Ingatlanügyek


istván 73 # 2014.12.27. 12:12

Sziasztok segítséget szeretnék kérni egy nem egyszerű dologban 1973-ban "A" személytől édesanyám megvásárolta az ingatlant de egy ügyvédnek lett át adva az összeg a kialkudott összeg 35000ft volt húszezret letetek az ügyvédnél a maradék 15 ezret csak akor adja át ha a tulajdon lapra rá kerül mint tulajdonos de erre nem került sor a húsz ezer forint meg nem került vissza rá adásul 10 év múlva "B" illető jelzálogkölcsönt vet fel arra az ingatlanra amit anyám elméletileg meg vett és kiderült,hogy "A"személy nem is volt tulajdonos kérdem én akkor hogy tudták egy ügyvéddel ezt megcsinálni jelen pillanatban el telt 41 év de nem tudunk semit hogy mit is lehetne tenni.

Angelicasol # 2014.12.17. 12:22

Van ilyen fogalom, és a 1988:1 tv-ben meg is találhatod, illetve a törvény végrehajtásáról szóló rendeletben.
Azt, hogy a magántulajdonod átengedésére miért lennél ellenszolgáltatás nélkül kötelezhető, vagy kerítést bontani, közművet áthelyezni arról fogalmam sincs (maximum azt tudom elképzelni, hogy pl. határrendezési vita áll a háttérben, és amit a magadénak hiszel, azt más is a magáénak gondolja...)

tigris88 # 2014.12.17. 11:12

Tisztelt Fórumozók!

Kérlek segítsetek "a közforgalom elől el nem zárt magánút" fogalma létezik-e? A saját telkemet állítólag köteles vagyok megnyitnia közforgalom előtt, pontosabban köteles lennék mindenféle ellenszolgáltatás nélkül "átengedni" a területet, le kellene bontanom a kerítésemet, valamint saját költségen áthelyezni a közműveimet. Jelenleg nincs tereprendezés alatt az utca, a távoli jövőben kerülne rá sor. Sürgős lenne, köszönöm, ha segítetek!

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.15. 12:08

Van ilyen. De hogy a tiéd miért lenne az, azt mi honnan tudhatnánk? Valószínűbbnek tartok egy szükségbeni útszolgalmat.

tigris88 # 2014.12.15. 10:28

Tisztelt Fórumozók!

Kérlek segítsetek a közforgalom elől el nem zárt magánút" fogalma létezik-e? A saját telkemet állítólag köteles vagyok megnyitnia közforgalom előtt, pontosabban köteles lennék mindenféle ellenszolgáltatás nélkül "átengedni" a területet, le kellene bontanom a kerítésemet, valamint saját költségen áthelyezni a közműveimet. Jelenleg nincs tereprendezés alatt az utca, a távoli jövőben kerülne rá sor. Sürgős lenne, köszönöm, ha segítetek!

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.15. 05:53

Kb. 20 ezer.

Zöldövezeti11 # 2014.12.15. 04:46

A jogász az azért nem azonos az ügyvéddel.

tényleg manapság hány ügyvéd tevékenykedik az országban ??

tigris88 # 2014.12.14. 15:45

Segítséget szeretnék kérni: Magán telek esetén értelmezhető-e "a közforgalom elől el nem zárható magánút" fogalma? Vannak - e kritériumai a kerítés helyreállításnak, nem építésengedély köteles kerítés esetén. Vagy ez a szubjektív megítélés kategória? Ahogy az ügyintéző mondta " Bontsa le és kész". Rákérdezésre sem lettem okosabb. A határidőt bőven túllépve, rendelkezett a hivatal, bontsam le a kerítést. Most télen, Karácsony előtt pár nappal, bontsam le és kész, vagy fizessek akár 500.000 Ft-ot/bírság/
Helyre akartam állítani a kerítésemet még tavasszal,ami részben elöregedett, részben a szomszédom tett tönkre,részegen indulatból kicsavarta a tartó cölöpöket. Új kerítést nem építhetek, de én csak helyreállítottam. Hogyan bizonyítsam?

Sherlock # 2014.12.14. 08:01

A jó jogász a jó jogász.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2014.12.13. 21:06

:) Csak a szenvedélyes jogász, a jó jogász.

MajorDomus # 2014.12.13. 20:55

Ja, és a Ptk nem tesz különbséget víz és víz között.

MajorDomus # 2014.12.13. 20:54

Nyugi Imma!

A vélemények különböznek, és szabadok, különben is ,,igazság nincs csak jog van,,

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.13. 19:34

az új tulajdonos kérheti a szolgalmi jog törlését.
Kérni mindent lehet. Csak ez például nem lenne eredményes.

OFF
Tulajdonképpen válaszoltál.
ON

Immaculata (törölt felhasználó) # 2014.12.13. 18:27

Jah, erre írtam, hogy átruházás esetén az új tulajdonos kérheti a szolgalmi jog törlését.

Azt is biztosra veszem, hogy ezzel a megállapodással nem is történik meg a kártalanítás.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.13. 18:16

A telki szolgalom nem feltétlenül kényszerrel jön létre, sőt, az a kivétel. A főszabály a megállapodással alapított szolgalom.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2014.12.13. 17:01

Egyébként nem látom be, a vízellátás vezetékes ivóvízre értendő.

Kút ugyan úgy létesíthető az uralkodó telken is, így - ahogy már korábban írtam - a szolgáló telek nem kötelezhető olyan szolgálatra, amelyet a másik is ugyanazzal az eljárás és költséggel véghezvihet.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2014.12.13. 16:49

Mit kellene belátnom? Nem fogod fel, hogy ez egy fórum?
Ha ellenvéleményed van, leírod és pont.

Majd én eldöntöm, hogy mit fogadok el, és mit nem. Leginkább a jogszabály beidézését elfogadom, de azért tűzijátékot nem fogok robbangatni, vagy "éljen, éljen KBS"-t kiáltozni.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.13. 16:45

Ja, és persze Ptk. 5:160. § [A telki szolgalom fogalma]
(1) „Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás,

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.13. 16:43

Nagyon sokféle szolgalom van. Köztük a vízvételi szolgalmat majd kétezer éve nevesíti is az irodalom.

Pl. Polgári jog I-III. - Kommentár a gyakorlat számára 2014/HVG-Oracel:
A telki szolgalom tárgya elvileg mindenféle használat lehet, ezért eseteiről a törvény csak példálózó felsorolást ad. A gyakorlatban a következő szolgalmak fordulnak elő:
(a) Az útszolgalom, amely a szolgalommal terhelt telken a gyalogos vagy kocsival (ma már rendszerint a gépkocsival) való átjárásra jogosít fel.
(b) Közmű átvezetése és az ezekhez szükséges szerelvények elhelyezése.
(c) A vízvétel szolgalma (forrásról, kútról, vízvezetékről).

OFF
Sose látod be?
ON

Immaculata (törölt felhasználó) # 2014.12.13. 13:39

Ilyen szolgalom nincs. Egyszerű megállapodással. Az ingatlan átruházásakor természetesen az új tulajdonosra ez a kötelezettség nem hat ki. Kis befektetésű dologról van szó, amely arányait tekintve sem adna rá lehetőséget, más tulajdonos tulajdoni jogainak korlátozására.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.12.13. 13:31

Vízvételi szolgalom.

Joco43 # 2014.12.13. 13:24

Tisztelt Fórumozók

Van két ingatlan egymás mellet , mely a nevünkön van az egyiken van egy kút és abból a kútból lett a másik ingatlannak a kerti locsolása kiépítve. most viszont szeretnénk a lányunknak ajándékozni azt az ingatlant melyen a kút van .Későbbi vita elkerülése miatt valamilyen megoldást szeretnék rögzítve lenne hogy a másik telek tulajdonosnak (később a másik lányomé lesz) a kutat jogosan használja. Milyen megoldás van erre? földhivatali bejegyzés,az ajándékozási szerződésben rögzítés?

ObudaFan # 2014.12.12. 11:25

Végrehajtáson kívül nemigen, mert végrehajtás van. De a végrehajtási eljráásban is van lehetőség arra, hogy ne árverés legyen, de mégis árverés hatályával szerezd meg az ingatlant. Ehhez szükséges az adós és az összes végrehajtást kérő hozzájárulása.

Ha nem én nyerek árverésen, de a vételár kisebb mint a követelés, a különbözet továbbra is terheli az ingatlant?

Nem.

Azt szeretném belőni, hogy rossz esetben max mennyi plusz ktsg-em lehet, azt tudom, hogy árverés esetén a licitem 10%-át be kell fizetni, de gondolom ezt visszakapom, mivel enyém a követelés.

Ezt viszont nem egészen értem, gondolom, nem te vagy a bank. Vagy ketten vagytok végrehajtást kérők a bankkal?

blue2014 # 2014.12.10. 16:56

Tisztelt Fórumozók,

Tanácsot szeretnék kérni, adott egy magyar bank hitelkövetelése ingatlanon bejegyzett jelzálogként.
A követelés fel van mondva, végrehajtónál van, de még nem indult árverés. Ingatlanban nem laknak, a tulajjal lehet, hogy meg tudok egyezni.

Szerintetek érdemes e a követelést megvenni, és akár a tulajjal megegyezve a végrehajtáson kívűl megszerezni a tulajdonjogát, vagy ha nem megy , folytatni a végrehajtást.

Azt szeretném belőni, hogy rossz esetben max mennyi plusz ktsg-em lehet, azt tudom, hogy árverés esetén a licitem 10%-át be kell fizetni, de gondolom ezt visszakapom, mivel enyém a követelés.

Ha nem én nyerek árverésen, de a vételár kisebb mint a követelés, a különbözet továbbra is terheli az ingatlant?

Köszönöm!

ssacc # 2014.11.26. 18:31

Tisztelt fórumozók!

több mint 10 éve jogerős építési engedéllyel építkeztünk, de használatbavételi engedéllyel nem rendelkezünk. Szeretnénk a földhivatalnál rendezni a nyilvántartást.
Ehhez hatósági bizonyítványt szerettünk volna kérni, de használatbavétel tudomásul vételi eljárást indíttatnak velünk. Mi a különbség a két eljárás között?

Nem mellesleg egy 3 tulajdonosú társasházról van szó, osztatlan közös tulajdonú telken. A harmadik, új tulajdonos a másik két tulajdonos hozzájárulása nélkül kapott bontási engedélyt a különálló épületére. Szerencsétlen módon 1995-ben egy olyan t.házi alapító okirat született, mint egy soklakásos t.ház esetében, azaz közös tulajdonban vannak a falak, a tető tetőtér stb. Jelenleg építési engedélyezési eljárás is folyamatban van részükről, amihez nem kaptak tőlünk hozzájárulást.