Nagyon köszönöm a segítséget.
Az ügyintéző, aki erre felhivta a figyelmem hogy itt gondokk lesznek, említette, hogy a többiesetben már a garázstulajdnos neve van a tullapon.
Gondolom idő közben a többiek elintézték, mi ebből úgy látszik, kimaradtunk.
Nagyon köszönöm.
Egyébként úgy van hogy a terület tényleg csak annyi amennyi a garázs, szóval 18 m2, ez van a tullapon is hogy 18 m2.
Van itt egy ellentmondás:
"a számlán mnidg az áll, hogy garázs alatti terüet bérleti díja"
"1 garázshoz tartozik 1 hrsz."
Ha garázs külön (saját) helyrajzi számon van akkor nem jogos a bérleti díj!
Én arra tippelek így látatlanban, hogy minden egyes garázs külön helyrajzi számon van, az önkormányzati területen pedig a garázstulajdonosoknak tartós földhasználati joguk van. Ebben az esetben sem jogos a bérleti díj!
A törvény értelemében a tartós földhasználók kérelmére a földhivatal bejegyzi a tulajdonjogot. A földhivatalnál kell erről érdeklődni! Csak megjegyzem, hogy valamennyi tulajdonosnak kell kérni a tulajdonjog bejegyzését!
„Nyilatkoztasd az Önkormányzatot írásban, hogy elismeri, hogy a garázs édesapádé.
Ha ez megvan, akkor a bejegyeztetést végig kell vinned, ahogy fent írtam.”
Mégolyat!!
Biztos minden rendben volt, tud róla az Önkormányzat, a számlán mnidg az áll, hogy garázs alatti terüet bérleti díja, és a tullapon is az van hogy kivett garázs, szóval nem titokban épült, meg nem is ez az egy épült, hanem ez egy nagy garázssor, legalább 100 db garázzsal.
Csak mikor épült, akkor még 1 ingatlan volt és valahogy arra épült a sok garázs, aztánvalamikor meg szétszedték az ingtalnokat úgy hogy 1 garázshoz tartozik 1 hrsz.
Ja és olyan papirt is találtam, hogy adót kellett fizetni valamikor 1992-ben, építményadót fizettetett vele az Önkormányzat, szóval akkor kell, hogy tudjon róla.
Ez nem adminisztrációs hiba, mert megállapodást kellett volna kötni az Önkormányzattal, miszerint a területére édesapád ráépíthet.
A garázst meg kellett volna földmérővel rajzoltatni és a rajz alapján a tulajdonjogot bejegyeztetni.
Nyilatkoztasd az Önkormányzatot írásban, hogy elismeri, hogy a garázs édesapádé.
Ha ez megvan, akkor a bejegyeztetést végig kell vinned, ahogy fent írtam.
És most már nem lehet bejegyztetni?
Ez a garász 1980 körül épült, akkor még biztos sokminden másképp volt, jogszabályok is meg minden, és valahogy gy maradt.
Perre szerintem nem lesz szükséhg, az Önkormányzat nem hiszem, hogy úgy gondolná hogy az övé a garázs, tényleg csak adminisztrációs hiba.
A számla is mindig úgy jön, hogy garász alatti terület bérleti díja
„Vagy mit érdemes csinálni?”
Amennyiben az Önkormányzat a hagyatéki tárgyaláson önként nem ismeri el, akkor csak perben lehet érvényesíteni.
Valószínűleg a felépítmény tulajdonjoga volt édesapádé, amit akár be is lehetett volna jegyeztetni a tulajdoni lap III. részére. Mivel ez ezek szerint nem történt meg, vélhetően a terület bérleti szerződésben került rögzítésre, amit édesapád az önkormányzattal kötött.
Tisztelt Fórumozók!
Egy kérdésem lenne:
Édesapámnak van egy garázsa.
Édesapám nemrég meghalt.
Kijöttek felmérni a garázst és az ügyintéző kikérte a tulajdoni lapot, és azt mondta, hogy a tulajdoni lapon az Önkormányzat van feltüntetve tulajdonosként.
Ezen nem lepődtem meg, mert azt tudtam, hogy a terület tulajdonosa az Önkormányzat és fizettünk is bérleti díjat a terültre, de a garázs az viszont Édesapámé, de az ügyintéző szerint ez nem látszik a tulajdoni lapon és ebből probléma lehet, mert esetleg majd a közjegyző nem tekinti hagyatéknak a tulajdoni lap miatt.
Ezt hogy lehet rendezni?
Vagy mit érdemes csinálni?
Köszönöm a segítséget.
Nyilván kiürítési per. Ehhez előtte nem árt felszólítani az ingatlan elhagyására. AZ, hogy egy ingatlant laknak, vagy sem, szerintem nem ingatlan-nyilvántartási kérdés.
Szerintem egy tulajdonosnak több joga van egy ingatlanon, mint egy jogcím nélküli használónak.
Milyen per? Birtokper? Ingatlan kiürítése iránti per? Nem "kavar be" az, hogy nem lakóingatlan van a zártkertben és nincs feltüntetve a tul. lapon? A vázolt helyzetben erősebb-e a birtokláshoz fűződő jogunk, mint a bent lévőké? Egyáltalán jogalap nélküli, s ezen belül rosszhiszemű birtokosnak kell-e tekinteni a bent lakókat? Szerintetek?
Per.
Az első mondatból lemaradt az utolsó szó: kérni.
A következő helyzetben szeretnék okos tanácsot:
Árverés útján vásároltuk meg az akkor még házastárs zárkerti ingatlanrészeit. Az egyiken áll egy építmény (anno tárolóhelyiségnek épült, lényeg, hogy nem szerepel a tulajdoni lapon) Ez az épület annyira alkalmas lakás céljára, hogy az árverés után ott élt a volt házaspárnak az akkor még kk. közös gyermekük az árverezett szülővel. Évekig együtt éltek, majd a közben felserdült és felnőtt gyermek - megúnva az áldatlan körülményeket - elköltözött onnan. Közben megtörtént a házastársak válása, a volt házastárs továbbra is az ingatlant birtokolja és használja, sőt odaköltöztette idős apját is. Egyszer már - az esetleges elbirtoklási idő megszakítása végett - fel lett szólítva az ingatlan elhagyására, nem volt hajlandó.
Milyen jogi lehetőség van az eltávolítására és a tulajdonosnak az ingatlan birtokba vételére?
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat mindenkinek!
KBS kollégám jogi okfejtését támogatva, maga a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan ajándékozása miatt nem szükséges gyámhivatali hozzájárulás. Bár nem kizárt, hogy joghoz nem értő földhivatali ügyintézők ezt megkövetelik.
A nagymama haszonélvezeti joga miatt szükséges a gyámhivatal hozzájárulása!
Ilyen esetekben akkor nem kell a gyámhivatal hozzájárulása, ha az ajándékozó tart fenn magának haszonélvezeti jogot.
Az ajándékozásra természetesen nem vonatkozik az elővásárlási jog. Az ingyenes szerzéshez szerintem nem kell a gyámhatóság hozzájárulása, különösen, ha a szerződésben a költségeket (ügyvédi munkadíj, földhivatali eljárás díja) magadra vállalod. De épp a közelmúltban tapasztaltam, hogy van olyan földhivatali ügyintéző, aki a haszonélvezet miatt úgy értelmezi, hogy nem tehermentesen szerez a kiskorú, ezért kéri a gyámhatósági hozzájárulást. A hiánypótlásra jó esetben 30 napot kapsz, az a gyámhatóságnak nem biztos, hogy elég. Szóval jobb, ha előre beszerzed a hozzájárulást. Nyilván neked kell tőlük kérned.
Tisztelt Cím!
Testvéremmel 50-50%-ban vagyunk tulajdonosok egy ingatlanon, ahol a nagymamánk a haszonélvező. Ő amúgy egy otthonban él. Én el szeretném ajándékozni a tulajdonjogomat a gyerekeim javára, akiből az egyik 19, a másik 15 éves. Ehhez hogyan kell hozzáfognom. Jól tudom-e, hogy maga az ajándékozás illetékmentes? Van-e valamilyen költsége a gyerekeimnek a tulajdonjog megszerzése miatt? Mivel az egyik gyerek kiskorú, gondolom belép a gyámügy. Ez automatikusan történik, vagy nekem kell tennem ez ügyben is lépéseket?
Az ajándékozás előtt van-e elővásárlási joga a húgomnak, mint másik tulajdonosnak?
előre is köszönöm szépen a választ
@Rexor:
Köszönöm a választ. Azt jól értem, hogy szerinted a nem közös részekre eső közműt nem tudnám behajtani rajtuk jogi úton mivel a mi nevünkön van az előfizetés? Hogy lehetne őket rábírni a külön gázóra/vízóra felállítására?
Nem vagytok könnyű helyzetben. A közös területre eső közműköltségek megtérítését természetesen kérheted a többi tulajdonostárstól (bár a legjobb az lenne, ha mindenkine sajét víz/gázórája lenne). A társasházzá alakulást csak együtt kérhetitek.
Kedves fórumozók!
Nemrég vásároltunk egy lakást egy 3 lakásos házban. A ház albetétesítve van, mielőtt megvettük találkoztunk a 2 másik lakóval is akik szimpatikusak voltak és nagyon meggyőzően mondták, hogy szeretnének társasházzá alakulni, hiszen minden megvan már hozzá csak épp nem adták még be a papírokat de már a megírt, előző lakók által aláírt de földhivatalhoz ugye be nem adott SMSZ szerint működnek.
Miután beköltöztünk, a következők derültek ki:
Kérdéseim:
Köszönettel
Kedves Fórumozók!
A probléma, amire választ keresek a következő:
Egy társasházban lakom, ahol a földszinti szomszéd arról panaszkodik, hogy a kizárólagos használatú kertje esőzések idején kárt szenved a felette lévő erkélyekről lehulló esővíz hatására, amely árkot váj a gyepében és ettől mohásodik a füve is. Az erkély vízvetővel, csatorna nélkül került átadásra a házzal és kb. 1 méteren fedi a kert ház felé eső részét, további két méter széles terület közvetlenül ázik, ha esik az eső. A földszinti lakó kezdeményezte csatorna felszereltetését az erkélyekre a társasház költségén.
Kérdésem, hogy ilyen esetben, mint társasházi lakástulajdonos kötelezhető vagyok-e extra közösköltség megfizettetésére annak érdekében, hogy a földszinti lakó problémáját társasházi pénzből oldja meg a közösképviselő? Vagyis köteles vagyok-e részt vállalni a költségekből - pl. ereszcsatorna felszereltetése - a földszinti lakó kertje felett lévő erkélyekre?
Hivatkozhatok-e arra, hogy a földszinti lakó magántulajdonában keletkezett károkat nem kívánom megfizetni és az ő egyedi érdekében felszerelésre kerülő csatorna költségeit finanszírozni?
Előre is köszönöm a segítséget!
Utolsó hozzászóló lennék, az még kimaradt, hogy egy majdnem 5 éves kapcsolatról van szó, amiből kb 4 éven át azonos lakcímre voltunk vagyunk bejelentve, tehát ez már élettársi kapcsolatnak minősül. Ha ezt a tényezőt is figyelembe veszi,ebben az esetben az osztozkodás hogy történhet?
Adrienn
Tisztelt Ügyvéd úr!
Szeretném a tanácsát kikérni a következő ügyben.
Van egy ingatlanunk a párommal, ahol jelenleg lakunk. 2013-ban vásároltuk az én pénzemből, közös megegyezéssel az én nevemre. Azóta elég sokat ráköltöttünk, véleménye szerint ez nagyrészt az ő fizetéséből történt Sajnos úgy hozta a helyzet, hogy valakinek költöznie kell, és a másikat kifizetni. A párom véleménye szerint ez az összeg, 1 500 000 ft lenne. Kisemmizni nem szeretnénk a másikat, ezért gondolkozunk valamiféle megoldáson. Eladásra nem gondoltam, mert van egy közös kutyánk is ( ami az ő nevén van).
Az összeget illetően - még nem eldöntött ki marad- egyikünknek sincs jelenleg ennyi pénze, részletfizetési megállapodásra gondoltam, havi fix összeggel. Ehhez mit kellene írásba foglalni, illetve van esetleg más javaslata ilyen esetben?
Ha ő maradna, az ingatlan továbbra is az én nevemen maradna, mivel tartozásai miatt az ő nevére még jó ideig nem lenne átiratható.
Várom mielőbbi válaszát,
Adrienn