„Amit ott a kúria leírt az iránymutató a bíróságok számára.
Elvi állásfoglalást bíró irányadónak tartja, nem dönt szembe vele.”
Mivel kis hazánkban nincs precedens jog, így kb. az az állásfoglalás annyit ér, mint az adatvédelmi biztosé. Max. ajánlás, el is lehet fogadni, de adott bíró saját hatáskörében simán ítélhet másként - nem kötelessége neki minden ilyen ügyben ugyanúgy dönteni - ugyanis két egyforma szerződés, két egyforma ilyen ügy nincs, nem létezik, minden egyes ilyen történet más. Talán szerinted ha ez gyakorlatilag „törvény-szintű” határozat, akkor miért fordulhat elő mégis később egy ilyen ingatlanos szerződés? MIért nem szól közbe alapból ilyenkor az adott iroda szerződtetett jogásza, hogy az jogellenes pont a szerződésben? Gondolkodj, Szása, gondolkodj!
„Lemondja a kérdező, majd eladja, és pont.”
Mivel a szerződés a minimális szerződés-időtartam miatt annak lejártáig gyakorlatilag határozott idejű szerződésnek minősül, így a minimális szerződés-időtartam lejárta előtt nem lesz módja felbontani a szerződést. Ellenkező esetben ugyanis annak jogkövetkezményeivel kell szembenéznie.
(És még mindig nincs jogod barátodnak nevezni, sőt soha nem is lesz) :-)
