Osztatlan közös tulajdon


Kovács_Béla_Sándor # 2020.05.02. 15:17

Létrejöhetett az a használati megállapodás szóban vagy ráutaló magatartással is.
(DViszont előbérleti joga mindig van a tulajdonostársnak. Más kérdés, hogy drága mulatság lehet gyakorolni, és rövid idejű kiadásra nem is igen lehet a gyakorlatban alkalmazni. Bár az előbérleti jog sorozatos megsértése elvezethet egy eltiltó határozathoz, az meg bírságoláshoz. De csak hangosan gondolkodom...)

drbjozsef # 2020.05.02. 15:47

flexelek,

Akkor csak az, amit tegnap írtam.

Ha zajosak, birtokvédelem a jegyzőnél. Ha heti rendszerességgel adjátok be, meg a szomszédok is, előbb-utóbb valami csak történni fog.

Szomorú örökös # 2020.05.02. 18:27

Azért halkan megjegyzem, hogy nálunk is előszeretettel költöznek ki állandó ottlakás céljára nyaralóterületre emberek, mert hogy azt tudják csak megfizetni, nyilván ott kicsit olcsóbb egy ingatlan. Aztán amikor a nyaraló területen program is van, mert nyilván az ott nyaralókat igyekeznek szórakoztatni - nyilván ez most itt nem a kérdező esete ebből a szempontból - akkor meg jön a nyavalygás, hogy nem tudnak pihenni, pedig másnap mennének dolgozni. Nos erre én úgy gondolom, az a legfrappánsabb válasz, hogy lakni a lakóterületi övezetekben kell, a nyaralót meg meghagyni nyaralásra. Ezt kellene egy kicsit rendbetenni mindenhol. Ha nem lehetne állandó lakcímre bejelentkezni egy-egy nyaraló övezetbe, akkor biztosan megváltozna ez is. De sajna az épület mérete, állapota dönti sokszor el, hogy lehet vagy nem.

MajorDomus # 2020.05.03. 10:58

Megállapodás az,ami le van írva.
Arra lehet hivatkozni,az emlékezetre nem.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.05.03. 12:10

A tényleges, rögzült gyakorlatra viszont nagyon is.

lölö # 2020.05.10. 17:07

A Ptk. 5:84. (4) alapján"Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál."

Mi lehet a méltányos érdek a bennlakó oldalán a gyakorlatban, ha pl. családvédelmi, egészségügyi ok, hosszú ideje bentlakás nem áll fenn? Amennyiben a bíróság a bennlakó részére elfogad egy méltányos okot a közös tulajdon megszüntetése iránti perben, milyen időbeli hatállyal alapít a bennlakó részére a bíróság használati jogot? Az érthető, hogy a bennlakó ilyenkor elveszti tulajdonjogát és a részére alapított, és használati díj fizetésének kötelezettségével nem járó használati díj kárpótolja ezért. Viszont meddig áll fenn egy ilyen használati joga, a méltányos érdek megszűnéséig?

SzSke # 2020.05.29. 07:42

Tisztelt Fórumtagok!
Adott egy telek, melyen található 4 db lakóingatlan besorolású, külön helyrajzi számon lévő apartman. Mindegyiknek van egy kis terasza, és a telken még némi füves zöldterület, ami osztatlan közös tulajdon. Jelenleg az egész terület egy tulajdonos kezében van, eddig szálláshelyként üzemeltette.
Kérdésem, hogy lehet-e bármi buktatója annak, ha megvásárolom az egyik apartmant úgy, hogy a másik három nem az én tulajdonomban van. Jelent-e bármi hátrányt a számomra, hogy a közös terület nem csak az enyém? Jogilag ez teremt-e elővásárlási jogot a többi tulajdonos számára, ha esetleg később el akarnám adni az ingatlant?
Lehet bármiféle beleszólásuk abba, hogy rövid/hosszú távon bérbe adjam az ingatlant?
A segítséget előre is köszönöm.

drbjozsef # 2020.05.29. 08:45

SzSke,

Ha osztatlan közös tualjdonba vásárlod be magad, akkor azt csak úgy tedd, hogy kötsz a vételkor az eladóval egy használati megosztási szerződést is. Ügyvéd a vételhez is kell, ehhez is célszerű. Abban tetszőlegesen szabályozhatjátok a közös részek használatát.

MajorDomus # 2020.05.29. 18:57

bölcs tanács.
Sok kellemetlenségtől kiméled meg magadat.

SzSke # 2020.05.29. 19:39

Köszönöm a tanácsot.
A tulaj szándéka szerint mind a négy ingatlant értékesíteni szeretné, így gondolom, idővel nem vele kell majd a használatról egyezkednem, hanem az új tulajokkal.
Annyiban egyébként nem világos ez a dolog a számomra, hogy ez a helyzet mennyiben különbözik attól, mint amikor egy pár lakásos társasházban van bármiféle közös rész (folyosó, járda, kis zöldterület stb.). Ebben az esetben is az a helyzet, hogy több tulajdonosnak van ingatlana ugyanazon a telken belül. Vagy társasház esetében ezek szabályozására és rögzítésére szolgál a társasházi alapító okirat?

MajorDomus # 2020.05.30. 19:32

Sokban.ott külön tulajdoni albetétek vannak. A közös tulajdon használata a tulajdoni hányad arányában illeti neg őket.
.
Nem. A szervezeti és műkődési szabályzatban.

SzSke # 2020.05.31. 06:12

Köszönöm az eddigi segítségeket.
Mint írtam, a szóban forgó ingatlanok külön helyrajzi számon lévő, lakóingatlan besorolású ingatlanok egy telken belül. Akár úgy is tekinthetünk rá, mint egy négy lakásos társasház.
Jogilag és a gyakorlatban mi a különbség aközött, hogy tulajdonosa vagyok egy négy lakásos társasház egyik lakásának, vagy ugyanígy tulajdonosa vagyok egy lakásnak, de amúgy a komplexum nem társasház...? Magyarán: mitől társasház a társasház? Mármint jogi értelemben.

Zöldövezeti11 # 2020.05.31. 07:51

Ez az MD állítás azért érdekes :
A közös tulajdon használata a tulajdoni hányad arányában illeti meg őket.
Van egy lakásom egy kb. 40 lakásos társasházban. Ezek szerint a szomszédom, aki dupla tulajdoni hányaddal rendelkezik, duplán használhatja a folyósót, a liftet, a kaput és a számtalan közös tulajdonban lévő egyéb műtárgyakat !
Szerintem a teherviselés a tulajdoni hányad szerint a használat viszont más elvek alapján működik. De lehet tévedek !!

Zöldövezeti11 # 2020.05.31. 08:20

Ez a lakásom 175/ 10000 tulajdoni hányaddal rendelkezik, a szomszéd pedig 371/ 10000 tulajdoni hányaddal.
Százalékban : 1,8 és 3,6 %. Vannak kis és nagy és még nagyobb lakások, sőt irodák is.
A teherviselés ami sokféle , de jellemzően a közösköltség a tulajdoni hányad arányában történik, a használat más elvek alapján.
Sőt a közösköltségből és a tulajdoni hanyagból lehet következteni a ház éves költségvetésére is. Mondjuk a befizetésem 100 eft/év ez a költségvetés 1,8 %- a, akkor a teljes bevétel 1,8 : 100 000 = 100 : X
X = 100 x100 000 / 1,8
kb. 5,6 millió.
Azért kb. mert azért van aki soha sem fizet és van némi pályázati bevételis.
De egyszerűbb megnézni a költségvetési fő összeget !
Azt is megnéztem. Kb. 6 milla De megnézem a másik házban lévő helyzetet is.

Zöldövezeti11 # 2020.05.31. 08:27

Ott olyan 8 milla amiből gazdálkodnak !

drbjozsef # 2020.05.31. 17:27

SzSke,

Akár úgy is tekinthetünk rá, mint egy négy lakásos társasház.
Tekinthetünk, bár nem az.

mitől társasház a társasház? Mármint jogi értelemben.

Attól, hogy társasházzá alakul. Vonatkozik rá a Tht. (kivéve, legfeljebb 6 albetétig, választhatja a Ptk. szerinti működést), alapító okirat kell, szmsz kell, közgyűlés kell, közös képviselő vagy intézőbizottság kell, meg mindenféle formaság.

Ezek az okiratok pontosan definiálják mi külön és mi közös tulajdon, ki mit hogyan használhat.

Társasház híján ezekre simán a Ptk. vonatkozik, ami szabályozatlanság esetén a folyamatos vita melegágya. (bár egyes társasházi közgyűléseket elnézve, még ez se akkora különbség).

Szerintem az lenne a célszerű, hogy a mostani tulajd készíttessen egy pontos felmérést a telekről, határozza meg, hogy melyik lakáshoz mekkora és pontosan HOL lévő terület tartozik kizárólagos használatba, ha a megközelítés miatt kell, akkor lehetnek közös használatú részek is (pl. autó vagy gyalogos bejáró). Most még bármit tehet, bárhogy kialakíthatja. Közös megegyezéssel bármikor módosíthatják a tulajdonosok, de pont ezért lenne neki is előnyös ezt most előre elintéznie, mert ha te már bevásárolod magad, akkor már a te beleegyezésed is kell a változtatásba. Még ha az nem is a te területedet érintené.

Csináltasson pontos térképet, ossza fel a területet használatra a házak között, lehetőleg ezt a valóságban is jelölje ki valamivel, és így adogassa el őket.

A szerződés létezését be lehet jegyeztetni a tulajdoni lapra, így ha valaki tulajdont akar vásárolni, látja, hogy van ilyen, elkérheti, megnézheti, és eldöntheti, megfelel-e neki. És nem éri meglepetés, hogy mégse ő használhatja a háza mögötti részt valamiért.

SzSke # 2020.05.31. 18:15

drbjozsef,
Köszönöm, ez így most már érthető.
Ha esetleg ezzel a jelenlegi tulaj nem akar foglalkozni, hisz ő szándéka szerint nem sokáig lesz már tulajdonos, A felvázolt szerződés létrehozását pl. én is kezdeményezhetem? Esetleg akkor készíteni ilyet, amikor már megvannak az új tulajdonosok?
Egyébként nem nagy területről van szó, és a lakások teraszai fizikailag is el vannak különítve, szóval az életszerűség nem indokolná azt, hogy bármiféle vita legyen a közös részek használatából, de én általában csak abban bízom, ami le van írva és jogilag is egyértelmű. Aztán persze van, hogy még ez sem elég garancia.

SzSke # 2020.05.31. 18:53

Az előzőhöz még egy utolsó kérdés: az elővásárlási jognak van bármi köze az osztatlan közös tulajdonhoz, ill. ahhoz, hogy van-e megosztási szerződés vagy sem?

MajorDomus # 2020.05.31. 19:39

Nincs
Zöldövezeti
Valóban tévedsz.....

drbjozsef # 2020.06.01. 05:40

SzSke,

Kifejezetten ahhoz van. Közös tulajdon esetén van elővételi jog törvény szerint. Társasházban általában a saját albetétedre, a külön tulajdonodra általában nincsen a többi tulajdonostársnak (hacsak nem kötik azt ki az alapító okiratban).

Esetedben érdekes kérdés, hiszen ha a lakások önálló helyrajzi számmal szerepelnek, akkor azokra nem vonatkozik, de a telekrészre igen, így bár bárki megszerezheti egy tulajdonostárs eszmei hányadát (!!!) a telekben, attól a megosztási szerződés érvényes, NEM használhatja azt a területet.
(V.ö.: lehet 1% tulajdonrészed a terület 99%-ának használatával, míg a tulajdonostársnak 99% tulajdonjoggal is csak 1% rész használatával.)

Ha egyszerre ad el 2-3 lakást, akkor ráhagyhatja a tulajdonosokra is a használat szabályozását (célszerűen a vásárlás előtt vagy egyidőben), de ha így egyesével, akkor első tulajdonosként úgy venném meg a részem, ha már előre le van fektetve minden részlet írásban (hiszen a 60-80% tulajdonos a Ptk. szerinti szavazásnál picikét előnyben van.)

Csuklósbusz # 2020.06.27. 09:18

Adott egy 3 tulajdonossal lévő osztatlan közös, melyből egy tulaj 50%-os aránnyal az állam.

Az állami részt mint földárverés árverezik mert tanya papíron.

Használati megosztási szerződést a természetes személyekkel lehet kötni úgy hogyha tőlük vásárolok akkor a tanyás rész legyen az enyém, az államé meg maradjon a föld?

drbjozsef # 2020.06.27. 16:59

Nem értem. Ha tőlük vásárolsz, mit számít az állam?

Egyébként bármit köthetsz velük, az a magyar állammal szemben nyilván nem lesz hatályos.

Csuklósbusz # 2020.06.27. 17:05

Ha tőlük vásárolok akkor bekerülök az osztatlan közösbe az állammal. Nade az állam az árverésen kívül nemsokmindent szokott csinálni a területével, ezért kérdem hogy használati megosztásit lehet-e csinálni úgy hogy van passzív fél is?

drbjozsef # 2020.06.27. 18:06

Ha azt akarod kérdezni, még mindig : bármit köthetsz, de a szerződésben nem résztvevő féllel szemben a szerződés nyilván nem hatályos.

Ha azt akarod kérdezni : igen, köthetsz, aki aláírja, azzal szemben hatályos.

De ezek nem tűnnek túl meglepő válasznak...

MajorDomus # 2020.07.17. 17:28

Nem.