Ingatlanügyek

Atis,

akármi is az a "bejegyzés" (ami lehet banki hitel jelzáloga, de ha nem fizetett egyéb követelés, akkor végrehajtási jog is), az minden bizonnyal csak a testvéred részére van bejegyezve.

A saját részedet, és édesanyátok a sajátját szabadon eladhatja bármikor (a többiek elővásárlási joga mellett).
Persze, így legfeljebb nyomott áron lehet eladni tulajdonrészt.

Ha az egészet akarjátok eladni, az tényleg nem megy a követelés kifizetése nélkül. Ha meg tudtok egyezni az eladóval, az előlegből kifizethetitek a tartozásokat, a vevő tehermentesen szerzi meg az ingatlant, a testvéred pedig annyival kevesebbet kap, amennyit ki kellett miatta fizetni.
De ehhez sem lesz könnyű vevőt találni, sok a kockázat, én például nemigen mennék bele.

Ha neked vagy anyukádnak van elég pénze, akkor egyszerűbb, ha Ti adtok "kölcsön" a testvéreteknek, persze szerződéssel, amiben lefektetitek, hogy ennyivel kevesebbet kap az eladás után a vételárból, tisztázzátok a tulajdoni lapot, és akkor már eladhatjátok.

Kedves Fórumozók!

A „házasság előtti szerzeményemet”, a házamat eladni készülök (mivel már több mint kétszáz kilométerrel messzebb élek és dolgozom), és vennék helyette a környezetemben egy másikat.
A kérdésem az, hogy megoldható-e és hogyan, hogy a ház árából vásárolt másik ház is elkülönülten legyen kezelve a férjemtől és örököseitől (előző házasságból származó gyermekei).

Köszönöm a segítő választ!

b.

Természetesen.
a különvagyonod árából vett ingatlan szintén különvagyon lesz,de óvatosságból ezt rögzitsétek a szerződésben!

bojtorvirág,

a különvagyonodnak csak váláskor, vagyonmegosztáskor van értelme, az örökösödéshez nincs köze (legfeljebb speciális esetben, ági vagyonként esetleg, ha Te is örökölted).
A férjed gyermekei nem örökölnek tőled, de a férjed igen, és azt utána az ő örökösei is örökölhetik.

Kizárni ezt házassági vagyonjogi szerződéssel tudjátok.

Kedves MajorDomus!

Köszönöm a választ. Az egész azért is kérdés számomra, mert a két településen másak a házárak, ahol eladom, nagyon alacsonyak, ahol venném, túl drágák.
Szóval, egész biztosan rosszabb állapotút tudok venni, drágábban, és nyilván a különbözetet a közös vagyonunkból kellene fedezni.

Ha így alakul (és a férjem beleegyezik), akkor is lehetséges a külön kezelés, csupán az adás-vételi szerződés szövegében szerepelnie kell?

b.

drbjozsef,
az egész azért merült fel bennem, mert meghalt egy fiatal ismerősöm férje váratlanul, és a közös tulajdon annyifelé tagolódott, ahányan a családban voltak.
Ha netán meghal a férjem (ez bárkivel - mint a fenti példa mutatja - váratlanul előfordulhat), nem szeretném, ha az én házamból a férjem gyerekeit ki kellene fizetnem. Az édesapjuk házát (ahol most lakunk) egyébként is ők öröklik.

„az egész azért merült fel bennem, mert meghalt egy fiatal ismerősöm férje váratlanul, és a közös tulajdon annyifelé tagolódott, ahányan a családban voltak.”

Ez egészen biztosan nem így volt. A közös tulajdonból az elhunytra eső rész öröklődött csak. Főszabályként, házasoknál, ettől eltérő megállapodás hiányában ez a közös tulajdon fele.

Ha biztosra akarsz menni, ennek a megoldása egy házassági vagyonjogi szerződés kötése. Abban eltérhettek ettől, meghatározhatjátok a különvagyonokat, a házassági vagyonjogi rendszereteket egymás között. Akár a jövőre vonatkozóan is.

Esetleg az is megoldás lehet, hogy ha a Te különvagyonodból ÉS közös vagyonból vesztek drágább lakást, akkor nem 50% lesz a Te részed, hanem 60 vagy 70, vagy akármennyi, a különvagyonod arányában. De ez nem tökéletes megoldás, elvileg a hagyatékba csak a férjed része kerül ha meghal, de az örökösei pereskedhetnek, hogy az mégsem a különvagyonod volt, jár nekik belőle, aztán bizonyítgathatsz Te.

Tisztelt Fórumozók!

A kérdésem egyszerű, ám mégsem találtam rá egyértelmű választ:

ingatlan átruházós TARTÁSI SZERZŐDÉS esetén szükséges HET-et készíttetni???????

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet szerint alapesetben az ellenérték fejében történő ingatlan-átruházáshoz energetikai tanúsítványt kell készíteni, bizonyos kivétellel. A kivételek között nincs a tartási szerződés, de valamiért mégis az a megérzésem, hogy nem kell...

A válaszokat előre is köszönöm!

Pedig de.

Bojtorvirág
amennyivel hozzájárulsz a ház árából az lesz a különvagyonod(pld. 70 %) a maradék 30 % közös tulajdon lesz.

MD,

ezzel szerinted mennyivel van előrébb? Kb. annyira, mint ha azt mondtad volna neki, hogy az állatok harapnak, a növények meg nem.

Az alábbi ügyben kérek véleményt vagy tanácsot: Jelzálog hitelt visszafizettem. Bank kiadta törlési engedélyt és egyben felhívta a figyelmemet, hogyha 30 napon belül nem töröltetem a jelzálogot a lakásról a földhivatalban akkor az 1997. évi CXLI törvény 26§ (5) bekezdése szerint mulasztási bírságot kell fizetni. A fenti törvény hivatkozott bekezdése csak ennyit ír:

(5)81 A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni.

Egyáltalán nem zavar hogy ha a jelzálog bejegyzés marad a lakáson és két dolog miatt sem akarom töröltetni azt, ha nem muszáj:

1) Nekem kell fizetni a törlésért. Ez a kisebbik ok mert végül is az csak úgy tudom 6.600 Ft.

2. Sokkal fontosabb nekem, hogy bejegyzett jelzálog bizonyos védelmet nyújt csalás ellen mivel így csalók biztosan nem tudják átíratni a lakást más nevére.

Mennyire kell ezt a bírságot komolyan venni illetve mennyi lehet ez?

Valótlan tartalmú adatot nem szabad nyilvántartani.
A földhivatali adatok közhitelesek és nyilvánosak és egyébként-sem nyújtana védelmet a csalók ellen...

Ha elidegenítési tilalom nincs bejegyezve, csak jelzálog, akkor a "csalók" így is vígan viszik a lakást. Elég érdekes gondolatmenet amúgy. Mindenesetre, a gyakorlatban nem nagyon szoktak bírságolni, ettől függetlenül mindig ott az elvi lehetőség, így nem fog vigasztalni, hogy másokat nem bírságoltak meg.

Természetesen az elidegenítési tilalom is rajta van.
Számtalan olyan valós esetről lehet olvasni hogy a csalók a valódi tulajdonos tudta nélkül eladnak egy lakást. Ez ellen jó védelmet nyújthat a nem törölt jelzálog a tilalmakkal együtt. Ilyen tulajdoni lapot látva meg sem kísérlik a csalást.

Vegyél fel 0 kamattal egy kölcsönt valami ismerőstől, írjatok szerződést ügyvéd előtt, kerüljön fel az ingatlanra a szerződés szerint a terhelési és elidenítési tilalom. Mondjuk százezer forintot 10 évre, aztán a pénzt berakod egy bankba, hogy meglegyen. Akár egy összegű törlesztést is kiköthettek, korlátlan idejű és összegű előtörlesztés lehetőségével.
Ez pártízezer forintba kerül, ügyvéd meg a földhivatal. Ennyit csak megér. Az ingatlanhoz nem nyúlhat az ismerős, mert jelzálog nincs rajta.

Ehhh ... (aztán majd kavar törlásnél az élet).

Sokkal ésszerűbb a parázósoknak ez.

A magánszemélyek részére történõ szolgáltatás az értesítés e-mailen, és/vagy SMS-ben történõ megküldésével valósul meg.

http://www.foldhivatal.hu/…view/87/124/

@drbjozsef: Emlékeim szerint pár hete volt valamelyik szomszédos fórumban téma az elidegenítési és terhelési tilalom, ott is szóba került, hogy miért nem lehetséges az amit javasolsz.

2013. évi V. törvény
5:31. § [Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása]
(1) Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

Igazad van.
Akkor legyen tízezer forint a kölcsön, és legyen jelzálog is, azon ne múljon.

Eladtam egy házat, 2 kisebb lakást szeretnék venni. A ház eladási ára pontosan annyi lenne, mint a 2 kisebb lakás ára. Ha az eladás után 1 éven belül megveszem mind a két lakást, akkor mindkét lakásra igénybe vehetem az illetékkedvezményt ?

bogika777

Nekem azt mondták, hogy ha új ingatlant veszek, akkor ahhoz csakis egy ingatlan eladását lehet figyelembe venni. Ergo ez szerintem visszafelé is igaz. Ha valaki egy ingatlant adott el, akkor a kedvezményt csakis egy ingatlan vásárlásához lehet figyelembe venni, a másik után már muszáj lesz fizetni.

Én egy két külön lakrészből álló ingatlant adtam el két részletben, két külön személynek, két adásvételi szerződéssel és az új ingatlan vásárlásnál csakis az egyiket lehetett figyelembe venni.

bogika,

Nem. Csak egy lakást lehet egy lakáshoz figyelembe venni.

„1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

21. §
(4) * Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.”

Köszönöm szépen. Valahol én is így sejtettem. Ha az egyikre csak a haszonélvezeti jogomat tenném rá, akkor is csak az egyikre, - gondolom amelyik számomra kedvezőbb - vehetem figyelembe ?

Azt szeretném kérdezni, a felperesek telekalakítási eljárást kezdeményeztek a földhivatalnál. De a kerítés ott van hol annak lennie kell, földmérő által, földhivatal által elfogadott helye. így is megkaphatják az engedélyt a földhivataltól? a per tárgya elbirtoklás, tulajdon jog megállapítás.

??