Lakásszövetkezet

Hivatalosan nem kell üzlet helyiségé nyilvánítani, nem lesz funkcióváltás mivel kozmetikát nyitunk a lakásban.Tehát nem ütközik a törvény szerinti paragrafusba.

Ja és egyébként arról eddig nem volt szó, hogy üzlet helység nyitása a cél. Abba viszont van beleszólása a lakszövnek.

Ja és egyébként 3000 a közös költség de + 5000 akarnak ezért.Történet teljesen úgy kerek hogy én egy üzlethelyiséget szeretnék oda és az ajtó felett lenne egy cégtábla. Na ezért kapott vérszemet a szövetkezet elnöke. Bár nevetségesnek tartom az 5000 forintot inkább elvi kérdés nálam. Miért fizessek nekik? Mert egy kis pénzéhes pö... kitalálta? Szerintem semmi jogi alapja nincs.És milyen indokkal tudnák megakadályozni? Nem értem tényleg ha nem hatóság akkor miért kell tőlük bármilyen engedélyt kérnem? Persze a bérház lakóit megkérdeztük hogy hozzájárulnak-e ehhez írásban és a többség elfogadta. Nem elég ennyi?

A röhej az egészben az, hogy nem építési engedély köteles az ajtó megnyitása.Be sem kell jelentenem az építési hatóság felé. De kérdem én akkor miért kell hozzájárulnia a szövetkezetnek az átalakításhoz? Mi van ha csak fogom magam és kibontom ?

Ha ablak lehet a külső falon, akkor ajtó is. Nyugodtan csinálja meg. Ha a lakszövnek nem tetszik indítson pert.Mi különbség van egy külső falon ajtó és ablak között? Semmi. Ha problémáznak, akkor azt kell mondani, hogy ez nem ajtó, hanem földig érő ablak.

Egyezzetek meg, de elöbb nézd meg hogy a külső fal a tagok osztatlan közös tulajdona e?

Ajánld fel hogy fizetsz 500 Ft-al több közös költséget.
Kérdezd már meg mi lenne a bérlet tárgya? Az ajtód? Hülyeség.

Meg. (Bár a bérleti díj az csacsiság.)

*Megakadályozhatják

ÜDV!

A következő gondom lenne. Vásároltam egy földszinti ingatlant aminek az egyik ablakát át szeretném alakítani ajtóvá.A gond az hogy a lak.szövetkezet bérleti díjat szeretne kérni tőlem ezért, mert állításuk szerint azzal használnám a szövetkezet tulajdonát. Ez így lehetséges? Köteles vagyok ezért én fizetni? Gondolom ha nem fizetek akkor nem járulnak hozzá. Megakadályoztatik az átalakítást?

Na ja.
Valahogy be kellene jutni a magántulajdonba.

Nem adja bérbe. Csak a bérbe adott lakással a közös tulajdonú részek használatára is jogosult lesz a bérlő. Vagy ne használja a liftet? De hát a lépcső is közös.

De milyen alapon adja bérbe a szövetkezeti tulajdont?

Hibás a logikád, a premisszából a konklúzió nem következik szükségszerűen.

Ha a szövetkezeti tag tulajdonos a lakása bérbeadása mellett
kiajnánlja, természetesen felárral a bérlőnek a zárt parkoló helyet, a tetőtéri napozót, a belső kertet, a téli csúszdát valamint a szövetkezet közcélú helyiségeit, pincéjét stb... akkor bármely tulajdonos joggal megtehetné, hogy kiadja szövetkezet használati értékkel bíró tulajdonrészeit. Ha együtt lehet, akkor külön is jelszóval! :)

Honnan vetted ezt a marhaságot?

„Ezért is szükséges a lakás bérbeadásához a lakásszövetkezet hozzájárulása. ”
Na, erre mutass egy jogszabályhelyet!

A Lakásszövetkezetben lévő lakások általában egyéni tulajdonban vannak. A lakásszövetkezet tagjai tulajdoni hányaduk mértékében tulajdonosai a lakásszövetkezetnek.
Az egyéni tulajdon és a szövetkezeti tulajdon elválik egymástól. Ha valaki bérbe adja a lakását akkor gyakorlatilag a szövetkezeti tulajdont is a bérlő rendelkezésére bocsájtja. A bevétele tehát két részből áll. Egyrészt a lakáshasználat díja, másrészt a szövetkezeti tulajdon használati díja. Ez utóbbi miatt jogszerű, ha ésszerű határon belül a bérbeadó bevételét a szövetkezet "megcsapolja" Ezért is szükséges a lakás bérbeadásához a lakásszövetkezet hozzájárulása. Ha a tulajdonos sokalja az emelés mértékét, bírósághoz fordulhat.

Sőt, a távhőszolgáltatónak is.

Igen.

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem, hogy az igazoltan külföldön tartozkodásom ideje alatt köteles vagyok-e közös költséget fizetni? A lakásban nem lakik senki, nincs kiadva, így nyilván nem használom a közös világítást, liftet stb.

Közös képviselőnk jogviszonya a kedves mindent aláíró felügyelő bizottság által 90 napos hosszabítása is lejárt.
Képtelen elengedni az arany tojó tyúkot.
A cégbíróság lassú mint a tetű.
A jogviszony nélküli kasszakezelést melyik jogszabályal ütközik?
Hogy egy gyors rendőségi feljelentésésel kiüsem a kezéből.

Magyarázni én is tudnám. Csak nem értek egyet vele. :)

KBS:

Az egyik lakásszövetkezet alapszabályában találtam egy ilyen kitételt:

„t) felújítási plusz hozzájárulás megfizetéséről azon tulajdonosok esetében, akik lakásaik
bérbeadásával fokozott mértékben használják a közösségi létesítményeket, ezzel növelik a
közös költséget, illetve a többi tulajdonos nagyobb alkalmazkodását veszik igénybe. Ezen
összeg hozzájárulás a közös használatra szolgáló helyiségek fenntartásához, melyek az
adott épület bevételét képezik.
Ezen felújítási plusz hozzájárulás mértékét az Igazgatóság külön határozatban állapítsa meg,
melynek összege a felújítási alapképzés max. 20 %-a lehet.”

Egy ilyen feltételbe szerintem valóban nem nagyon lehet belekötni, de ugye ez nem egyezik azzal, hogy ha a tulajdonost mérlegelés nélkül plusz költséggel terhelik, ha bérbe adja az ingatlanát.

Nem volt valami 2004 előtti törvény ami ilyen rendelkezést tartalmazott és esetleg egyes helyeken, rosszul értelmezték és ezért adódnak ezek a problémák?

KBS:

Eszerint az írás szerint, mivel a tulajdonos is csak 2 hete szerzett tudomást, erről a dologról, úgy még másfél hónapig megtámadhatja a rendelkezést?

„Meg kell jegyezni, hogy a 60 napos határidő jogvesztő jellegével kapcsolatosan a társasházakról szó 1997. évi CLVII. és a 2003. évi CXXXIII. törvények alkotmányossági felülvizsgálata során az Alkotmánybíróság a 2006. február 7-án kelt 40/B/1998/AB. sz. határozatában úgy foglalt állást, hogy alkotmánysértő a jogvesztő jelleg, ezért a társasházak tekintetében megsemmisítette a jogvesztő jelleget kimondó törvényhelyeket. Az Alkotmánybíróság 914/B/2006.AB Határozat ezzel szemben 2007. január 16-án elutasította azt az indítványt, amely az Lsztv. 9.§ (2) bekezdés szerinti 60 napos megtámadási határidő jogvesztő jellegéről szóló szabály megsemmisítésére irányult. Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti az Alkotmány 57.§ (1) bekezdésében megfogalmazott alapjogot, azaz a bírósághoz fordulás jogát az, ha a lakásszövetkezet határozatát 60 nap elteltével már nem lehet többé támadni, mert a megtámadási határidő - ellentétben a társasházakkal - a határozat közlésekor (és nem a meghozatalakor) kezdődik, miáltal a 60 napos határidő a tudomásszerzéstől számítva alkotmányos szempontok szerint is elegend a perindítás megfontolására.”

Valahogy úgy. Bár annyit árnyalnék a képen, hogy szerintem nem kifejezetten jogszabályellenes egy ilyen megoldás, hanem a kisebbség jogos érdekeit sérti.