Ingatlan Adás - vétel

Szép napot.
Tulajdonomban van egy ingatlan fele, amit eladok és a pénzből veszek egy másik ingatlant. A kérdésem az lenne, mennyi illetéket és adót kell fizetnem utánuk?

Köszönöm

És akkor otthagyhatják a bűzölgő lefolyócsövet 6 hétig, amig megjön az új bútor?

"Ők azt mondják, mivel nincs beépítve, elvihetik."
Szerintem igazuk van, bár ezt jobb lett volna a szerződés megkötésekor tisztázni!
Találkoztam olyan bírósági döntéssel is, amely szerint a gázkonvektor is elvihető.

Ptk. 5:15. § [Alkotórész]

A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.

5:16. § [Tartozék]

A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.

Ezek alapján azért a be nem épített konyhabútor is általában tartozék szerintem.

Kedves Fórumozók!
2 hét múlva költözünk új lakásunkba, a "volt" tulaj most közölte, hogy elvinné a komplett konyhabútort, vagy vegyük meg 100000 Ft-ért. Nem állapodtunk meg ez ügyben előre, de én úgy gondoltam, ez a lakás része. Ők azt mondják, mivel nincs beépítve, elvihetik. Szerintem viszont minden konyha egyformán be van építve úgy a panelban, mint a családi házban: a mosogató és a tűzhely által. A többi mindenhol csak föl van akasztva, és le van rakva. Valahol azt olvastam, hogy "amire fogyasztó van kötve", a mosogató, tűzhely, az kötelező tartozék. Viszont fura lenne azt a kettőt otthagyni a többi nélkül. Arról nem is beszélve, hogy új konyhabútort két hét alatt sehonnan sem fogok tudni rendelni. Kinek van igaza, marad a bútor, vagy elvihetik?
Előre is köszönöm ha válaszoltok, P Edina

Tisztelt Dr. Szűcs Lajos!
Nagyon köszönöm a gyors választ!
Üdvözlettel:
Katalin

"A kérdésem az lenne, hogy milyen szerződést kell ilyenkor írni? Megoldható-e egy szerződéssel?"
Előszerződést!

"Ha igen annak (gondolom)tartalmaznia kell az adásvétel, és a bérbeadás feltételeit?"
Igen.

"Ami szintén fontos kérdés számomra, hogy ilyenkor ugyanúgy kell-e foglalót letenni, mint egy ’sima/normális’ adásvételkor (azaz, ha nem jön létre az adásvétel, és nem az eladó hibájából, akkor nem jár vissza az vevőnek)?"
Foglalót nem "kell", hanem lehet kikötni.

"A megfizetett bérleti díj a vételár részét képezi-e ebben az esetben?"
Nem. Csak előre szólok, hogy bérleti díj adóköteles jövedelem!

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
Tisztelt Fórumozók!

El szeretnénk adni családi házunkat. Lenne egy komoly érdeklődő a házra, aki eleinte csak bérbe venné, majd maximum 1 éven belül meg is vásárolná az ingatlant.
A kérdésem az lenne, hogy milyen szerződést kell ilyenkor írni? Megoldható-e egy szerződéssel? Ha igen annak (gondolom)tartalmaznia kell az adásvétel, és a bérbeadás feltételeit?
Ami szintén fontos kérdés számomra, hogy ilyenkor ugyanúgy kell-e foglalót letenni, mint egy ’sima/normális’ adásvételkor (azaz, ha nem jön létre az adásvétel, és nem az eladó hibájából, akkor nem jár vissza az vevőnek)?
A megfizetett bérleti díj a vételár részét képezi-e ebben az esetben?

Válaszukat előre is nagyon-nagyon köszönöm!

További szép napot, üdvözlettel:

Katalin

Nagyon köszönöm!

Igen.

Az lenne a kérdésem, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontjában foglalt illetékmentesség (egy éven belül értékesített másik lakástulajdon) akkor is alkalmazható, ha az eladott lakásingatlanban a vagyonszerző csak 1/2-ed tulajdoni hányaddal rendelkezett, míg az újonnan szerzett lakásban 1/1 arányban lett tulajdonos? Természetesen a megszerzett 1/1 kisebb értékű, mint az eladott 1/2-ed). Köszönöm!

Köszönöm!

SZJA törvény 62. §-a.

Ezt a szabályt már vagy 5-6 éve hatályon kívül helyezték! Helyette lett az 5 év utáni adómentesség.

Tudsz erről valamit beszúrni?
Fontos lenne!
Előre is köszönöm.

Tami88888

A távoltartás 60 napig tart.

"Ha vesz másik lakást, ennyiért, akkor sincs jövedelem!"
Ezt a szabályt már vagy 5-6 éve hatályon kívül helyezték! Helyette lett az 5 év utáni adómentesség.

De; legfeljebb a jövedelmét ingatlanvásárlásra fordítja.

Ha vesz másik lakást, ennyiért, akkor sincs jövedelem!

Tisztelt Ügyvéd úr/hölgy!

Az lenne a kérdésem, hogy albérletet szeretnék kivenni. Amit már találtam is és az lenne vele a probléma, hogy 2 tulajdonosa van az ingatlannak aki ép válnak és nem egyeznek egymással! Nekem az az ingatlan tökéletes lenne, mint munkahely, mint közlekedés céljából! A női tulajdonosnak 60% van az igantlanban míg a férfinak 40% a férfi nem hajlandó tárgyalni a nővel, és állítólag (még okiratot nem láttam) lemondott az ingatlanról! Ilyenkor mi a teendő? Mert én úgy tudom, hogy ahány tulajdonosa van az ingatlanak mindenkinek alá kell írnia ahoz, hogy én kivehessem albérletbe! A nő azt állítja, hogy a férjének nem kell aláírnia, mivel az ingatlantól távol-tartásija mivel súlyos testi sértést okozott a feleségének, meg a férje úgy sem írná alá! Valaki mondjon valami okosat ilyen helyzetben :)

Igen, amennyiben jövedelme képződik a jogyügyletből. (Az eladási érték meghaladja az ajándékozáskori értéket)

Tisztelt Ügyvéd úr/hölgy!
2013-ban ajándékoztam az ingatlanomat a gyermekemnek,részemre haszonélvezeti jog lett bejegyezve.
Most szeretnénk eladni.A kérdésünk az hogy miután a gyermekem csak 2 éve tulajdonosa a háznak de nem vette hanem ajándékba kapta ,így kell illetéket fizetni mivel 5 éven belül eladja?
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdv.

Emiatt nem utasithatja el.
Tulajdonos(ok) tól szerzed meg, ez sem (3) Ha a (2) bekezdésben említett - az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható építési engedélye alapján elvégzett - munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.
(4) A közgyűlés (3) bekezdésben említett határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy az építtető tulajdonostárs az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélyét az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolja..

Ez a gond, hogy mindenkinek megváltozik a túl. Hányada.

MajorDomus
A thtv 10.§ (3) bekezdése szerint "...alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért...". A törvény maga mondja, hogy az Alok mód-hoz elég a négyötöd, ekkor elidegeníthet a Thát négyötöddel. Szerintem elég a négyötöd mindkettőhöz a problémám még mindig az, hogy nem utasítja e el a vétel bejegyzését a földhivatal azon az alapon, hogy a Ptk szerint tulajdonjogot csak tulajdonostól lehet megszerezni átruházás esetén, ami a kisebbségben maradt tulajdonostársaknál nem állna fenn. S tekintve, hogy a Thtv nem speciális tv a Ptk-hoz képest,így hiába mond a Thtv 4/5-öt a ptk-ra hivatkozással elutasítana a földhivatal. LEhet kontaktálni a földhivatallal előzetesen. Vagy ha az ember közös tulajdonban marad egy-két tulajdonostárssal, akkor velük szemben csak a közös tul. megszüntetés iránti per marad?

MajorDomus
Értem mire gondolsz, de ha a földhivatal bejegyzi a közgyűlési határozat alapján a vételt, (vagy nem jegyzi be, mert nincs albetétesítés?)azzal kvázi módosul az Alapító okirat is, illetve a tulajdonosok tulajdoni hányada, amit a kgyhat-ban is fel kell tüntetni.
Szerinted akkor a Thtv 10 § (3)-e akkor nem albetétesített padlástérnél nem alkalmazható, csak egy albetétesített közös tulajdonnál?

Az adás-vételi - hez elég a 4/5-öd, de az
Alapitó Okirat módosításhoz nem.

10. §8 (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.

Az a baj, hogy minden tulajdonosnak megváltozik a tulajdoni hányada.

Ezért kötekedik a földhivatal.