Lakásszövetkezet

osztap

Lehet, hogy van igazságod. Én most bukkantam erre:

„A szavazati jogokat illetően fontos különbség, hogy lakásszövetkezet esetében minden egyes használó egy egységnyi szavazattal rendelkezik, mialatt a társasháznál a szavazati jog mértéke arányosan kerül meghatározásra a tulajdonjoggal érintett területek függvényében.”

Csak így valóban nem igazságos, hogy ha valakinek több lakása van, akkor nem a tulajdoni hányada alapján van szavazati joga.
Igaz, a kérdező szerint ez az igazságos, azonban valóban ott sérülnek a jogok, ahogy drbjozsef leírta.

drbjozsef,

Szerintem az idézett szabályt csak fordítva lehet alkalmazni. Azaz, a főszabály: egy tag egy szavazat. De maximum lakásonként egy - ez csak akkor releváns, ha egy lakás több tag tulajdonában van. Ha egy tagnak több lakása van, attól még egy szavazata marad, nem szavazhat többször.

Ha lakásonként (tulajdoni hányadonként) akarnának szavazni, tetszettek volna társasházat alapítani.

drbjozsef,

Szívesen megtenném de külföldön élek.

Egyetlen mód van rà hogy befizessék : pénzautomatànàl, szüleim pedig idősek, nem tudjàk kezelni, be kell ütni egy csomó adatot.
Küldtem neki egy ajànlott levelet kérve hogy talàljon módot a készpenzbefizetésre.
De ha ahogy mondtad hogy be tudnak menni egy bankba és ott befizethetik akkor az lehet egy megoldàs.
Kössz

PajtiP,

Amúgy mi nem igazságos?
Ha pl. 100 lakásból 98 az ő tulajdonában lenne, akkor a másik két lakás egy-egy tulajdonosa összefogva kétharmados többségben lenne?
Ne már.

PajtiP,

Természetesen hárommal.

Lakszövtv.
„18. § (1) Ha e törvény, az alapszabály vagy a közgyűlés másként nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatait a jelen lévő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza.
(2) A közgyűlésen lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában (használatában) áll, az alapszabály határozza meg a lakáson (használati egységen) belüli ellentétes szavazatok figyelembevételének módját.”

PajtiP

„Egy lakásszövetkezetben egy személynek - aki tag - 3 lakás lett a tulajdonában.
Az a kérdésem, hogy egy vagy három szavazattal rendelkezik-e.
Én úgy értelmezem, hogy hárommal, de nem tartom igazságosnak”

Szerintem jól értelmezed. Társasházban is a tulajdoni hányad arányában van szavazati joga a lakóknak.
Nem is értem, miből gondolod, hogy ugyanannyi szavazati joga lesz majd mindig, mint neked egyetlen lakással?

Egy lakásszövetkezetben egy személynek - aki tag - 3 lakás lett a tulajdonában. Az a kérdésem, hogy egy vagy három szavazattal rendelkezik-e. Én úgy értelmezem, hogy hárommal, de nem tartom igazságosnak

Karpati,

Mondjuk megkérnek téged, hogy utald át helyettük.

De ha olyan kis fittek, hogy mindenképp a nép közé akarnak vegyülni a bankjegyeikkel, akkor posta helyett bemennek a lakásszövetkezet folyószámla vezető bankjának bármelyik fiókjába, és ott befizetik a pénztárban. Pont, mintha postán tennék.

Szüleim lakàsszövrtkezet àltal fenntartott lakàsban laknak. A közös képviselő nem hajlandó lehetővé tenni hogy csekkel vagy készpénzzel fizessék be a közös költséget. Mit tudnak tenni ?

Be kell nyújtani a cégbíróságra a meghívót is, olvasgasd a Cégtörvény 1. melléklet II. 3. pontot. De ha a bíró nem veszi észre, és ha a tagoknak, tulajdonosoknak ez így megfelel, akkor semmi nem történik. Ha pedig valamelyik tag, tulaj a bíróságra megy a Lakszövtörvény 9. § alapján, akkor a bíróság dönt. Mire számítottál?

Mi történik akkor, ha ennek ellenére megtartja az a néhány fő, akinek ez a szándéka, lesz elnök, jkv vezető és hitelesítő, lesz egy látszólag megfelelő jegyzőkönyv, amit valahol fel szeretnének használni (mondjuk egy tisztségviselő leváltása). A meghívót és a mellékletét nem hiszem, hogy kérnék bármikor, amiből kiderülhetne a nem jogszerűség

PajtiP,

Nem. Lakszövtörvény 16. § (4) és (7).

Érvényes-e az a határozat, amit egy, az eredeti felszólítás után 149 nappal tagi kezdeményre összehívott rendkívüli közgyűlésen hoznak, ha megváltoztatták a napirendet és sem az eredeti, sem a mostani meghívó nem tartalmaz határozatokra tett javaslatot.

Nem, azt rosszul tudtad.
Nem az a kérdés, hogy szellemi vagy fizikai a munka. Utóbbira is teljesen jó a megbízási szerződés.
Vállalkozási szerződést akkor kötsz, ha egy bizonyos dolgot akarsz elérni. Igen, eredménykötelem, mondjuk hogy felépít neked egy házat. Van valami végeredménye.
A megbízásit pedig akkor, ha feladatokat akarsz neki adni. Nyilván itt is lesz felelőssége, de ez folyamatos munka.

Ha az a célotok, hogy a gondnok nyírja le a füvet, akkor kössetek vele egy vállalkozói szerződést a fű lenyírására. Ha kész, akkor kifizetitek.
Ha az a célotok, hogy nyírja a füvet, takarítson, cserélje ki a kiégett égőket a folyosón, mindezt rendszeresen, magától, hosszabb távon, akkor a megbízási a szerződés a jó.

Sziasztok!
Külsős egyéni vállalkozóval kívánjuk elláttatni a gondnoki teendőket, mivel a tulajdonosok között nem akadt sajnos aki vállalta volna a teendők ellátását.
Kérem segítsetek, hogy vállalkozási vagy megbízási szerződést kössünk-e vele? mi a különbség, mi jogilag megfelelő?
Én eddig úgy tudtam megbízási szerződést inkább szellemi munka végzésére kötnek és ez nem jár eredménykötelemmel.
Köszönöm szépen.

PajtiP,

Igen. Sőt, az a normális. Különben az ügyvezető blokkolhatná a saját tevékenységének az ellenőrzését.

Bocsánat, valószínűleg rosszul tettem fel a kérdést. Valójában azt szeretném megtudni, hogy a vezetéssel való egyeztetés nélkül, az ügyvezetőtől engedélyt nem kérve igénybe vehet-e fizetős ügyvédi szolgáltatást. Eredetileg a saját nevére szólt a számla, amit később lejavíttatott a lakásszövetkezetére

PajtiP,

Nem. A felügyelő által igénybe vett ügyvédnek fizethet. Az ügyvéd tevékenysége nem a felügyelő, hanem a lakszöv érdekében merült fel, az ügyvéd számlájának a lakszöv nevére kell szólnia. (Ez nem lakszöv-specifikus. Hasonló ez ahhoz, amikor egy cég alkalmazottja a cég részére vesz valamit, akkor a cég nevére kell, hogy számlát kérjen az eladótól, nem a saját nevére. Ha maga már kifizette, amit vett, akkor költségtérítésként kapja vissza a cégtől, az eladó által a cég nevére kiállított számla és a fizetés igazolása ellenében.)

Ha az a kérdésed, az ügyvéd viszont fizethető. A Lakszövtörvény 26. § (2) csak arról beszél, hogy a felügyelő maga vizsgálhat, és az 1. § (2) szerint a Ptk. a mögöttes jogszabály. A Ptk. 3:27. § (2) szerint a szerződéseket, stb. az FB mással is megvizsgáltathatja - ez lesz a fizetés alapja.

Fizethet-e a lakásszövetkezet a felügyelőnek az igénybe vett ügyvédi tanácsadásért, ha az alapszabály csak annyit tartalmaz, hogy az ellenőrzési feladataihoz igénybe vehet - de nincs szabályozva, kinek a költségén. Láttam olyan alapszabályt, ahol szabályozva volt, hogy előzetes egyeztetés után igényelheti

köszönöm a megerősítést

PajtiP,

Hacsak az alapszabály mást nem mond, a Lakszövtörvény 23. § (2) szerint mindkét kérdésedre: Igen.

Joga van-e a lakásszövetkezet ügyvezető igazgatójának - aki egyben az elnök is - a közgyűlés határozata/engedélye nélkül

• a lakásszövetkezet iratainak hollétével kapcsolatban (az átadó volt elnök állítása szerint egyes eredeti dokumentumok az ügyvédnél vannak, másolati példányok kerültek átadásra) ügyvéd segítségét igénybe venni
• egy törvényi és alapszabályi követelmények nem megfelelő rendkívüli közgyűlés meghívójával kapcsolatos ügyvédi állásfoglalás kérésére

„a beszámoló közgyűlésen szavaztatjuk meg a két igazgatósági tag egy éves munkájáért a tiszteletdíjat.”
Utólag? Akkor nagyon jámbor igazgatósági tagjaitok vannak, hogy egy évig dolgoznak úgy, hogy nem tudják, kapnak-e a munkájukért pénzt, és ha igen, mennyit. Meg kéne ezt fordítani.

„A lakás tulajdonosa nem ad meg elérhetőséget, tetemes tartozást halmoz fel”
Az alapszabályba érdemes beleírni, ahogy drbjozsef írta, de ha nem jelenti be, akkor marad a tulajdoni lap lekérése. Azon van név, cím. Ha biztosra akartok menni, a kormányablakban a tullappal az elnök kérheti a tulajdonos mostani címének kiadását. Ezeknek természetesen mind van költsége, amit én behajtanék a nem fizető tulajdonostól, a közös költséggel együtt. Ha megvan a név meg a cím, tudtok fizetési meghagyást kérni.

borsika,

Nem kell sem alapszabály, sem SZMSZ

„Lakszöv tv.
15. § (1) A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
...

4. a tisztségviselők díjazásának megállapítása;”

Ahogy a közgyűlésnek tetszik, ahogy a többség elfogadja. Így is lehet, úgy is lehet.

A másik kérdésben : az alapszabály előírhatja, lásd Lakszöv tv. 43.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Az új vezetőség felállt az előző elnök halála után.
Sikerült belső elnököt választanunk a tulajdonosok köréből, 2 fő igazgatósági tagot is és egy fő FB elnököt. Az Elnök és FB elnök tiszteletdíját - mely havi juttatás- a megszavazta a közgyűlés.Az előző két elnök idejéből maradt ránk az a "szokás",hogy májusban a beszámoló közgyűlésen szavaztatjuk meg a két igazgatósági tag egy éves munkájáért a tiszteletdíjat.
Kérdésem, hogy ez így csak kialakult szokás, vagy van-e erre jogszabály,illetve ha változtatni szeretnénk kell-e ehhez alapszabályi előírás,eddig nem volt benne,vagy az Elnök saját hatáskörben adhat-e nekik havi juttatást ha nem kell lefektetni az Alapszabályban, ebben az esetben kell-e közgyűlési jóváhagyás?
Másik kérdésem: az elmúlt időszakban nagyon sok lakás gazdát cserélt,sokan befektetési céllal vettek lakást, melyet aztán kiadtak bérlőknek. De olyan is van,aki simán csak elköltözik,tulajdonos marad,de nem tudjuk hová és kiadja a lakását.
A bérlők sok esetben minősíthetetlenül viselkednek, a házi rendet nem tartják be,zavarják a több lakót. A lakás tulajdonosa nem ad meg elérhetőséget, tetemes tartozást halmoz fel,a bérlők egymásnak adják a kilincset. Milyen lehetőségünk van,hogy a tulajdonost arra rávegyük,hogy jelezze felénk az elérhetőségét, ha valami probléma van a bérlővel,vagy a tartozását szeretnénk behajtani? Amikor valaki eladja az ingatlanát,kérhetjük-e,hogy az új tulajdonos elérhetőségét adja le az irodán?
köszönöm