezőként pedig nem kötelezhető a költségek viselésére.

A barátodnak érdemesebb lenne kiadnia a lakást, mert megteheti. A helyében nem mondanék le a haszonélvezetről, mert azzal semmi nem rendeződik, nem lesz az államé, mert senki nem adja oda az államnak.

oligaliga
köszi...a válaszod újabb kérdést vet fel és talán ez sokak érdeklődését is felkeltheti,aktuális téma:

• amennyiben a lakóközösség úgy dönt,hogy a részarányfizetés a lakók kötelessége,de a tulaj nem fizet (nem akar,vagy nem tud ) akkor adott lakás részarányát ki fizeti? (ha bármely szervezet,akkor ők megterhelhetik a lakást tartozás cimén?)

csellósokk

A lakóközösség és a közgyűlés nem ugyanaz. A közgyűlés a tulajdonosok közössége, ők fognak olyan kiadásokat meghatározni, amit minden tulajdonosnak viselni kell. Ha az egyes tulajdonosok nem fizetnek, akkor a következő lépés és a végkimenetel attól függ, milyen kötelezettséget és milyen formában írt elő a közgyűlés.

Részletek ismeret nélkül nem lehet biztosat mondani.

Mi az a részarányfizetés?

Üdvözlete! Adott egy hivatalos, kifizetett adás-vételi szerződés. A szerződésben rögzítettük, hogy a közüzemi elmaradásokat vevő vállalja. Na most ez már necces, hogy vállalja-e, nem úgy néz ki. Kérdésem a következő. 1 Amennyiben nem fizet, csak a kialkudott vételárat kaptam, lehetséges-e, hogy az ingatlant nem jegyzi be a földhivatal, és visszadobja az adásvételi szerződést.
2 Ha a a vételárat már megkaptam, akkor köteles vagyok-e ebben az esetben visszafizetni vevő felé. Ez a teljes vételár, sem előleg, sem foglaló nem volt, kifizették kézbe.
3 amennyiben nem fizeti a vevő, de én kénytelen vagyok, ugye mert nem fog a nevemről lekerülni, és vevő nem jelenik meg hogy a szolgáltatást átvegye, van-e lehetőségem a nevemen lévő nullás szolgáltatást lemondani szolgáltató felé, és leszereltetni az órákat, aztán követelni a kifizetett összegeket. A közműveknél mind mást mondanak, az egyik irodán ezt, a másikon azt.
4 esetleg valami ötlet, hogy tudnám kikényszeríteni hogy fizessék ki a birtokbavételi elismervényen szereplő óraállások szerinti összegeket.
Sajnos a kulcsátadás megtörtént, és még mindig a nevemen vannak a szolgáltatók, és nem is úgy néz ki hogy hajlandóak együttműködni.