Melléképület, garázs építési engedélye

Köszönöm a válaszát. Üdv. hatena.

hatena
Minden kérdésedre választ kapsz, ha elolvasod az építési engedély határozatot.
Ha az abban foglaltaknak nem hiszel, akkor kérdéseidre a válaszok:

1. igen
2. vagy-vagy
3. Van. Ha 2006-os az engedély, akkor valószínűleg már lejárt. A megkezdéstől számított 5 év.

Tisztelt Címzett !
2013.feb.-ban vettem egy házat melynek a garázsa nincs kész ( a garázs a ház mellett van –egy fal közös). A volt tulajdonostól kapott építkezési és bontási engedélyen ill. határozaton 2006 dátum szerepel. A kérdéseim :1. Nekem kel jeleznem az építkezési hatóságnak a tulajdonos váltásról mielőtt fel építem a garázst?
2. Felhasználhatom az ő építkezési engedélyét vagy kérnem kel egy másikat.?
3. Van e elévülési időszaka egy engedélynek , vagyis meg van e határozva hogy mennyi időm van az építésre?
Válaszát előre is köszönöm!!

Kérj építési engedélyt.
Most így fejből nem emlékszem, de úgy rémlik 2011-ben is kellett engedély a garázsra. Ha jól emlékszem, 2009-ben volt ilyen időszak utoljára kb 6 hónapig.

Tisztelt Cím!
2011 -ben nem volt engedély köteles a garázs építése, ezt közölte szóban az építési hatóság! Még az évben elkészítettem a garázs alapját (8m x 5m), és a hozzá tartozó szerelő aknát (4m hosszú). Minden munkálat családi összefogással készült. Nincsen számlám semmiről, csak a tavaly vet billenő garázsajtóról. Idén szerettük volna tovább építeni, felhívtam a városi építésügyi hatóságot, ahol közölték hogy engedély köteles az építés 50m3 felett. Bontsam szét az alapot...? Csináljak fele akkora garázst...? Mert ilyen tyúkólba sem 1 satupad / biciklik / motorkerékpár / lim-lom/ / mélyhűtő stb..., semmi sem fér be.De még a ford tranzitom se igen, esetleg 2 darabban...!
Ez röhejes.., mit tegyek...?
Üdv

„A telek beépítésével kapcsolatban: a házat lehetetlen lett volna úgy megtervezni, hogy a kocsibeálló, a kerti tároló és a szaletli is benne legyen a beépítési százalékban.”

Többek között ezért is nem te vagy a tervező. :D
Az igazi tervező egyben mágus is.

nanemaaa
Köszönöm a választ!
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt a házat készen veszem, a tervezésben nem volt részem. Remélem a beázással nem lesz igaza....
A telek beépítésével kapcsolatban: a házat lehetetlen lett volna úgy megtervezni, hogy a kocsibeálló, a kerti tároló és a szaletli is benne legyen a beépítési százalékban.

morad
Jól értelmezted amiket írtam.
Megnyugtatlak, régen is beleszámított a beépítettségbe. Bár nekem még csak harmincegynehány éves tapasztalatom van a kérdésben, így lehetett idő, amikor mégsem. :)

Egyébként normál esetben nem lenne szükség kis bódékra, ha a lakóépület tervezése során a tervező több figyelmet fordítana arra, hogy egy telek használatával kapcsolatos igényt kielégítő épületet tervezzen. Vagy ha már a tervezési programban a tulajdonos el tudná mondani a tervezőnek, hogy mit is szeretne majd csinálni a házában és a telkén. Az iskolákban ezért is fordítanak nagy figyelmet a tervezés tanítására. Viszont a valóságban nem kifizetődő, mert az építtetők gyorsan olcsó és nem átgondolt, kiérlelt terveket "követelnek" a tervezőktől. És mivel több a vadász, mint a fóka, a tervező nem teheti meg, hogy egy ilyen "felkérést" visszautasítson. Meg egyébként is. Inkább kevesebb munkával több pénzt, mint sok munkával picit több pénzt. Megcsinál egy reális tervezési idő alatt 3-at csuklóból. Nem véletlen, hogy míg a saját házát egy tervező akár egy évig is tervezi, neked megcsinálja 2 hét alatt. :) Aztán te majd veszed a bódékat, meg toldozgatod utólag és nézed, hogy megint beázott a tető és penészednek a falak.

Tisztelt nanemaaa!

Köszönöm a választ! Ebben számomra az a furcsa, mármint a törvényben, hogy egy fából épült 4 m2-es fasufnit sem építhetek, amibe a biciklimet tárolnám? Az építkezők többsége kihasználja a telke adta maximális beépíthetőséget, főleg azok akik Budapesten építkeznek és a telek ára arany árban van, így akkor gyakorlatilag senki nem építhet kis bódét? Régen tudom, hogy úgy volt, hogy az számított bele, aminek oldala is volt. Ez a szabályozás nem igazán átgondolt. Szerintem...
Összegezve: ezek építéséhez nem kell engedély, de a telek beépíthetőségébe beszámít.

Köszönöm!

Köszönöm

Akkor nincs jelentősége annak, hogy /A ként szerepel? Nem kell összevonni vagy ilyesmi? Mert ez ugye egy telek, rajta egy ház..

köszönöm

Snoopenz
50 m3 térfogat és max 2,5 m magasság alatt nem emberi tartózkodásra szolgáló épület építési engedély nélkül építhető. Az építési szabályokat viszont be kell tartani, mert ellenkező esetben az építésfelügyeleti hatóság eljárást fog indítani.
Az építési szabályokról tájékozódj az illetékes építésügyi hatóságnál.
(A /A nem önálló helyrajzi számot, hanem társasházon belüli önálló albetétet, vagy használati megosztást jelöl.)

morad
A beépítési lehetőségeidet kihasználtad, további épületeket akkor sem építhetsz, ha azok esetleg nem lennének engedély kötelesek. Az általad közölt adatok alapján nem lehet eldönteni, de tény, hogy mindhárom épületnek minősül és beszámít a telek beépítettségébe.

Ismételten Üdvözletem!

Az előző üzenetből kihagytam egy kérdést..mivel láttam egy előttünk szólónál, hogy valószínűleg erre nem kell engedély, az is kérdésem lenne, hogy mik a szabályok? Telekhatártól milyen messze, beépítettség mértéke ilyesmi.. és különálló épület lenne.

köszönöm

Üdvözlök minden kedves fórumozót!

Egy kis segítséget kérnék...
Mi egy garázst szeretnénk építeni, illetve könnyűszerkezetest alappal..kb 5-6 x 3-4 métereset.
Egy kicsit megbonyolítja a dolgot, hogy valamiért a telek és a felépítmény külön helyrajzi számon van, az eltérés a kettő között "/A".
Mi ilyenkor a teendő? Mekkora garázst építhetünk engedély nélkül illetve tervekre lenne szükség?

köszönöm a választ!

Kedves Fórumozók!

Szeretném a segítségeteket kérni. Épül egy házikó, ami maximálisan kihasználja a telek beépíthetőségét. Én ezen felül szeretnék 3 építményt a kertembe:

• 4 lábon álló, cseréppel fedett, oldalt nyitott kocsibeállót
• "OBI"-s szerszámos faházikót
• 4 lábon álló, cseréppel fedett, 2 oldalt részlegesen zárt (180 magasig), 2 oldalt nyitott kerti szaletlit

És ez mind a 22. kerületben.

Amiben bizonytalan vagyok:

• ezekhez az épületekhez (melyikehez) kell-e építési engedély?
• vagy csak bejelentés köteles? (melyik)
• beleszámít-e a telek beépíthetőségébe (ami kb 0,5% híján ki is van használva)
• van-e bármilyen megkötés (magasság, oldalt legyen nyitott, stb) ezekre az építményekre?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Nagyon huncut vagy. :) Eddig csak valami tetőfelújításról beszélgettünk. ;) Meg az ablak cseréről, ami bár nem engedély köteles, de mégis a hatóság összekötötte a tetővel.
Ehhez a vázlatos nem tudom mihez akkor inkább nem szólnék hozzá. Az előző hozzászólásom sem érvényes.

Véleményem van. Hogy az "okos"-e az már más kérdés.
Az "okos" hatóságnak azért volt ez az ötlete, mert akkor a per okafogyottá válna, és a bíróságnak sem kellene dönteni,a hatóságról sem derülne ki, hogy hibázott.
Az új kérelem azt jelenti magyarul, hogy már csak elektronikus úton lehet előterjeszteni, és a terveket is elektronikus formátumban kell feltölteni a központi rendszerbe. Persze ha már új kérelem, akkor újfent le kell róni az eljárási illetéket is.
Egyébként van egy-két dolog, amit nem értek:

1. Mivel lesz előrébb a bíróság, ha te benyújtasz egy újabb kérelmet? A per megindult, azt valahogy le kell zárni. Ha a keresetet nem vonod vissza, akkor pedig akkor is kénytelen lesz dönteni a konkrét ügyben. Gondolom arra számítanak, ha gyorsan megkapod az új kérelmedre az engedélyt, akkor visszavonod a keresetet..... így legalább ezt az illetéket is elbukod.
2. Hogy kerültél egyáltalán már a bíróságra? Eddig még nem volt szó arról, hogy valami érdemi döntés is született volna az ügyedben.
3. Miért egyeztél bele az eljárás elnapolásába?
4. Nincs ügyvéded aki a te érdekeidet is hajlandó lenne képviselni?

Köszönjük a segítséget, szó szerint és átvitt értelemben is új alapokra helyezzük az elképzeléseinket.

Az alapkérdés az, hogy bővítés, vagy szerkezetileg önálló épület lenne? Ha a meglévő mellé önálló alappal, önálló határfalakkal (két fal egymás mellett) építesz egy új épületet az általad említett paraméterekkel, akkor azt mindenféle engedély nélkül megteheted. Csak arra kell figyelned, hogy betartsd a rá vonatkozó szabályokat, mint pl a beépítettség mértéke, az előírt zöldfelületi fedettség... építési hely...stb.
Ha viszont a két épület csatlakozásánál nem lesz önálló határfal, akkor az bővítés. Ez esetben az épület egészét kell figyelembe venni, ami már nyilván meg fogja haladni az 50 m3-t, így arra már építési engedélyt kell kérni.
2013 január 1-ét követően építési engedélyt csak elektronikus úton (ÉTDR-ben) lehet előterjeszteni, vagy papír alapon az elektronikus rendszer kérelem nyomtatványának kitöltésével. De tervet csak elektronikus formában lehet benyújtani.

Tisztelt Nanemaaa!

Belterületi ingatlanunkon lévő garázsunk falait "meghosszabbítva" szeretnénk egy kb. 20m2-es tárolót kialakítani. A meglévő garázs hivatalosan, engedéllyel lett megépítve, lapostetős, teljes magassága 2,4m. A telek beépíthetősége és a határoktól való távolság megfelelő. Viszont laikusként, a hétvégét interneten való jogszabály és fórumböngészéssel töltve egyre nagyobb a homály a fejünkben.
Most ott tartunk, hogy "értem én, hogy motor, de mitől megy???"
Az elképzelt tároló hasznos térfogata kevesebb lenne, mint 50m3 és a gerincmagasság sem érné el a 3m-t. Ilyen paraméterekkel egy újnak tűnő ismertető szerint a kivétel kategóriába tartozna az építmény, nem kéne építési engedélyt kérni rá. Egy korábbi hozzászólásában olvastam, hogy megszűnt a bejelentés köteles építési eljárás. Akkor viszont nekünk mi a teendőnk? Több okból sem szeretnénk törvénysértő módon eljárni, de azt nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen "hozzáépítés" mindenféle hivatalos ügyintézés nélkül szabályosan megoldható lenne. Már csak azért sem, mert magától értetődően változna az ingatlan beépítettsége.
Összefoglalva: az új szabályozás szerint nem építési engedély köteles kategóriába tartozó tevékenységek esetén mi a teendője az építtetőnek/kivitelezőnek?

Segítségét előre is köszönjük.

Ez nem "hivatali procedúra", hanem tervezési alapadat.
Egy gondos tervező akkor is elkészíttetné, ha jogszabály erre nem kötelezné. ;)
Már ha az a cél, hogy meg is álljon, amit tervezett. :D

Már nem érvényes a bejelentési kötelezettségre történő utalás. Ma már be sem kell jelenteni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy szabadon megváltoztathatod bármi rendeletetését. A telek és az építmény rendeltetésszerű használatát az építésfelügyeleti hatóság ellenőrizheti (január 1-től). Ha szabálytalan használatot tapasztal, kötelezhet annak megszüntetésére. A teljesítést bírsággal kikényszerítheti.

Olvasgatva a jogerős határozatot a használatbavételi engedélyről, van egy mondat, amin elgondolkodtam:
„Ha az engedélyes az épületet az engedélyezettől tartósan eltérő célra kívánja használni, az építtetőt – az építési hatóságnak tett – bejelentési kötelezettség terheli”
Ez azt jelenti ha pl. valami oknál fogva elveszíteném a lakásomat és kiköltöznék a gazdasági épületembe, akkor azt bejelenteném az önkormányzatnak. És ennyi?, lakhatnék kint?
Gondolom nem, de nem találtam erre vonatkozó jogszabályt, illetve büntetési tételeket sem.
Illetve ha tiltva lenne az eltérő használat, akkor nem egy bejelentési kötelezettség terhelne, hanem egyszerűen tiltás?

zartkerti
Értem amit mondasz. Csak ezt ne várd, hogy a hatóság ezt utólag beveszi.
Kivonást az engedélyezés előtt kellett volna intézni.

mendelenyidora
Arra jó, hogy a hatóság kipipálhassa a szakvélemény meglétét. Én nem fogadnám el, egy szakértőtől nem azt várná az ember (és a jogszabály), hogy beidézzen egy sort magából a jogszabályból, hanem azt, hogy az adott építési munkára, illetve a konkrét épület állapotára vonatkozóan legyenek megállapításai.
(Megjegyzem, utólag nem adtam volna ezért pénzt a tervezőnek, mivel a tervezési díj szabadáras, gondolom már az elején belekalkulálta a saját költségébe. Ha nem, akkor rosszul kalkulált...amit ugyi az ember csináljon a saját kontójára. Gondolom, ha a kalkulálthoz képest nem ért volna annyit az általa elkészített produktum, akkor sem adta volna vissza az általad megfizetett többletet.)