Ingatlanügyek

Tisztelt Cím!

Szeretnék jogi eligazítást kapni az alábbi tulajdonszerzési bonyodalom feloldására.
Történet: társasházunk elavult és életveszélyessé nyilvánított közös gázcsőszakasz felújítási kényszere miatt nehéz anyagi helyzetbe került. Társasházi közgyűlés határozatával támogatott, közös tulajdonban lévő, használaton kívüli helyiségek eladására került sor. A vevők a ház tulajdonosai közül kerültek ki, az idő sürgető volta miatt is, gördülékenyen sor került az előzetes adásvételi szerződés megkötésére, a vásárlók ezzel egyidejűleg a vételárat kifizették a társasház részére. Ezzel és a további jogi eljárások lebonyolításárára /végleges adásvételi szerződés, társasházi alapító okirat tulajdoni hányad változása miatti módosítása, földhivatal elé beterjesztésére/ együtt, a társasház és az érintett vevők közösen bíztak meg egy ügyvédi irodát /ez iroda látta el a ház egyéb vonatkozású jogi ügyeit is/ Az ügyvédi költséget a vásárlók egyénileg viselték.
A tulajdonosok viszonylag nagy száma /36/ miatt a jogi hozzájárulásuk megszerzése a tulajdonjog átruházásához időben elhúzódott. Több tulajdonos csak a tulajdon jogát gyakoroltja, nem él a házban, külföldön tartózkodik, bérbe adja, idő közben elhalálozás miatt öröklési jogi folyamat zajlik, több esetben elhúzódva. Előfordult nem jogszerű tulajdonváltás miatti eljárás, stb. Ezek idővel rendeződtek illetve kimenetelük belátható.
Egy eset miatt azonban megrekedt ez a tulajdonszerzés folyamat. A ház egyik tulajdonos társa külföldi illetőségű, tulajdonjogot szerzett egy lakás, feltehetően befektetési célból történő megvásárlásával. Életvitelszerűen nem él Magyarországon, jogi képviselője nem érhető el. A lakása kiadásával megbízottja útján megkísérelt kapcsolatfelvétel nem járt eredménnyel, azt a választ kaptuk, hogy hagyjuk őt békén.
A tulajdonszerzéssel megbízott jogi képviselő szerint csak e tulajdonos beleegyezésének birtokában valósítható meg a tulajdonok átruházása.
Első sorban szeretném megkérdezni, hogy milyen alernatívák léteznek amivel ez a jogi patthelyzet feloldható.

Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Tamási László

Köszönöm szépen a válaszokat!

Vagy megvásárolsz a szomszéd ingatlanából 1/2 tulajdoni hányadot.

Megveszed az egészet. Bérled a szóban forgó részt. Földhasználati jogot szerzel a szóban forgó részre. (Megjegyzem, ez számomra aggályos, de láttam már ilyet bejegyezve.)

Tisztelt Hölgyeim/Uraim!
Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben adott a szomszédomban egy „hétvégi ház és udvar” besorolású telek, és a kert részből szeretnénk adás-vétel útján megvenni egy darabot (az eredeti telekméret 50%-át). Azonban úgy néz ki a telek megosztása nem megoldható, mert a szomszéd számára megmaradó telekrész + a hétvégi ház alapterülete meghaladná a helyileg megengedhető beépíthetőséget. Azt szeretném kérdezni, hogy hogyan lehetne ezt a helyzetet jogilag mégis megnyugtatóan rendezni?

Tisztelt Szakértők!

A következő kérdésben kérem a segítségüket:
A lakásunkat a férjem nagymamájától szereztük eltartasi szerződéssel.
Az eltartasi mindkettőnkre kötelezettségek ró, gondolom annak ellenére, hogy közülünk csak a férjem volt ott a szezodeskotesnel és névvel, csak ő szerepel benne. Én csak "és házastársa" -ként szerepelek.
A tulajdoni lapra is csak a párom neve került. Az illetéket viszont természetesen a közös szamlankrol, együtt fizettük ki.
Szerintem ez egyértelműen a kettőnk tulajdona, de hogy kerülhetnek én is a tulajdoni lapra? Mi ennek a módja? Milyen iratokat kell ehhez bemutatni? És milyen költségvonzata van (illeték, adó)?
Most felújítani szeretnénk és a közművekkel kapcsolatban én nem tudok ügyeket intézni (elektromos hálózat-bővítés, vizóra beszerelés), pedig a párom sokkal kevésbbé ér rá az ügyintézésre. A társasház közgyűlésen sincs szavazati jogom, viszont szívesen élnek vele.

Válaszukat előre is köszönöm.

"több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és az ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza. A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el" (Inyt. 32. § (2) bek. f) pontja)
A földhivatal - szerencsés esetben - napokon belül törli a hszonélvezeti jogot.
Fellebbezési idő természetesen van.

Köszönöm a gyors válaszokat.

Miért ilyen hosszú?

Több tulajdonos van, az adataikkal van tele vagy háromnegyed oldal.

Ha egy lapra van nyomtatva (mindkét oldalára) akkor is mindenkinek szignózni kell és a végén aláírni?

Mennyi idő alatt jegyzi be a Földhivatal? Illetve törli?

Van fellebbezési idő is?

"Lemondó nyilatkozat haszonélvezeti jogról elég-e az ügyvéd ellenjegyzése és a haszonélvező aláírása?" Tulajdonképpen igen. De én ettől függetlenül mindig szerződésként készítem, amelyben a haszonélvező lemond a jogáról és hozzájárul annak törtléséhez. A tulajdonos pedig elfogadja és tudomásul veszi a haszonélvezeti jogról való lemondást. (Végül is ez többnyire az ő érdekében történik.)

Célszerű, ha a tulajdonos is aláírja. Ügyvédi ellenjegyzés mellett felesleges a tanú.
Csak az utolsó oldalon kell aláírni, a többin elég a kézjegy is. De a mi a csudától lenne egy ilyen irat többoldalas?

Lemondó nyilatkozat haszonélvezeti jogról elég-e az ügyvéd ellenjegyzése és a haszonélvező aláírása?

Tanu szükséges?

Minden oldalon alá kell írni?

Köszönöm

Tamás, az édesanyád a törvényes örököse a nagyapádnak. Nem örökli a pert, hanem a felperes jogutódja.

Beköltözhetett, mert a húgod visszaadta az 1/4-d részt, így a nagyapa halálának pillanatában ő lett annak a résznek a tulajdonosa.

Elajándékozhatod a húgodnak is, édesanyádnak is, akinek csak akarod.

Karikoma!

Erre mondják, hogy megtekintett állapotban vetted meg.

A hőszigetelés óta eltelt idő miatt, már csak bírósághoz fordulhattok. Nem biztos, hogy úgy fog a per lezárulni, ahogyan tervezitek.

Nem, szólítsd fel írásban, hogy adja ki. Ő majd megírja, mikor mehettek érte, feltéve, hogy azokon sincs neki haszonélvezete.

Olyan után érdeklödnék, hogy Édesanyámnak és az élettársának van egy közös lakása 40%-60%-os megosztásba. Közben Édesanyám elhunyt igy megörököltük az ő részét (de a volt élettársának haszonélvezeti joga van a mi részünk felett), de közben az élettársa lecserélte az ajtózárakat és bemenni se tudunk a ingatlanba. Hogy a bent lévő saját értékeinket elhozzuk, Mit lehet tenni ilyen esetbe? Hivjak rendőr? Elöre is megköszönöm a hozzáértök válaszát!
Üdv. Otyo

Tisztelt Fórum!
Két éve vásároltunk családiházas ingatlan ("nadrágszíj parcellás", a szomszédom még az előző tulsjdonos idején a hozzájárulása nélkül (nem volt lakott az ingatlan) helyezett fel a telekhatárra épített háza falára szigetelést ez által annyira leszükítette az udvarunk szélességét, hogy a személykocsinkkal nem tudunk eljutni a telek végén lévő garázsunkhoz (más bejárási lehetőség nincs).
Kérek jogi tanácsot hogyan tudom ezt megváltoztatni.
Tisztelettel

A segítségét szeretném kérni a következő ügyben.
Nagyszüleim 2007-ben nekem és a húgomnak ajándékozták családi házukat fele-fele arányban, azért, hogy az egyetlen lányuk ne örökölje azt az életvitele miatt. Az ajándékozásnak nem volt feltétele sem szóban, sem írásban. A nagyszülőknek halálukig tartó haszonélvezetük volt. Nagymamám 2012 májusában meghalt. Anyám azonnal megkeresett, hogy adjam neki a fél házamat, vagy elveszi tőlem. Nem adtam oda. Elment egy ügyvédhez, akivel kitalálták, hogy a papa nevében követelje vissza az ajándékot. Azt hazudták, hogy volt feltétele az ajándékozásnak, csak nem került bele az ajándékozási szerződésbe és én a feltételt nem teljesítettem. A húgom azért, hogy a hazugságot hihetőbbé tegyék, visszaadta a papának a negyedrészét. Bepereltek. Az első tárgyalás után 10 nappal meghalt a nagypapám, aki papíron a felperes volt. Azt gondoltam, hogy a Bíróság megszünteti a pert, mivel meghalt az ajándékozó, akinek joga lenne visszakövetelni, ha bizonyítani tudná, hogy igazat mond. Anyám folytatni akarja ellenem a pereskedést a papa helyett. Nem igazán értem, hogy ő ezt milyen jogcímen teheti meg. Hogyan kérhetne vissza valamit, amit nem ő ajándékozott? Hogyan lehet folyó pert örökölni? A hagyatéki tárgyalás még nem történt meg, ahol anyám örökli a papa negyedrészét.
A másik dolog pedig az, hogy beköltözött a házba, holott neki még nincs ott tulajdonjoga, sem haszonélvezeti joga. Mamáéknál elérte az én beleegyezésem nélkül, hogy ott lehessen a bejelentett lakcíme. Papa megengedte neki, hogy ott lakjon, de ő meghalt. Én nem akarom, hogy ott éljen, mert pár hónap alatt felhalmozza a kifizetetlen közüzemi számlákat. Ő most mi ott? Egy szívességi lakáshasználó (de aki megengedte neki, az meghalt)? Vagy egy jogcím nélküli lakáshasználó? Úgy tesz, mintha nekem semmilyen jogom nem lenne abban a házban, pedig a fele az enyém. Sem kifizetni nem akarnak, sem a házat eladni. Mit tehetnék most? Elajándékozhatom valakinek a fél házamat, hogy megszabaduljak ettől a cirkusztól? Szeretném a tanácsukat kérni, hogy ebben a helyzetben mi lenne a legegyszerűbb megoldás arra, hogy megszabaduljak a fél házamtól és vége legyen ennek a tortúrának?
Mert így előreláthatóan lesz egy per ahol anyám el akarja venni a negyedrészemet és utána akár megmarad nekem a fél ház, akár a negyed még mindig sok problémám marad. Mert közös tulajdonunk lesz és ők nem akarnak sem kifizetni, sem a házat eladni, hogy tisztességesen elszámoljunk. Én nem akarok közös tulajdon megszüntetése iránti pert kezdeményezni, mert az sok idő és pénz. Azért kérdeztem, hogy most elajándékozhatnám-e a fél házamat valaki rászorulónak.
A házon van egy jelzálog is, ami a húgoméké.
Válaszukat előre is köszönöm!

Ti hárman, kérjétek a negyedik 1/8 részen a közös tulajdon megszüntetését, az ingatlanszakértő biztosan nem piaci árat, hanem az alatt fogja az árat megállapítani. Ezután ti szabadon értékesíthetitek. Igaz, ez lassabb, körülményesebb, de tárgyalási alapnak is jó a negyedik tulajdonossal szemben.

Kedves SolnesM!

Köszönöm az érdekes ötletet, nekem sose jutott volna eszembe ilyen rafinált megoldás, bár vannak kétségeim afelől, hogy viszonylag kis veszteség mellett akadna vevő a 7/8-ra. szerintem pont a tájékozatlanságuk miatt félnek ilyenbe belemenni az emberek. aki meg akad, az jól tudja, hogy kevesen állnának kötélne, s ezért leverhetik az árat. Minden esetre köszönöm, és továbbítom az ötletet!

vala_ki !
És az ingatlanosok mit tanácsolnak ? Csak nem a mutogatásban merül ki a tevékenységük ?
Olyan ingatlanost kell felfogadni, aki járatos az ilyen ügyletekben, meglátod a 24. órában a kerékkötő testvér meggondolja magát. Egy 13 % körüli résztulajdonos, aki ráadásul nincs birtokban, nem nagyon ugrálhat !!

Más vélemény ?!!

Üdv ! vala_ki !

Szerintem egyszerű a dolog. Édesanyád birtokban van, csatlakozik hozzá a másik két testvér,
így az 5/8 + a 2/8 az 7/8. Lesz aki megveszi, de a kerékkötő testvértől soha. Arra kell vigyázni ne kerüljön birtokba. Továbbra is tulaj marad, csak nem ér vele semmi.
Tény első körbe fel kell ajánlani neki a 7/8 -ot, de gondolom pénze nincs, így nem tudja megvenni.
A maga részét mindenki akkor adja el amikor akarja, csak kell rá vevő.
Aztán árulhatja a töredék ingatlanát másnak - vevő arra soha sem lesz !!
Egy 7/8 -os ingatalant kedvező áron beköltözhetően biztos megvesznek. Az ár lehet kedvezőtlenebb mint egységes kínálat esetén, de még ez se biztos.

Kedves Hozzáértők!

Édesanyám 5/8 részben, 3 testvére pedig 1/8 - 1/8 - 1/8 részben tulajdonosok a szüleik egykori családi házában. Szeretnék eladni már 5-6 éve, mert anyukám benne él, és "szabadulna onnan", illetve így osztoznának az örökségen, ám az egyik testvér minduntalan kerékkötője a dolognak, mert kevesli az ingatlan közvetítők által felbecsült vételárat. ( Az más kérdés, hogy az évek során fáziskésében követte az árakat, azaz, most már vígan eladná annyiért, amennyiért pár éve még pont miatta nem lehetett)
Kérdésem az lenne, hogy meddig teheti ezt, hogy gyakorlatilag röghöz köti a benne élőt is, azzal, hogy nem tudják már évek óta eladni az általa kívánt áron? Azaz mihez van neki joga az 1/5 részével a többiekkel szemben, illetve mihez nincs? Kedvezőtlen lehetőségek esetében esetleg milyen megoldási javaslattal gazdagítanának?
(Már az is felmerült anyukában, hogy a különbözet rá eső hányadát kifizeti neki, amibe arcátlanul szó nélkül bele ment, de az meg olyan magas lenne a reaális és elárt összeg nagy különbsége miatt, hogy én javasoltam, hogy ezt mégse engedje meg magának, csak végső esetben, ha korára való tekintettel is, a "szabadulására" ezt az egyetlen lehetőséget látja már.)

A véleményeket előre is köszönöm!

A földmérő senki nevére nem ír semmit. A polgári jog szerint az építmény tulajdonjoga a föld tulajdonosát illeti meg, ellenkező megállapodás hiányában. Tehát ha nincs külön megállapodás, akkor az építményre mindenki az alap helyzet szerinti tulajdonjogi és haszonélvezeti hányadot szerzi meg.

Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára, vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni. A haszonélvezeti jog létesítéséről szóló szerződésben pontosan meg kell határozni a jog terjedelmét.
Ahhoz, hogy párodnak is része legyen az ingatlanban szerződés és ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges. Forduljatok ügyvédhez!

Köszi a választ lajcsó!
Bocs az értetlenkedésért...
Akkor ezek szerint ha felépítek egy telken egy házat, amely telekre haszonélvezete van egy illetőnek, akkor az én általam fizetett és épített házra is haszonélvezetet kap?
Hogyan kellene a Földhivatalnál bejegyeztetni, hogy páromnak is legyen bejegyzett tulajdonrésze?