Nem azt írtad, hogy most már ő is meg akarja váltani?
Ha 3x annyit sem fogad el, mint az értéke - tehát SZERINTE még annál is többet ér -, ajánljátok fel neki, hogy 2x áron megválthatja. Ezt nem utasíthatja vissza, hiszen sokkal többet ér - szerinte...
Hát az Öcsém sem szeretné.De a felesége nem engedi, hogy magához váltsa, pontosabban, irreális követelései vannak.Az öcsém már inkább csak a gyermek miatt szeretné, mert Ő ragaszkodik annyira a házhoz.Valahogy a sarokba kellene szorítani az asszonykát, aki háromszor annyit kér mint amennyit az ingatlan ér.
Én nem adnék el egy közös vagyonba tartozó ingatlannak egy részét sem, a vagyonmegosztás lezárása előtt.
Tisztelt MajorDomus!
Először is köszönöm, hogy válaszolt.
Van Ügyvédje, de nem igazán elérhető.Néha úgy tűnik nem nagyon érdekli az öcsém ügye, közben pedig nagyon magabiztosan lép fel egyes dolgokban.Ha viszont felveszi a telefont és az öcsém rákérdez valamire mindig ad felvilágosítást, ha nem kérdez rá, magától nem mondja mit kell tennie.Csak az a baj, hogy ez néha napokba telik.Ezért kérem kicsit bővebben kifejtené nekem a válaszait
1.Lehetséges, hogy a Bíró Úr helyt ad a kérésének, és a válóperes ítéletbe belekerül a használati megosztás is.Vagy ez nem jellemző?
2.Válóperes ítéletről beszélünk-e, vagy más módon kell fellépni, hogy legalább addig nyugodtan lakhassanak, amíg nem találnak más megoldást./ Albérlet, megegyezés stb.
3. kérdésre megkaptam a választ köszönöm.
4.nincs ügyvédje?
1.kérni mindent lehet
2. itélettel
3. igen,de nm lesz könnyű
Tisztelt Fórumozók
Elnézést, hogy megint kérdezek, de nagyon szeretnék a válófélben lévő testvéremnek segíteni valahogy.
Feleség közölte addig nem válik amíg vagyonmegosztás nem történt.Testvérem szerette volna az 1/2-1/2 tulajdonú házukat megváltani, de a felesége minden eddigi ajánlatát elutasította.Az utolsó tárgyaláson pedig közölte, hogy Ő is meg akarja váltani a házat.Mindig valami újjal jön elő,ezért az eddig lezajlott válóperi tárgyalásokon, még odáig sem jutottak el, hogy elválasszák őket.Az utolsó tárgyaláson a Bíró osztott lakáshasználatot javasolt, amit a testvérem elutasított, mert sem Ő sem a közös gyermek nem akart a feleséggel továbbra is együtt élni.Mivel lakhatásuk más módon nem biztosított, ezért kérte a Bírót, hogy a házat leválaszthassa.Ezt a Bíró engedélyezte is.A tárgyalás után a feleség semmiféle ajánlatot nem tett az ingatlannal kapcsolatban, ezért a leválasztás egy hónap elteltével megtörtént.Most két lakrész van a házban két külön bejárattal, de közös mérőórákkal.
Kérdéseim a következők:
Válaszukat köszönöm előre is.
Az teljesen független az írásbeliségtől vagy a cucckihajigálástól.
Az csak attól függ, mennyire együttműködő a kirakandó, ha nem az, akkor rossz esetben lesz az másfél év is.
És mászkál biróságra fél évig.
Wers, valahogy úgy. :) Vagy szigorú tekintettel és nagyon határozottan az ajtóra mutat. Esetleg kihajigálja a cuccait az erkélyről.
Valóban, jogos, az nincs írásbeliséghez kötve - akkor revideálnám magam : írásban _célszerű_ azt is felmondani.
Csak a félreértések elkerülése és a bizonyíthatóság okán.
„Elvileg még ráutaló magatartással is”
Pl. ha megkéri élete volt szerelmét, hogy le is út fel is út, cuccoljon el, az szóban felmondás, ha már az új asszonyt/embert be is költözteti a helyére, az a ráutaló magtartás? Jól érem?
A szívességi lakáshasználat szóban is felmondható. (Elvileg még ráutaló magatartással is, de az technikailag nehezen kivitelezhető, pláne körülményes a bizonyítása.
Az mire megoldás?
A szívességi lakáshasználat pontosan ugyanúgy mondható fel, mint a bérleti szerződés. Írásban. A kilakoltatás, ha nem teljesíti a lakó, szintén ugyanúgy megy.
Egyszerű a megoldás.minimális dijért bérleti szerződést köt vele a haszonélvező határozott időtartanra...
Italiaa,
„Az osztatlan közös tulajdon eszmei hányadrésze annyit jelent, hogy a minden tulajdonostárs joga kiterjed az egész közös dologra és annak minden vonatkozására, de csak meghatározott hányad erejéig, tehát csak a többiek jogának sérelme nélkül.”
Te nem engedhetsz oda be senkit, mert a Te részednek haszonélvezője van, így ez a jog őt illeti.
A férjed beengedhet, de elméletileg kellene az engedélye a többi tulajdonostársnak is.
Ha ezt nem teszi, és valamelyik tulajdonostárs is használni akarja az ingatlant, akkor tűrnie kell, hogy ő is beköltözzön (vagy akinek ő is megengedi), ha ezt jogellenesen nem teszi lehetővé a birtokos, akkor a tulajdonostárs többlethasználati díjat követelhet, végső esetben bíróságon, perben.
Ha a körülményekből úgy tűnik, hogy a tulajdonostársak nem akarják használni, hasznosítani az ingatlant, én beköltöztetném a rokont a tudtuk nélkül is azzal, hogy ha mégis fellépnek ellene, akkor fel kell készülnie arra, hogy kiköltözzön.
Csak aztán nehogy rajtad verjék le, ha a lakó nem hajlandó kiköltözni a Te (férjed) felszólítására se. Az lesz csak a nagy bukta, úgyhogy jó alaposan gondoljátok át ezt akkor is, ha csak szívességi lakáshasználat. Ha birtokon belülre kerül, a ti engedélyetekkel (=jogcímmel), akkor igencsak meg tudja nehezíteni a kiürítést...
Tisztelt Hölgyem/Uram, Szakértők!
Van egy ingatlanunk 13/21 ed résszel. Én vagyok ennek a résznek a tulajdonosa a férjem a haszonélvezője. A fenmaradó rész 4/21 - 4/21 ed részben 2 másik személy tulajdona.
A házban nem lakik senki évek óta a felmerülő költségeket mi fizetjük a ház körüli munkákat mi végezzük.
Szeretném engedni rászoruló családnak hogy beköltözzön az ingatlanba, a ház állapotának megőrzése érdekében. Megtehetem-e vagy kell a többiektől engedélyt kérnem rá?
előre is köszönöm a válaszát
Ha 2 önálló lakás van,akkor Elvileg lehetne társasház,ami megoldja a gondokat.
egyszerübb lenne megegyezni, de ha nem,akkor marad a biróság.
Lehet.
Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy van egy osztatlan közös tulajdonom, még kettő tulajdonossal, ezek közül egyik a rokonom. Nem mi vagyunk többségi tulajdonban. Adott egy örökölt házrész, amit a másik fél meg szeretne kvázi felezni velünk, amibe mi bele is mentünk. Ő már el is kezdte lefalazni a hőn áhított részét. Igen ám, de használati megosztást MÁR nem akar. Eddig úgy volt, hogy rendben, megcsináljuk, most hirtelen már nem fontos neki. Viszont az elmű nem hajlandó ugyebár ilyen papír nélkül szétválasztani (vagy teljesen kikötni) az áramot/órát ebből a házrészből ami meg lett felezve.
Másik, hogy mi ezt a házrészt ami a miénk lett, plussz a saját házrészünket szeretnénk eladni.
Ilyenkor van rá lehetőség, hogy mégis aláírja a használati megosztást? Lehet ezt bíróságon vagy valahogy "rákényszeríteni"? Vagy ennyi, nem tudjuk eladni a saját részünket miatta?
Ha van róla papirod,akkor nem,mert a többség hozzájárult.
.
csak ezt bizonyitanod is kellene!
Kedves Szakértők!
Segítséget szeretnék kérni. 6 lakásos házban lakunk, ami osztatlan közös tulajdon, nem társasház. Tavaly lakógyűlésen megkérdeztem, lenne-e bárkinek kifogása, ha idén a kislányunknak csinálnánk játszóteret a kertben. Senki nem szólt ellene.
A homokozót (1x1 méter) felállítottuk, majd férjem épp elkezdte összeszerelni a hintaágyat, amikor az egyik szomszéd odament és közölte, hogy hagyja abba, mert ő nem járul hozzá.
Az a kérdésem hogy osztatlan közös tulajdon esetén amennyiben az összes többi szomszéd áldását adja és írásban is megerősítik, hogy tavaly egységesen mindenki rábólintott a dologra, a kerékkötő szomszéd jogilag tehet-e bármit, ha felállítjuk a hintaágyat és még egy csúszdát is.
Válaszukat előre is köszönöm.
wers
.
igaza van!
rengeteg vitát és gondot megelőz az albetétesitéssel,
ráadásul tényleg értékesebb,,mint egy vitás osztatlan közös,ahol addig van béke,mig a 89 éves Mariska néni ki nem hal,utána jön az új szomszéd 3gyerekkel ls 4 kutyával,
és leszarja a használati megállapodást
.
burnsie
a másik topicban leirtam
Az "ötletem" onnan jött az érték kapcsán, hogy korábban amikor szintén ikerházakat néztem vételre, akkor sokszor az, hogy nem volt megosztás, vagy társasáház, negtívan bírálták el a bankok, értsd egyszerűen nem hitelezték.
Nem nagyon értem, miért lenne egy társasház értékesebb, mint egy ikerház anélkül. Még az sem emel az értéken, hogy van használati megállapodás, sokszor éppen csökkent, ha a vevő másképp szeretné megosztani.