Lakásszövetkezet

Szaniko,

Az ügyvéd azt akarja, hogy az új lakszöv indítsa meg a vagyonrendezési eljárást a régi lakszöv ellen, azon az alapon, hogy a régi lakszöv megszűnt, és az új lakszövnek az ingatlan tulajdonjoga iránt elbirtoklás címén igénye van. Ha a vagyonrendező az eljárásban nem ismeri el az igényt, a Cégtörvény 121. § (2a)-(2b) bekezdések alapján az új lakszöv ügygondnok ellen pert indíthat az elbirtoklás megállapítása iránt. Akár sikerülhet is, mert ezt a szakaszt pont erre találták ki.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

A kockázat ott van, hogy mióta a régi szövetkezet megszűnt, az nem tulajdonos. Halott ember, megszűnt jogi személy nem nem lehet tulajdonos, mert nem jogképes. Tehát a régi lakszöv megszűnte óta van egy új tulajdonos, csak nem tudjuk, ki az. Alapesetben a megszűnt lakszöv tagjai azok. Ők mind hivatkozhatnak arra, hogy a lakszöv megszűnte óta az elbirtoklás nyugodott, Ptk. 5:48. §, és nekik egy évük van arra, hogy gyakorolják tulajdonosi jogaikat, és megszakítsák az elbirtoklást. Ehhez nyilván kell, hogy (i) a vagyonrendező ne ismerje el az igényt, (ii) Ti megindítsátok a pert, (iii) a tagok/hitelezők tudomást szerezzenek az elbirtoklási perről a Cégközlönyből, és legalább egy beavatkozzon a perbe, (iii) a bíróság elfogadja az érvelését. Kicsi az esélye? Igen, de nem nulla.

Ha a VR elismeri az igényt, vagy az elbirtoklási pert megnyeritek, akkor az új lakszövé lesznek a közös részek. Ha egyik sem, akkor az összes fél (az új lakszöv, plusz mindenki, aki jelentkezett a Cégközlönyben megjelent felhívásra) együtt kérheti, hogy ne árverésen/pályázaton értékesítsék, hanem direktben vehessétek meg. Ctv. 122. § (2). Ha ez sem megy, csak akkor van árverés. Ahol licitálhat az új szövetkezet is, tehát ha az ígér a legtöbbet, viszi. Ebben az esetben újra meg kell vennetek a közös részeket? Igen.

Ez persze független attól, hogy bíztok-e az ügyvezető elnökötökben. Az nem jogi probléma. Ha nem bíztok benne, fel lehet menteni.

Összetett problémában kérem a segítségeteket. 1995-ben kiváltunk a 'nagy' lakásszövetkezetből, jogutódlás nélkül, ez a 'nagy' szövetkezet felszámolása miatt történt, ami végül is csak 2011. évben, cégtörléssel zárult le. Kérdeztem itt a fórumon az esetleges elbirtoklással való tulajdonszerzést, hiszen 30 éve az új 'kis' lakásszövetkezetünk használja sajátjaként a közös részeket (pince, lift,lépcsőház). A válasz, amit kaptam számomra logikus: nem létező cégtől nem lehet semmit elbirtokolni.
Megjelent egy ügyvéd a közgyűlésen, aki azt állítja, hogy várjunk még egy évet és elbirtokolhatjuk a szóban forgó részeket, de 2011-től számolja a 15 éves elbirtoklási időt, ezért 2026-ig pihentetné az ügyet. Szerinte ügygondnokot neveznek majd ki és végig vihetjük így az elbirtoklási eljárást. Én ezt nem tartom valószínűnek, terelésnek érzem.
A fő gondom és rossz érzésem itt jön: az ügyvezetőnk új ember, számos törvénytelen és szakmaiatlan dolgot követ el most is a lakásszövetkezet vezetésében, az ügyvédet is ő hozta be a közgyűlésre. A mi szövetkezetünkön kívül még kettőről tudok, ahol ő az elnök, és ugyanezzel a problémával küzdenek. Az egyiknél már két ember (ingatlanos cég ügyvezetői) megvásárolta vagyonrendezési eljárás keretében meghirdetett árverésen a közös részeket, most végrehajtást indítottak a lakásszövetkezet ellen. Olyan gondolatom támadt, hogy mi is erre a sorsra juthatunk, de nem véletlenül, hanem az által, hogy összejátszanak (ügyvéd és ügyvezető) és nem próbálják a régi papírokat megkeresni, jó megoldást találni, hanem az árverésre mennek rá. Nem tudom merre induljak, nem szeretném, ha a lakásom használatához a liftért, lépcsőházért bérleti díjat kellene fizetnem, ne adj Isten újra meg kellene vásárolnom a közös területet.

osztap,
Köszönöm a segítséget!

Szaniko,

Olvasd el: https://www.tht.hu/…gyulesen/331

Tisztelt Drbjozsef és Osztap,

Lakásszövetkezetünk közgyűlési jegyzőkönyve csak az egyik hitelesítő által került aláírásra. A másik hitelesítő, indokait felsorolva határidőn belül jelezte és nem írta alá azt.
Kérdéseim: a határozatokat ki lehet így hirdetni és érvénybe lépnek-e? A 2. aláírás hiánya halasztó hatályú a jegyzőkönyv 30 napon belüli kibocsátására nézve?

PajtiP,

Szerintem igen.

Ez akkor azt jelenti, hogy a PTK esetén sem a kiadás, sem a közgyűlés napja nem számít bele a 15 napba, a Lakásszövetkezeti Törvény szerint a kiadás napja beleszámít, a közgyűlésé nem?

PajtiP,

Nem azonos, pont, ahogy írod.
DE: A lakszövtörvény kógens szabály, attól lefelé eltérni nem lehet. A Ptk. e paragrafusa ellenben diszpozitív, tehát meg kell nézned az alapszabályotokat, az felülírja a Ptk-t, ha rendelkezik erről. A lakszövtörvény és a Ptk/alapszabály közül a szigorúbbat kell betartani.

Segítséget kérek értelmezni a Lakásszövetkezeti Törvény 16 § (3) pontjában előírt 'az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt tizenöt nappal meg kell küldeni."
Ez mennyiben azonos tartalmú a PTK 3:336. § [A közgyűlés összehívása és napirendje]
"(1a) A közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie.", mely azt mondja ki, hogy sem a kézbesítés napja, sem a közgyűlés napja nem számít bele a 15 napba, mivel ez a 15 nap a két esemény között időtartam

„ezért fel sem merült bennünk,hogy ez nem kötelező.”
De, kötelező, a törvény is a "kell" szót használja - igaz, nem egy különálló dokumentumra, hanem az alapszabályon belüli meghatározásra.

Jogi relevanciája ezek után szerintem inkább ennek van - kétszer ugyanazt, különböző néven létrehozni, úgy, hogy az egyiknek semmi kötőereje nincs, van-e értelme szerinted?

drbjozsef!
köszönöm szépen a választ. Igen az Alapszabály is készül, azt tudtuk,hogy kell közgyűlési megszavazás.
SZMSZ volt az előző vezetés idején,de elavultnak találtatott és nekifogtunk elkészíteni. Több lakásszövetkezet honlapján keresgéltünk és mindnek volt az alapszabályon kívül szmsz-e is,ezért fel sem merült bennünk,hogy ez nem kötelező. Mondjuk nagyon sok esetben le volt írva ugyan az mindkét dokumentumban, igazából ezért kérdeztem rá,hogy is van ez.
Ártani nem árthat ha leírjuk magunknak a tennivalókat, a napi munkamenetet, a munkatársakat,az ügyfélfogadást, ilyesmit.
Köszönöm mégegyszer.

Ha pedig az alapszabály módosítása a kérdés :

„4.§(5) A közgyűlés az alapszabályt – a jelenlévők szavazatának kétharmados többségével – bármikor módosíthatja. Az alapszabályt és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.”

borsika,

A lakszöv törvényben nincs SZMSZ.

„2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről

4. §(1) Az alapszabály a lakásszövetkezet alapításának, továbbá a szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Tartalmát a lakásszövetkezet tagsága a lakásszövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg.
(2) Az alapszabályban kell meghatározni:

1. a lakásszövetkezet nevét, székhelyét, tevékenységének célját és tevékenységi körét;
2. a lakásszövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;
3. a lakásszövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, feladatait, tagjainak számát;

...”

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Szervusztok!

A Szövetkezetünk igazgatósága új SZMSZ elkészítésen dolgozik, a felügyelőbizottság részvételével.
Kérdésem, hogy szükséges-e ennek elfogadtatása a közgyűléssel vagy anélkül is érvényes?
Köszönöm szépen

osztap

Ne aggódj, lesz még kérdése bőven! :D

PajtiP,

Első körben, mit ír arról az alapszabály, ha az ügyvezető elnök meghal? Ha semmit, akkor vagy a felügyelő maga hívja össze a közgyűlést, a Lakszövtörvény 16. § (1) és 26. § (2) e) alapján, vagy a tagok 10%-a kérésére megint csak a felügyelő, annak hiányában a tagok maguk, 16. § (2). Mindkét esetben a napirend az új ügyvezető elnök megválasztása.

Köszönöm a választ. Mi van akkor, ha az egyszemélyes vezető (ügyvezető, vagy nevezzük bárminek) balesetben életét veszti?

PajtiP,

1. Nem. A közgyűlés összehívása az igazgatóság feladata, Lakszövtörvény 16. § (1). Csak ha az igazgatóság nem hívja össze, akkor hívhatja össze a felügyelő, 26. § (2) e).
Az ügyvezető igazgató alapesetben nem is tagja az igazgatóságnak. Nem kevered az igazgatóság elnökével vagy az ügyvezető elnökkel?

2. Attól függ, mikortól hatályos a felmentése a közgyűlés határozata szerint. Pl. ha azonnali hatállyal mentette fel a közgyűlés, a közgyűlés határozatának meghozatalától kezdve nem csinálhat semmit, az átadáson kívül. Ez alól egy kivétel van, a 33. § (5): „A megszűnt megbízatású tisztségviselő – az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében – köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában. ”

1. Amennyiben leváltja a rendkívüli közgyűlés az ügyvezetőt, a felügyelő összehívhat-e közgyűlést? Az Alapszabály szerint indítványozhatja a közgyűlés összehívását, és ez rendkívüli közgyűlés-e? "... összehívja a közgyűlést, ha az ügyvezető igazgató nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének" -és ha az ügyvezetőt leváltották, de még nincs új. Én úgy gondolnám, hogy csak a tagok min. 10%%-ának támogatásával tehetné meg.
Minősül-ez a napi irányítás megvalósulásának, melyre az Alapszabály IV/22 pontja nem ad felhatalmazást
2. Egy leváltott tisztségviselő feladatkörével kapcsolatos átadás-átvételére 30 napot ír elő az Alapszabály. Amig ezen időtartamon belül nem kerül megválasztásra az új tisztségviselő, betöltheti-e, folytathatja-e a tevékenységét?

Drbjozsef
Osztap

Köszönöm szépen a segitséget !

Karpati,

A lakásszövetkezet nevét - gondolom - tudod. Akkor keress rá az e-cégjegyzékben, és a cégadatok között ott van a számlaszám is. Utána a guglin IBAN-kalkulátorok tömegét találod, ha tudod a magyar számlaszámot, már adja is Neked az IBAN-t.

Hát ne fizess, amíg nincs hova. Hiszen nem is tudsz, fizikailag sem.
De biztos, hogy semmilyen társasházi papírban nincs az meg a szüleidnek? Egy éves rendes közgyűlésben, ahol a közös költségről rendszerint hoznak határozatot? Nincs mellette milyen módokon, hova lehet teljesíteni? Meglepődnék...

Mint irtam régebben, a tàrsashàzkezelő nem fogadja el a készpénzt a közös költség kifizetésére. Hónapokig igérgette idős szüleimnek hogy majd keres rà megoldàst, és most hogy mi talàltunk megoldàst, ti. hogy én utalnàm àt a bankszàmlàról a pénzt, most meg csak îgérgeti hogy elküldi nekem az IBAN-t. Ha felhivom, mondja hogy elküldi aztàn semmi.
Van-e valami jogszabàly amit felhozhatok hogy végre hajlandó legyen segiteni. Anyukàm màr belebetegszik ebbe a hercehurcàba.
Köszönöm

PajtiP,

Igen, használható. A titkos szavazás azt jelenti, hogy a szavazatszámláló nem tudja, hogy a szavazó kire a szavazott, csak azt tudja, hogy szavazott-e, vagy nem. Ettől persze a szavazó, ha akarja, bárkinek elmondhatja, hogy hogyan szavazott.

A meghatalmazott meg pláne hogy tudhatja, hogy hogyan akar szavazni a meghatalmazó. Különben honna tudná, hogyan járjon el a képviseletében? Megérzésre?

Köszönöm a választ. Az új kérdésem, amihez segítséget kérek:
tisztségviselőről szóló titkos szavazás esetén használható-e meghatalmazás - különösen úgy, hogy a közgyűlésen kapja meg a meghatalmazott a meghatalmazóknak járó nyílt szavazólapját? A meghatalmazott tudhatja a meghatalmazó szándékát (és máris nem titkos), vagy akár annak szándékától függetlenül saját szájíze szerint szavaz.