Ingatlanügyek

MajorDomus

„a házirend betartatãsa viszont a közös képviselő feladata”

Nemrégen dolgoztam egy házban, ahol a lakó ott balhézott a közös képviselővel egy másik lakó miatt, akinek a tette egyedül őt zavarta és hogy a közös képviselő intézze ezt el. Mindezt azért, mert ez az idióta lakó háborúban áll ezzel az emberrel és nem beszélnek egymással. Teljesen jogosan a közös képviselő elhajtotta, hogy intézzék el egymás között. Nem hiszem, hogy a közös képviselő feladata lenne a békebírói szerepkör.

„Egyuttal tegyél feljelentėst a Jegyzőnél birtokhaboritás miatt.”

Szerintem ez a legértelmesebb lépés, amit tehet. Bár ez is megalapozza szerintem a későbbi "jószomszédi iszonyt". Inkább a mesterekkel beszélném ezt meg, akik a lakásban dolgoznak, hogy fejezzék be az éjszakai munkavégzést, mert ez a ház lakóit zavarja. A jegyzői eljárás mindig hosszadalmas és nehézkes. Mire az eljárás lezárul, lehet készen lennének a lakással és értelmét veszítené...

peeterke

„van olyan ház (ahol mondjuk a közös képviselő a gondnok is), ahol a közös képviselő a lakóktól érkezett ilyen jellegű kérés esetén eljár (mikor nem ez a feladata)”

Azért, mert létezik ilyen "önfeláldozó" közös képviselő, még nem várhatod el egy másiktól, hogy ezt kötelezően megtegye. Remélem értesz!

Péter
a házirend betartatãsa viszont a közös képviselő feladata, tehát nyugodtan zaklasd emiatt.
Egyuttal tegyél feljelentėst a Jegyzőnél
birtokhaboritás miatt.

Szomorú örökös: félreértesz. Nem csak engem zavar, amikor hajnali fél egykor az egész ház zeng a fúrógéptől meg a kalapálástól, ezt lehet látni a faliújságra kihelyezett írásokból.

A közös képviselős kérdést azért írtam, mert van olyan ház (ahol mondjuk a közös képviselő a gondnok is), ahol a közös képviselő a lakóktól érkezett ilyen jellegű kérés esetén eljár (mikor nem ez a feladata).

peeterke

Sokan félreértik, hogy a közös képviselőnek mi a dolga. Bizony ő nem házfelügyelő - hozzá teszem, annak se volt ez a dolga - hanem ő a ház közös hivatalos- és pénzügyeiért felel. Nem az ő dolga, hogy ha téged zavar bármi, akkor helyetted majd ő elmondja ezt a másik lakónak. Szerintem erre pont az az igaz, hogy a lakók intézzék el egymás között. Nekem ez a véleményem.

MajorDomus!
Jó reggelt!
Másként fogalmazom meg a kérdésem. A kocsiáthajtó része-e a 3 m-es szabad sávnak? Ha nem, akkor pl. építhetek egy 2,8 m széles kaput, áthajtóval, fölötte a lakás. A szabad sáv pedig az épülettől kezdődik. Ha része a kapuáthajtó a sávnak, akkor legalább 3 m-es kapu és áthajtó építhető.
Köszönöm, hogy foglalkozol vele.

Tisztelt Fórumozók!

Elnézést, ha ez a téma már korábban előkerült.

Szeretném megkérdezni, hogy milyen lehetőségei vannak a lakóknak, ha egy tulajdonos a többi tulajdonossal nem törődve, éjszaka sem hagyja abba a felújítást, éjjel is fúr, farag, kopácsol?

A Házirendből egyértelműen kiolvasható, hogy mikor lehet, és mikor nem hangos házimunkát, felújítási munkálatokat végezni...

A Közös képviselőt érdemes ilyenkor zargatni, hogy tegyen rendet?

Köszönöm a válaszokat!

Na ezt majd reggel!

Nyeles telkemen a nem nyeles részen lakóház és melléképület található. A nyeles részre, az utcafronton (zártláncú beépítési övezet) kocsiáthajtót és fölé garzonlakást kívánok építeni. A Halyi Építési Szabályzat szerint:" 11.§ (3) Zártsorú beépítési mód

1. ....A teljes zártsorúsítás során közforgalom esetén legalább 3,50 m széles, kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek gépjárművel valómegközelítését." Miután itt nincs közforgalom, nem szabályozza a kapu méretét, tehát 3 m-nél kisebb is lehet, rám bízza a méretét.

Ugyanakkor a 9.§ szerint:"A területre vonatkozó általános előírások

(2) Az építési telkeken belül a melléképítmények csak úgy helyezhetők el, ha a gépjárművel való biztonságos beközlekedés feltételei biztosítottak, legalább 3 méteres szabad sáv megtartása mellett."
A 3 m sávot úgy értelmezem, hogy az a megépítendő kocsiáthajtón kivüli része a nyeles résznek, tehát ez nem jelent megszorítást.
Jól gondolom?

De miért te problémázol ezen?

Miért nem lép a lakszöv jogásza.?

A követelés összegét a közös költséget a hiteltörlesztés összeget azonnal ráterhelni a lakâsra. Az örökösök csak a vagyont vették át a tartozást nem?

Lakásszövetkezetünk 2012-ben részt vett a panelprogramban, beszigetelték a házat, ablakokat cseréltek, stb. A tulajdonosok 90 %-a ltp szerződést kötött azzal, hogy a futamidő végén ezek az összegek is betörlesztésre kerülnek a hitelbe. Havonta vonja tőlünk az otp ezeket az összegeket, majd szétosztja a névre szóló számlákon. Mivel havi un. fix összegről van szó, ezért olyanokét is fizetjük, akik masszív tartozók és akik esetleg elhaláloztak és ahol még nem volt hagyatéki eljárás, illetve nem rendeződött az öröklés. 2014. áprilisában meghalt egy tulajdonos, akinek igen magas devizahitellel volt terhelve a lakása, örökösök (fia és lánya) nem is tudták ennek a fizetését vállalni, illetve sem a közös költséget, sem a panelfelújítási hitelt nem fizették. Ma tájékoztatást kaptunk az Otp-től mely szerint 2015. május 21-i jogerős hagyatéki végzés alapján az elhunyt Ltp számlája felett (350 ezer ft) a rendelkezési jogot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerezte meg. Kérdéseim: ennek a pénznek búcsút mondhatunk? Ki fogja fizetni a közös költséget, a panelfelújítási költséget? Hogyan szerezhetünk ennek az egésznek érvényt, hiszen amúgy is elég sok kint lévőséggel küzdünk. (A Nemzeti Eszközkezelőnek két lakást eladtak a házban, ezzel is rossz tapasztalataink vannak, hiszen a meglévő adósságot nem rendezi senki sem.)
Előre is köszönöm a választ.

Tisztelt Fórumozók!

A következő problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni:

2008-ban a volt férjemmel közösen vásároltunk az ingatlant. 12 tulajdoni hányaddal, banki hitellel, az ingatlant jelenleg is jelzálogjog terheli. 2013-ban elváltunk, a bíróság kizárólagos használatot állapított meg számomra az ingatlanra. A válás óta a ingatlan hitelét egyedül fizetem a banknak. Az banki hitelnél az adós Én vagyok, a volt férjem adós társként van nyilvántartva.
A kérdésem az lenne, hogy hogyan lehetséges az hogy az ingatlanon 11 arányú tulajdonjogot szerezzek, melyet később a gyermekeim nevére szeretnék íratni 12 tulajdoni hányadban. (A gyermekeim még kiskorúak, illetve csak az egyik gyermek közös, másik gyermekem az előző házasságomból való)

A válaszokat előre is köszönöm!

Természetesen lehet törvényesen is növelni a lakás alapterületét : meg kell vásárolni a többi tulajtól a bővítés lehetőségét , pl. az üres tetőtérért is kell valamit fizetni. Annyit amennyit kialkudnak.
De mikor a többi tulaj túl móhó, azaz magas árat kér, akkor nincs vevő, nem lesz a tetőtér beépítve.
Mennyi legyen tehát a vételár ? Hát hogy megérje építkezni és a közösség is jól járjon.
Nem könnyű.

"majd büntetlenül megnövelem a tulajdoni hányadomat a lakás kibővítésével".
Volt az állítás.

Volt vala 4 fő igen okos ember. Közösen építettek egy 4 lakásos társasházat 4 x 50 m2 -es alapterülettel. A tulajdoni hányaduk mindegyiknek 25 %, vagy hogy maradjunk az ingatlanszakmában megszokottnál mindegyiknek 1/4 a tulajdoni hányada.
Az ingatlan 200 m2 alapterületű. Azutan a két felső gondol egyet, hogy milyen butaság a tetőteret nem beépíteni. Menet közben kialakítanak 2 x 30 m2-es hasznos lakás alapterületet, amit a lakásaikhoz csatolnak, lépcsőn járogatnak le és fel.
Így az ingatlan új hasznos alapterülete 200 + 2x 30 = 260 m2 Megváltoznak a tulajdoni hányadok is. A két alsónak marad a 2x 50 m2, ez az új hasznosnak a 50/260 X 100 = 19,2 %-a , a felsőké pedig 50 +30 /260 x100 = 30,7 % -a. Azaz 19,2 + 19,2 + 30,8 + 30,8 = 100%, tehát a két felső javára lényegesen megváltozott a tulajdoni hányad.

És ez bizony a közös terhek viselésénél nem mindegy. ( közös -költség, felújítás )

nanemaaa

Hogyan lehet tulajdoni hányadot növelni a lakás bővítésével?

Na meg a vételárat is vedd figyelembe.
A hasonló méretű és adottságú lakásokkal vesd össze.

A problémáid java része független attól, hogy társasház, vagy osztatlan közös tulajdon, hiszen közös tulajdonú részeket érintő kérdések, illetve egyébként is oszthatatlan kötelezettségek körébe tartoznak.
Általában a működő társasház tisztább helyzeteket teremt, míg az osztatlan közös tulajdonnak is megvannak a maga külön bájai, mint pl "majd büntetlenül megnövelem a tulajdoni hányadomat a lakás kibővítésével".
Azt javasolom, hogy kérj részletes tájékoztatást az ügyvédedtől, aki majd úgyis a szerződésedet intézi. ;)

Tisztelt Fórumozók!
Nem találtam az enyémhez hasonló témát, ezért újként teszem fel.
Egy régi polgári házban van 4 lakás, és a legbelső udvari lakást hirdetik eladásra (ennek nincs utcafrontja, és egy közös fala van az úgymond 3. lakással, illetve az udvar közös, valamint a garázs egy épület, amelyet a lakók belül pl. faráccsal, gipszkartonnal elválasztottak). Tetszene, megvenném, de az ingatlanközvetítő szerint nem társasházként működnek, minden "megbeszélés" alapján, és egyeztetés szerint folyt az elmúlt évtizedekben. Állítólag mind a 4 lakás különálló ingatlan, és minden lakó a saját részén (akár lakáson belül, akár pl. tetőn, garázson) végzi el a szükséges felújításokat. Amikor csatornázás volt, akkor pedig megbeszélték, és közösen kifizették. De nekem pl. olyan aggályaim lennének, hogy nincs a közös helyiségeknek (és így lényegében a háznak magának sem) biztosítása. Vagy pl. nem tudom, hogy ezt az 1900-ban épült, az utcafronton nagyon leromlott állapotú ingatlant kötelezheti-e mondjuk az önkormányzat állagmegóvásra, felújításra - ha igen, akkor csak annak az egy lakásnak kötelezettsége-e ez vagy a többi lakásnak is anyagilag hozzá kell járulnia. Ugyanilyen probléma, pl. a ház előtti járda (a nagykapu, ahol közlekednek, nyilván közös): legyen szó akár egy hótakarításról, vagy ha az ott közlekedő gyalogos fejére ráesik egy tégla...Banális kérdések, de szerintetek ilyen ügyek miatt érdemes-e azt felvállalni, hogy megveszi az ember, aztán majd lesz valahogy. Avagy ha nem társasház, nem is érdemes belekezdeni?
A másik gondom az, hogy elég sok módosítást tennék a lakáson: pl. a már meglévő galériát (amely a padlásból vesz el területet) kibővíteném (így a lakás belső négyzetmétere nőne valójában). A mostani lakó szerint mindenki a saját padlásterében nyugodtan terjeszkedhet (a másik 3 lakó egyébként soha nem is jár fel a padlásra, amelynek a feljárója éppen az általam nézett lakás verandájáról nyílik).
Várnám a véleményeteket, köszönöm.

Köszönöm Béla !
szerencsére a mostani bérlőim olyanok, hogy ilyen nem merülhet fel _ több mint 5 éve bérelnek nálam lakást. Semmi probléma eddig.

De az ördög sohasem alszik. Az egyik lányom fantáziál a bérbeadást egekbe repítő előnyeiről.
Most hogy változik az élete felszabadul egy lakás. De majd megtudja a valóságot. Mindenesetre javaslom neki a procedúrát.

„Vissza a közjegyzőhöz ?”
Igen, ő záradékolja az okiratot, aztán jön a végrehajtó.

Talán ideillő jogászkodó fórumozóknak !

Tehát a T- com-ról lenne szó. Van egy ügyem velük, réges -régen előfizetőjük vagyok különféle szolgáltatásaikra. Így vagy 20 éve telefon, majd tv, és internet. Már 2 éve a modern digitális rendszerben.
2 hónap múlva jár le a 2 éves hűségidőm. Megkérdeztem tőlük mi a teendő. Csak sumákolnak, mellébeszélnek.
Az egyik verzió szerint még a lejárat előtt meg kell hosszabbítani, különben tetemes díjnövekedés lesz. A másik üi. meg azt mondja, nehogy kezdeményezzem előbb, mert akkor visszamenőleg megkötbéreznek.

Szóval összevissza beszélnek.

Gondoltam ha ti így, akkor én is támadok.
Van még egy 17 éve az egyik oszlopról bejövő telefon csatlakozás a házamhoz és egy szintén az erről az oszlopról bejövő még az analóg tv csatlakozása. Az oszlop és a házam között. Ezt a szolgáltató itt hagyta mint a kutya a szarát.
Kié ez a vezeték ?
Egyáltalán nem kéne ezt nekik eltávolítani minden kérés nélkül ? Mind a két szolgáltatás már évek óta szünetel. Megszűnt sőt nem is én vettem igénybe.
A jelenlegi a digitális egy másik oszlopról jön a házhoz. Én ezt egyszerű birtokháborításnak fogom fel.

Mondjuk ha évekkel ezelőtt levágtam volna, senkinek sem tűnt volna fel, de mióta töketlenkednek, kell ellenük valamit tenni.
No majd a Nemzeti Média Hatóság majd az megregulázza őket.

Az indexen éppen jogi témákat csócsálnak- Itt merült fel a következő :

A bérlő lecseréli a zárat a lakásom ajtaján, így hiába járt le a szerződés, nem tudom újra birtokba venni a lakásomat. Mit tehetek?
„Mivel a tulajdoni lappal bizonyítani tudom, hogy a lakás az enyém, odamehetek egy lakatossal leveretni a bérlő által felszerelt zárat.”
Nem nyert, nem szabad. ok.
„Be kell perelnem a bérlőt, ha viszont akarom látni a lakásom belülről. Jobb a helyzet, ha volt közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződésünk, akkor pereskedés nélkül kikényszerítheti a kiköltözést, ha kell, rendőri segítséggel.
”
Eddig minden világos. Menjünk egy közjegyzőhöz, aki készít ilyen szerződést .
Na de mennyiért ?
Ha bekövetkezik az eset, azaz a bérlő nem akar mozdulni párhavi lakbért és párhavi szolgáltató tartózással ( 350 eft ) akkor mi a teendő ??
A rendőrhöz, mint az index jogtudója írta ?

Vissza a közjegyzőhöz ?,

vagy direkte egy végrehajtóhoz ,

ki mennyit kér ezután ??:

Fenmaradási engedély helyett esetleg egy telekhatár módosítást csináltatnék! Akkor mi történne? Rá rajzolnák az épületet is? Járható út?

Kutat nem lehet feltüntetni egy térképen. Az épületet csak akkor tüntetik fel, ha az épületre volt használatbavételi engedély és annak másolatát becsatolod. Ha nincs, akkor kénytelen leszel rá fennmaradási engedélyt kérni. Már ha egyébként az épület megfelel a rá vonatkozó építési szabályoknak.

Segítségüket kérném az alábbiaban!
Rendelkezem egy külterületi telkel (1/1) amin van egy épület valamint egy kút. Sajnos egy térképen sem szerepel az épület és a kút.
Hogyan tudnám bejegyezteni pénztárca kímélő formában hogy házszámot kapjak rá? (nyaraló, hétvégi ház, ideiglenes...)

A kút és az épület (ami egy két szobás tetővel fedett ház) már a 70. éve hogy ott van.
Áram szolgáltatás bekötve(kb 30 éve), víz a telken(1 éve).

Köszönöm!